Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-15 / 100. szám
100. szám (2) F E L S Ő M A G Y A R 0 R S Z Á G I HÍRLAP Szerda, december 15. szigora vizsgálatot rendelt el a szerencsi cukorgyárban gyakran előforduló balesetek ügyében. Most érkeztek be ez ügyben a bizottsághoz a főszolgabíró és a kir. ügyész jelentései, melyekből kitűnik, hogy a szerencsi cukorgyárban úgyszólván napirenden vannak a balesetek, melyek a kellő gondosság elmulasztása folytán nagyrészt a vezetőség hibá jából történnek. A bizottság határozatában megállapította, hogy a gyárban a munkások testi épségének megvédésére kellő gondoskodás nem történik. Az ellenőrzés nagyon enyhe. Mindezek alapján felhívják az iparfelügyelőt, hogy ezentúl a gyár felülvizsgálatához hívja meg a főszolgabírót is, hogy annak alkalma legyen az észlelt hibák megszüntetése iránt intézkedni. Apróbb ügyek. Felírnak a belügyminiszterhez, hogy a legyesbényei cseudőrkülönit- ményt állandósítsa. Az egyenes adóknak az 1910. évre való kivetése tárgyában kelt pénzügyminiszteri rendeletet a járási főszolgabíróknak és Sátoraljaújhely város polgármesterének megküldeni rendelték. Az „Erzsébet“ közkórház 1910. évi költségvetését 100000 betegápolási nappal és 2*18 fillér napi ápolási díjjal jóváhagyta. Miután a kórháznak vannak családi ápolásban levő betegei is és mintegy 4000 be- tégápolási nappal kevesebb van évente, felírnak a belügyminiszterhez, hogy a költségvetést 96000 be- tegápolasi nappal és a megállapítottnál nagyobb ápolási költséggel hagyja jóvá. T. főügyész. A t. főügyész több apró mezőrendőri kihagási ügyet referált, melyek azonban különös érdeklődésre nem tarthatnak számot. Érdekes csupán az a határozat, melyet P a t a k y Miklós városi főjegyző fe gyélmi ügyében hoztak. Pataky Miklós ellen valaki névtelen feljelentést adott be a főispánhoz, melyben őt, mint a katonai ügyek előadóját, súlyos visszaélésekkel vádolja. A főispán — katonai ügyekben elkövetett állítólagos visszaélésekről lévén szó — szigorú vizsgálatot rendelt el ez ügyben. A vizsgálat során a vádakat alaptalanoknak találták, a főispán beszün tette Pataky ellen a további eljá rást. Pataky azonban nem találta elegendőnek a beszüntető végzést és egyrészt, hogy magát az ellene felhozott súlyos vádak alól teljesen tisztázza, másrészt, hogy a vizsgálat során esetleg a névtelen feije lentőnek nyomára jusson, a képviselőtestülettől a fegyelmi vizsgalat elrendelését kérte maga ellen. A A képviselőtestület azonban nem találta szükségesnek a fegyelmi elrendelését, sőt bizalmat szavazott Pa- takynak. A képviselőtestületnek ebbe a határozatába Pataky belenyugodott, de Székely Eleü megieleobezte azt. Felebbezésében kérte a hatá rozat megsemmitósét, mert Pataky részt vett a határozathozatalban es mert a képviselőtestület határozata nem alkalmas arra, hogy Pataky a névtelen feljelentővel szemben magának teljes elégtételt szerezzen, A vármegye azonban elutasította Székely Elek íeiebbezését, arra az álláspontra helyezkedve, hogy határozatot csak bármily formában ér dekelt fél feiebbezhet. A miniszter megsemmisítette a vármegye határozatát, kimondván, hogy ebben az ügyben másodfokulag — fegyelmi bizottság van hivatva határozni. A közigazgatási bizottság tehát tárgyalás alá vette a felebbezóst és azt — ugyanazon indokból, mint a megye — elutasította. T. főorvos. Löcherer Lőrinc dr. t. főorvos jelentése szerint a vármegyében az utolsó hónapban rosszabbodot az általános közegészségügyi állapot. November hó folyamán heveny ragályban 300-an betegedtek meg és ugyanannyi idő alatt a szerencsi cukorgyárban 30 baleset történt. Karosán e ho elején 8-an betegedtek meg a hagymázban. Rögtön kiszált a helyszínére, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegye és eközben megállapította, hogy a járvány a vízhiány miatt keletkezett, mert a lakosság a Karosa vizét issza, melyben állatokat fürösztenek. A bizottság a jelentést tudomásul vette és utasította az alispánt, hogy tiltsa be a Karosa vizének ivóvízként való használatát és rendelje el megfelelő számú fúrt kút készítését, amelyhez a belügyminisztertől és íöldmiveiési minisztertől kérjen segélyt. Egyben utasították az alispánt, hogy a meglevő kutakat vizsgáltassa meg, tisztittassa ki és addig is, míg az uj kutak elkészülnek, rendelje el ezeknek a kutaknak a használatát. Pénzügyigazgató. A kir. pónzügyigazgató szerint november hó folyamán befolyt : egyenes állami adóban 644743 kor. ; haddijban 19086 kor. ; sójövedók- ben 6378 kor- 45 fill. ; dohányjövedékben 52947 kor. 32 fill.; bé- lyegiiletékben 13579 kor. 69 fill.; jogilletékben 132412 kor. 60 fill.; dijjövedékben 1755 kor. 02 fillér .