Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-11-10 / 90. szám
90. szám (2) Szerda, november 13. FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP kor. hiányt. A fegyelmi eljárás tehát okvetlenül lefolytatandó Gáthy ellen, mert a vizsgálat során kell kiderülni annak, hogy honnan vette a jegyzőkönyvbe azokat az adatokat, melyek alkalmasak voltak a felettes hatóságok megtévesztésére. A bizottság az előadó t. főügyész határozati javaslatát megjegyzés nélkül tudomásul vette. Jelentéktelen referádák. Somogyi Bertalan t. alügyész néhány jelentéktelen gyógydijügyről tett jelentést. Az árvaszéki h. elnöknek és a kir. főügyészi helyettesnek, pedig nem volt egyéb jelenteni valója, minthogy említésre méltó esemény nem fordult elő. Tárgysoron kiviil. Mattyasovszk y Kálmán aljegyző tárgysorozaton kívül terjesztett elő nehány iskolai és kórházi számadást, melyeket nagy részben tudomásul vettek. Észrevételek csupán a sztropkói és varannói áll. elemi iskolák 1907—8 évi számadásai ellen merültek fel, melyeket ezért nem is láttak el jóváhagyási záradékkal. Jóváhagyták még a homonnai közkórház 1908. évi számadását. A homonnai közkőrház Ugye. Lehocky Endre biz. tag beje lentette, hogy a nagymihályi kórházat megvizsgálta és azt most már a legnagyobb rendben találta. Ennek a felszólalásnak a kapcsán Dókus Gyula alispán a homonnai közkórházról ejtett nehány szót. A homonnai közkórház botrányos ál lapotban van. Evek óta hangzik a panasz, hogy a kórház nem felel meg a rendeltetésének. Es ez igaz is, meit a legelemibb követelmény nek: a köztisztaságnak sem felel meg, mert például a konyhába és fürdőszobába egy ajtó nyílik. Az átalakításra megszavazott a vármegye már 8770 koronát, de mivel ezt kevésnek találta, felirt a belügyminiszterhez, hogy a szükséges javítási munkálatok megállapítására egy mérnök és egy orvos szakértőt küldjön ki. A miniszter készséggel eleget tett a kérelemnek és a szakértőkkel még a múlt hó folyamán kiment Homonnára. A szakértők megállapítása szerint a legszükségesebb munkálatok keresztülvitelére 27000 korona volna szükséges, de ez is kidobott pénz, mert az épület régi, rossz és továbbra is felügyelet nélkül maradna, mert sem az orvosnak, sem a gondnoknak nincs bent lakása. Ezért célszerűbbnek vélte, hogy Homonnán egy teljesen uj kórházat építsenek. Ehhez a vármegye őszi közgyűlésén elvileg hozzá is járult. Azonban újabb nehézségek merültek fel, mert a régi kórház értékesítéséből befolyó ösz- szegen felül is oly óriási pénzébe kerülne az uj kórház építése a vármegyének, hogy azt a jelenlegi viszonyok közt el nem bírná. Ezért személyesen járt ez ügyben' a belügyminisztériumban és megfelelő államsegélyt kért az építkezéshez, A belügyminiszter ezt a segélyt kilátásba helyezte és igy most már nincs semmi akadálya a kórház fel építésének. A kórház építésére vonatkozólag tehát javaslattal lép a megyegyülés elé, a javaslat munkában van és a jövő havi bizottsági ülésen és közgyűlésen már be is fogja azt mutatni. Most csak annyit jegyez meg, hogy a kórházat 40 agyra tervezik. Pénzügyigazgatő. F.iscraan Oszkár pénzügy igazgató jelentése szerint befolyt a múlt hóban egyenes állami adóban 431869 kor; haddijban 16735 kor.; sój'óve- dékben 175152 kor.; dvhányfóvedckben 69175 kor. ; bélyegilletékbeu 17687 kor.; jogilletékbeti 89893 kor.; dijj'ó- vedékben 1973 kor. , fogyasztási adókban 740648 kor. Szeghy Szeroere Margit terhén levő 146 kor. 36 fill, adóhátralékot törölték. Törölték azonkivüi behajthatatlanság miatt Göröginye község 42 kor. 32 fill., Hocsa község 139 kor. 59 fill., legyesbényei körjegyzőség 193 kor. 77 fill., girinczi körjegyzőség 141 kor. 77 fill., bodrog- szerdahelyi körjegyzőség 252 kor. adóhátralékát. Kis János berzéki, Térjék Fekete István kiscigándi, B. Fábián Sándor és ifj. Gál György, ifj. Nagy János és Boros Károly nagycigándi lakosok 20—20 kor. fegyveradó birságát elzárásra változtatták át. Az agrárkölcsön. A pénzügyigazgatő referádájában kitért a pénzügyminiszternek az agrárkölcsönök törlesztése tárgyában kiadott rendeletére és rövid ismertetés után