Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-18 / 75. szám
75. szám. (2) FELSOMAG f ARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 18. feladatokat. Rendet, békét teremtett az országban. Helyreállította az összhangot a király és a nemzet között. Lojalitásában annyira ment, hogy súlyos támadásoknak tette ki magát és szinte már népszerűségét is veszélyeztette. Es most mindezért az a köszö net, hogy félrelökik, mint egy kifacsart citromot. Hozzá még csinálják ezt úgy, hogy nincs is reményünk arra, hogy más emberek mennének valamire az országban, más rezsim csak félany- nyit is tudna teljesíteni. Ez az eljárás, a nemzetnek ilyen semmibevevése igazán nem alkalmas arra, hogy nálunk a lojalitást nevelje, az uralkodót közelebb hozza a nemzet szivéhez. Ilyen politika végzetes rombolásra vezetne, a nép szivében élő hitet, reményeket, illúziókat rombolná össze. Uralkodó, aki népe javát szivén viseli és vele harmonikus egyetértésben kíván uralkodni, vissza kell, hogy rettenjen az ilyen lépéstől. Ezt parancsolja nemcsak országának, hanem saját házának is érdeke. Pedig a kettős monarchiában a dinasztia — teljes igazsággal mondhatjuk — inkább támaszkodhatik, hűséges, lojális magyar alattvalóira, mint Ausztriának sokféle ajkú, százfelé huzó vegyes népségére. Mindezt gondolják meg jól odalent, mielőtt kimondanák a végső szót. Mert senki tanácsadója a királynak nem mondhatja, hogy a dinasztia és a nemzet érdekében való lenne, ha az országot újra a teljes káoszba döntenék! Igazat mondott. Hanem még egyszer nem akarná meghallani. És ezért kell, hogy vége szakadjon közöttünk mindennek. — A ki e igém nem becsül; azzal én nem élhetek együtt. Még azután a Bartafalviak nem is szoktak senki kegyelméből sem élni. A mit a felesége hozott a házhoz, azt viheti megél még ő a maga emberségéből is. Könyöröghetett azutan előtte a szép asszony, amennyit csak akart. Megmondta, punktum. Még egy meleg tekintete se volt számára. Mikor elbúcsúzott tőle, csak azt mondta : — Azelőtt szerettem, de most gyűlölöm. így maradt azután egyedül Bar- tafalvy Géza ur a Bartaíalvy-kas télyban, melynek parkja körül-belül nagyobb volt, mint a mennyije neki megmaradt a domíniumból, mikor kiszakították belőle a felesége hozományát. A mit csak követelt az asszony ügyvédje, ő mindent odaadatott neki. A fiskálisa beszélhetett neki, hogy igy csináljon, úgy csináljon, az asszony hadd pereljen, a törvény az ő részén van, rá se hederitett a jól megfizetett tanácsokra. Ö nem volt sohase grájzleros, se bérlő; a mit a felesége a magáénak akar, — szept. 18. A politikai helyzet. Csöndesen, minden zaj nélkül folynak tovább azok a nehéz tusák, amiket, a magyar kormány viv már napok óta a helyzet szanálása céljából a mérvadó bécsi körökkel. Eddig semmi újabb eredmény nincsen a tárgyalások tovább folynak és azon, hogy sikerre vezessenek, az ország nyugalma, egészséges tovább fejlődése fordul meg. Újabb sziliekkel és a függetlenségre való törekvéseknek újabb megnyilatkozásaival szolgál majd a holnapi nap: Aradon leleplezik Kossuth Lajos szobrát. Az önálló bank harcosai J u s t h Gyulával az élükön mind ott lesznek az aradi szoborleleplezésen, a vármegyónkbeli képviselők közül eddig Búza Barna és Nagy Barna jelentették be az aradi ünnepségen való részvételüket. MEGYE ÉS VAROS. )( A vármegye közgyűlése. Zemplén- varmegye törvényhatósága szeptom bér 28 án, délelőtt 9 órakor kezdi meg rendes őszi közgyűlését. A gyűlés tárgyában hely jut Hajduvárme- gyeösroeretes a szekuralizáció keresztülvitele tárgyában kelt átiratának is, mely fölött minden bizonynyal napirendre fog térni a törvényhatóság. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai :jl. A nyugdíjazottak illetményeinek fedezésére 2 '/a százalékos vármegyei pótadó megszavazása. 