Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-29 / 78. szám
78. szám. (3) FELSOMAGÍARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 29 A vármegye közgyűlése. Rendes évnegyedes közgyűlését tartotta f. hó 28-án Zemplén- vármegye törvényhatósági bizottsága. A gyűlés egyedüli fontos tárgya a vármegyei pótadók megszavazása volt. A tárgysorozat többi pontjai szürkék, mondhatni érdektelenek voltak. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai feltünó'en kicsiny számban jelen tek meg a gyűlésen. Nagy számmal csupán a kath. lelkészi kar volt képviselve, mely Hajdú vármegyének a szekularizáció tárgyában hozott ismert határozata ellen kívánt állást foglalni. Nagyobb vita is alig fejlődött ki a gyűlés folyamán. Az erdő horvátii erdei iparvasut körül fejlődött ki némi vita, de ez is inkább személyes jellegű volt és kevéssé tartozott a tárgyhoz. Megemlítésre méltó határozata még a törvényhatóságnak, hogy napirendre tért Árvavármegyének a készpénzfizetések felvétele tár gyában hozott és ide pártolás céljából megküldött határozata fölött. A vármegye ugyanis ragaszkodik előbbeni határozatához, hogy követeli az önálló magyar nemzeti jegybank felállítását. A közgyűlésről egyébként az alábbi tudósításunkban számolunk be részletesen : Megnyitás. 9 órakor, amikorra a közgyűlés kezdete jelezve volt, még alig néhány ember volt a közgyűlési teremben. A törvényhatósági bizottság tagjai nagyon lassan gyülekeztek és mikor x/é 10 órakor Meczner Gyula főispán megjelent a teremben, hogy a közgyűlést megnyissa, midössze vagy 50 bizottsági tag volt jelen. A főispán rövid néhány szóval megnyitotta a gyűlést és üdvözölte a megye bizottsági tagjait. Részvét. Megnyitó beszédében bejelentette a főispán, hogy T h a 1 y Kálmán a magyar politikai élet e kiváló alakja, a Rákóczy kor történelmének nagynevű Írója elhunyt. Indítványára a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a nagynevű tudós és politikus emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg, a gyászoló családhoz részvétiratot intéz, a temetésen küi döttséggel képviselteti magát és a ravatalra koszorút helyez. de többnyire észrevétlenül, mintegy öntudatlanul mind a két félét. De épen ennek tulajdonítható az is, hogy oly sokan a mély e hang helyett az ő hangot használják és Kees- kemétiesen mondják : „Szög, sör, pör, föl, sötét, köröszt, vörös“ stb. Mindezeket hajdan mély e hanggal ejtettük : „Szeg, ser, per, fel, setét, kereszt“ — és ez a helyes. Feltűnő sokaknál az a szerencsétlen hajlam, hogy a szokatlant, a mit más tájról való embertől hallanak, azt jobbnak vélik a szokottnál és felkapják. Talán bizon azt hiszik, hogy igy magyarosabb. Az e hang a maga helyén épen olyan magyar hang, mint az ö : minden a maga helyén. — Fő oka azonban az, hogy a mély és a magos e hangra nincs külön betűnk, — mert ha volna, a beszédben is megkülönböztetnők és akkor nem cserélnők fel az c-vel. E részben is merek a klasszikus Írókra — az 1850. előttiekre — hi vatkozni: azoknál bizonyosan nem az ö, de az e betűt találjuk. Matolai Etele Ugyancsak a főispán indítványára dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsos, a vármegye volt t. főorvosa emlékét is jegyzőkönyvben öröki tették meg és az elhunyt családjához részvétiratot intéztek. A pőtadők. A nyugdíjazottak illetményeinek fedezésére 2^2 százalékos közművelődési célokra 1 százalékos, háztartási szükségletek fedezésére 1/h százalékos pótadó megszavazását kérték. A törvényhatósági bizottság 3»/, % pótadót névszerinti szavazással egyhangúlag megszavazta. Választások. Az 1897. évi XXXIII. t.c. 18 § a értelmében választandó esküdbiró- sági bizalmiférfiakul a régi bizalmi- férfiak újból megválasztattak. Sátotaljaujhely r. t. város képvi selőtestületi tagjainak választásához választási elnökül Constantin Géza törvényhatósági bizottsági ta got küldték ki. A kassai kereskedelmi és iparkamarai tagválasztások végrehajtását foganatosító központi bizottág elnökéül Dókus Lászlót, tagjaiul Gyár- mathy Bélát és Zinner Adolfot választolták meg. Költségvetés. Minden vita nélkül elfogadták a vármegye 1910. évi költségvetését. A vármeg) e költségvetésének kiadási rovata ezúttal jelentékeny emelkedést mutat