Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-10 / 20. szám

20. szám. ( 2) FELSOM AGYA RORSZ ÁGI HÍR LAP Szerda márczius 10. Sátoraljaújhely virágváros. Nem tudom a teremtő hauyad nap teremtette a virágokat; de azt tudom, hogy virág nélkül puszta lett volna a földteke. Hiszen az a milliárdnyi apró tarkaság, a mely a rengő buzakalász s zöld pázsitu rét között kikandikál s a legmagasabb éjszakon a hegyek havas csúcsáig is felhuzódik, az az ezernyi színben pompázó tarkaság, az ékesíti e ko­mor rögöt. Most hogy virágok vannak, alig is bírjuk elképzelni milyen lenne e földteke virág nélkül, nem is bír­juk értékelni annak hatását kedé­lyünk, lelkületűnkre. Már a kis gyermek öntudatlanul nyúl a színes virág után s ha az iskolás gyermeknek — a mi a mai tanítás mellett bizony ritkán törté­nik meg — alkalma nyílik a sza­badba kimenni, első dolga letépni a kezeügyébe akadó virágokat, hogy felvirágozva magát, hatalmas cso­korral felékesitve büszkén térjen haza. A szerelmes virágot ad ideáljának s arra bízza, hogy elmondja mind azt, mire ő képtelen. Van e esküvő virág nélkül, a menyasszony narancs virága s a koszorús leányok tarka csokrai kertté varázsolnak egy-egy esküvőt s hallottaiuknak búcsú ut ján virág-koszorút küldünk. Virágot helyezünk szobáinkba dísznek, virágot asztalainkra nagyobb ünnepélyek alkalmával. Virág a bál termek éke s a női ruházat dísze. Alig van női kézi munka, melyben a disz ne virág lenne ; falaink fes­tése, a szőnyegek, képeinken min­denütt ott van a virág. S e virág szeretete nem csak az intelligentiába van meg, de a pórnép­ben is. A falusi ripők virágot tűz kalapja mellé, muskátlival imaköny­vében megy a leány templomba s a faluban alig van egy-egy vala­mire való ház a hol mályva, rózsa, egy orgona bokor ne lenne, pedig hát ő a szabad természet ölén úgy is a virágok között van és a között éli le életét. Az ember színe, egész lénye össze van forrva a virággal s majdnem merném mondani a költővel: A virág s erény, egy atyafi gyermek. Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A külföldön ezt hamarább belát­ták s eltekintve a déli vidékeket, hol a természetes kiima segítségül jön a kertészetnek, különösen Né­metország s Hollandia valóságos culturt csinált a kertészetből. Azok ra appellálok, kik valamikor — különösen kisebb Német és hollandi városokban jártak, mily bájos, mily igéző, mily szemet s lelket gyönyör­ködtető a virág pompa, melyet ki­fejtenek, Halle, Jena, Heidelberg és a többi városkák igazi kert városok. Utazásom közben megösmerked- tem egy hollandi posztógyárossal, ki soha, egy nap el nem mulasz­totta, hogy gomblyukába virágot ne tűzzön. Elmondotta miként ked- veltette meg gyára alkalmazottaival a virágokat. Ősszel az összes alkal­mazottak között kiosztottak virágo­kat, melyeket megjegyeztek s me­lyeket tavasszal elkeltett hozniok s a szépen gondozott virágok tulaj­donosai jutalmat kaptak. Ma nin­csen egy alkalmazottja, kinek abla­kát a legszebb virágok ne diszite nék. Melesleg jegyzem meg, hogy kocsisának 200 márkát ad egy évre, hogy mindig friss virág le­gyen gomblyukában. Ha a szabad természet lakója vá­gyódik a virág után, mennyivel in­kább hat annak a városi embernek lelkületére, ki a házak kő tömke­legé között lakik. Egy-egy bevirá­gozott, bs zölditett köztér olyan a munka s gondokban elcsigázott lakóra, mint egy óázis a Saharában s az ablakok százaiból le tarkáló ezernyi tarka virág, valósággal fel- üditőleg hat s széppé, vonzóvá, de­rűssé varázsol egy várost s izló síinkre fejlesztőleg hat. Becs impulzust adott Pestnek, s Pesten mozgalom indult meg az utcáknak, erkélyek és ablakoknak virággaii díszítésére s Pestről át­csap e mozgalom a vidékre. Csak e napokban olvastam, hogy Kassán szépészeti bizottság alakult, mely a vi­rágszeretet