Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-27 / 95. szám

94. szám (3)

FELSŐMAGYARORSZÁGÍ HÍRLAP

Szerda, november 24.

delmes, azt még érti, de hogy ha a függetlenségi politikus mondja ezt, az népcsaló. 1874. óta benne van a gazdasági önállóság a párt programm- jában. Hát 40 évig veszedelmes dolgokat akartak? Fájdalmas dolog, hogy szembe kellett kerülnie Kossuth Ferenccel, de nem tehetett máskép. Azt mondják, hogy ők csak egy terminusért küzdenek és ezéit provokálják a harcot. Többször kijelentette és most újból kijelenti, hogy ha biztosították volna törvénynyel az önálló banknak 1917-ben való fel állítását, ő ebbe belement volna. De nem erről van szó. Kossuth Ferenc azon az emlékezetes pártértekezleten — melyen a szakadás történt — bejelentette, hogy fizikai akadálya ninos a bank felállításának. Az akadály tehát csak a császár ellenzése.

Hát ő elfogadott volna egy termi nust. De ilyen terminust, amely a császár akaratához köti a bank felállítását, nem fogadhat el. Ez egyenlő a teljes behódolással. Hát a császár akarata előbbre való, mint a nemzeté? Ha ilyen elveket követet volna a függetlenségi párt, akkor már 20 évvel ezelőtt függetlenségi kabinet lehetett volna. Ilyen elvek mellett akár anarchista kormányt is line vezne a császár. Ha a császár akaratának feltétlen érvényesülése az alkotmányos kormányzást jelenti, akkor a világ legalkotmányosabb uralkodója a muszka cár.

Becsapták a nemzetet.

Az önálló bankhoz feltétlen jogunk vau nem csak azért, mert törvényben van ez biztosítva, de azért is, mert ezt a jogunkat az utolsó években drága pénzért vették meg. Rengeteg milliókat szavaztak meg azért, hogy az önálló banknak 1910 ben való felállítását biztosítsák. A quótaeraelést is ezért szavazták, meg, mert Kossuth Ferencz kijelentette, hogy ellenértéke gyanánt biztosította a nemzetnek 1911-re az önálló bankot. Ezt annak idején ő is bejelentette választóinak. Kossuth Ferencnek van fényes neve, mely őt naggyá, tisztelte teszi minden körülmények között. O talán meg engedheti magának azt a fényűzést, hogy játszók a szavával, (közbekiáltások ő sem engedheti meg) de neki egyebe sincs a becsületénél és ezt nem áldozhatja fel. Érzi, hogy becstelenséget követne el, ha a választóinak adott szavát megszegné.

Ki kell tartani.

Kossuth Ferenc ma a lemondás politikáját hirdeti. O az elszántságot a küzdelmet fogja hirdetni mindig, mert nem tudja elhinni, hogy a XX. században, araikor mindenütt győztek a népjogok az uralkodó akaratával szemben, csak mi legyünk, gyávák, meghunyászkodók. Igaz. ugyan, hogy a királyok azt hirdetik, hogy ők az Isten kegyelme folytán királyok. Ha nekik ez jól esik, hagyjuk rájuk. De azt már senki sem cáfolhatja meg, hogy a pénzt és katonát a mi kegyelmünkből kapják Meg fogjuk tagadni a pénzt, megtagadjuk az újoncokat és akkor majd meglátjuk, hogy van-e lehetetlenség az önálló bank felállításában.