amennyiben több uj állás szervezését határozták el. Ugyancsak vita nélkül fogadták el a törvényhatósági útalap 1907—8 évi zárószámadásait. Alispáni jelentés került tárgyalás alá. A jelentés egybefoglalása a közigazgatási bízott- ság ülésein előterjesztett havi jelentéseknek és igy semmi újat nem tartalmaz. A jelentés egyedüli érdekes része, amely a mezőgazdasági állapotokról számol be, de ez inkább elszomorító, mert a legborzasztóbb színben festi azt le. Érdekes még, — és ezért említjük — hogy az utolsó negyedévben megyénkből 927 egyén vándorolt Amerikába és 447 tért onnan vissza. Köszönet a minisztereknek. Az alispani jelentés megemlíti, hogy a Hegyalját ért óriási elemi csapások államsegély általi enyhítése ügyében küldöttség tisztelgett a miniszterelnöknél és földmivelés- ügyi miniszternél a főispán vezetése alatt és beszámol egyúttal az eljárás eredményéről is. A közgyűlés a je lentés idevonatkozó részét örömmel vette tudomásul és a főispán indítványára elhatározták, hogy a miniszterelnöknek és földmivelésügyi miniszternek feliratilag mondanak köszönetét azért a hathatós támogatásért, amelyben a Hegyalja szőlő birtokosait mindenkor részesítik. A szekularizáció. Hajdú vármegje közönsége határozatot fogadott el, melyben a képviselőháztól a szekularizáció keresztül vitelét sürgeti. A határozatot raegküldötte minden vármegyének, igy Zemplénvármegyének is, mely tegnap vette azt tárgyalás alá. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy miután azt ezidőszerint keresztül vihetetlennek tartja, napirendre tér a tárgy fölött. A határozatért Bessennyey István apátplébános mindjárt a közgyűlésben mondott köszönetét a törvényhatósági bizottságnak. Önálló bank mellett. Árva vármegye törvényhatósága átüt Zemplénvármegyéhez, hogy a készpénzfizetések felvétele tárgyá ban írjon fel a képviselőházhoz. A törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy előbbeni határozatától — melyben az önálló nemzeti jegybank felállítását kérte — nem kíván eltérni, minthogy pedig a készpénzfizetések felvétele az önálló jegybank felállításának elódázását vonná maga után, Árva vármegye átirata felett napi rendre tér. Egy kis vita. Az erdőhorvátii erdei vasút építési ügyében keletkezett az első nagyobb vita. T á t r a y Dezső dr. t. alügyész indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság ne emeljen kifogást a vasútnak Erdőhorváti belterületén való átvezetése ellen, de végleges elhatározását attól tegye függővé, ha a vállalkozók a magánosokkal kötött egyezséget bemutatják. Constantin Géza volt az első felszólaló, aki kereskedelmi és ipari érdekekre való tekintettel kérte, hogy már most adják meg a külterületekre az építkezési engedélyt, mert különben a vasút építése egy évet késne. Schön féld Ede .- A határozati javaslatban az ügy erőszakos halo gatását látja s Kijelenti, hogy a vasút ellen a Szerencs—hidasnémetii vasút vállalkozói mindent elkövetnek s igy utóbbi időben pénzt osztogattak egyeseknek, hogy a vasút ellen izgassanak. Dr. Molnár Béla, mint a hidasnémeti! vasút egyik engedményese egy ideig érdekelt volt ta vállatnál s mert az iparvasut egyik vállalkozója felszólalt a saját érdekében és támadta a másik vállalatot, ő is kéuytelen felszólalni és kijelenti, hogy a vádakból egy szó sem igaz, egyben szigorú vizsgálatot kért ez ügyben. Több felszólalás után a főispán azon Kijelentésére, hogy mihelyt a vállalkozók az egyezségre vonatkozó iratokat beterjesztik, rendkívüli közgyűlést hiv össze ez ügyben, — a közgyűlés elfogadta az ügyész indítványát. Apróbb ügyek. A gyámtárilag kezelt pénzeket, a megyei árvaszék javaslatára a múlt évihez hasonló módon helyezik el. Esztergom vármegye átiratát, melyben a boritalado eltörlését kéri, a vármegye elfogadta és hasonló szellemű felirat küldését határozta el. A VI. árvaszéki ülnöki állást rendszeresítették és elhatározták, hogy azt a decemberi közgyűlésen töltik be. A szirmai körjegyzőség kettéválasztása ellen a törvényhatóság kifogást nem emelt, azonban ezt csak abban az esetben hajlandó keresztül vinni, ha megfelelő államsegélyt kap e célra. A nyomtatványok szállításával Ehlert Gyulát, papír és Írószerek szállításával Gyarmathy Bélát bízták meg az 1910— 12. évekre. A