meghonosítását is célul tűzte ki. Hódoljon Ujhely is e szép divatnak, ne csak kalapjukon s ka­bátjukra tűzve hordják a nők a vi­rágokat, de mosolyogjon le az min­den ablak, minden erkélyről ; öltöz­tessük föl virág diszbe kopott há­zainkat, hisz oly kevéssé költséges, kövéssó fárasztó s oly igen nagyon szép az. Egy-két lakóban már most meg van az érzék, mily feltűnők, mennyire szembeötlenek virágos ablakok, s erkélyek. A városnak ősszel sok száz virága marad meg, ossza ki azt ingyen, szapoiitsa a házak díszítésére alkalmas pelargo- nimokat, sőt jutalmazza meg azo­kat, kiknek legszebb virág díszük lesz, s igy Ujhely rövid időn szemei lelket gyönyörködtető virágváros less, Dr. Hornyai Béla. MEGYE ÉS VAROS. Közigazgatási bizottság ülése. Zeni plénvarniegye közigazgatási bizott­sága f. ho 8 án délelőtt tartotta március havi ülését Dókus Gyula alispán elnöklése alatt. A bizottság először az alispán február havi je­lentését tárgyalta. A jelentésből fc ö- zöljük a következőket : Bálint Janos mádi jegyzőt 50, Mauks György hercegáuu jegyzőt 10 korona pénz­bírsággal sújtották fegyelmi utón, Stefan Janos kistárkányi körjegyző fegyelmi ügye pedig most vau el­bírálás alatt. Február hó foiyamáu Zeropiénvármegyébeii 228 vétség és bűneset, 224 kihágás fordult elő. Ebből volt súlyos testi sértés 62, lopás 70, gyújtogatás 12. Sátoraija- ujhely r. t. varosban 16 vétség és 20 kihágási esett fordult elő. Ame­rikába kivándorolt 525, visszatért 76 egyén. Február hó folyamán összesen 1046 útlevelet adtak ki. Az amerikai kivándorlás rohamos emelkedése a zugügyuökök akna munkájának az eredménye. Az adó­kivetések még mindig folyamatban vannak, a fősorozások 9 én vették kezdetüket. A mezőgazdasági álla­potok általában kielégítők, a köz- igazgatás menete rendes. Az alis- páni iktatóba február hó folyamán beérkezett 2422 ügydarab, hátrálók nincs. Ezután a referensek jelentései kö­vetkeztek, melyek a pénzügyigaz­gató jelentésén kívül csekély fon tossággal bírnak. A pénzügyigaz­gató jelentése szerint február hó folyamán állami egyenes adóban 390, 772 kor., haddijban 7744 kor., jogilletékekben 116,114 kor., fo­gyasztási adóban 847,940 kor. folyt be. Bejelentette a pénzügyigazgató még, hogy a korcsmái jogok meg­szorítása, illetve megvonása iránti intézkedések folynak és hogy az erről szóló részletes jelentését a munkaiatok teljes befejezése után terjeszti majd elő. — A pénzügy­igazgató eme nagyfontosságu jelen­tésével térszüke miatt csak jövő számunkban foglalkozunk. Végül megemlíteni kívánjuk még, hogy e gyűlésen a közigazgatási bizottság szakreferenseinek a száma emelkedett, amennyiben a belügy­miniszter legújabb rendelete ér­teimében a törvényhatóságok főál­latorvosai mint szakelőadók ezen­túl rendes tagjai a közig, bizottság­nak. Révész György tvhatósági állatorvos a rendelet érteimében te hát már részt vett a közig, bizott­ság ülésén. A bizottság ülése déli 12 érakor ért véget. )( Megsemmisített tisztújító köz­gyűlés. Az ipartestület 1907-óvben megtartott tisztújító közgyűlését a város tanácsa most újból megsem­misítette. A megsemmisítő határo­zat rendelkező része a következő: A tanács a felebbezésnek helyt ad s a sátoraljaújhelyi általános ipartestület által 1907. évi február hó 24-én tartott közgyűlést s az azon hozott az 1906. évi zárszá madás és vagyon mérleg elfoga­dása, s a felmentvóny megadása, az 1907. évi költségvetési elő­irányzat tárgyában hozott határo­zatokat megsemmisíti, a megej­tett választásokat érvénytelenek nek kimondja s egy újabb köz­gyűlés összehívását elrendeli s ennek dr. Búza Barna újonnan kinevezett iparhatósági biztos meghívása mellett leendő meg­tartásával B’arkas Andor árva­széki ülnököt megbizza s a köz­gyűlés tárgyaiul: 1, az 1906. évi zárszámadás és vagyon mérleg el­fogadása, 2, az 1907. évi költség­vetés megállapítása, 3, az elöljá­róság elnökének és tagjainak, 4, számvevők megválasztását kitűzi. Székely Imre iparhatósági meg­bízott és Gáthy Géza ipartestületi jegyző ellen a panaszt B. és C. pontjaiban foglaltak tárgyában intézkedés tételének szükségét nem látja fenforogni s igy a fe­gyelmi eljárást el nem rendeli. Ezen vóghatározat ellen 15 nap alatt beadandó és Zemplén vármegye Alispánjához cimzendő felebbezésnek van helye. SZÍNHÁZ. Az első impresszió. — márez. 