Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-23 / 85. szám

88. szám. (3) FELSOMAG i A RQ RSZ ÁGI HÍRLAP Szombat, október 23. A Polgár Sámuel és társai által a vágóhídon épített bőrbesózó hasz­nálati dtja tárgyában a képviselő­testület elhatározta, hogy mindazok a mészárosok, kik a bőrbesózó épí­tési költségeihez hozzá nem járultak a helyiség használatáért minden da­rab bőr után iO fillért tartoznak fi­zetni mindaddig, mig a bőrbesózó helyiség építési költségei teljesen fedezve nem lesznek. Tudomásul vették, hogy a tor- zsási mulató eddigi bérlője a bér­letet felmondta, egyben utasították a táncsot, hogy a mulató újbóli bér­beadása tárgyában kellő időben gon­doskodjon. Tudomásul vették a főorvosnak a vízvezetéki vizek megvizsgálása al­kalmából beadott azon jelentését, hogy a vizet teljesen tisztának és egészségügyi szempontból kifogás­talannak találták. A városi képviselőtestület Kovács Károly vasúti vendéglőst az idegen­ből hozott hús vizsgálati dijainak megfizetésére kötelezte. A várme gye közigazgatási bizottsága Kovács Károly felebbezésének helyt adva, felmentette őt a vizsgálati dijak fi­zetésének kötelezettsége alól. A képviselőtestület a II. fokú határo­zatot tudomásul vette, valamint tu domásul vette az ügyész azon jelen­tését, hogy a közigazgatási bizott­ság határozatát, miután az a városra sérelmes, megfelebbezte. Herceg Windischgrätz Lajos 124 korona 28 fillér mezőőri dij hátra­lékát — miután az jogtalanul lett kivetve — leírták. A régi kórházépület átalakításánál felmerült többlet kiadásokra enge­délyt akart kérni a tanács. A pol­gármester azonban annak kijelenté­sével, hogy ezt az ügyet a végel­számolással együtt — mely rövide­sen meglesz — kívánja tárgyaltatni, ezt a tárgyat levette napirendről. Kiskorú Cziraukó József illetősé­gét megtagadták. A nagy kölcsön. Egyik utóbbi képviselőtestületi ülésen elhatározták, hogy különféle beruházásokra 1,400,000 koronás köl­csönt vesznek fel. Ezt a határoza­tot dr. Kellner Soma különböző okokból megfelebbezte. A törvény- hatósági bizottság azonban azzal az indokolással, hogy a csatornázásra nagy szükség van és a csatornázás költségei benne vannak ebben a kölcsönben, a felebbezést elutasította és jóváhagyta a közgyűlés határo­zatát azzal, hogy a kölcsön kötvény a képviselőtestületnek annak idején elfogadás végett bemutatandó és a vármegyéhez jóváhagyás végett fel­terjesztendő lesz. A képviselőtestület a vármegye határozatát tudomásul vette és uta­sította a polgármestert, hogy a köl- csönkötvényt elfogadás végett an­nak idején mutassa be. Baj a katonasággal. A város bevezettette a kaszárnyába a vízvezetéket és természetesen kérte, hogy a vizdijakat fizessék. Most a honvédkerületi parancsnok­ság hivatkozva az elszállásolási tör­vényre megtagadta a vizdij fizeté sét, mert a város köteles a katona­ságot ivóvízzel ellátni. Kincsessy Péter kifejti, hogy ilyen alapon nem lehet a vizdij fizetését megtagadni. A város köteles ugyan a katonaságot vízzel ellátni, de ez az ellátás meg volt régebben is, ha most kényelmi szempontból bevezet ték nekik a vízvezetéket, fizessék is annak a használati diját. A vá­rosnak ez a követelése egyébként a város törvény erejével biró sza­bályrendeletén nyugszik. Java­solja, hogy a honvédkerületi pa­rancsnokság