2. Közművelődési célokra 1. százalékos vár megyei pótadó megszavazáa. 8. Háztartási szükségletek fedezésére '/s százalékos vármegyei pótadó megszavazása. 4. Az 1897. évi. XXX1I1. t.-cikk 18. §-a értelmében az eskiit- birósági bizalmi férfiak választása. 5. A vármegya 1910. évi közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségelőirányzata. 6. A törvényhatósági útalap 1907/1908. évi zárszámadása. 7. A zemplénvármegyeé községi és körjegyzői nyugdíjalapnak 1910. évi költségvetési előirányzata alapján a községek hozzájárulásának megállapítása. 8. Alispán jelentése a azt elviheti. El is vitte. Egy másik bolond terve támadt a szegény, szerelmes asszonykának. Hátha a férje, teljesen tönkremenve, visszapártól hozzál Milyen édes lesz akkor őt újra megmenteni! Csakhogy rosszul ismerte a férjét. Nem abból a fajtából való volt, amelyikből az okos embereket faragják. Kemény fejű, büszke legény volt. Pedig alig ment el tőle a felesége, úgy kezdte érezni, mintha nagyon szeretné a szép, szőke, gyermekarcu asszonykát. Lehet, hogy szerette azelőtt is, csak nem tudott parancsolni magának. Szilaj vére rávitte a tivornyá- zásra, a szeretkezésre. Pedig szerette a feleségét, szerelnie kellett, mert másképen nem bolondulna úgy utána most, hogy elveszítette. Érzi, hogy utálnia kellene, hiszen hogy bánik vele most is, de hiába, nem tudja. S mikor a békéltetésnél is hidegen mondja: — Gyűlölöm . . . Akkor is azt zakatolja vadul dobogó szive: — Szereted! Es ez az érzés, ez a vágy elveszített neje után napról-napra jobban beleeszi magát a szivébe. Nincs éj jele, nincs nappala. Minden gondolata csak ott révedez nála. közigazgatás állapotáról. 9. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata az 1908. évi közúti hitelből szükséges lekötések tárgyában. 10. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelet a kassai kereskedelmi és iparkamara hatósága területén foganasitandó kamarai tagválasztások végrehajtását foganatosító központi bizottság alakítása tárgyában. 11. Földmivelésügyi miniszteri rendeleta természeti emlékek fentartása tárgyában. 12. Árva megye átirata a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészeinek illet menye tárgyában. 13. Trencsén vár megye átirata a vármegyei tisztviselők fizetés-rendezése tárgyában. 14. Háromszék vármegye átirata a képviselő választói jog kiterjesztő séről. 15. Szolnok-Doboka vármegye átirata a közkórházi tisztviselőknek a törvényhatósági tisztviselők közé való sorozása tárgyában. 16. Hajdú vármegye átirata a szekularizáció keresztülvitele tárgyában. 17. Alispán jelentése a szüinyegi Bodroghid építésére a törvényhatósági útalapból előlegezett 40950 korona 58 fillér tárgyában. 18. Alispán jelentése a luka—karádi törvényhatósági közút építésének engedélyezése tárgyában. 19. Alispán jelentése a borsi—ezéke—abarai törvényhatósági utón épülő szürnyegi Bodroghidnál utkaparói lakás építése és az ócska anyag eladása tárgyában. 20. A bekecs—monok—golop—tállyai vicinális közutból hiányzó golop—szerencsi ez időszerűit községi (közdűlő) közúton teljesítendő legsürgősebb feladatok teljesítésére segély megszavazása. 21. Ügyészi előlegátalány kiutalása. 22. A községek zárszámadásai és költségelőirányzatai. Az állandó választmány ülésének folytatását M e c z n e r Gyula főispán folyó évi szeptember hó 27-ének délelőtt 9 órájára tűzte ki. )( Hirek a városházáról. S c h m i dt Lajos rendőrfőkapitány négy heti szabadságidejéről hazaérkezett és ma átvette hivatala vezetését. — Kiss Ödön polgármester ez utón is tudatja a közönséggel, hogy a városházán a hivatalos órák szepOrákig elül a felesége szobájában. Üres a szoba. Csak a négy rideg fala van meg. A bútorokat mind hazavitték. De ő csodálatosképen most is úgy lát mindent, mint akkor volt. Az ágy fölötti kék selyemfüggönyt mintha