űrszállítására uj pályázatot írnak ki. Déli 12 órakor a főispán Török Vilmos varannói kürorvost tb. járásorvossá és Bálint Sándor közig, gyakornokot tb. aljegyzővé nevezte ki és aztán a gyűlés íolytatatását d. u. 4 órára halasztotta. A közgyűlés folytatásáról, mivel közérdekű tárgyak nem kerültek napirendre, részletes tudósítást nem hozunk. HÍREK. Dr. Chyzer Kornél. Nagy halottunk van . Dr. Chyzer Kornél, a ki mintegy két évtizeden át vármegyénk tiszti főorvosa — nekem pedig különösen jó barátom volt. — Epen ezért irom kissé elkésve róla e nehány sor visszaemlékezést, mert váratlan halála annyira megdöbbentett, hogy eszembe sem jutott miszerint halála és emlékezete másoknak is érdekes lehet. Vármegyénk főorvosává néhai Audrásy Manó gróf akkori főispán nevezte ki. A közhír ezt akkor adomaszerü történettel magyarázta, a mely szerint a név. főispán a Bártfai vasas vízre egy tudva levő ok nélkül napról-napra gyengülő, satnyuló gyermekét vitte a kire nézve, természetesen az ottani fürdőorvos véleményét is kikéré. — Ez a fürdő-orvos Chyzer Kornél volt. Ez a kellő vizsgálat és kikérdezés után azt kérdé a gróftól, meg engedné hogy inasával rendelkezzék. — Tessék volt a válasz. Chyzer az inast a vendéglőbe küldő, hogy hozzon egy adag beefsteak, vagy egyéb efféle sültet, a melyet azután a gyermek elébe tevén biztatá, hogy egyék amennyi jól esik. „Nincs ennek a gyermeknek semmi baja, mondá, csak nem mertek neki enni adni, ki van koplaltatva.“ — Ez igaznak bizonyulván Chyzer vármegyénk főorvosa lett. De legyen ez igaz vagy adoma — mindegy, elég az, hogy a főispán Bártfáu megösraerkedvén vele, felösmerle benne a kiváló, tudományos orvost és a legszerencsésebb választást tévé benne vármegyénk érdekében is. Hozzám való nem közönséges barátsága némileg még régibb időből veszi eredetét, habár soha se láttuk egymást előbb, mint a mikor már közzénk jött. Ő a gymnasiumban tanuló társa volt néhai Elek testvéröcsémnek, a kit igen megszeretett és nagyrabecsült; iránta való baráti érzelmeit rögtön átruházta reám is — mint az ő testvérbáttyára -— és élete végéig egyenlő hü barátsággal ragaszkodotthozzám. Utolsó levelerure nem válaszolt, mert az már halála után érkezett oda . . . Nem vagyok illetékes őt mint orvost, természettudóst, vagy általában, mint kiváló tudóst méltatni. Megteszik ezt illetékesebb egyének ; de, hogy mint ilyen is, mint tiszti főorvos is, a bámulatosságig fáradhatatlan tevékenységet tanúsított, azt tanúsíthatom. Számtalan például, azok a kis füzetekben megjelent értekezések mennyisége, a mellyekkel egy-egy felmerült tudományos kérdést megvilágított, vagv egy-egy természeti tárgyat vagy állatot ösmertett. Megírta Bártfa tájékának és vármegyénknek faunáját és flóráját, vármegyénk halaiból 39 félét küldött be a nemzeti múzeumnak, ösmertette egy ujnyi vastag könyvben az 1885. országos kiállítás alkalmával Magyarország ösz- szes fürdőit magyar, francia és német nyelvben stb. stb. Mindezeket csak példa és jellemzés gyanánt hoztam fel, nem pedig felsorolás képen, mert irodalmi tevékenységének termékei nem csak e cikk ke rétét, de tudomásomat is mérhetetlenül felülmúlják. Mint jó barátot jellemeztem már fentebb, ahol saját barátságunkat emlitéra fel : de arról, hogy társaságban mily kedves ember volt, miként mulattatott egész társaságot kifogyhatatlan élces adomáival, mindenki tanuskodhatik, a ki ösmerte és bizonyosan kedvesen emlékeznek rá mind, akik mint vármegyénk főorvosával a fősorozásban működtoki Mint családfő is mintaképül szolgálhat és úgy mint. aki ösmerte, valamint kedves derék utóda is csak jót mondhatnak. Végre nem szabad elhallgatnom, hogy igaz magyar ember és jó hazafi volt, habár a hazafiságot nem hordozta a nyelve végén, nem hangoztató ok nélkül. A po’itikát elvből mellőzte, mert mindi n tevékenységét hivatásának és a tudománynak szentelő, de a pártpoliiikától olyannyira távol tartá magát, hogy tudnunk sem lehetett, melyik párthoz vonz jobban mint a másikhoz, de jellemző, hogy se az egyik, se a másik pártról, vagy ahhoz tartozó bárkiről mint pártemberről, semmi rosszat, semmi kisebbítő!, nem mondott. Egy szóval, ember volt, akit méltó meggyászolnunk és erényeit követnünk. Matolai Etele.
