Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-18 / 75. szám

75. szám. (2) FELSOMAG f ARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 18. feladatokat. Rendet, békét terem­tett az országban. Helyreállította az összhangot a király és a nem­zet között. Lojalitásában annyira ment, hogy súlyos támadásoknak tette ki magát és szinte már népszerűségét is veszélyeztette. Es most mindezért az a köszö net, hogy félrelökik, mint egy kifacsart citromot. Hozzá még csinálják ezt úgy, hogy nincs is reményünk arra, hogy más em­berek mennének valamire az or­szágban, más rezsim csak félany- nyit is tudna teljesíteni. Ez az eljárás, a nemzetnek ilyen semmibevevése igazán nem alkalmas arra, hogy nálunk a lo­jalitást nevelje, az uralkodót kö­zelebb hozza a nemzet szivéhez. Ilyen politika végzetes rombo­lásra vezetne, a nép szivében élő hitet, reményeket, illúziókat rom­bolná össze. Uralkodó, aki népe javát szivén viseli és vele harmo­nikus egyetértésben kíván ural­kodni, vissza kell, hogy rettenjen az ilyen lépéstől. Ezt parancsolja nemcsak országának, hanem saját házának is érdeke. Pedig a ket­tős monarchiában a dinasztia — teljes igazsággal mondhatjuk — inkább támaszkodhatik, hűséges, lojális magyar alattvalóira, mint Ausztriának sokféle ajkú, százfelé huzó vegyes népségére. Mindezt gondolják meg jól odalent, mi­előtt kimondanák a végső szót. Mert senki tanácsadója a király­nak nem mondhatja, hogy a di­nasztia és a nemzet érdekében való lenne, ha az országot újra a teljes káoszba döntenék! Igazat mondott. Hanem még egy­szer nem akarná meghallani. És ezért kell, hogy vége szakadjon kö­zöttünk mindennek. — A ki e igém nem becsül; az­zal én nem élhetek együtt. Még azután a Bartafalviak nem is szoktak senki kegyelméből sem élni. A mit a felesége hozott a ház­hoz, azt viheti megél még ő a maga emberségéből is. Könyöröghetett azutan előtte a szép asszony, amennyit csak akart. Megmondta, punktum. Még egy me­leg tekintete se volt számára. Mi­kor elbúcsúzott tőle, csak azt mondta : — Azelőtt szerettem, de most gyűlölöm. így maradt azután egyedül Bar- tafalvy Géza ur a Bartaíalvy-kas télyban, melynek parkja körül-belül nagyobb volt, mint a mennyije neki megmaradt a domíniumból, mikor kiszakították belőle a felesége ho­zományát. A mit csak követelt az asszony ügyvédje, ő mindent odaadatott neki. A fiskálisa beszélhetett neki, hogy igy csináljon, úgy csináljon, az asszony hadd pereljen, a törvény az ő részén van, rá se hederitett a jól megfizetett tanácsokra. Ö nem volt sohase grájzleros, se bérlő; a mit a felesége a magáénak akar, — szept. 18. A politikai helyzet. Csöndesen, min­den zaj nélkül folynak tovább azok a nehéz tusák, amiket, a magyar kormány viv már napok óta a hely­zet szanálása céljából a mérvadó bécsi körökkel. Eddig semmi újabb eredmény nincsen a tárgyalások to­vább folynak és azon, hogy sikerre vezessenek, az ország nyugalma, egészséges tovább fejlődése fordul meg. Újabb sziliekkel és a függet­lenségre való törekvéseknek újabb megnyilatkozásaival szolgál majd a holnapi nap: Aradon leleplezik Kossuth Lajos szobrát. Az önálló bank harcosai J u s t h Gyulával az élükön mind ott lesznek az aradi szoborleleplezésen, a vármegyónkbeli képviselők közül eddig Búza Barna és Nagy Barna jelentették be az aradi ünnepségen való részvételüket. MEGYE ÉS VAROS. )( A vármegye közgyűlése. Zemplén- varmegye törvényhatósága szeptom bér 28 án, délelőtt 9 órakor kezdi meg rendes őszi közgyűlését. A gyű­lés tárgyában hely jut Hajduvárme- gyeösroeretes a szekuralizáció keresz­tülvitele tárgyában kelt átiratának is, mely fölött minden bizonynyal napirendre fog térni a törvényható­ság. A közgyűlés nevezetesebb tár­gyai :jl. A nyugdíjazottak illetményei­nek fedezésére 2 '/a százalékos vár­megyei pótadó megszavazása. 