most húznák szét s a függöny mögül előbuvik egy bájos üde női arc, szőke haja végigömlik a felfogott függönyön — sárga selyem a kék selymen —s a kis ajkak közül hallja az édesen hivó szót: — Gézus ! Gézus! Hallja. Ott cseng a fülében és főikéi a székről s megy arra felé, a honnan a hangot hallja. Azután megáll az üres szoba közepén s mikor, mintha álomból ébredne valóságra, meglátja a négy üres falat, hát úgy érzi, mintha valami kínos sebet vágna rajta az emlékezés. — Edesem, örökre elvesztett Etelkám! — suttogja lázasan, kétségbeesetten. Az nap is egész nap ott ült abban a szobában. Szomorú őszi nap volt, illő hozzá. Ott tilt az ablak mellett és nézett ki. Sötétszürke volt a levegő, az ég, a föld, minden. Az ólomszürke felhőkből egyenes vonalakban pergett le az eső, a kert su dár jegenyéit hajtogatták a száraz lombjaikra hulló ólmos esőcseppek. tember 16-tól kezdve újból a régi rendhez igazodnak : délelőtt 8 órától 12-ig és délután 3 órától 5-ig tartanak. SZÍNHÁZ. fi sziniszezon előtt. Ismét a színházzal kell foglalkoznunk, mert utóbbi napokban olyasvalami történt, ami komoly an’veszé- lyeztcti a sátoraljaújhelyi sziniévadot. Hacsak nem akarunk társul szegődni a szinügyi bizottsághoz a lelkiismeretlen kötelességmulasztásban, kénytelenek vagyunk újból foglalkozni a mi színházunkkal és most, amikor még nem késő, emeljük föl intő szavunkat, hogy figyelmeztessük a szinügyi bizottságot, vállait kötelességének teljesítésére. Mint biztos forrásból értesülünk, a békéscsabai színházat az ottani szinügyi bizottság Nádasi Ferenc, soproni színigazgatónak adta ki egymásután következő 3 évre, Palásthy Sándor és dr. Farkas Ferenc színigazgatók ajánlatainak mellőzésével. Most tehát alig néhány héttel a színi évad megkezdése élőit ott állunk, hogy a sátoraljaújhelyi szinikerület még megalakítva sincs, illetve, hogy a kerület egy, azaz összesen egy városból: Sátoraljaújhelyből áll, ha csak kerületnek nem tekintjük, Nagy- mihályt, Iíoraonnát, Gálszécset, ahol már eddig játszott Palásthy és Csar- nahót, Borsit, Mikóházát stb., ahol ezután játszania kell majd Palásthy- nak, ha fönn akar tartani akár egy olyan társulatot is, amilyet például a Sárospatakot, Tokajt, Szerencset, Varannót, Tolcsvát látogatni szokott igazgatók tartanak. Tudvalévő dolog ugyanis, hogy a sátoraljaújhelyi szinikerület csak egy A kastély előtti nagy gruppban cse- nevész őszi rózsák eresztették le fonnyadt fejeiket, az egyenesre metszett bokrok tar ágain kopott, szürke verebek csiripeltek. Olyan kopottak, olyan éhesek és didergők, a minő talán nemsokára ő is lesz. A jövó hétre ki van tűzve az árverés a kastélyra is. Kilökik innen is, mint valami rossz kutyát. A szegénység jövendő képével összegyűl a lelkében a feleségére való emlékezés buj, szerelmes hangulata. Eszébe jutnak boldogsága első napjai. Az esküvő után itt töltött aranyos, vig napok. Mikor először a melléro borult a szép leány reszkető aggódással, epedő Télelemmel. — Etel, édes asszonyom ! Tárcájából kiveszi felesége arcképét. Mennyasszonyi ruhában van levéve. A hófehér selyem habszerüen dudoros ujjakból, csipkés nyakból, mint valami odalehelt, üde, friss reggeli hangulat, úgy tűnik elő a szép babaarcu asszonyka. — Vége van. Vége! Szomorúan, csöndesen ül ott, észre se veszi, mikor a cseléd levelet hoz be neki. A borítékon megismeri az Etelka Lirását. Reszkető kézzel tépi fel. Vájjon mit irhát neki ? Mit ? Hát azt, amit Szenes Cipót elsőrendű uridivat s kalapüzletében Sátoraljaújhely, főtér a megyeházával szemben. Az iskolai idényre tanulóknak fehérnemüek, kalapok, nyakkendó'k, harisnyák legelőnyösebben beszerezhetők. Legfinomabb férfi czipők. Nagy választék legújabb divatu kalapokban, fehérnemüek, nyakkendők, zsebkendők stb. uridivat külön- -■■■■ legességekben. ----- --— ■■