Fájt neki nagyon, hogy szembe kellett szálni Kossuth Ferenccel akit pedig oly nagyon szeretett, de hát a saját édes apjával is inkább kész lett volna szakítani, ha közte és elvei kellett volna választatna, ő 2 év előtt megígérte választóinak, Kossuth Ferenc hirdetett elvei alapján, hogy az önálló bankért küzdeni fog, ő emel lett becsületesen kitart. Elösmeri, hogy ránézve kedvezőbb lett volna, ha Kossuthékkal tart. Érzi, tudja, hogy ezzel a lépésével kettévágta politikai kerierjet, amely elég szépen indult, sőt lehetséges, hogy a mandátumát is elveszti. De inkább lemond az előmenetelről, a mandátumról is, mintsem bogy elveihez hűtlenné legyen. Kitart az elvei mellett továbbra is, ha vele lesz a polgárság, de kitart akkor is, ha mindenki elhagyja és egyedül lesz

kénytelen lobogtatni a függetliinségi elvek zászlóját.

Büszke önérzettel, bátran áll tehát választóielé, mert megtartotta azt amit ígért. Még reménykedik, hogy a Kossuth pártjában is belátják, hogy helytelen utón járnak és visszatérnek hozzájuk. Boldog lenne, ha egy táborban küzdhetne Kossuth Ferenccel, de ha a nemzet érdeke úgy kívánja, kész ellene is harcolni.

Bizalom Búzának.

Búza beszédét valósággal orkán- szerű tapssal és éljenzéssel fogadta a jeienvolt polgárság. Alig ült el a zaj, szólásra emelkedett Matolai Etele.

Köszönetét mond Búzának azokért a lelkes szavakért, amelyet az imént mondott. Szeretne, hoszzu dicsőítést mondani Búzáról, de gyengének érzi magát arra, hogy érzelmeit szavakba öntse. Követeli az ország gazdasági függetlenségét és ezek közt első sor- aan a pénzügyi függetlenséget. Minden igaz magyar embernek úgy kell cselekednie, a hogy Búza cselekedett, Bizalommal vau Búza iránt és indítványozza, hogy a polgárság is fejezze ki bizalmat Búza iránt.

Az a hatalmas éljenzés, amely Matolai szavai után felhangzott, ékesen bizonyították, hogy a Matolai szavai s polgárság érzelmeinek hü kifejezői voltak.

Még 1 s é p y István szólalt fel. Ö is bizalommal van — úgymond — Búza Barna iránt, de hogy az ország is tudomást szerezzen arról, hogy a képviselőnkkel együtt érzünk, indítványozza : küldjenek a gyűlésből üdvözlő táviratot az országos párt elnökének: Justh Gyulának.

Vége.

Kincsesy Péter elnök koszö netet mondott Matolainak, hogy szives volt Búza előtt a polgáiság érzelmeit tolmácsolni, majd Búzának mondott köszönetét azért, hogy szives volt politikai állásfoglalásáról a polgárságot tájékoztatni s biztosította őt a polgárság szeretetéről, tá mogatásáról és a gyűlést berekesztette.

A távirat.

A távirat, melyben Justh Gyulát az orsz. függetlenségi és 48-as párt elnökét üdvözölte a közgyűlés, a következő:

„A sátoraljaújhelyi függetlenségi párt a politikai helyzetben való állásfoglalásra összegyűlve, Búza Barna képviselőnek egyhangú bizalmat szavazott s elhatározta, hogy Pártelnök urat és az orszá gos függetlenségi és 48 as pártot lelkes törekvéssel üdvözli és tör netetlen ragaszkodásáról biztosítja.

Kincsesy Péter elnök.

Justh válasza.

A táviratra azóta megjött már a válasz is. Justh Gyula a következő levelet intézte Kincsesy Péter pártelnökhöz :

Igen tisztelt Pártelnök Úr I

Midőn szives üdvözlésüket meg köszönve ürömömet fejezem ki azon törhetetlen ragaszkodás felett, mellyel az országos függetlenségi és 48 as párt iránt viseltetnek, kérem, hogy ezen magatartásukat továbbra is megtartva munkás és lelkes tagjai legyenek a küzdők táborának.

Budapesten, 1909. nov. 23-án.

Tisztelettel :

Justh Gyula.

MORZSÁK.

