Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-11-20 / 93. szám
92. szám (2) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, november 17. Megnyitás. Szokatlanul nagy számban gyűltek egybe a törvényhatósági bizottság tagjai a tegnapi gyűlésre, 10 órára volt kitűzve a rendkívüli közgyűlés kezdete, de már fél 10 ólakor szép számban voltak a teremben a bi zottság tagjai. Szinte eló'érzete volt mindenkinek, hogy valami rendkívüli dolognak kell a gyűlés folyamán történni, amely felkavarja a szenvedélyeket. Sőt sokan tudták, hogy hol robban fel a bomba, mert ösmerték a főispánnak a jegyzők iránti ellenszenvét. Szinte lázas izgatottsággal várta mindönki a megnyitást. Pontbau 10 órakor nyitotta meg M e c z n e r Gyula főispán — aki erre az alkalomra ágyból kelt fel betegen — a gyűlést. A földadó bizottság választása. A pénzügyminiszter a földadó kataszter kiigazítására minden törvényhatóságban egy 12 rendes és 12 póttagból álló bizottság választását rendelte el. Egyben tudatta a vármegyével a miniszter, hogy a bizottság tagjainak működésük idejére 10 kor. és a bizottság elnökének 20 korona napidijat állapított meg. Utazási általányukat kinként 50 fillérben állapította meg. A köz gyűlés a miniszter leiratát tudomásul vette és a főispán javaslatára megválasztották a bizottság tagjait. Törvényhatóság tagjainak választása. A vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1910. évre kiigazított névjegyzékét elfogadták és egyúttal az elhalt, vagy eltávozott választott bizottsági tagoknak vá lasztására határnapul november 29-ét a pótválasztásokra határnapokul december 7-ét és 13-át állapították meg. Az erdőbényei választókerületben meghalt Beck Sámuel. Elnök : Szűcs Gyula, helyettes elnökük: Danyi József és Füzesséry Ödön. Agálszécsi választókerületben meghalt : Fedák Endre. Elnök: dr. Molnár Béla; h. elnökök: dr. Novák István, Nemes Sándor. A gesztelyi választókerületben eltávozott: Batta István. Elnök: Orosz Elemér; h. elnökök: Mihályi János és Gortvay Aladár. A legyesbényei választókerületben meghalt Zachár János. Elnök dr. Kovács Gábor; h. elnökök : Nagy Adolf és Lantos János. A nátafalvai választókerületben meghalt •• Barna Bertalan ; eltávozott : Zapotoczky Péter. Elnök : Dudies János: h. elnökök: Mihalo- vich Jenő és Fejér Elemér. A papházai választókerületben eltávozott : Durcsinszky Béla. Elnök : Haidinger Ottó; h. elnökök: Ko- zár Bálint és Legeza Irén. Az olaszliszkai választókerületben eltávozott: Princz Lajos. Elnök: Kállay Emánuel; h. elnökök : Ge- csey Lajos és Császár Pál. A sárospataki I. választókerületben meghalt Phirlipp Károly; eltávozott Radii Károly. Elnök : Szinnyey Ger zon ; h. elnökök : Fenczik Nikon és dr. Bessennyey Zénó. A sárospataki' II. választókerületben elköltözött Szabó Ferenc. Elnök : Bálint Dezső ; h. elnökök: Hódosy Béla és dr. Meczner Béla. A szirmai választókerületben meghalt : Müller Rezső. Elnök Lehocky Endre ; h. elnökök : Csiszár Árpád és br. Fischer Lajos. A jegyzők ügye. A községi és körjegyzők nyugdíj egyletének szabályrendelete hosszas vita és felebbezgetés után végre a vármegye közgyűlése elé került végleges megállapítás, illetve elfogadás végett. A szabályrendeletet Görgey Géza aljegyző