Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-03 / 18. szám

18 szám (4) FELSOMAGYARORSZAGIHÍRLAP Szerda, márczius 3. Es ez az, arait nem akarnak meg­érteni nálunk. Mi, ahelyett, hogy saját kereskedelmünket és iparunkat igyekeznénk a modern kor kivánal mainak megfelelő magaslatra emelni, inkább azon igyekszünk, hogy azt lerontsuk, tönkretegyük. Más váro­sokban a lokalpatriatizmus oly nagy, hogy szinte kinézi a társadalom a maga köréből azokat, akik a helyi ipar és kereskedelmet nem részesí­tik kellő támogatásban, — nálunk pedig a város vezető köreiben talál­hatók leginkább azok, akik ellenségei a helyi iparnak és kereskedelemnek. A tisztviselők, ügyvédek, orvosok legnagyobb része például ruhaszük- sógletét a fővárosban, vagy nagyobb vidéki városokban szerzik be. Ok maguk hívják meg az illető cégek utazói — mert a törvény ezt meg­követeli — levélileg. Hát kérdjük: helyes ez? Mit szólnának az ügyvé­dek, ha az újhelyi kereskedők peres ügyeiket pesti fiskálisra bíznák ? Mit az orvosok, ha a beteghez Patakról hoznának orvost? Ugy-e, hogy ez fájna és volna érte zugás és apre- henzió ? Hát a mi fáj az orvosoknak, az ügyvédeknek, az fáj a kereskedők­nek is joggal. Nem hagyhatják szó nélkül az iparosok és kereskedők, hogy levelekkel idecsőditik egyesek a budapesti és a vidéki nagy váró sok utazóit, akik aztán az ilyen le­véllel végig házalják az egész vá­rost és megrendeléseket gyűjtenek. A közterhek jelentékeny részét a kereskedő és iparos osztály viseli. De hogy viselhesse, ahhoz jó üzlet­menet kell, ami viszont csak meg­felelő támogatás mellett érhető el. Egy kis lokálpatriotizmus segíthetne ezen a bajon, amely már már a tönk szélére jutatta az újhelyi ke­reskedelmet és ipart. Ébredjen tud­tára Ujhely polgársága kötelességé­nek. Lássa be, hogy a saját boldo­gulása is csak úgy van biztosítva, ha reális alapokon nyugvó szépen fejlett kereskedelmünk és iparunk van. Lássa be, hogy első köteles sége mindenkinek saját, szükebb pátriája jövőjét biztosítani. De ezeken felül feltétlenül szük­séges, hogy a hatóságok is megyék kötelességeiket és éber szemmel őrködjenek saját hatáskörükben a helyi ipar és kereskedelem érdekei felett. Tartsák szemmel a házaló- vigéceket s ha észreveszik, hogy valamelyik levélbeli meghívás nél­kül megy valakihez megrendelést gyűjteni, — csípjék nyakon kö­nyörtelenül és sújtsák a legmaga­sabb büntetéssel. Ilyenformán le­hetséges lesz gátat vetni a vigéc- inváziónak és megvédeni kereske­dőinket és iparosainkat a tönktul, amelynek már a határán állanak. HÍREK. Aktuális strófák. Kupiék. (Zenésitetle és énekli Péchy Jenő) Habot verek, borotválok, Tilinkózom, hajat vágok, Angolosan bajuszt nyirok, Ha van kedvem, kupiét irok. Drótostót is vagyok néha S fellépek a kabaréba, Tehetem, én nemes vagyok, Kollégáim, pukkadjatok !.. Ügyvédek párbajai. Jobb, szebb idők következnek Reánk végre, valahára, Rámásznak már az ügyvédek Egymásnak is a nyakára . . B. Polgár Károly. Búcsúztatja már Munkácsot Es mondjon bárki bármit, Hoz ő onnan újdonságot, Elhozza: „Goldstein Számit“. Egy szép özvegy éttermében. Egy szép özvegy éttermében Kalábereznek hárman, négyen A nyíri vinkót élvvel isszák S adu helyett — egymást kihijják . < —nikás. Jelmezestély. A saujhelyi leányegylet megszo­kott sikerű mulatságainak sorozatát ismét gazdagitotta eggyel. Szomba­ton este tartotta jelmezestélyét, me­lyet a város és vidék közönsége tekintélyes számban keresett fel. Kedves eszme volt a rendezőségtől a jelmezestély rendezése és az egész város kíváncsiságát már napokkal a mulatság előtt felcsigázta az újság ingerével ható jelmezes megjelenés. A fiatal lányok egész sora öltött jelmezt és elragadó képet nyújtott a vármegyeháza szépen dekorált terme a sok sok büszkeségtől és iz­galomtól kipirult arcú fiatal leány­sereggel és szép asszonyok gárdá­jával. Látományszerü tarkaságban vo­nultak fel a jelmezes hölgyek: egyiptomi táncosnő, az ördög, a francia baba, a rózsa, a pipacs, a szaloncukor, a búzavirág, roulette, ibolya, a cigányleány, a dalraát nem­zeti viselet, a hollandi népviselet, a rokokó markotányosnő, stb. stb. A jelmezbe öltözött leányok be­vonulása után megkezdődött a tánc, melynek a késő reggeli órák ve­tettek véget, s hogy a kedély mind­végig jó volt, arról a rongyokba foszl ott báli ruhák tehetnek tanú­ságot. Jelen voltak: Leányok: Davido- vits Edith (roulette), Davidovits Ró­zsik a (búzavirág), Juhász Elza, Li­geti Ida (ördög), Weinberger Blanka (egyiptomi táncosnő), Ewa Margit, Ewa Irén, Grünberger Rózsi (rózsa) Schwarcz