Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-03-30 / 26. szám
Sátoraljaújhely, 1910. Szerda, március 50. Tizenharmadik évfolyam. 26. szám. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. ür. BU2a BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Felhívjuk olvasóink figyelmét A tisztességes emberekhez című cikkünkre ítéljen a nemzet. Irta: Kincsesy Péter Vannak kézzel fogható otrombaságok, a melyeket cáfolni majd nem felesleges. Nap nap mellett harsognak a dús legelőkön az ország keservesen kipréselt zsírján élősködő bögölyök, hogy a függetlenségi és negyvennyolcas párt mennyire lejárta magát. Mi minden gonoszságot követett el a „kormányon“ s mennyi ideig kell majd dolgozni, mig ezeket a rettenetesen elrontott állapotokat rendes kerékvágásba segíti a feltámadt muszkák tábora, hogy akart a függetlenségi párt mindenáron a hatalomhoz jutni s hogy elárulta volna szőröstül bőröstül azokat a nagy nemzeti elveket, amelyekért ők ma is rajonganak. S kínosan vijjogva, Jánus pofával oda állanak a fórumokra s ugyanakkor hangzatos frázisokkal üvöltik »Le a jelszavakkal.« Félnek tőle, hátha nem elég esz a törvény teljes letiprása, a hatalmi erőszak teljes vad orgiája, hátha mégis lesz ebben a nemzetben akaraterő arra, hogy akaratát nyilvánítva, elsöpörje őket a közélet színteréről s a leszámolásnál a közmegvetést kiváltó feleletre vonást paktum ezúttal nem fogja védeni. Hazugság, hogy az 1848-as nagy eszmék, mint valóra váltható igazságok lejárták magukat. Hazugság, hogy a függetlenségi párt kormányon volt. Hazug feltevés, hogy a párt a közhatalom birá sáért mindent odadobott volna. Hazugság minden lélekzetvétel és gondolat, a mely ehhez hasonló feltevéseket vált ki. Es ennél csak az a gonoszság fertelmesebb, amelynek letagadva a nemzetnek minden önfentartásra irányuló tör vényes jogát, egyenesen kitűzött célja nemzetinek profanizáLt munka : a nemzet jogos kívánalmainak teljes letörése. Sehol a kerek világon olyan cinizmussal nem hirdethetnének ilyes gonosz axiómákat, mint szegény sorsüldözött magyar hazánkban, a hol a nemzet letörésére való vállalkozás »okos úri dolog«, mig a nemzeti jogok mellett kitartani, ennek a szent igéit hirdetni »terror és nemzetrontó«. Látunk közhatalmi tényezőket megbélyegzett egyének által körülvéve, ezeknek segítségére támaszkodva, ezeknek gonosz rosz- vérü körmönfontságát kihasználva. Látjuk a közélet mételyeinek, pa- rasitáinak a nemzet testére ta- pasztását. Látjuk a törvény alapjainak aláásását. Látunk sok fortéimét s halljuk az intelmet, hogy tűrjük ezeket békével testvéri szeretettel. Hát csak tűrje a kinek az Ízlése megengedi. Őlelje szeretettel testvérként keblére a nemzet letörésére »uri manirral* vállalkozókat, de a kiben csak egy mák szemnyi hazafias érzés van, az minden tehetségét arta fordítsa hogyezen gonosz vállalkozás meghiúsuljon, egész akaraterejével tartson ki az igaz ügy megvédé sében, tekintet nélkül arra, hogy a magyar nemzet előrehaladását, 1848, vagy 1867-es alapon hiszi megvalósíthatónak s a meggyőzés minden erejével, igyekezzék lehetőleg mindenkit megnyerni. Láttuk 1905-ben a nemzet letörésére vállalkozó kormány csúfos kudarcát, láttuk szomoiuan a darabont vállalkozásnak büntetlen elvonulását. Az akkori büntetlenségtől, sőt jutalmazásoktól felbátorodva, előttünk van a hasonló vállalkozás, a mely eltérve amattól még programmot sem ad, hanem körmönfontsággal hangoztatja ugyan a nemzet törvényes jogát, de megvalósításának a sírját, a kivihetetlenség hangoztatásával azonnal megássa. S biztat a nagy „munkára“, a mellyel a nemzet jogos törvényes törekvésének letörését tűzi ki célul. Végig szenvedett a nemzet sok megpróbáltatást. Kötöttek itt békét, a mely a nemzet megfojtására irányult, vannak törvényes egyezményeink, a melyek egyoldalúan ellenünk vannak csak érvényesítve A teljes elalkuvás, jogfeladás apostolai most készülnek a nemzet torán dőzsölni. Csak egy kis akadály van még; a nem zet akaratának letörése 67-es álarccal. Hazug rágalmakkal igye keznek a nemzetet megtéveszteni, teljes jogfeladással, beteg, fanati kus cinizmussal, lekicsinyléssel, a hatalom birtokában minden té teles törvény letiprásával. De a nemzet ősereje nem fogja befogadni förtelmes gonosz törekvésüket, visszatessékeli jól megérdemelt helyükre, legjobb esetben a közfeledésbe s mint egy nyomasztó rossz álom emléke marad meg a visszaemlékezésben. Adja a magyarok istene, hogy úgy legyen.