referálta, aki annak elfogadását ajánlotta. Egyetlen hang sem emelkedett a Szabályrendelet ellen, sőt sokaktól lehetett hallani, hogy : „elfogadjuk“. Már már mindenki azt hitte, hogy a szabályrendeletet elfogadják min. den vita nélkül, araikor — mint valami istencsapás — leütött a főispán haragja. Azon kezdte beszédét, hogy ő a népszerűséget nem keresi, (dehogy nem, csakhogy soha sem találta.) Az igazságot vallja mindég és az ő igazságos lelke nem tűrheti, hogy jogtalanságokat, igazságtalanságokat kövessenek el. Ilyen jogtalanságot tartalmaz a jegyzői nyugdijszabályrendelet 11 § a is. Azt kérik a jegyzők, hogy nyugdíjigényük be magánmunkálataikból 400 koronát számítsanak be. A jegyzői nyugdíjalapot a községek tartoznak fenntartani, s a községek máris annyira túl vannak terhelve, hogy újabb terheket azokra róni nem szabad. Es nem szabad különösen, ha jegyzők miatt kell azt tenui, mert valósággal irtóznak a községek a jegyzőktől. Ezután szinte reprodukálhatatlan szavakkal támadta a jegyzőket és a „söpredék“ „zsa roló“ kifejezések a legenyhébbek közé tartoznak. Vita. A vitát Székely Albert dr. vezette be, aki nem volt egy véleményen a főispánnal, hanem kérte a közgyűlést, hogy ezt a csekély összeget fizesse meg. Ezutn Fejes István és dr. Szirmay István a szabályrendelet e pontja ellen, haraszlhy Vince a jegyzők érdekében szólalt fel. Búza Barna kelt ezután védelmére a jegyzőknek. Kijelentette, hogy ha arról volna szó, hogy a jegyzők fizetését véglegesen rendezzék és tiltsák el őket a magán munkála toktól, akkor ő volna ennek egyik legnagyobb hive, de amikor a jegyző öreg korára maximálisan 1600 koronából kénytelen megélni, akkor méltányos az ő kérelmük és azt teljesíteni kell. Majd kimutatta meggyőzően, hogy a községeket ebből semmi újabb teher nem terheli, mert az a jegyzők viselik, végül avval fejezte be szavait, hogyha tényleg olyan bűnösök a jegyzők, amilyennek a főispán festette őket, akkor kétszeresen bűnös a vármegye vezetősége, amely megtűri az ilyen jegyzőket; tisztítsák meg a nem odavalóktól a jegyzői kart, de egyesek bűnéért az összességet büntetni nem szabad. A főispán dühös. Még Szabó Sándor szóit a 11 § ellen s aztán ismét Meczner Gyula támadt még erősebben a jegyzőknek, sőt meggyanúsította Búzát is, amiért a jegyzők, érdekében felszólalt, azt mondta, hogy Búza politikát visz a vitába és ezt ő nem tűrheti. Hát ha ezt nem tűrhette a főispán ur, el kellett tűrnie mást, ami még kellemetlenebb volt rá nézve. A jegyzők ugyanis zajos ellenmondásokkal tiltakoztak a főispáni gyanúsítás ellen és ovációban részesítették Búzát. Gyors tempóban. Ezután a leggyorsabb tempóban végeztek a többi tárgyakkal. A mál- czai és abarai községek egyesítése iránt beadott kérelmet elutasították. Sárospatak ingatlan vételi ügyét jóváhagyták. Az erdőhorvátii vasút ügyében még egyes pótlásokat kívánnak, de feltétlesen megadták az építkezési engedélyt. A minyevágási kör 1908. évi, a bodrogszerdabelyi kör 1908. évi, Tiszalucz község 1909. évi, Nagymihály község 1909, évi zárszámadásait jóváhagyták. Kossuth szobor. Nemrégen nyilvános kérdést intéztem lapunkban az iránt, miért nein indulnak meg a munkálatok a Kossuth szobor léte- sittetésére, első sorban a vármegye