mellőzésével, forduljon egyenesen a miniszterhez a város és helyezzen kilátásba a kérvényben esetleges kedvezményt. Némethy Bertalan nem tartja he­lyesnek, ha ellentéteket támaszta­nak a katonaság és a város között. Ezt az ügyet csinyján kell elin­tézni, hogy a város érdeke se szen­vedjen és a katonaság ellenszenvét se keltsük fel. Indítványozza, hogy az ügyet tanulmányozás végett ad ják vissza a tanácsnak. — A köz­gyűlés Némethy indítványát elfo­gadta. Bizottsági javaslatok. A pénzügyi bizottság javaslatára Sátoraljaújhely város 1910. január 1 tői kezdődőleg belép a rend. tan. városok országos egyletébe 50 kor. és a polgármesterek orsz. egyletébe 100 kor. évi tagsági díjjal, — Az erdőkerülőknek 1910. január 1-től kezdődőleg 3 százalékos korpótlékot szavaztak meg olyanformán, hogy az első ötödéves korpótlók 1910. ja­nuár 1-én, a második 1911. január 1-én folyósittassék. Ugyancsak a pénzügyi bizottság javaslatára a Dianna fürdő fűtőjének fizetés emelés iránti kérelmét; a városi kertész tűzifa engedélyezése iránti kérelmét; a tűzoltó legénység drágasági pótlók iránti kérelmét alap hiányában elutasították. Napipiac ügye. Kérészy Gyula városi mérnök ja­vaslatot készített a napipiac kivilá­gítása tárgyában. Javaslata akép szól, hogy a tüzoltótér 4 és 7 számú házán 2 izzólámpa, a napipiacon pe­dig 1 iv lámpa áliittassék fel. A két izzólámpát a jelenlegi napipiac­ról kívánja áthelyeztetni. A tanacs azonban elegendőnek véli a két izzólámpa felállítását. Az első felszólaló Schvarcbarth Lipót volt. Bejelentette, hogy a kofák nem hajlandók az uj napi­piacra menni és kérték a várostól, hogy hagyja a napipiacot régi he­lyén. Kéri, hogy addig, amig a na­pipiac hováhelyezése ügyében vég­legesen nem döntenek, mellőzzék a meg kivilágítást. Kincsessy Péter nem tartja meg­engedhetőnek, hogy mngánemberek magánérdekből beadott kérvényei akadályokat gördítsenek egy képvi­selőtestületi határozat végrehajtása elé. O maga is a legerélyesebben foglalt állást annak idején az ellen a szerencsétlen terv ellen, hogy a napipiacot a Tüzoltótérre helyezzék olyanformán, amint azt ma csinálták. A legutolsó faluban külömb napi­piac van mint nálunk, ahol a sze­métdombra való rothadt, bűzös buty- kákat helyeztek át drága pénzen. De ha már megtették ezt a szeren­csétlen lépést és áthelyezték ily óriási költséggel a napipiacot, nem szabad azt onnan elvinni, hanem igyekezni kell azt fejleszteni. Indít ványozza, hogy ne a házakra tegyék az izzólámpákat, hanem a piac kö­zepére, igy megtakaríthatják az iv- ámpát is. 1 Kérészy Gyula elfogadja Kincsessy indítványát, hogy a napipiacon két izzólámpa legyen, csakhogy ezekbe Wolfram égőket tegyenek, ami ke­vés többlettel jár. Szükségesnek tartja azonban, hogy ezenkívül az utcát is megvilágítsák a napipiacról áthelye­zendő 2 lámpával. Alaxander Vilmos szintén élesen kikel az ellen a szerencsétlen intéz­kedés ellen, hogy a napipiacot a tüzoltótérre helyezzék, de ő nem kívánja ott megtartani a piacot, ha­nem inkább hajlandó a befektetés költségeit feláldozni. Az utca vilá­gítását nem ellenzi, a napipiacét azonban igen. Némethy Bertalan közvetítő indít­ványt tett. Indítványozta, hogy a napipiacon lévő két lámpát helyez­zék el a Tüzoltótéren, fogadják el a napipiac megvilágítását