Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-24 / 59. szám

Tizenkettedik évfolyam. 59. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, julius 24.

POLITIKAI ÚJSÁG.

Megjelen minden szerdán és szombaton este.

Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál.

LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS:

MATOLAl ETELE. ür. BÚZA BARNA.

Előfizetési ár:

Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér

Hirdetéseket a legjutányosabb árban köziünk.

Nehéz idők.

Irta: Búza Barna.

Mintha nem volna elég bajunk a politikai bonyodalmakkal, mintha nem eléggé sanyargatna és pusztítana a bécsi élősködés, most még a természeti csapások is egész ózönnel zúdulnak a mi szegény országunkra.

Az idei aratás olyan rósz, amilyen 1873 óta nem volt. Nyomd ban járt, sőt megelőzte a rettenetes drágaság. 14 forint egy métermázsa búza, több mint kél szerannyi, mint ezelőtt 10—15 évvel volt.

Az országos csapásban az aratásra nézve még tulajdonképen szerencsés a mi vármegyénk. Itt az aratás a legtöbb helyen egészen jó, néhol jobb, mint tavaly volt. Ha most a jó aratást jó áron, 14 forintjával adják el, akkor általában nagyon jól járnak a zempléni gazdák. Nem nagy öröm ugyan ez se, mert elviszi az aratási hasznot az országos drágaság, de mégis jobb, mintha itt is rósz termés volna, mégis némi vigasztalás az országos bajban.

Hanem aztán annál keservesebb a bortermelők helyzete. Ennek a szegény Hegyaljának igazán bőségesen kijut minden bajból. A legsúlyosabb válságok közt vergődik. Nyomja az agrár- kölcsön. Borait a legnevetségesebb árakon is alig tudja eladni. Vevő nincs, ellenben a hordó tavaly már képtelenül drága volt s a munkabérek is egyre emelkednek. A legtöbb bortermelő igazán a legválságosabb helyzetben az örvény szélén áll már s egyedüli menekvése lehetne egy jó szüret. Es épen most éri a szőlőt egymásután minden képzelhető csapás, úgy, hogy a legsilányabb szüretre is alig lehet már kilátásunk.

Olyan termést hozott az idén általában a sző ő, amilyen már évek óta nem volt Talán ez volt a legjobb, legbővebb termés, amit a rekonstrukció óta láttunk. De jóformán arra se volt időnk, hogy egy kicsit gyönyörködjünk benne. Egymásután jöttek az évek óta nem látott csapások. Először a fagy, azután jég, zápor, árvíz. Ami pedig megmaradt, azt egyszerre csak ellepte a pero- nospórának legveszedelmesebb, rohamosan terjedő fajtája. A

legszebb terméseket 2—3 nap alatt teljesen elpusztította. Védekezni is alig lehetett. Még ha használt volna is valamit a réz- gálicos permetezés, kénporo^ás, nem lehetett eredménye, mert mindig lemosta a naprol-napra megújuló eső.

Az a vigasztalásunk se igen lesz meg, hogy legalább, ami kevés termésünk mégis megmarad (ha megmarad), az jó minőségű lesz. Eddig legalábe ebben se bizakodhatunk. Hisznn még eddig jóformán meleg se volt, legtöbbször fáztunk (júliusban!) s ebben a rósz időben nagyon hátramaradt a szőlőszemek fejlődése. Igaz ugyan, hogy a bor minősége inkább a szeptemberi és októberi időjárástól függ s azért még nem épen lehetetlen, hogy egészen jó borunk lesz az idén, de már ennek se sok a valószínűsége.

Szomorúan kell látnunk tehát, hogy annyi más bajunk mellé most már valósággal Ínséges, sőt talán katasztrótalis esztendő kö- verkezik a Hegyaljára. Az egész országra igen súlyos idők jönnek a rósz termés miatt, de talán legnehezebb lesz az ország mingorral lefoglaltatnám. A legtöbb képzeletbeli fosztogatás s gyilkolás nyáron szülemlik meg. Kánikulában gyönyör párbajozni, mert ilyenkora lapok téli elvüket sutba dobva gyönyörűen színezik a lovagias eseményt. Egy képviselőházi zárt ülés felér Perczel-fóle kendőlobogtatással, a városi közgyűlés a szórakozások csemegéje, hol Alexander Vilmos kedvére obstruálhat, Némethy Bertalan indítványokat gyárthat. Hátha még egy felfüggesztes is előfordul júliusban, akkor a nyári újságoknak kicsiny Macedónia s hajlandók még vagy 2 oldalas bővítésre. Ha mindez nincsen, akkor neki mennek a poszt- kiszllinek, hogy miért nincs rajta a levelek expedialási időjelzője, hogy miért vau pirosra festve, miért kék az ég s zöld a föld stb. így fest a hiriap kánikulában. No de nem baj, az emberi igények ilyenkor úgyis sülyednek. Meglátszik ez a ruházkodáson, a kártya játszmáknál, (uralomra jutván a nyári kontra, tisz tességhez jut a törzsgibic) a kabarénál (hol az ősbudavári kóristát japán dívának léptetik fel) s a szerelemben.