10. Szombaton este vette kezdetét a tavaszi színi szezon. Fájdalmas imp­ressziók rezegtek végig már a nyi­tányon ; Polgár Béla halálának hire ép akkorra ért a színházba, mikor végigcsapott a nézőtéren egy könnyű, eleven Strausz keringő. Es az első impressziókat meglopta és elcsititott minden ellenvetést, mit a bemutat­kozó előadás hivott ki, az a szomorú fordulat, mely Polgár Béla halálá­val újabb bizonytalanságok elé álli tóttá a színtársulatot. Kemény és mindvégig objektiv írásokban mutattunk rá már a műit szezon során azokra a hiányokra, amiken esett szét eddig Polgár Béla minden becsületes, művészi igyek- vése. Kicsinyes motívumokat nern toltunk föl kiindulási poDttul és mindig számot vetettünk a lehető­ségekkel, amikor szóvá tettük a múlt szezon hiányait, értékekben való meddőségét. A szintársulat újabban való rekonstrukciója any- nyiból állott csak, hogy Kállay Jo­lán vette át a vezető szubbrett sze­repét. Ez azonban csak a szubrett- kérdés megoldását jelenti és nem bizonyít a gyökeres, az igényeink­nek megfelelően megkövetelt egyéb reorganizáció mellett. Készséggel honoráljuk azt a sokatjelentő szín­padi értéket, mely a Kállay Jolán szerződtetésével hozza közelebb a publikum érdeklődéséhez a színi szesont; azonban magának Kállay Jolánnak a szerepeltetése nem elég­séges ahhoz, hogy a szintársulat si­keresen birkezhassék meg az igényeinkkel. Nem kergetjük a disz- szonanciát és helyet is fogunk adni írásainkban azoknak a tisztán szub­jektív szempontoknak, melyek egy szomorú fordulat — a Polgár Béla halála kapcsán — kívánkoznak toll­hegy alá. Azonban — minden köte­les részvét mellett is — meg kell őriznünk ennek a rovatnak tárgyi- asságát és ilyenformán csak a hang tompulhat, amikor már a színi sze­zon értékeinek kommentálásáról esik szó. A szombat esti előadás — egy divatjamúlt operett, a Tavasz ment erősen közepes ház előtt — teljesen kívül esik minden komolyabb!} mér­legelésen. A színpadon végig rep­kedett az igazgató halálának hire és leverten, könnyes szemmel mor­zsolta le a darabot a társulat. Szi­ves szinpatiákkal fogadta a közön­ség Kállay Jolánt, kinek művészete ugyanolyan decens és finom veretű maradt, mint a milyennek ösmertük meg egy régebbi színi szezon so­rán. A vasárnap esti előadás már gyorsabb, elevenebb ritmusban len­dülő és elejótői-végig kihozta a Pi­ros bugyelláris minden tőrül met­szettel! magyar édes-bus poezisét, Mindakót estén a társulatnak még a múltból ösmert vezető erői vit­ték a főbb szerepet és sok igyek- vóssel állottak a közönség elé. Mind a két estén azonban ott érzett az a fájdalmas, a direktor halála fölötti levertség, melyben kézségesen osz­tozott a társulattal a publikum. Ne essenek hát súlyra — a sze­zon értékeinek megkörvonalozásánál — azok az impressziók, amelynek az első két előadással jártak. A kö­zönség ne igazodjék ezekhez az impressziókhoz, karolja föl és tá­mogassa a társulatot, ha az nem a Vízvezetéki és csatornázási berendezéseket jutányos árban; házi vízvezetékek jókarban tartását csekély évi dij mellett vállalok. Uj berendezéseket részletfizetésre is eszközlök. Magam a nagyérdemű közönség b. pártfogásába ajánlva, maradok kiváló tisztelettel s FAC1N1 QU1R1N0 Sátoraljaújhely Andrássy-utcza 42. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents