Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-15 / 74. szám

74. szám. (2)

FELSOMAG i A RQ R S Z A G I HI R L A P

Szerda, szeptember 15

Mi vagyunk-e okai, akik a nemzet jogainak érvényesülését követeljük ?

Igaz, ha lemondanánk mindenről, akkor megszűnnék a bizonytalanság. Aminthogy a beteg ember is véget vethet betegsége bizonytalanságának, ha megöli magát. Ez a bizonyosság rosz- szabb minden bizonytalanságnál. Nekünk nem a halál, nekünk az élet bizonyossága kell. Es ezt azok akadályozzák, akik a nemzeti jogok diadalának ellene szegülnek.

De ha bizonytalan is ma a helyzet, ha jöhetnek is küzdelmek, megpróbáltatások: ezek mind csak múló epizódok lesznek a nemzet életében. Lehetnek pillanatnyilag ellenkező törekvések, ellenkező hatalmak, — a nemzet sorsának kifejlődése mégis csak egy kézben van: a nemzet kezében.

Ha kitart a nemzet, ha nem csüggedve megáll törvényes követelése mellett: ez a követelés biztosan győzni fog.

A holnap bizonytalan. Lehet béke, lehet harc. De a holnapután egészen bizonyos. Az csak a nemzet jogainak, törekvéseinek diadala lehet. S akkor lesz aztán biztosan nyugalom. De az nem a halálnak, a pusztulásnak, hanem az életnek, a .fejlődésnek nyugalma lesz!

Egy havi közigazgatás.

— A közigazgatási bizottság ülése. —

Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta meg szeptember havi ülését Mécs- ner Gyula főispán elnöklete alatt. A gyűlés egész folyamán érezhető volt már bizonyos élénkség, ami jele annak, hogy vége felé jártunk a kánikulának. Maguk az előadott jelentések azonban tire sek voltak. Az alispánijelentésen kívül — mely most szintén bán

Kernyós Abris azonban már el- Jenzékeskedik :

— Nem adunk semmit a németnek.

A biró megdorgálja az eszes molnárt :

— Nem kő bántani a némötöt! Iszön, ha ugyvösszük, az is embör...

Es folyik a találgatás a levél tártál máról.

Végre is előretolakszik a sebes beszédű Gyimola Pétür. Még a feje bőre is mozog az izgalomtól, úgy hadarja:

— Tudom én mán, mit akar a némöt!

Lomha fejmozduiattal valaraeny- nyien a kéményseprő féle fordulnak.

Gyimola pedig vérvörös ábrázat- tal kivágja a véleményét:

— Alighanem zabot akarnak, mer’ igön högyös az irás . . .

Erdélyi Lajos.

tóan száraz volt — alig akadt följegyzésre alkalmas momentum a gyűlés egész folyamán.

Az alispáni jelentés

első sorban megemlíti, hogy az alispán aug. hó 29-én visszatért szabadságáról és átvette hivatala vezetését, majd áttér a közigazgatási állapotok ösmertetésóre. Homonna község főbírája és jegyzője ellen a horoo.o- nai főszolgabíró elrendelte a fegyelmi eljárást. Bűnesett és vétség előfordult a vármegyében 269, ebből 26 gyújtogatás. Kivándorolt, a vármegyéből az elmúlt hó folyoman 238, visszatért 126 egyén. Az adókivotó sek folynak, úgyszintén folyamatban vaunak a nagyobb katonai átvonu lások is, amennyiben a nyári hadosztály-gyakorlatokat Nagy mihály

Varaunó között tartják meg ez évben. A pótsorozások alkalmával Uj- helyben előállt 7 hadköteles 1 egyéves önkéntes, ebből besoroztak 6 hadkötelest és 1 egyéves önkéntest. Homonnán előállt 34 ottani, 6 idegen hadköteles, ebből besoroztak 6 ottani és 3 idegen hadkötelest.

A mezőgazdasagi állapotok egyáltalán nem kielégitőek. A főszol- gabirák jelentései a legszomorubb adatokat tartalmazzák az aratás eredményéről. így a tokaji, szerencsi, újhelyi, sárospataki járásokban rósz; a gálszécsi, varannói, homon- nai, szinnai, sztropkói járásokban közepes, a mezőlaborczi járásban gyenge az aratás eredménye.

A közigazgatási iktatóba beérkezett augusztus hó folyamán 1918, a közig, bizottsághoz 378, a közp. választmányhoz 1, az elnöki iktatóba 2 ügydarab, összesen 2099 ügydarab, melyek majdnem kivétel nélkül feldolgoztattak.

Egy humánus indítvány.