Mivel eddig levelemben ugyszólden vidéke közül a Hegyalja helyzete. A bortermelők Ínségét meg fogják érezni az iparosok, a kereskedők is, aminthogy egy- egy rósz termés nem csak a gazdálkodókra veszedelmes nálunk, hanem az összes lakosságra.

Ebben a súlyos helyzetben, ilyen keserves kilátások közt igazán össze kell szednünk minden erőnket, komolyságunkat, kitartásunkat, hogy a helyünket megállhassuk. Legyünk takarékosak, szorítsuk meg az igényeinket, redukáljuk a kiadásainkat, ameny- nyire lehet. Ruhára, cifraságra, fényűzésre minél kevesebbet költ- sünk, a pezsgőzéseket, mulatozásokat legalább is szüneteltessük.

Akinek van bora tavalyról, elmúlt évekről, ne adja el köny- nyelmüen. Tartsa, amig lehet, mert valamennyire mégis fel kell menni a bor árának.

Jobb viszonyok közt, más vidékeken nem olyan nagy csapás egy ilyen rósz esztendő, mert el vannak rá készülve, a legtöbb gazdának van megtakarított tőkéje, amivel kihúzhatja. De nekünk bizony eddig nem volt miből takarítani, hát nekünk ezt a nehéz esztendőt ki kell majd bőjván csak Ujhelyről irtain, felmerülhet a gyanú, hogy jó magam is nem tartozom az u. n. „műnyaralók“ közzé. Lóvén ez azon kaszt, melynek hívei csak a hir szárnyain vannak a messze távolban, ők maguk otthon hüsölnek, közel a világ zajától.

Szólnom keli tehát azon faluról is, fatornyos szülőhazámról, hová An- tensként vakációbau visszatérni szoktam, hol az emlékeken is — ha mellette jó koszt is van — meghízik az ember.

Epen tegnap interjúvoltam meg a község biraját, ki épen megválasztásakor jutott be a nagykorúság révébe. Csak három hold földjébe került ez a tisztség, melytől tiz évvel ezelőtt még minden jóra- való gazda irtózott . Hasznavehetetlen luxus volt ez valaha, ma felemelő méltóság s a választásoknál a pártaksszára van szükség. — A jó öreg körorvost az elmúlt héten temették el ; az emberek örülnek, mert egy ideig orvosi beavatkozás nélkül halhatnak meg. — Pünkösd óta nem pusztított a tűz, minek az egyszerű oka az, hogy a közel múltban 2—3 ízben az egész falu elégett,

Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság.

hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört.

Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza.

Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és

Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak.

Lapunk <5 oldal.

Uborka szezonban.

(Költői levél prózában.)

Igen tisztelt Szerkesztő úr!

Hosszas együttműködésünk alatt ugyebár el sem árultam, hogy Ady Endrének egyik leglelkesebb bajnoka vagyok. Ujhelytől vagy 500 kilométernyire lévén, bátrai: vallom meg ezt az Ady-ellenes tábornak. E költői levél élénken fogja igazolni, hogy mennyire lehet e műfajt rim és ritmus nélkül művelni és a modern sajátságok előtérbe helyezésével mellőzni a szellemet is.

De hát ki is gondolkodik nyáron, a midőn megviselt szellemünket — akárcsak a téli bundákat — beraktározzuk. E kis alföldi faluban, hol szabadságomat vad semmittevéssel töltöm el, már dühöng az ngorka szezón. Es raig 10 nappal ezelőtt a Csorba tónál l koronát vasaltak ki egy ugorkáért, addig itt fenti összegért annyi ugorkát kaphatok, hogy egy ház alapozásához éppen elég lenne.

De az időjáráson ugyancsak meg érezhető az adyzmus hatása s az egykor tikkasztó juiiusból dermesztő november lett. A stabil nyaralóknak

kitűnő indok ez az otthonmaradásra. Eo ugyan egy nyakig eladósodott jo ismerősömtől másokat is hallottam. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem megy üdülőhelyre? Előbb útiköltséget kell szereznem az itthon- maradáshoz — feleié ?

Az igazat megvallva én Ujhelyt is megfelelő nyári tartózkodási helynek tekintem. Pihenés és jó életmód mellett testi súlyban csak úgy gyarapodhatunk, mint akár a Sale kammergutban, akár a Lidón, vagy Tátralomniczon. De valamint a házas embernek szüksége van éven» kint 3—4 heti szalmaözvegységre, hogy magát alaposan kitombolva, újból fris kedvvel s erővel térjen vissza családi otthonába ; azonképen az újhelyi embernek is el kell néhány hétre menekülnie, hogy végre is visszavágyódva kerüljön vissza a megunott tartózkodási helyére.

A pedagógusoknak legközelebb ezt a programmpontot ke 1 inegvi- talniok. „Adjunk-e a felnőttek kezébe nyáron újságot“ ? Részemről száz okkal tudnék ellene érvelni. A kánikula időszakára Szibériába szám- Uztetném az összes újságírókat s az összes nyári lapokat radikális szi-