és fogyasztási adóban 741749 kor. 52 filler. — Fizetési halasztást 22, időleges. házadómentességet 18 esetben adtak. Ezután a folyó ügyekről tett jelentést a pénzügyigazgató. Apróbb jelentések. A kir. ügyész jelentése, szerint november havi rablétszám 397 volt, ebből elitéit 383, feiebbezés alatt 1 és a vizsgálati fogoly 13. Még az árvaszóki elnök, tanfelügyelő, tvhatósági főallatorvos, az áiiamépitószeti hivatal és a kir. kui* turméruökség képviselői terjesztették elő jelentéseiket, de ezek semmi fontosabb dolgot nem tartalmaztak. A mi parlamentünkből. — A város rendes közgyűlése. — Két napig tartó városi közgyűlésről adhatunk számot ezúttal. Két eredméuydus napról, melyen élénk megfontolás alá kerültek a napirendre került összes ügyek. A képviselőtestület tagjai szokatlan buzgalommal veitek részt a vitákban és bátran állíthatjuk, hogy e két napon hozott összes határozatok az érett megfontolás gyümölcsei. Az uj tagok is élénk részt vettek a vitában és talpraesett, ügyes beszedekben indultak neki annak a munkálkodásnak, melyre Ígéretet tettek. Különösen Schiller Kálmánnak a költségvetés tárgyalásánál mondott beszéde keltett izgalmas feltűnést. Eles, szinte kíméletlen hangon birálta a költségvetést és alapos okokkal megindokolva vágta szemébe a város vezetőségének azokat a kemény igazságokat, melyek már oly régen nem hangzottak el abban a teremben. Es bárha fájóan bántó volt minden szava, melyek ajkairól a költségve tés birálataképen hangzottak el, mégis meg kell állapitanunk, hogy azok színtiszta igazságok vo'tak. Ilyen hangulatban folyt le mind a két napi tárgyalás, melyekről alább adunk részletesen számot: I. nap. Megnyitás. Néhány perccel 3 óra után nyitotta meg Farkas Andor h. polgár- mester a közgyűlést. Jelen voltak: Armágyi János, Klein Izidor, Rei- chard Armin, Kincsessy Péter, Isépy István, Schiller Kálmán, Kapu Gyula, Gathy Géza, Hericz Sándor, Szed Iák János, Klein Vilmos, Réz Gyula, Halász József, Móré Dániel, Horváth Gyula, Ludesher Tivadar, Bernáth Aladár, Lengyel Manó, Juhász Jenő, Deutsch Adolf, Schweiger Márkusz, Némethy Bertalan, Fejes István, Róth Mór, Matolai Etele, Alexander Vilmos, Buza Barna, Róth Bernáth, Reichard Sándor, dr. Klein Károly, Waller .Aladár, Kótits László, Grünberger Abrahám, dr. Grósz Dezső, Blumenfeld Adolf, Neuman Jenő, Schweiger Ignácz, Krausz Li- pót, Schwarcbart Lipót, Kovalcsik János, Schön Sándor, Blumenfeld Jenő, Keresztesi Lajos, dr. Adriányi Béla, Kroó József, dr. Kellner Soma, Fuchs Jenő, dr. Hornyay Béla képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közül: Pataky Miklós. dr. Reichard Salamon, Schmied Lajos, Kérószy Gyula, Szőllősy Sándor, dr. Kellner Győző, Rakmányi Jenő és Mitrik Mihály. Napirend előtt, Farkas Andor h. polgármester bejelenti, hogy napirend előtt a képviselőtestület uj tagjai részére miheztartás céljából fel fogja olvasni a szervezési szabályrendeletnek a tanácskozás rendjére vonatkozó részét. Bernáth Aladár fölöslegesnek tartja a szabályrendelet felolvasását, mert sokan távol vannak az uj tagok közül. De mert sokan a régi tagok sincsenek tisztában a tanácskozás rendjével, helyesnek tartaná, ha a szabályrendeletnek idevonatkozó részét minden képviselőtestületi tagnak megkíildenék. — A képviselő- testület ilyen irányban határozott. Elhatározták még hogy halász József virilis tagsági helyére Adriányi Béla dr. és Kellner Soma dr. választott tagsági helyére Kroó Jószef póttagokat hivják be azok lemondása folytán. Költségvetés. SzSllosy Sándor számvevő felolvassa az alispánnak az 1909. évi