Mozaik a „Morzsák“ irányában tévedésben van megint, mert mi „Morzsák“ alatt nem étel, de szellemi morzsákat értettünk. Nem is csoda ez a különböző felfogás, mert mi nem sandítunk a húsos fazekak felé, —- mint mozaikék.

Búza Barna a ki ugyan elég legény, hogy megvédje maga magát, ha érdemes ellenfélre akad, lovagi sarkantyút nem kapott ő csak a a nép bizalmára támaszkodik. Kossuth Ferencz sajnos maga kötötte fel a „Lipót“ sarkantyút s félő hogy a tojástáncban maga magát vagdalja meg vele. Arról a bizonyos támogatásról pedig, a mely őszinte — mint látszik — soha nem volt, valószínűleg úgy gondolkozik : hogy hála Isten megmentettél a „jó“ barátaimtól, az ellenségeimmel majd csak megbirkózóin.

*

A szerkesztő-bizottság nem ágas kodik, mint „Mozaik“ urók, akik a hatalomba kapaszkodva azt hiszik, hogyha a béka felfújja magát, mindjárt ökör lesz belőle. Pedig az ilyen rugaszkodásoknak nevetség és — pukkadás a vége.

*

Igazat irj. Ezt Írja a »Zemplén« legutóbbi számában. Es ebben az egyben — ezt konstatáljuk — igaza vau a „Zemplénnek“. Csakhogy ha valaki hirdet valamit, azt első sorban annak kell betartani. Es ezért mi csak annyit válaszolunk — nem a Zemplén, de a közönség iránti tiszteletből — hogyha vaiaki bort

iszik, ne prédikáljon vizet.

*

A városi választások után sokan azt hiszik, hogy győzelmet arattak. Pedig nem történt egyéb, mint sikerűit a közszellemet újólag megsebezni.

*

Ha jó viczcz az, hogy sikerült sok érdemes tagját kibnktatni a képviselőtestületnek, kár azt hinni azoknak, a kik előidézték, hogy a felgyújtott szenvedélyek mellett a hasukat büntetlenül melengethetik. Mert az ilyen kísérlet többször kellemetlen tüsszentést eredményez.

*

Hoznak Bécs felől valami pózna félét, Sokan azt hiszik, hogy a külön vámterület sorompója. Közelebb érve látjuk, hogy csak egy kétágú fa. Egyik ágára felakaszthatja mindenki az elveit, a másikra önmagát. Azonban megvan engedve — a fát nemzeti színre befesteni.

HÍREK,

Aktuális strófák.

Az uj városatya.

Es szól a gyermektelen férj :

Titkot súgok, feleségem,

Ugye mondtam remélj, remélj! Magamat — atyának érzem . .

Színészet.

Sajnálom Önöket, művészeim, Vallom, hogy nem fényes a pályájuk ; Nem csoda biz’, sokan szinészkednek S óriási a — konkurenciájuk.

—nikás.

— Zászlószentelós. A tőketerebesi állami iskola növendékeinek iskolai zászlóját f. hó 21 én nagy ünnepségek keretében szentelték fel. Zászlóanya gr. Andrássy Roris volt. A zászlószentelésről jövő számunkban hozunk részletes tudósítást.

— Nőegyleti zsurok. A sátoraljaújhelyi izr. nőegylet választmánya dr. Rosenthal Sándorué egyleti elnök inditványára elhatározta, hogy az első zsurt /. hó 28 án rendezi a Magyar király szálloda nagytermében. A rendező bizottság 35 tagból áll, kik eyguttal a gazdasági tisztséget is elvállalták. A rendkívül fényesnek

ígérkező mulatságra felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét. Külön meghívókat nem bocsájt ki az elnökség. Belépti dij 1 korona. Felül- fizetéseket a jótékonycólra való tekintettel szívesen elfogad a rendezőség.