-*> márc. 30. A Zemplén rémlátása. A szegény Zemplén már mindenütt rémeket lát. Ott is korteskedóst szagol, ahol ilyennek nyoma sincs. Legutóbb kisütötte, hogy Búza Barna és Székely Albert felhívást intéztek a jegyzőkhöz, amelyben a bizalmatlansági indítvány megszavazására s igy urok és parancsoljuk, a főispán elleni lázadásra izgatják őket. A Zemplén ezt nyilván álmodta. Sokat evett, megterhelte a gyomrát s rémeket látott éjszaka. Mert ilyen körlevél egyáltalában nem ment szét, ilyet egyetlen jegyző se kapott. Tehát csak a Zemplén látott ilyen valamit ijedségtől, önkívületi állapotában. A jegyzőket nem kell lázitani, izgatni, de fenyegetni is hiábavaló őket. Vannak ők olyan férfiak, hogy a meggyőződésük szerint fognak szavazni. Magyar embernek pedig — higyje el a főispán ur — nehezen lehet olyan meggyőződése, hogy bizalmat érdemel az a kormány, amely egyenesen a nemzet mindennemű, úgy katonai, mint gazdasági törekvésének letörésére, a legridegebb császári önkényes akarat érvényesítésére vállalkozott. fi vármegye becsületéért. Lehetetlen, hogy az a Zemplén vármegye, amely öt év alatt ötször irt fel az országgyűléshez az önálló bank mellett, most bizalmat szavazzon az önálló bank megakadályozására, letörésére küldött kormány nak. Lehetetlen, hogy az a Zemplén- vármegye, amely öt évvel ezelőtt olyan fényes küzdelmet vívott az országgyűlési többség ellenére kinevezett Fejérváry kormánnyal szem ben, most az ugyanilyen Khuen kormány előtt szolgailag meghajoljon. Lehetetlen, hogy az a Zemplén vármegye, amelynek nagytermében aranybetüs márványtábla hirdeti az alkotmányvédő nemzeti küzdelem dicsőségét, most beszennyezze ezt a táblát az alkotmánysértő kormány előtt való behódolássai. Lehetetlen, hogy az a Zempién- vármegye, amely 1905 ben olt vívta küzdelmét a legelső magyar vármegyék, Pest, Abauj, Szabolcs fényes sorában, most lesülyedjen Fogaras, Brassó és a többi örökké labanc vármegyék szégyenletes társaságába. Gondoljon minden megyebizottsági tag a jövőre, gondoljon fiaira, akik szégyellő fogják, hogy Zemplénből származtak, ha az a bizalmi határozat megszületik. Vájjon mit fog mondani akkor Zemplénről a jövő történetírója? Olvasni fogja jegyzőkönyveinkben, hogy öt éven át minden esztendőben követelte ez a vármegye az ónálló bankot és önálló vámterületet. Követelte mindig egyhangú határozattal. Aztán jött egy kormány, amelynek határozott és egyetlen küldetése volt lehetetlenné tenni az ónálló bank s ónálló vámterület létesítését s letörni az ezek mellett megnyilvánult nemzeti akaratot. Es Zemplénvármegye ennek a kormánynak bizalmat szavazott. (Mert ha elveti a bizalmatlan- sági inditváuyt, már az is közvetett bizalmi szavazat.) Nem örök bélyeg lesz ez ennek a vármegyének a homlokán ? Olvasni fogja, hogy Zemplénvár- raegye 1905 ben és 1906-ban a leghevesebb ellenállást fejtve ki törvénytelennek, alkotmánysértőnek, nemzetellenesnek mondta ki a Fejérváry kormányt, mert az országgyűlési többség ellenére nevezték ki, mert a többségi akarat s a nemzeti törekvések letörésére vállalkozott s költségvetésnélküli állapotban elnapolta majd feloszlatta az országgyűlést. 1910- ben pedig ugyanaz a Zemplénvármegye bizalmat szavazott a Khuen- kormánynak, amelyet ép úgy az országgyűlési többség ellenére nroeztek ki, ép úgy a többségi akarat s a nemzeti törekvések letörésére vállalkozott s ép úgy költségvetés nélküli állapotban elnapolta, majd feloszlatta az országgyűlést. Nem elhomályositanók, nem tneggyalázuók evvel azt a múltkori fényes küzdelmünket is? Ha valaki csak egy hajszálnyi kü- lüinbséget tudna mutatni a két kormány közt a Khuen kormány javára, érteném. De semmivel, egy árnyékkal nem jobb Khuen Fejérvárynál. Sőt rosszabb, mert Fejérváry legalább hozott, ígért valamit a programrajában a nemzetnek, ez a kormány ellenben egyenesen avval jön, hogy semmi, egy gombostünyi se teljesedik a nemzet törekvéseiből, se An- drássy, se Kossuth, se ^Justh irányzata szerint. Azért legyen bizalommal Zemplén a Khuen kormány iránt, mert Mecz- uer főispán ur ennek a kormánynak is a szolgálatába szegődött? Azért szavazzanak bizalmat Andrássy hívei a Khuen kormánynak, mert Mecz- ner főispán ur Andrássytól Khueu- htz pártolt és lájbzsumálja, a Zemplén hozsannát zeng a Khuen kormánynak azért, hogy végre levakarta a nemzet testéről Andrássy Gyulát és a többi koalíciós minisztereket ? Hányszor szavaztunk ennek a koalíciós kormánynak bizalmat, elismerést, hódolatot s most ujjongunk azon, hogy levakarták őket a nemzet testéről l Cseléd tehet igy, aki mikor uj gazdához szegődik, kígyót bókát kiált a régi gazdájára. Rabszolga tehet igy, aki mindig a kenyéradó ura talpát nyalja, akárhányszor veszi is meg más és más gazda. De önérzetes, múltjára, tisztességére valamit adó vármegye lehetetlen, hogy igy cselekedjék. ___________________ Lapunk A- oldal.
