Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-03 / 18. szám
18 szám (4) FELSOMAGYARORSZAGIHÍRLAP Szerda, márczius 3. Es ez az, arait nem akarnak megérteni nálunk. Mi, ahelyett, hogy saját kereskedelmünket és iparunkat igyekeznénk a modern kor kivánal mainak megfelelő magaslatra emelni, inkább azon igyekszünk, hogy azt lerontsuk, tönkretegyük. Más városokban a lokalpatriatizmus oly nagy, hogy szinte kinézi a társadalom a maga köréből azokat, akik a helyi ipar és kereskedelmet nem részesítik kellő támogatásban, — nálunk pedig a város vezető köreiben találhatók leginkább azok, akik ellenségei a helyi iparnak és kereskedelemnek. A tisztviselők, ügyvédek, orvosok legnagyobb része például ruhaszük- sógletét a fővárosban, vagy nagyobb vidéki városokban szerzik be. Ok maguk hívják meg az illető cégek utazói — mert a törvény ezt megköveteli — levélileg. Hát kérdjük: helyes ez? Mit szólnának az ügyvédek, ha az újhelyi kereskedők peres ügyeiket pesti fiskálisra bíznák ? Mit az orvosok, ha a beteghez Patakról hoznának orvost? Ugy-e, hogy ez fájna és volna érte zugás és apre- henzió ? Hát a mi fáj az orvosoknak, az ügyvédeknek, az fáj a kereskedőknek is joggal. Nem hagyhatják szó nélkül az iparosok és kereskedők, hogy levelekkel idecsőditik egyesek a budapesti és a vidéki nagy váró sok utazóit, akik aztán az ilyen levéllel végig házalják az egész várost és megrendeléseket gyűjtenek. A közterhek jelentékeny részét a kereskedő és iparos osztály viseli. De hogy viselhesse, ahhoz jó üzletmenet kell, ami viszont csak megfelelő támogatás mellett érhető el. Egy kis lokálpatriotizmus segíthetne ezen a bajon, amely már már a tönk szélére jutatta az újhelyi kereskedelmet és ipart. Ébredjen tudtára Ujhely polgársága kötelességének. Lássa be, hogy a saját boldogulása is csak úgy van biztosítva, ha reális alapokon nyugvó szépen fejlett kereskedelmünk és iparunk van. Lássa be, hogy első köteles sége mindenkinek saját, szükebb pátriája jövőjét biztosítani. De ezeken felül feltétlenül szükséges, hogy a hatóságok is megyék kötelességeiket és éber szemmel őrködjenek saját hatáskörükben a helyi ipar és kereskedelem érdekei felett. Tartsák szemmel a házaló- vigéceket s ha észreveszik, hogy valamelyik levélbeli meghívás nélkül megy valakihez megrendelést gyűjteni, — csípjék nyakon könyörtelenül és sújtsák a legmagasabb büntetéssel. Ilyenformán lehetséges lesz gátat vetni a vigéc- inváziónak és megvédeni kereskedőinket és iparosainkat a tönktul, amelynek már a határán állanak. HÍREK. Aktuális strófák. Kupiék. (Zenésitetle és énekli Péchy Jenő) Habot verek, borotválok, Tilinkózom, hajat vágok, Angolosan bajuszt nyirok, Ha van kedvem, kupiét irok. Drótostót is vagyok néha S fellépek a kabaréba, Tehetem, én nemes vagyok, Kollégáim, pukkadjatok !.. Ügyvédek párbajai. Jobb, szebb idők következnek Reánk végre, valahára, Rámásznak már az ügyvédek Egymásnak is a nyakára . . B. Polgár Károly. Búcsúztatja már Munkácsot Es mondjon bárki bármit, Hoz ő onnan újdonságot, Elhozza: „Goldstein Számit“. Egy szép özvegy éttermében. Egy szép özvegy éttermében Kalábereznek hárman, négyen A nyíri vinkót élvvel isszák S adu helyett — egymást kihijják . < —nikás. Jelmezestély. A saujhelyi leányegylet megszokott sikerű mulatságainak sorozatát ismét gazdagitotta eggyel. Szombaton este tartotta jelmezestélyét, melyet a város és vidék közönsége tekintélyes számban keresett fel. Kedves eszme volt a rendezőségtől a jelmezestély rendezése és az egész város kíváncsiságát már napokkal a mulatság előtt felcsigázta az újság ingerével ható jelmezes megjelenés. A fiatal lányok egész sora öltött jelmezt és elragadó képet nyújtott a vármegyeháza szépen dekorált terme a sok sok büszkeségtől és izgalomtól kipirult arcú fiatal leánysereggel és szép asszonyok gárdájával. Látományszerü tarkaságban vonultak fel a jelmezes hölgyek: egyiptomi táncosnő, az ördög, a francia baba, a rózsa, a pipacs, a szaloncukor, a búzavirág, roulette, ibolya, a cigányleány, a dalraát nemzeti