Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-14 / 56. szám
Tizenkettedik évfolyam. 56. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, julius 14. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAl ETELE. Előfizetési ár: POLITIKAI FŰMUNKATÁRS: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. NegyedÚr. BÚZA BARNA évre ^ k°rona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. fi fegyverszünet alatt. A várva várt döntésre tehát várjunk még őszig. Ha igaz, hogy ősszel kedvezőbb helyzetben leszünk — úgy bele kell njugod- nunk. De lehetetlen nem törnünk a fejünket azon, valljon mi indíthatta a bank-közösség híveit arra, hogy ezt tanácsolják ? mire számítanak a koronánál ? A miben reménykednek ? Indíthatta véleményem szerint csak az, hogy látva azt a szilárd és hajthatatlan elhatározást, a melylyel a képviselőház és maga a nemzet nagy többsége követeli az önálló külön magyar nemzeti jegybankot: az egyenesen eluta- tasitó tagadó döntést tanácsolni nem merték. Számítanak pedig talán arra, hogy a közmondásos magyar szalmatüz ellobog őszig. Reménykednek talán abban, hogy a most még szilárdan álló többségi képviselők közül is né- hányan, elegendő szárammal megunván a bizonytalanságot, hajlandók lesznek valamely értéktelen kedvezményekért — egy időre — megszavazni a közös bank szabadalmának meghosszabbitta- tását — például 1917 ig — vagy ha csak két három évre is, — akkor aztán már ők az urak — — „kommt Zeit, kommt Rath“ mondják és megtalálják a módját, hogy azután is úgy legyen, mint ők akarják. No de — akár eltaláljuk az ő indokaikat és számításukat, akár nem, — enné! fontosabb az, hogy mi vonjunk le magunknak helyes következtetést, helyes tanulságot és hasznunkra fordítsuk a halasztást. Ha jól sejtjük, hogy az egyenes elutasító, tagadó döntést nem merték a koronának tanácsolni: úgy ebből a legjobb reményt meríthetjük az őszi döntésre, feltéve természetesen, hogy a függetlenségi párt soraiból ki nem lép lehetőleg senki. Mert ha most nem merték a tagadó döntést tanácsolni és a többség őszig se számban, se kitartásban és határozottságban meg nem fogy: ősszel bizonyára még kevesebbé merik a tagadó döntést tanácsolni. A tanulság tehát az, hogy füg. getlenségi képviselőink közül senki se engedje magát bármi lényesnek látszó kedvezmények ígéretével legkisebbé is megin- gattatni — például katonai „con cessiókkal“, de álljon meg szikla szilárdan a mellett, hogy a külön magyar jegybank 1911 évi újév napjára leendő tényleges, valóságos felállíttatásától semmi léle engedményekért el nem áll. Azért hoztam fel a katonai téren kilátásba hozható engedményeket, mert úgy veszem észre, hogy a közös -bank hívei ezekkel akarnak megkísérteni.Nemis csuda, merthazánknak, — hogy igazi állam legyen — három fő kelléket kell ki-küzdenie : pénzügyi, nemzet-gazdasági és hadi önállásunkat. Ezúttal alkalmunk és reményünk van pénzügyi önállóságunkat kivíni. Hogy ezt megakadá lyozzák — csak nem kínálhatnak ■— meg a közgazdasági függetlenséggel, a melyről — de csak 1917-ig! magunk is lemondottunk ? mert ez a pénzügyi önállósággal oly szoros kapcsolatban van, hogy ha az egyiket megadják, a másikat sem tagadhatják meg (Ebből láthatjuk, hogy a nemzetgazdasági önállóságot 1917 ben megadni épen úgy távol áll szándékuktól, mint most az önálló bankot). Kecsegtetnek tehát katonai kedvezményekkel. En ugyan nem szeretek kedvezményről, concessióról beszélni, mert a mit ők ilyennek mondanak az nekünk alapos jogunk. Es ugyan mit akarnának adni katonai téren? Azt csak nem gondolja senki, hogy megadnák a külön teljes nemzeti magyar hadsereget ? Ez az egy bírhatna talán oly lontossággal, hogy meglehetne gondolni; ne mondjunk-é le a bankról érette de csak egy időre \ — erről azonban kár egy szót is ejteni, mert világos, hogy azt még tizszerte jobban elleneznék mintsem a bankot. Mik lehetnének tehát azok a katonai helytelenül úgynevezett cemces- siók ? Legfeljebb valami magyar ezred nyelv, vagy talán a fekete sárga sinór és rózsa eltávolittatása, a kétfejű sasos zászló megszüntetése, — de nemzeti szinü zászló nélkül, — vagy épen (no — ezt már csakugyan alig képzelhetjük) a