bejelentette, hogy az agrárkölcsönuel terhelt szőlőbirtoko sok vagyoni helyzetére vonatkozólag 25 körjegyzőtől kért felvilágosítást és eddig már 13-tól beérkezett. A jelentések beérkezte után rögtön megteszi a szükséges intézkedéseket. Addig pedig, mig a rendeletnek érvényt szerezhet, a végrehajtásokat az egész vonalon beszünteti. Thuránszky László a maga nevében, de a gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának nevében is hálás köszönettel tartozik a pénzügyminiszternek ezért a rendeletért és kéri a bizottságot, hogy szintén fejezze ki köszönetét a pénzügyminiszternek, amiért a Hegyalja érdekeit oly nagyon szivén viseii. Ezután szóról szóra felolvassa a rendeletet. Ez a rendelet — úgymond — nem azt tartalmazza, amit mi kértünk, sőt semmit sem tartalmaz, mert semmi gyakorlati értéke az abban foglaltaknak nincs és a jelen állapotokon egyáltalán nem segít. Nincs annak semmi értelme, hogy a jegyzők adjanak információkat egyesek vagyoni viszonyaira vonatkozólag. Vaunak nyugdíjas szőlőbirtokosok. Ezekről nem adhat más információt a jegyző, mint hogy nem a szőlőjükből élnek és van megfelelő jövedelmük. A tény ezzel szemben pedig az, hogy az illető az egész nyugdiját rákültötte a szőlő megmunkáltalására, mely még a munkáltatási költség kamatait sem hozta meg. Ehhez hasonló több példát is hozhat fel. Aki tud fizetni, az akkor is fizet, ha nem szorítják. A halasztás nem segély, az csak arra jó, hogy a hátralékok még jobban felszaporodjanak. Itt végleges rendezés szükséges olyanformán, ahogy azt a, bizottság már egyszer kérte. írjon fel a bizottság a pénzügyminiszterhez újból és kérje, hogy az 1909. évi fizetési részletet kapcsolják a tőkéhez és osszák fel 25 évi egyenlő törlesztési részletre. Ez még segíthet. A pénzügy igazgató és Thuránszky újabb felszólalásai után a bizottság újabb felirat küldését határozta el. Ál lamépitészet. Hönsch Dezső műszaki főtanácsos terjesztette ezután elő jelentését, melyben különösen a vármegye 12 évre összeállított útépítési prog- rammja tárgyában érkezett miniszteri leiratot ösmerteti részletesen. A programm több vicinális útnak törvényhatóságivá és több törvényhatósági útnak államivá tételét helyezi kilátásba. így már a jövő évben átveszi az állam a varannó— homonnai 22 kinéteres tvhatósági utat. A vármegyének az összeállított programmszerinti utak létesítésére 5866000 kor. kiadása lesz és eszel szemben a bevétel csupán 4666000 kor. lesz. Az igy felmerülő 1200000 korona hiányt az állam fogja fedezni évi 100,000 kor. államsegéllyel. Vége. Még a tanfelügyelő, a kulturmór nöki hivatal képviselője és a tvhatósági állatorvos tették meg előterjesztéseiket, ezek azonban oly jelentéktelen ügyek voltak, melyek köz- érdeklődésre egyáltalán nem tart- íatnak számot. A gyűlés déli 12 órakor ért véget, A nagy leszámolás. — Városi választások előtt. — Hosszú várakozás után végre kitűzte az alispán a választási elnökkel egyetértőleg a képviselőtestületi tagok választásának a napját. A megállapodás szerint a választás f. hó 22-én, hétfőn lesz. A szavazás 3 kerületben fog folyni. Az első kerületbeliek az ipartestületi székház tanácstermében, a második kerületbeliek a városháza tanácstermében, a harmadik kerületbeliek pedig a polgári fiúiskola helyiségében fognak szavazni. Összesen 33 rendes és 18 póttag lesz választandó, még pedig kerüle tenkint 11—11 rendes és 6—6 póttag. A képviselőtestület régi tagjai közül választás alá kerülnek : az első kerületben : dr. Búza Barna, Pe- káry Gyula, Móré Dániel, Papp Gyula, Gáthy Géza, Tóth András, Kovalcsik János, Schwarcbarth Li- pót, Kulics János, Turay János és Zombory János; a második kerületben : dr. Roboz Bcrnáth, dr. Nyo- márkay Ödön, dr. Erényi Manó, Bernáth Aladár, Behyna Miklós, Kroó Gyula, Fleiszner Frigyes, dr. Kossuth János és Kádár Gyula (2 hely üresen volt); a harmadik kerületben : Waller Aladár, Alexander Vilmos, Hericz Sándor, dr. Róth József, Spitz Dávid, Blumenfeld Emá nuel, Majoros Gyula és Mispál József (3 hely üresen volt.) Még néhány nap választ tehát már csak el minket attól az idő ponttól, amikor újból