költségelőirányzat tárgyában intézett leiratát melyben elrendeli, hogy a bevételként felvett 25000 korona pótadóhátrálék, és a kiadásként felvett, a vízvezetéki alapnak visszatérítendő 15000 kor. töröltessék a költségvetésből és a pótadó % kulcsát ezek után újból állapítsák meg. Felolvassa a költségelőirányzat ősz- szesitését, mely szerint a bevétel 243494 kor. 06 fill, kiadás, 398389 kor. 12 fill., fedezetlen hiány 154895 kor. 06 fill, amit 50 százalékos pótadóval kell fedezni. Vita. Az első felszólaló Flalász József volt. A költségvetést nem fogadja el, mert a pótadó kulcsát magasnak tartja. A városnak 55000 korona behajtható pótadóhátráléka van. Ebbői okvetlenül be kell állítani a költségvetésbe legalább 25000 koronát, amely biztosan befolyik. így a fedezetlen hiány csak 130000 korona volna, mely 42 százzalékos pótadóból fedezhető. A polgárság amúgy is túl van már terhelve, nem szabad a pótadot fokozni. Némethy Bertalan elösmeri, hogy látszat szerint tetszősek azok a frázisok, melyeket Halász álláspontja támogatására hozott fel, de ha ezt elfogadnák, a költségvetés nem volna reális. 25000 koronáról egyáltalán nem lehet szó, mert hisz abból 15000 koronával tartozik a város a vízvezetéki alapnak. Maradna tehát 10000 korona, de ez sem vehető fel, mert az 1908. évi zárszámadást — mely a hátralékokat ki fogja tüntetni — még nem ösmeri senki. A költségvetésnek legfőbb kelléke, hogy reális legyen, ez pedig csak úgy érhető el, ha csak olyan tételeket állítanak be a költségvetésbe, melyek biztosan be is fognak folyni. Ezért nem fogadja el a halász indítványát és ragaszkodik a költség- előirányzathoz. De nem fogadja el Halász indítványát azért sem, mert kitennék a várost annak, hogy a vármegye tavaszi közgyűlésén újra visszaveti azt a régi indokolással és még a jövő év tavaszán sem fogjuk az 1909. évi költségvetést letárgyalhatni. Egy kis kritika. A képviselőtestületnek egyik uj tagja Schiller Kálmán szólalt fel azután. Bejelenti, zogy az ügy részletes tárgyalásába nem bocsátkoz- hatik, mert nem ösmeri még a részleteket, de az elhangzott beszédeket véve alapul ő a Halász nézetét osztja. De nem is ösmerheti a költségvetés részleteit, mert csak egy nappal a gyűlés előtt vette kézhez a költségvetést és ez idő alatt nem tanulmányozhatta át azt. Megnyugvására szolgál azonban, hogy ha rendes időben kapta volna is kézhez a költségvetést, akkor is annyit tudna, mint most, mert abból hiányzik a megértéshez szükséges indokolás és csak egy számtenger tárul az ember elé. De nincs semmi rendszer a költségvetés összeállításában, mert egészen különálló dolgok össze vannak vonva egy cim alatt, hogy senki el ne igazodhassak rajta. Meg kell állapítania — ha igazságos akar lenni, — hogy az egész költségvetés egy fércmunka és aki csinálta, az nem ért hozzá, ügy látszik, hogy az elöljáróság annyira biztosra vette a költségvetés elfogadását, hogy fölöslegesnek tartotta annak indokolását. Hát ha a régi tagok lusták voltak a költségvetés alapos megtárgyalására, az ujjaknak nem szabad tűrni, hogy egyszerű szavazógépeknek tekintsék. Majd egyes tételeket olvasott fel, melyekből kimutatta, hogy milyen rendszertelenül, minden tudás nélkül készült a költségvetés, melyet nem hajlandó már ezért sem elfogadni. Buza Barna azon a véleményen van, hogy a közgyűlés ezúttal csak a kifogásolt részeket tárgyalhatja. Nem hajlandó a polgárságot továbbra is ámitani, hogy kis pótadója van és amellett folyton adósságokat csinálni. Hisz ma már nincs alap, melynek ne tartozna a város és ha ezt igy folytatjuk csődbe jutunk rövidesen. Q nyílt kártyával akar játszani és megszavazza a költségvetést, azonban Schiller Kálmán alaki kifogásait mindenben osztja. Fejes István szintén csatlakozik a Schiller alaki kifogásaihoz, de a költségvetést megszavazza, mert félti a város autonómiáját a felettes hatóság folytonos beavatkozásaitól. Halász szerinte csak zűrzavarba akarja hozni a várost. ügyről lévén szó — a közigazgatási Színház után menjünk D A UUflNI A REUMANN ADOLF rilliliUlllH KÁVÉHÁZÁBA. Hideg buffet, pontos és szolid kiszolgálás. Egy színházi vacsora 70 fillér,