2. Köz­művelődési célokra 1. százalékos vár megyei pótadó megszavazáa. 8. Háztartási szükségletek fedezésére '/s százalékos vármegyei pótadó meg­szavazása. 4. Az 1897. évi. XXX1I1. t.-cikk 18. §-a értelmében az eskiit- birósági bizalmi férfiak választása. 5. A vármegya 1910. évi közigazga­tási, árva- és gyámhatósági költség­előirányzata. 6. A törvényhatósági útalap 1907/1908. évi zárszámadása. 7. A zemplénvármegyeé községi és körjegyzői nyugdíjalapnak 1910. évi költségvetési előirányzata alapján a községek hozzájárulásának meg­állapítása. 8. Alispán jelentése a azt elviheti. El is vitte. Egy másik bolond terve támadt a szegény, sze­relmes asszonykának. Hátha a férje, teljesen tönkremenve, visszapártól hozzál Milyen édes lesz akkor őt újra megmenteni! Csakhogy rosszul ismerte a férjét. Nem abból a fajtából való volt, ame­lyikből az okos embereket faragják. Kemény fejű, büszke legény volt. Pedig alig ment el tőle a felesége, úgy kezdte érezni, mintha nagyon szeretné a szép, szőke, gyermekarcu asszonykát. Lehet, hogy szerette azelőtt is, csak nem tudott parancsolni magá­nak. Szilaj vére rávitte a tivornyá- zásra, a szeretkezésre. Pedig szerette a feleségét, szerelnie kellett, mert másképen nem bolondulna úgy utána most, hogy elveszítette. Érzi, hogy utálnia kellene, hiszen hogy bánik vele most is, de hiába, nem tudja. S mikor a békéltetésnél is hidegen mondja: — Gyűlölöm . . . Akkor is azt zakatolja vadul do­bogó szive: — Szereted! Es ez az érzés, ez a vágy elveszí­tett neje után napról-napra jobban beleeszi magát a szivébe. Nincs éj jele, nincs nappala. Minden gondo­lata csak ott révedez nála. közigazgatás állapotáról. 9. Kereske­delemügyi m. kir. miniszter leirata az 1908. évi közúti hitelből szükséges lekötések tárgyában. 10. Kereske­delemügyi m. kir. miniszter rendelet a kassai kereskedelmi és iparkamara hatósága területén foganasitandó kamarai tagválasztások végrehajtását foganatosító központi bizottság ala­kítása tárgyában. 11. Földmivelésügyi miniszteri rendeleta természeti em­lékek fentartása tárgyában. 12. Árva megye átirata a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészeinek illet menye tárgyában. 13. Trencsén vár megye átirata a vármegyei tisztvi­selők fizetés-rendezése tárgyában. 14. Háromszék vármegye átirata a képviselő választói jog kiterjesztő séről. 15. Szolnok-Doboka vármegye átirata a közkórházi tisztviselőknek a törvényhatósági tisztviselők közé való sorozása tárgyában. 16. Hajdú vármegye átirata a szekularizáció keresztülvitele tárgyában. 17. Alis­pán jelentése a szüinyegi Bodroghid építésére a törvényhatósági útalap­ból előlegezett 40950 korona 58 fillér tárgyában. 18. Alispán jelen­tése a luka—karádi törvényhatósági közút építésének engedélyezése tár­gyában. 19. Alispán jelentése a borsi—ezéke—abarai törvényhatósági utón épülő szürnyegi Bodroghidnál utkaparói lakás építése és az ócska anyag eladása tárgyában. 20. A be­kecs—monok—golop—tállyai viciná­lis közutból hiányzó golop—szerencsi ez időszerűit községi (közdűlő) köz­úton teljesítendő legsürgősebb fel­adatok teljesítésére segély megsza­vazása. 21. Ügyészi előlegátalány kiutalása. 22. A községek zárszáma­dásai és költségelőirányzatai. Az ál­landó választmány ülésének folyta­tását M e c z n e r Gyula főispán fo­lyó évi szeptember hó 27-ének dél­előtt 9 órájára tűzte ki. )( Hirek a városházáról. S c h m i dt Lajos rendőrfőkapitány négy heti szabadságidejéről hazaérkezett és ma átvette hivatala vezetését. — Kiss Ödön polgármester ez utón is tudatja a közönséggel, hogy a városházán a hivatalos órák szep­Orákig elül a felesége szobájában. Üres a szoba. Csak a négy rideg fala van meg. A bútorokat mind hazavitték. De ő csodálatosképen most is úgy lát mindent, mint akkor volt. Az ágy fölötti kék selyemfüggönyt mintha most húznák szét s a füg­göny