is, azon­ban mondják ki, hogy ez a két izzó csak a napipiac megnyitása után helyezendő el. A képviselőtestület Némethy közvetítő indítványát fo­gadta el. Főjegyző nyugdija. Patai y Miklós városi főjegyző 1000 koronán felüli nyugdijjárulék hátrá* lékát a képviselőtestület átvállalta. A törvényhatósági bizottság Székely Elek felebbezése folytán megsemmi sitette a határozatot formai okokból. A képviselőtestület most újból tár gyalta az ügyet és többek hozzá­szólása után úgy határozott, hogy a nyugdijjárulék hátrálókából 504 ko­ronát átvállalt, tekintettel a főjegyző régi szolgálatára és szerzett érde­meire. Vízvezeték ügye. A vízvezeték kibővítésére meg­hirdetett pályázat eredmányeképen az öntött csövek és toló zárak szál­lítását 8496 kor. 88 fillérért Hase- nört Ede budapesti, a feltalajtüz- csapok szállítását 1331 koronáért Teodloff K. és Ditrich F. budapesti, a szerelési munkálatokat pedig 4930 kor. 95 fillérért Facini Quirino sá­toraljaújhelyi cég kapta. Alexander Vilmos kérdi, hogy miért oszlatták fel a vízvezetéki bi­zottságot, mikor most újból szük­ség lenne rá. Más bizottságokat, melyek a — polgármester jelentése szerint — nem dolgoznak, nem osz­latnak fel és azt a bizottságot, mely mindig híven teljesítette kötelessé­gét és emberfölötti munkát Jvégzett, feloszlatták. Kéri, hogy újból ala­kítsák meg a vízvezetéki bizottságot. Jogos kritika. Némethy Bertalan az előbbi fel szólalás kapcsán megragadja az al­kalmat, — úgymond — hogy egy tényt leszögezzen. Konstatálni ki. várija, hogy a bizottsági tagok nem teljesitik kötelesség eikét és hoe;y olyan emberek ülnek a bizottságban, akik nem oda valók. Azért szólal fel, hogy a sajtó jelenlévő képviselői utján hire menjen egyes urak nemtörő­dömségének és lelkiismeretlen kote- lességteljesitésének. Hiszi, hogy a közeli újra alakulások alkalmával a képviselőtestület megválogatja az em­bereket és csak odavaló, kötelességtudó embereket küld majd a bizottságba. Mérnöki hivatal szervezése. Tárgysorozaton kívül került napi­rendre egy régóta sürgetett ügy : a II od mérnöki állás létesítése és a mérnöki hivatal végleges szervezés ügyében készített szabályrendelet. A szabályrendeletet Kérészy Gyula városi mérnök készítette és mutatta be a képviselőtestületnek. A képvi­selőtestület azonban nem kezdett a szabályrendelet tárgyalásába, hanem előzetes tárgyalás céljából kiadta azt a pénzügyi bizottságnak. Interpelláció. Jelenek Adám képviselőtestületi tag interpellációt intézet a polgár- mesterhez a város gyenge közvilá gitása tárgyában. Különösen a lám­pák gyár világosságát teszi szóvá és felhívja a polgármestert, hogy a hiányokon segítsen. Kincsesy Péter az interpellációval kapcsolatán megemlíti, hogy 4 év előtt már felszólalt ilyen irányban és sürgette az orvoslást. Akkor me­morandumot is dolgozott ki, hogy miképen véli a világítást rendezni, benyújtotta azt a polgármesternek, de mindezideig nem tárgyalták. Kü­lönösen kifogásolja, hogy naptár és óra szerint világítsanak, nem pedig aszerint, hogy mikor sötétedik. Gyors orvoslást kér. Búza Baina szintén erős szavak­kal bírálja a villanyvillágitást és ki­jelenti, hogy egy helytelenül, rosz- szul kezdett vállalat miatt nem sza­bad a városnak állandóan szenvedni. Követeli a legszigorúbb eljárást, hogy a városi