Az aiispáni jelentés felolvasása után a főispán indítványt tett a bizottságnak, hogy tekintettel a fölötte rossz aratásokra, hívják fel a járások főszolgabíróit, hogy ameny ijyibtm segélyre volna bárhol is szükség, haladéktalanul Írják össze a segélyre szorultak neveit és küldjék be hozzá, hogy rögtön felterjesztést tehessen a kormányhoz segélyezés iránt. A humánus indítványt egyhangúlag elfogadták.

A varannói rabbi ügye

ismét foglalkoztatta a bizottságot. A közoktatásügyi miniszter ugyanis Wechsler Somát a fegyelmi választmány ítéletének megváltoztatásával megfosztotta anyakönyv vezető-rabbi állásától és elmarasztalta az eljárási költségek viselésére is. Egyben megsemmisítette a miniszter a választott biróság Ítéletét is formai okok miatt. Wechsler Soma most azt kérte a közig, bizottságtól, hogy mivel rabbii állásától a miniszter nem fosztotta meg, rendeljék el fizetésének folyó- sitását. A bizottság helyt adott a kérelemnek, de kimondotta, hogy a fizetés csak a határozat jogerőre emelkedése után folyósítandó.

Hönsch Dezső ügye

is foglalkoztatta újból a bizottságot, amennyiben Hönsch a multi bizottsági ülésen történtek miatt vizsgálatot kért maga ellen a kereskedelemügyi minisztertől és ezt bejelentette a közigazgatási bizottságnak. A bizottság Hönsch bejelentését br. Sennyey Miklós és Nagy Barna bizottsági tagok hozzászólása után tudomásul vette.

A t. főorvos jelentése

tartalmazott még megemlítésre méltót, amennyiben megtudtuk, hogy Szerencsen hashagy máz járvány vau és a közönséggel szemben a legszi

gorubb intézkedésekkel kell fellépni, mert a hatóság óvintézkedéseit nem akarták figyelembe venni.

A többi referensek jelentéktelen referádái után a gyűlés déli 12 érakor véget ért.

HÍREK.

— Öngyilkos csenddőrörmester. Véres esemény tartja izgalomban Nagyci- gánd községét. Folyó hó 9-én az ottani csendőrősparancsnokság épületében szolgálati fegyverével főbe lőtte magát Petrás János csendőrőrmester, az őrs parancsnoka. A golyó a szerencsétlen ember halántékát iszonyúan összeroncsolta és dacára halálos sérülésének, még élve szállították a helybeli közkórházba. Szívós természetének tudható be, hogy még a kórházban kihallgathatták végzetes tettének okára nézve. A csendőrőrmester azért akar megválni az élettől, mert felsőbb hatósága, a szárnyparancsnokság állomás-helyéről áthelyezte. Életben- maradásához kevés a remény.

— üsszeégett. L i s o n s z k i Já- nosné szül. T ó t h Mária helybeli lakos folyó hó 11-én este a máv. fütőházában dolgozó fiának vacsorát vitt.. A fütőház körűi járva, nem vette észre a mozdonyokból kikerülő, halomra rakott parazsat és igy történt, hogy a szegény asz- szony neki ment a tüzes parázsnak és testét annyira összeégette, hogy életveszélyes sérülésekkel vitték a közkórházba. A rendőrs'g megindi- totta a nyomozást abban az irányban, nem-e terhel valakit büntetendő cselekmény az üsszeégett asszonyt ért szerencsétlenségért.

— Állatfelhajtásos vásár. A legközelebbi állat felhajtásos vásár fo Iyó évi október hó 5 én fog Sátor alj aujhely ben megtartatni.

— Egy kis leány szerencsétlensége.

Bomsz Mária alsóregmeczi 8 éves leányka egy társnőjével a szecskavágógép körül játszadozott. Mialatt a kis leány kezével a gép késével foglalkozott, társnője a gépet eiin- diiotta, a minek következtében a szecskavágó Borusz Mária egyik ke zenek három úját elmetszette. A súlyosan sérült leánykát a helybeli „Er zsébet“ közkórházba hozták gyógyke zelés végett.

— Balesetek. Buczkó István helybeli villany telepi főszerelő egy leszakadt drót főierő-úté,se közben jobb kezén megsérült. — Zaborcsák György máv. raktári munkás egy 200 literes hordót akart a többi hordók közzé helyezni, miközben a hordó elcsúszott és bal kezét egy másik hordóhoz lapította. — Kastély István bodnártanuló egy veder abroncsozása közben sérült meg jobb kezén. Valamennyi sérültet lakásán ápolják.