magyar vezényszó? Mindezek csak félrendszabályok, a melyek csak távolabb löknének a végcéltól és a melyekért egy oly nem félrendszabályról, de valódi dologról, a magyar nemzeti jegybankról, pénzügyi függetlenségünkről csak egy kis időre is lemondanunk a legnagyobb bűn lenne. Ne hallgasson tehát senki semmi féle Ígérgetésre — ha ha még oly fényesnek látszanék is — mert akkor semmivel se jobb az olyan katonánál, a ki a fegyverszünetet, arra használja fel, hogy az ellenséghez át menjen; magyar ezred nyelv, sinór, csákórózsa, magyar vezényzó — min denre csak azt feleljük — „most erről nem beszélünk, de a bankról — és emellett rendületlenül álljunk meg és kérjük újonnan kinevezett minisztereinket — a 6y eseket is — mint a korona főtanácsadóit világosítsák fel a koronát, hogy ez a nemzet túlnyomó nagy többségének oly óhaja, sőt követelése, amelytől el nem állhat, mert teljes joga van hozzá, a mit egy igazi állam nem is nélkülözhet és ha ezt megteszik, az alkotmány kö vetelményeiliez ragaszkodó uralkodónkról fel-tennünk sem szabad, hogy annak megvalósíttatását ellenezhetné. Matoiai Etele Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága f. nó 12 én d. e. 9 órakor tartotta rendes havi ülését M e c zn e r Gyula főispán elnöklete alatt a vár- megyeháza nagytermében. A gyűlésnek különös érdekességet kölcsönzött az a vita, amely az erdőhorvátiban kiütött lázadás felett folyt, de érdekre tarthat számot az a tény is, hogy Sátoraljaújhely város adóügyosztálya most először kapott dicséretet a közig, bizottságtól. A A gyűlésen jelen voltak a bizottság választott tagjai közül : Gr. Andrássy Sándor, gr. Széchényi Ernő, br. Sennyey Miklós, Matoiai Etele, Lehocky Endre, Nagy Barna és dr. Molnár Béla. valamint a referensek. Az alispán jelentése ezúttal kevés érdekeset tartalmazott a személyi ügyeken: kinevezések, áthelyezések, szabadságolásokon kívül részletesen tárgyalja vármegye közigazgatási állapotát, mely a jelentés szerint nagyon kedvező, amennyiben a beérkezett ügyiratok kevés kivétellel mind feldolgoztattak. Ilyen paradicsomi állapotok vannak a járásokbanis, ahola jelentés szerint szintén kevés a restancia és az ügymenet rendes. Különös érdekességgel bir a jelentésben, hogy a legutóbbi utúállitásokon Ujhelyben előállt 51 hadköteles közül 16 ot, a Homonnán előállt 44 hadköteles közül 27-et soroztak be. Kivándoroltak junius hóban 257-en, visszavándoroltak 193-an, útlevelet 235-öt adtak ki az elmúlt hónapban. A jelentés végén bejelenti az alispán, hogy szabadságát f. hó 14-Jői kezdődőleg veszi igény be és azt 0-Tátraiüreden tölti. Erdőhorváti! lázadás foglalkoztatta ezután a bizottságot, amelyet br. Sennyey Miklós tett szóvá és kért rá orvoslást. Az esetet lapunk egyik utóbbi számában megírtuk. A kassai püspök ugyanis felfüggesztette állásától az erdőhorváti lelkészt és helyettesként Mayer Géza újhelyi káplánt ' rendelte ki. A község lakosai azonban nagyon ragaszkodnak régi papjukhoz és mikor az uj helyettes a faluba érkezett valóságos lázadásba törtek ki, úgy hogy 35 csendőrt kellett a faluba rendelni a rend helyreállítására. Az ez ügy körűi keletkezett vitában részt vettek Nagy Barna, Szít* may István dr., Andrássy Sándor gr. és az alispán, aki bejelentette, hogy a szükséges intézkedéseket megtette a lázadás elfojtására, azonban a lelkészt a faluból mindaddig nem tá- volittathatja el, inig a püspök ezt nem kérelmezi. 0 átirt a püspökhíz ez irányban, azonban választ sem kapott. A bizottság elhatározta, hogy átír a püspökhöz az alispán átiratának sürgős elintézése iránt. Aljegyzők. A közig, bizottság nemrégen felirt a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy Nagymihály Tokaj és Homonna Ujhelylyel ingyen folytathassanak telefonbeszélgetést. A kereskedelemügyi miniszter arról értesíti a vármegyét, hogy a kérelmet most nem teljesítheti, mert arra kellő fedezete nincs, de 1910, esetleg 1911- ben nem zárkózik el a kívánság teljesítése elől. 32 kivételes nősülés engedélyezése iránti kérelem érkezett a bizottsághoz, valamennyit pártolólag terjesztik a honvédelmi miniszterhez. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 4- oldal.