kútjának áthelyeztetésére. Igaz, hogy kérdésem nem volt megnevezett egyénhez intézve. Választ nem kapván, utána jártam és megtudtam, hogy nem a szobor, de a kút áthelyeztetése ellen Schön Sándor ur felebbe- zést adott be, a mely a m. okt. hó 14-én 19.708. sz. a van beiktatva, de mai napig sincs felterjesztve. Tehát egy hónapon túl. — Figyelemmel kisérjük ezentúl is. Matolai Etele. A mi parlamentimből. — A város rendkívüli közgyűlése. — Nagyon csekély érdeklődés mellett folyt le a város tegnapi rendkívüli közgyűlése. Igaz ugyan, hogy a tárgysorozat sem Ígért semmi érdekességet és, ha a város egyik tisztviselője nem gondoskodott volna róla, minden jelentősebb esemény nélkül folyt volna le a közgyűlés. Érdekességet csupán az 1908. évi állami adó ktörlése tárgyában tett javaslat keltett, amennyiben Kin- csessy Péter felszólalásában kimutatta, hogy a város képviselőtestületét egy olyan dolog megszavazásába kívánják beleugratni, amely nem tartozik a hatásköréhez, amely- lyel tehát törvénytelenséget követne el. Szinte szenzációképen hatott Kin- csessynek ez a felszólalása. De az igazi szenzáció csak akkor következett be, amikor dr, R e i c h a r d Salamon h. városi ügyész kijelentette, hogy ez a tárgy az ő és a tanács tudta nélkül került a tárgy- sorozatba és ő nemcsak, hogy a javaslatért nem vállal felelősséget, de tiltakozik az ellen, hogy a képviselőtestület ennek az ügynek a tárgyalásába belebocsátkozzék. — Ez volt a szenzációja a gyűlésnek, a többi tárgyak mind jelentéktelenek voltak s gyors egymásutánban végeztek velük. Részletes tudósítást az alábbiakban adunk : Megnyitás. 3 órakor délután nyitotta meg Farkas Andor h. polgármester a gyűlést, de mivel a referensenken kívül csak 3 képviselőtestületi tag volt jelen, rögtön fel is függesztette a gyűlést 10 percre. Egynegyed 4 órakor nyitotta meg a gyűlést. Ekkor már jelen voltak : Kincsessy Péter, Isepy István, Miklósy István, Matolai Etele, Hericz Sándor, Fuchs Jenő, Túrái János, Armágyi János, Kótits László, Székely Albert dr., Gáthy Géza, Lichstenstein Jenő dr., Horváth József, Halász József, Puky Endre, Krausz Lipót, Móré Dániel, Búza Barna dr., Szedlák János, Ko valcsik János, Szőllősy Arthur, Alexander Vilmos, Roth Bernáth képviselőtestületi tagok és az elöljáróság tagjai közül: Farkas Andor, Reichard Salamon dr., Schmied La jós, Kérészy Gyula, Pataky Miklós és dr. Kellner Győző. Egy kis izgalom. Dr. Kellner Győző bemutatja az 1908. évig behajthatatlanná vált állami adókat és kéri, hogy a képviselőtestület ezeket — összesen 25670 kor. 79 fillért — törölje, j (Kincsessy Péter tiltakozik az ellen, hogy a képviselőtestületben ilyen ügyeket tárgyaljanak. A képviselőtestületnek nincs jogában egyetlen fillér állami adót sem törölni. Ezeknek az adóknak egyébként nagy része nem feltétlenül behajthatatlan, mert azért, hogy valaki Amerikába ment, még esetleg behajtható az adója. A képviselőtestülettel már nem egyszer kísérelték meg ilyen dolgok elfogadtatását, melyekért aztán a képviselőtestület tagjait terhelné az anyagi felelősség. Etinnek rendszerré való tétele ellen tiltakozik. Kéri, hogy a javaslatot adják ki a tanácsnak. Dr. Reichard Salamon kijelenti, hogy ő még jelenleg tagja a tanácsnak és igy