— Csendélet Szölőskón. Filó János nagybári-i lakos vasárnap ellátogatott Szőiőskén lakó sógrálioz, Soltész Jánoshoz, A vasárnapi napot azután — régi szokáshoz híven — úgy töltötték el, hogy ebéd után elmentek a koicsmába és ott hozzáfogtak az italozáshoz. A korcsma természetesen tele volt vendéggel és rövid idő alatt valamennyi virágos kedvében volt. Daloltak, civakodtak, egymás felé röpködtek a sértő kifejezések, a minek csakhamar meg volt az eredménye: az úgynevezett „véres verekedés“. A nagy dulakodás hevében valahogy Filó János, a vendég is közébük vegyült és igyekezett a verekedőket szétválasztani, de vesztére, mert egy Kocsis János nevű legény úgy vágta fejbe egy

sörös üveggel, hogy nyomban eszméletlenül a földre rogyott. Ez még nem volt elég szegénynek. A többi legény is vérszemet kapott és a földön heverő Filóra rontottak s any- nyira agyba-főbe vsrték, Jhogy súlyosan sérülve kellelt a helybeli kórházba hozni. A verekedő legények ellen megindult a vizsgálat.

— Eltűnt néma leány. H. J. helybeli lakosnál egy 23 év körüii, barna, közép termetű, nevetős arcú néma leány volt a helybeli „Erzsébet“ közkórház részéről kiadva, a ki ez éjjel ruháit összeszedve, — ismeretlen helyre bolyongott. A kik a magával tehetetlen, néma leány tartózkodási helyéről tudomással bírnak, szíveskedjenek a helybeli rend- őrkapitányi hivatalt vagy kórházi igazgatóságot értesíteni.

— Kivándorlók figyelmébe. A kivándorlásról szóló 1909. évi II. t.-c. fontosabb, közérdekű intézkedéseit már (ismertettük. Abból az alkalomból, hogy Fiúméból és Budapestről nagyon sok olyan kivándorlót Döntenek vissza, a kik útleveleiket még a törvény életbelépése előtt, szeptember elsejét megelőzőleg kapták,

— az útlevéllel biró, kivándorolni szándékozókat saját érdekükben arra figyelmeztetjük, hogy ne induljanak addig útnak, mig útleveleiket nem záradékoltatják, illetőleg útleveleikbe be nem jegyeztetik, bogy a kivándorlást velük szemben az 1909. évi II. t.-cz. nem korlátozza. E célból Ujln-lybon a rendőrkapitánysághoz, vidékan lakóknak az illető jegyzőhöz kell fordulni, a honnan ha a záradékolás ellen nem forog fenn akadály — az útlevelet záradékolás végett az alispán úrhoz felterjesztik és a záradékolás reávezetése után az illető félnek kikézbesilik. Csak mindezeknek megtörténte után ván dorolbut ki az útlevéllel biró egyén Amerikába.

— Az ellenőrzési szemlék elmaradása. A honvédelmi miniszter értesítette a törvényhatóságokat, bogy a közös hadsereg és honvédség nem tényleges ádomáiiyu legénységének ellenőrzési szemléit az 1909. évben nem tartják meg. A tartalékos tisztek és a legénység állományából kivett s tiszt jelölteknek, illetve tisztviselő-jelölteknek tekintendő tart - lékos (póttartalékos) zászlósok, li»d- apródok és hasonló állásúak bemutatásait azonban az eddigi módon az 1909. évben megtartják. A népfelkelési időszaki jelentkezés tekintetében a honvédelmi miniszter külön fog intézkedni.

— Pályázat. A néhai Kellner Mó- zesné szíii. Schwartz Betti által létesített és a sátoraljaújhelyi izraelita anyahitközség elöljárósága által kezelt 3000 korona kiházasitási alapítványnak 1903. februártól 1906. októberig felgyűlt kamata — miután az 1906. 19Ö7. és 1908. években hirdetett pályázat eredménytelen marad

— folyó 1909. évi okróber 22-én az örökhagyó halála évfordulóján válik esedékessé. Ugyanekkor válik esedékessé ezen alapítvány 1906. okt.-tól 1909. okt.-ig felgyűlt kamata is. E kamatösszegeket elnyerhetik oly izr. menyasszonyok (hajadonok), kik az örökhagyó két testvérének egyikétől törvényesen leszármazottak, esküvőjüket a jelzett évforduló napon tartják és két hasonló leszármazásu rokon által segélyre ajánltatnak. Kellően felszerelt folyamodások a hitközség elöljáróságához czimezvo a titkári hivatalnál folyó évi október hó 10-ig adandók be. Ugyanott kaphatnak bővebb felvilágosítást. A segélyezendő menyasszonyt, illetve menyasszonyokat a hitk. elöljárósága választja és szemeli ki. A pénz a poljYíagyar-frane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi főügynöksége Landesmann jYíiksa és kársánál

Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 1. sz.