megnyilatkozhat a polgárság akarata a városi ügyekben. Néhány nap múlva ítéletet fog mondhatni a polgárság az eddigi képviselőtestület működése felett és számonkérheti azoktól, akiket érdekei megvédésére állított a város élére, hogy mennyiben feleltek kötelezettségüknek, mennyiben igyekeztek a város, a polgárság javát szolgálni és hogy hol található ennek a munkásságnak látható eredménye. Es ezért most röviddel a nagy leszámolás előtt nem fojthatjuk el újból azokat a figyelmeztető szavakat, melyek a köz munkásánál ilyen kor önkéntelenül kívánkoznak tollhegyre. Újból és ezúttal is a legkomolyabban figyelmeztetjük a város polgárságát, ne engedje magát hangzatos frázisok, színes Ígéretek által elcsábítani. Mindenki józanul meggondolva adja le szavazatát ezen a választáson és amikor az urnák elé lép, hogy legszebb, legfenségesebb emberi jogával éljen, jusson eszébe a város érdeke, jussanak eszébe mindazok a körülmények, melyek a jelenlegi képviselőtestület munkásságát megbénították és ezek helyes mérlegelése után szavazatát csak olyan emberekre adja, akik a város érdekében akarnak és tudnak munkálkodni, akiknek nem a személyi harcokban, a képviselőtestület folytonos lázitásában, hazug álszenteskedésben merül ki minden munkásságuk, hanem akik a város jövő fej lődését, jövő boldogulását tűzik ki céljául az elkövetkezendő munkásságuknak. Most beleszólhat a város intézésébe mindenki, akik csak a legcsekélyebbel is hozzájárul a városi közterhek viseléséhez, most érvénye- sithetheti mindenki akaratát a város sorsának további intézésére vonatkozólag és a szerint, hogy kiket biz meg képviseletével, a város sorsának intézésével, úgyszólván mindenki irányt szabhat a jövő munkálkodásnak, a jövő fejlődésnek. De ha a város polgárságát ezúttal is csak személyi érdekek, vagy ellenszenvek fogják vezetni, akkor újból odajutunk, ahol most vagyunk: egy teljesen munkaképtelen képviselő- testületre lesz bízva a város sorsa. Ezért kívánjuk mi, hogy mindenki meggyőződése szerint, csakis a vá ros érdekében teljesítse kötelességét a közelgő napokban. Véres verekedések. Katonák és civilek harca, ^unkában az oldalfegyver. Ujhely is kezd már a nagyvárosok sorába fejlődni. Ha szépészeti, köztisztasági, közegészség- ügyi szempontokból nem is, de katonai verekedések tekintetében már csaknem ott tartunk, ahol akármelyik nagyobb városa az országnak. Nem régen adtunk hirt arról, hogy 3 katona oldalfegyverrel támadt neki a központi kávéház előtt egy arra haladó békés polgárembernek és azt tején megsebesítették — és ma már újabb két katonai verekedésről adhatunk számot, melyek a maguk valóságában elrettentő képét adják a mundérba bujt hadfiak őrült fékevesztettségének. Valóságos csata fejlődött ki f. hó 7 én, vasárnap este a Széchenyi téren lévő cserepes korcsmában a katonák és civilek közt, melynek eredményeképen ma 4 súlyosan és 3 könnyen sériiit ember nyomja a katonai és megyei kórházak ágyait. A verekedés vadállati kegyetlenséggel folyt és nem kíméltek a harcoló felek semmit, ami utjukba esett, hanem törtek, zúztak mindent, ami kardélre, vagy fokos hegyére került. Es kedden este már újabb katonai vérengzés történt, egy honvéd oldalfegyverrel fejbevert egy polgárembert, akit a helyszínéről nyomban a közkórházba kellett szállítani. Nem kutatjuk ezúttal a verekedések indító okait. Mindkét tábor a másikra akarná kenni a kezdet következményeit. Egyet azonban megállapítani kívánunk, hogy soha a katonasággal annyi összetűzés nem volt, mint a mai időben. Es ezért nagyon kívánatosnak tartanók, ha a katonai hatóságok megmagyaráznák a legénységnek, —■ különösen most bevonulás után — hogy a mundér még nem jogosít fel senkit arra, hogy az oldalán fityegő szerszámot mások koponyáján próbálja. Mindkét vérengzésről egyébként a következőkben számolunk be részletesen : Az özv. Schönstein Józsefnó által bérelt Cserepes korcsmában a régi napi piac tőszomszédságában a belső ivó szobában mulattak vasárnap este 7 óra tájban ifj. Toronyi János, Radvánszky Pál, Maczala János, Gajdos Mihály, Hajduczkó Imre, Monduk István, Csarnega András,