Őt is terheli a javaslatokért felelősség. Ez a javaslat nem volt soha tanácsban, ő nem is tudott róla s igy nem is vállalja azért a felelősséget sőt kötelesség- szerüleg óva inti a közgyűlést, hogy ennek az ügynek a tárgyalásába bele se bocsátkozzék, mert túllépné hatáskörét és ez súlyos következőié, nyekkel járna. A képviselőtestület Kincsessy Péter javaslatát elfogadta és az ügyet a tanácsnak kiadta. Megint a sikkasztás. A gyámpénztári készletek kezeléséről alkotott és a minister utasítása szerint módosított szabályrendeletet elfogadás végett beterjesztette a tanács. Miklóssy István utal a nemrég történt sikkasztásra és ezért javasolja, hogy a szabályrendeletben az ellenőrzés szigorittassék. Eddig a tressor kulcs a pénztárnoknál volt és a legkönnyebben lophatott. Javasolja, hogy ennek két kulcsa legyen, melyek egyike a pénztárnoknál, másika az ellenőrnél legyen. Egyben javasolja, hogy minden nap csináljanak zárlatot. Halász József szerint nemcsak a treszornak a pénztárnokra való bízása volt az oka a sikkasztásnak, hanem az ellenőrző közegek felületessége is, mert ő maga konstatálta, hogy a naplók nem voltak mindig rendben. Egyébként helyesli, ha az értékeket nemcsak a pénztárnokra bízzák, de célszerűbbnek tartaná ennek olyatén megoldását, hogy az értékeket külön kasszában kezeljék. Elhatározták, hogy uj kaszszát rendelnek és felvették a szabályrendeletbe, hogy az ellenőr és pénztárnok minden nap zárlatot köteles csinálni. Apróbb ügyek. Az igazoló választmányba újból Kincsessy Pétert és Isépy Istvánt választották be. — Az állatvédő egyesület gyermek naptárából 200 darabot rendelnek és azt az elemi iskolákban kiosztják. — A Dianna melletti szemétdombot ingyen haszná latra 3 évre kiadták a városi kertésznek, aki azt gondozni tartozik. Kimondták azonban, hogy — ha szükség lesz rá — a város azt bármikor visszaveheti. — Roskó Gyula városi rendőrnek a nyugdíjalapba fizetett 45 koronáját visszautalták. — Rosman Ida és kiskorú Imre fia illetőségét megtagadták. — A városháza tanácstermét a szabad líceum előadásaira átengedtél^, kimondták azonban, ha az intézőség fűtés, világításra államsegélyt kap, köteles azt a városnak megtéríteni. — Rickvalszky Ferencz Írnok helyére a tisztujitásig Széchenyi Lajos na- pidijast helyettesítették. — A cédula ház és a Andrássy-uti bérház bérbeadásáról bemutatott szerződéseket jóváhagyták. Elutasítva. Zuglói kápolna egyesület és a szlavóniai magyar egyesület segély iránti, valamint a Nemzeti Salon azon kérelmét, hogy a város az egyesületbe alapitó tagként lépjen be, alap hiányában nem teljesítették. Ugyancsak megfelelő alap hiányában nem teljesítették Kassa és Győr városoknak a városi takarékpénztárak ügyében és Szappanos Imre r. kath. kántortanitónak faadomány iránt beadott kérelmeit. A gyűlés d. u, fél 5 órakor ért véget. MEGYE ÉS VAROS. )( A városi választások ügyében a következők közlésére kérték fel lapunkat : Meghívó. Több oldalról kifejezett kívánsághoz képest a város képviselőtestületi tagjainak választása tárgyában november hó 18-án d. u. 4 órakor a vármegyeház tanácstermében értekezletet tartok, melyre tisztelt polgártársaira szives megjelenését kérem. Sátoraljaújhely, 1909. november hó 14 én. Dókus Gyula, —■