— Bolti tűz. A Kazinczy-utczai Markovics-féle házban lévő „Haladás“ könyvnyomda és papirüzlet, mely a Weinberger és Klein czég tulajdonát képezi, — folyó hó 20-án este 9 óra tájban kigyuladt. A boltajtón és redőnyön át kitóduló füstszagra az arra járó rendőrőrszem lett figyelmessé és telefon utján nyomban értesítette a rendőrkapitányságot és tűzoltóságot. A helyszínére érkezett tűzoltók rövid időn belül lokalizálták a bolti tüzet, mely minden valószínűség szerint a kályhában maradt tüztől eredt. Ettől lobbant lángra a kályha körül levő sok gyúlékony anyag. A kár 100 koronára tehető. Az üzlet biztosítva volt.

— Mükiállitás Sátoraljaújhelyben.

Egy magas művészi színvonalon álló mükiállitás nyílik meg e hó 28-án, vasárnap reggel a vármegyeháza dísztermében. A kiállítást java művészeink tetszetős munkáiból rendezi az előnyösen ismert budapesti Eg- genberger-félemüiutézet.Elhalt nagyjaink közül képviselve lesznek : Barabás, Bihari, Lotz, Munkácsy, Pá- lik, Telepy. Az élők közül pedig : Baditz, Beuaur, Ditvich, Eder, Edvi, Illés, Erdőssy, Gergely, Hári, Innocent, Komáromi, Kérdi, Kovácb, lvoszkol, Körösfői, Major, Margittay, Nagy, Németh, Pálya, Pataky, Peske, Spanyi, Töigyessy, Vastagig Zem- plényi stb, E névsor elég biztosítók arra, hogy olyan gyűjtemény érkezik városunkba, a melyikben igazi műélvezetet fog találni közönségünk s igazán önmaga ellen vétene, aki elmulasztaná annak megtekintését.

— A vasúti ut áldozata. A vasút

felé vezető ut — melyről már annyi panasz merült fel — áldozatot követelt. Szabó István napszámos f, hó 28 áu szalmát szállított B ó n y e y István építésznek. A vasút közelében egyik zökkenőben felborult a szekér és Szabó karját törte. A szerencsétlenül járt napszámost a kórházba szállították, ahol dr. W e i s z Bertalan nyújtotta neki az első segélyt,

— Elfogott tolvaj. Malóter János és Urbánszki János napszámosok folyó hó 22-én éjjel a czigánytelepi kunyhók egyikében Bodnár Pál helybeli zenésztől ellopták 100 korona értékű hegedűjét és 30 korona korona értékű téli kabátját. A károsult feljelentésére Maiétert a csendőrök Szomotoron elfogták és a lopott holmival Sátoraljaújhelybe kísérték.

— Tolvaj cigányok. F. hó 23-ára

viradóra Karniol Lipót helybeli cipészmestertől a fáskamara feltörése után 21 darab 140 kor. értékű hízott libát loptak el a nagymihályi czigányok akik a zsákmánnyal Be- reczki-feló menekültek. Elfogatásuk iránt a rendőrkapitányság intézkedett.

— Rendőri hir. Bók Ferencz karosai lakos a tegnapi hetivásárban Glück Herman sapka árustól egy sapkát lopott. Mentségül felhozta, hogy azért lopott, mert részeg volt. Ä— Ebzárlat. A városban több veszett gyanús kutyamarás történt. Ezért a rendőrkapitány f. hó 26 ótői kezdődőleg 40 napi ebzárlatot rendelt el.

— A játék vége. Somogyi Zoltán 10 éves tolcsvai fiúcska a minap „futócskái“ játszott pajtásaival s eközben elcsúszott és oly szerencsétlenül esett, hogy alkarját eltörte. Súlyos sérülésével az újhelyi „Erzsébet“ közkórházba szállították.

— Meglopott munkás. Folyó hó 19-én délután Kiss Kálmán helybeli gyári asztalost ismeretlen tettes érzékenyen megkárosította. Mialatt a gyártelep udvarán több társával együtt dolgozott, valaki a műhely-