viselet, a hollandi népviselet, a rokokó markotányosnő, stb. stb. A jelmezbe öltözött leányok bevonulása után megkezdődött a tánc, melynek a késő reggeli órák vetettek véget, s hogy a kedély mindvégig jó volt, arról a rongyokba foszl ott báli ruhák tehetnek tanúságot. Jelen voltak: Leányok: Davido- vits Edith (roulette), Davidovits Rózsik a (búzavirág), Juhász Elza, Ligeti Ida (ördög), Weinberger Blanka (egyiptomi táncosnő), Ewa Margit, Ewa Irén, Grünberger Rózsi (rózsa) Schwarcz Irén (szalonczukor), Ko rach Irma, Schön Otília (franciababa) Markovics Tériké (cigányleány), Ambrózy Margit. Reichard Ilonka (ibolya) Grósz Adélka (dalmát leány) Gombos Mariska (pipacs), Rosenberg Helén, Gaal Elza (hollandi leány). Asszonyok : Dókus Gyuláné, dr. Ligeti Józsefné, Schön Sán- dorné, Ambrózy Nándorné, dr. Lichtenstein Jenőné, Blumenfeld Lajosné, Jenőné és Adolfné, Rosenberg Erzsi, Weinberger Dávidné, dr. Fried Sa- muné, Markovics Miksáné, Blum Zsigmondné, Grünberger Abrahámné, dr. Kellner Sománé, dr. Reichard Salamonná, Knopfler Sándorné. Schwarcz Lajosné, Guttmann Mérné, Zinner Adolfné, özv. Friedmann Ignáczné, Fullman Manóné, Nagy Elza, Gaal Mérné, Davidovics Adolfné, Róth Vilmosné, ifj. Bajusz Józsefné, Juhász Jenőné, dr. Erényi Manóné, özv. Grósz Adolfné, Salz- berger Lajosné (markotányosnő), dr Friedmann Arminné, Rosenberg Sá- muelné, Neuman Jenőné, dr. Stern Arminné, Widder Gyuláné. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Rimay László sátoraljaújhelyi törvényszéki joggyakornokot az alibunári járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Aranylakadalom. Lőwy Adolf sátoraljaújhelyi előkelő kereskedő február hó 23-án ülte meg boldog házasságának 50 ik évfordulóját, nejével, Reiner Loltiva). A köztiszteletben álló házaspárt ez alkalomból sokan halmozták el szívélyes üdvözletekkel. — Halálozás. Hnas Lipótné, szül. Windt Eszter február hó 27-én, életének 74-ik évében elhunyt. A köztiszteletben állott öreg matróna halála városunkban általános részvétet keltett. Temetése óriási részvét mellett február 28-án d. u. 3 órakor volt. — Az üzletvezetösóg érdekében. Az újonnan létesítendő vasúti üzletvezetőségek egyikének elnyerése ügyében indított mozgalom kezd élénkülni. A polgármester ez ügyben a következő felhívást bocsátotta ki: A képviselőtestület megbízásából agy üzletvezetőségnek városunkban leendő elhelyezése iránti mozgalom szervezésére alakult bizottság a cél elnyerésére irányuló kérvénynek a Magas Kormány tagjainak küldött- ségileg leendő átnyujtását határozván el, a küldöttség vezetésére Dr. Búza Barna országos képviselőnket kérte fel s a küldöttségbeni részvételre a vármegye összes or szággyülési képviselőit megkereste s az átadás helye s idejéül Budapest 1909 évi március hó 10-ik napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki. — Tekintettel azon nagy érdekre, melyet ezen mozgalommal elérni célzunk, felkérem a képviselőtestület minden tagját, de egyszersmind e város minden polgárát, hogy a küldöttség minél impomzánsabbá tétele céljából abban részt venni szíveskedjék. Az indulás f. március 9-én tetszés szerinti vonattal történnék, a találkozás helyét később lesz szerencsém közölni. Sátoraljaújhely, 1909. év március hó 3-án. Kiss Ödön, h. polgármester. — Március 15-ének ünneplése. A tőketerebesi casino március hó tizenötödikén délelőtt 10 órakor ün nepélyt rendez a következő műsorral : 1. »„Talpra magyar.“ Petőfi Sándortól. Szavalja: Pázmány József. 2. Fuvola szóló cimbalom kísérettel, Előadja: Szaxun Mariska és Magyar Pál. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Marikovszky Pál. 4. Szabadságdal. Huber Károlytól. Éneklik : Pázmány József, Drávecky Zoltán, Magyar Pál, Szaxun Izidor. 5. A haza. Ábrányi Emiltől. Szavalja : Rácz Camillia. 6. Rapsódia. Zongorán előadja : Répay Antónia. 7. Szózat. Énekli a dalárda. 8. Petőfi szobra. Melodráma. Szavalja : Pintér Nándor. Zongorán kiséri: Répay Antónia. 9. Rodostói árnyak. Harsányi Kálmántól. Szavalja : Novák Jolán. 