mérnök mérje meg gyak­rabban az áram feszültségét és ha az nem felel meg a kivánalmaknak, rójják ki könyörtelenül a büntetést. Farkas Andor, h. polgármester rö­vid válasza után a gyűlés d. u. fél 6 órakor véget ért. MEGYE ÉS VAROS. )( A borbizottság gyűlése. A városi bormérési bizottság f. hó 22-én gyű­lést tartott. A gyűlés elején Simsa Ödön előadó bejelentette, hogy ed­dig is, dacára hogy helyiség híján csak a vasúti étteremben egy külön asztalon árusítják a városi bormérés borait, máris 1000 koronán felüli összeg gyűlt be és ugyancsak jelen­tékeny összeg folyt be a megrende­lések folytán a városi raktárból el­küldött borokért. A bizottság elha­tározta, hogy a vasúti állomáson épített bormérés legkésőbb november hó folyamán megnyíljon és intézke­dett a berendezés beszerzésére vo­natkozólag. Felhívják az összes hegy­aljai szőlőtulajdonosokat, hogy bo­raikból mintát küldjenek, amelyekből a bizottság kiválasztja a megvételre alkalmas borokat és felhívják a sző­lőbirtokosokat arra is, hogy szőlőiket és borházaikat fényképeztessék le és a városi bormérés falának díszítésére küldjék be. Egyben kimondta a bi­zottság, hogy saját tagjaitól borokat nem vásárol. — Örömmel vesszü ktu- domásul a gyűlésen történteket, mert ebben is bizonyitókát látjuk, hogy az eddigi eredmény mindenben meg­felel annak a célnak, a melyért ezt a bormérést létesítették. A bormérés létesítése nem az eladás és mennél nagyobb jövedelem elérése miatt lé­tesült, hanem azért, hogy a hegy­aljai bor iránti Ízlést fokozza. És ez a cél máris elértnek látszik. Hiába való volt hát a felsőbb helyről jött lekicsinylés és a lapokban elhelye zeit rágalom, az eddig elért ered­mények fényesen rácáfoltak a rágal­makra és bizonjitékot szolgáltattak arra nézve, hogy mily kicsinyes ér­dekből fakadtak azok. )( A hegyközség közgyűlése. A sátor­aljaújhelyi hegyközség f. hó 21-én gyűlést tartott Kincsesy Péter elnök­lete alatt. A jegyzőkönyv felolva­sása után az elnök indítványozta, hogy Írjanak át a kir. főügyészi he­lyetteshez a rabmunkákra vonatko­zólag. A kérelem alapja az volna, hogy a rabmunkáknál ne a fogház vezetősége határozza meg a munka sorrendjét, hanem a munkaadó szőlő- birtokos és hogy a szőlőmunkához nem értő őrük télen kioktattassanak a szőiőmuukálatokra. A gyűlés ily értelemben határozott és egyben fel ajánlotta az ügyésznek az őrök ki­oktatására a hegyközségi felügyelőt. Ezután jelentést tett az elnök a hegyközségi pénztár meglopásáról és bejelentette, hogy a pontos hiány 670 kor. 20 fillér, bejelentette to­vábbá, hogy a hegyközségi pénztár ideiglenes vezetésével Rakmányi Jenőt bízta meg. Az elnöki bejelen­téseket tudomásul vették és meg­bízták az elnököt, hogy a sikkasztó pénztárnok ellen a bűnvádi feljelen­tést tegye meg. — Több apróbb ügyet intéztek még el. Legjobb minőségű plüs, loden és nyúlszőr KALAPOK, szőrme és loden SAPKÁK ■■■ ■ kaphatók —— Szenes Cipót Nagy választék: Flanell ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyák, téli harisnyák, trikó áruk, téli kez- tyük, bokavédők stb. téli uridivat cikkekben. Valódi Jaeger tanár féle alsó ruházat. Újdonság: Eredeti angol gallérvédő. ............ Finom férfi cipők .......... kalap és uridivat üzletében Saujhelyben a megye­házzal szemben

Next

/
Thumbnails
Contents