mögül előbuvik egy bájos üde női arc, szőke haja végigömlik a felfogott függönyön — sárga selyem a kék selymen —s a kis ajkak közül hallja az édesen hivó szót: — Gézus ! Gézus! Hallja. Ott cseng a fülében és fői­kéi a székről s megy arra felé, a honnan a hangot hallja. Azután megáll az üres szoba közepén s mi­kor, mintha álomból ébredne való­ságra, meglátja a négy üres falat, hát úgy érzi, mintha valami kínos sebet vágna rajta az emlékezés. — Edesem, örökre elvesztett Etel­kám! — suttogja lázasan, kétségbe­esetten. Az nap is egész nap ott ült abban a szobában. Szomorú őszi nap volt, illő hozzá. Ott tilt az ablak mellett és nézett ki. Sötétszürke volt a levegő, az ég, a föld, minden. Az ólomszürke felhőkből egyenes vona­lakban pergett le az eső, a kert su dár jegenyéit hajtogatták a száraz lombjaikra hulló ólmos esőcseppek. tember 16-tól kezdve újból a régi rendhez igazodnak : délelőtt 8 órá­tól 12-ig és délután 3 órától 5-ig tartanak. SZÍNHÁZ. fi sziniszezon előtt. Ismét a színházzal kell foglalkoz­nunk, mert utóbbi napokban olyas­valami történt, ami komoly an’veszé- lyeztcti a sátoraljaújhelyi sziniévadot. Hacsak nem akarunk társul szegődni a szinügyi bizottsághoz a lelkiisme­retlen kötelességmulasztásban, kény­telenek vagyunk újból foglalkozni a mi színházunkkal és most, amikor még nem késő, emeljük föl intő szavunkat, hogy figyelmeztessük a szinügyi bizottságot, vállait köteles­ségének teljesítésére. Mint biztos forrásból értesülünk, a békéscsabai színházat az ottani szinügyi bizottság Nádasi Ferenc, soproni színigazgatónak adta ki egy­másután következő 3 évre, Palásthy Sándor és dr. Farkas Ferenc szín­igazgatók ajánlatainak mellőzésével. Most tehát alig néhány héttel a színi évad megkezdése élőit ott állunk, hogy a sátoraljaújhelyi szinikerület még megalakítva sincs, illetve, hogy a kerület egy, azaz összesen egy városból: Sátoraljaújhelyből áll, ha csak kerületnek nem tekintjük, Nagy- mihályt, Iíoraonnát, Gálszécset, ahol már eddig játszott Palásthy és Csar- nahót, Borsit, Mikóházát stb., ahol ezután játszania kell majd Palásthy- nak, ha fönn akar tartani akár egy olyan társulatot is, amilyet például a Sárospatakot, Tokajt, Szerencset, Varannót, Tolcsvát látogatni szokott igazgatók tartanak. Tudvalévő dolog ugyanis, hogy a sátoraljaújhelyi szinikerület csak egy A kastély előtti nagy gruppban cse- nevész őszi rózsák eresztették le fonnyadt fejeiket, az egyenesre met­szett bokrok tar ágain kopott, szürke verebek csiripeltek. Olyan kopottak, olyan éhesek és didergők, a minő talán nemsokára ő is lesz. A jövó hétre ki van tűzve az árverés a kastélyra is. Kilökik innen is, mint valami rossz kutyát. A szegénység jövendő képével összegyűl a lelkében a feleségére való emlékezés buj, szerelmes han­gulata. Eszébe jutnak boldogsága első napjai. Az esküvő után itt töltött aranyos, vig napok. Mikor először a melléro borult a szép leány resz­kető aggódással, epedő Télelemmel. — Etel, édes asszonyom ! Tárcájából kiveszi felesége arc­képét. Mennyasszonyi ruhában van levéve. A hófehér selyem habszerüen dudoros ujjakból, csipkés nyakból, mint valami odalehelt, üde, friss reggeli hangulat, úgy tűnik elő a szép babaarcu asszonyka. — Vége van. Vége! Szomorúan, csöndesen ül ott, észre se veszi, mikor a cseléd levelet hoz be neki. A borítékon megismeri az Etelka Lirását. Reszkető kézzel tépi fel. Vájjon mit irhát neki ? Mit ? Hát azt, amit Szenes Cipót elsőrendű uridivat s kalapüzletében Sátoraljaújhely, főtér a megyeházával szemben. Az iskolai idényre tanulóknak fehérnemüek, kalapok, nyakkendó'k, harisnyák legelőnyösebben beszerezhetők. Legfinomabb férfi czipők. Nagy választék legújabb divatu kalapokban, fehérne­müek, nyakkendők, zsebkendők stb. uridivat külön- -■■■■ legességekben. ----- --— ■■

Next

/
Thumbnails
Contents