10. Kossuth-nóta. Énekli a dalárda. — Mint értesülünk, Sátoraljaújhely városa is kiveszi részét az ünneplésből, A polgármester erre vonatkozó felhívása már a napokban meg fog jelenni. — Katholikus népszövetség. Egy uj egyesület, a katholikus népszövetség alakult meg február hó 28 án Sátoraljaújhelyben közel ezer taggal. A népszövetség alakuló gyűlését a róm. kath. főgimnázium tornacsarnokában tartotta meg mint- egy 4—500 érdeklődő jelenlétében, a kik között számos hölgy is volt. A gyűlést Bessenyei István főesperes nyitotta meg, majd Payer László hercegkuti plébános kerületi képviselő beszélt a szövetkezés szükségességéről. Utána Huszár Károly fővárosi lapszerkesztő és Haller István, a. szövetkezet központi titkára szónokoltak, majd a gyűlés befejezéséül Mayer Geyza helybeli káplán beszélt. A beszédek elhangzása után az alakuló gyűlésen jelenvoltak egyhangúlag megalakították a sátoraljaújhelyi katholikus népszövetséget és elnökévé Bessenyei István főesperest választották meg. Azonkívül a gyűlés öt igazgatót is választott. A gyűlés minden rendzavarás nélkül este 6 órakor ért véget. — Itt jegyezzük meg, hogy a városban elterjedt azon hir, mintha ezen a gyűlésen a más felekezetek bármelyike ellen izgattak, — nem felel meg a valóságnak. Ezen a gyűlésen csupán a katholi- kusok összetartásának és a katholikus irodalom pártolásának szükségességét hangoztatták. Ebben igazán nem lehet semmi kifogásolni valót találni és ép azért nem foglalunk állást a szövetség ellen. Egy esetben lehet csupán a szövetség ellen állást foglalni, — ez az eset azonban nem forong fenn — ha a felekezeti szervezkedést átviszik a társadalmi és politikai térre. Ez esetben mi lennénk ezen egyesülésnek a legelkeseredettebb ellenségei. — Egy törekvő iparos sikere. Folyton hangzik a panasz, hogy az újhelyi iparosok munkája mit sem ér, hogy a mi iparosaink a legszükségesebb primitiv dolgokat sem képesek rendesen előállítani. Fényesen rácáfolt erre az állításra most egyik törekvő újhelyi iparos. Néhány nap óta a Schön Sándor és Barna D. cég főutczai üzletének kirakatában 2 kávéőrlő és egy szivartartó van kiállítva, melyek Főző József sátoraljaújhelyi lakatosmester munkái. E három darab munka az iparművészet valóságos remeke. Sokan megnézik Főző remekeit az utcán járó-kelők közül és mindenki valóságos elragadtatással nyilatkozik azokról. Ajánljuk e munkák megtekintését mindenkinek. — Városi közgyűlés. Sátoraljaújhelye város képviselőtestülete ma délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő tárgyak kerültek tárgyalásra: 1. Komendovics Ágoston tulajdonát képező ingatlan átíratásához szükséges nyilatkozat elfogadása. 2. Dr Nyomárkay Ödön és társaival megkötött szerződés elfogadása. 3 Törvényhatósági biz. határozat az 1908 évi költségvetés jóváhagyása tárgyában. 4. Polgármester előterjesztése a vízvezetéki dijak behajtásához egy végrehajtó és egy dijnok ideiglenes félfogadásának engedélyezése iránt. 5. Schveiger Ignácz volt bérlő kérvénye kártalanítás iránt. 6. Tanácsi előterjesztés a főjegyző nyugdíj illetéke tárgyában. 7. Polgármester előterjesztése a nagy kis és középszárhegyi utak rendezése tárgyában. 8. Belügyminiszteri in- tézvény Székely Elek és társai fe gyelmi ügyében az adóügyosztályban előfordult rendszertelenségekből kifolyólag. 9. Illetőségi ügyek. 10. Tanács javaslata a régi kórház épületének bérbeadására vonatkozólag megkötött szerződés elfogadása tárgyában. A közgyűlésről legközelebbi számunkban hozunk részletes tudósítást. — Eljegyzés. Schvarcz Samu páczini gazdálkodó eljegyezte G u 11. mann Ilonkát Páióczon. (Minden külön értesítés nélkül.) — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a csizmadia társulat mulatságáról közölt elszámolás végéről tévedésből kimaradt a következő mondat: „A felül fizetőknek, valamint a megjelenteknek hálás köszönetét mond az elnökség“ ; — amit ezennel helyreigazítunk. — Neográdi Antal képkiállitása. Ritka műélvezetben lesz része rövid időn belül városunk közönségének. Neogrády Antal, az országos