Irén (szalonczukor), Ko rach Irma, Schön Otília (franciababa) Markovics Tériké (cigányleány), Ambrózy Margit. Reichard Ilonka (ibolya) Grósz Adélka (dalmát leány) Gombos Mariska (pipacs), Rosen­berg Helén, Gaal Elza (hollandi le­ány). Asszonyok : Dókus Gyuláné, dr. Ligeti Józsefné, Schön Sán- dorné, Ambrózy Nándorné, dr. Lich­tenstein Jenőné, Blumenfeld Lajosné, Jenőné és Adolfné, Rosenberg Erzsi, Weinberger Dávidné, dr. Fried Sa- muné, Markovics Miksáné, Blum Zsigmondné, Grünberger Abrahámné, dr. Kellner Sománé, dr. Reichard Salamonná, Knopfler Sándorné. Schwarcz Lajosné, Guttmann Mérné, Zinner Adolfné, özv. Friedmann Ignáczné, Fullman Manóné, Nagy Elza, Gaal Mérné, Davidovics Adolf­né, Róth Vilmosné, ifj. Bajusz Jó­zsefné, Juhász Jenőné, dr. Erényi Manóné, özv. Grósz Adolfné, Salz- berger Lajosné (markotányosnő), dr Friedmann Arminné, Rosenberg Sá- muelné, Neuman Jenőné, dr. Stern Arminné, Widder Gyuláné. — Kinevezés. Az igazságügymi­niszter Rimay László sátoraljaúj­helyi törvényszéki joggyakornokot az alibunári járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Aranylakadalom. Lőwy Adolf sátoraljaújhelyi előkelő kereskedő február hó 23-án ülte meg boldog házasságának 50 ik évfordulóját, ne­jével, Reiner Loltiva). A köztiszte­letben álló házaspárt ez alkalomból sokan halmozták el szívélyes üdvöz­letekkel. — Halálozás. Hnas Lipótné, szül. Windt Eszter február hó 27-én, éle­tének 74-ik évében elhunyt. A köz­tiszteletben állott öreg matróna halála városunkban általános rész­vétet keltett. Temetése óriási rész­vét mellett február 28-án d. u. 3 órakor volt. — Az üzletvezetösóg érdekében. Az újonnan létesítendő vasúti üzletve­zetőségek egyikének elnyerése ügyé­ben indított mozgalom kezd élén­külni. A polgármester ez ügyben a következő felhívást bocsátotta ki: A képviselőtestület megbízásából agy üzletvezetőségnek városunkban leendő elhelyezése iránti mozgalom szervezésére alakult bizottság a cél elnyerésére irányuló kérvénynek a Magas Kormány tagjainak küldött- ségileg leendő átnyujtását határoz­ván el, a küldöttség vezetésére Dr. Búza Barna országos képviselőn­ket kérte fel s a küldöttségbeni részvételre a vármegye összes or szággyülési képviselőit megkereste s az átadás helye s idejéül Budapest 1909 évi március hó 10-ik napjának délelőtti 10 óráját tűzte ki. — Te­kintettel azon nagy érdekre, melyet ezen mozgalommal elérni célzunk, felkérem a képviselőtestület minden tagját, de egyszersmind e város minden polgárát, hogy a küldöttség minél impomzánsabbá tétele céljá­ból abban részt venni szíveskedjék. Az indulás f. március 9-én tetszés szerinti vonattal történnék, a talál­kozás helyét később lesz szerencsém közölni. Sátoraljaújhely, 1909. év március hó 3-án. Kiss Ödön, h. polgármester. — Március 15-ének ünneplése. A tőketerebesi casino március hó ti­zenötödikén délelőtt 10 órakor ün nepélyt rendez a következő műsor­ral : 1. »„Talpra magyar.“ Petőfi Sándortól. Szavalja: Pázmány Jó­zsef. 2. Fuvola szóló cimbalom kí­sérettel, Előadja: Szaxun Mariska és Magyar Pál. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Marikovszky Pál. 4. Szabadság­dal. Huber Károlytól. Éneklik : Páz­mány József, Drávecky Zoltán, Ma­gyar Pál, Szaxun Izidor. 5. A haza. Ábrányi Emiltől. Szavalja : Rácz Camillia. 6. Rapsódia. Zongorán elő­adja : Répay Antónia. 7. Szózat. Énekli a dalárda. 8. Petőfi szobra. Melodráma. Szavalja : Pintér Nándor. Zongorán kiséri: Répay Antónia. 9. Rodostói árnyak. Harsányi Kál­mántól. Szavalja : Novák Jolán. 10. Kossuth-nóta. Énekli a dalárda. — Mint értesülünk, Sátoraljaújhely vá­rosa is kiveszi részét az ünneplés­ből, A polgármester erre vonatkozó felhívása már a napokban meg fog jelenni. — Katholikus népszövetség. Egy uj egyesület, a katholikus népszö­vetség alakult meg február hó 28 án Sátoraljaújhelyben közel ezer taggal. A népszövetség alakuló gyűlését a róm. kath. főgimnázium tornacsarnokában tartotta meg mint- egy 4—500 érdeklődő jelenlétében, a kik között számos hölgy is volt. A gyűlést Bessenyei István főespe­res nyitotta meg, majd Payer László hercegkuti plébános kerületi képviselő beszélt a szövetkezés szükségességéről. Utána Huszár Ká­roly fővárosi lapszerkesztő és Hal­ler István, a. szövetkezet központi titkára szónokoltak, majd a gyűlés befejezéséül Mayer Geyza helybeli káplán beszélt. A beszédek elhang­zása után az alakuló gyűlésen je­lenvoltak egyhangúlag megalakítot­ták a sátoraljaújhelyi katholikus népszövetséget és elnökévé Bes­senyei István főesperest választot­ták meg. Azonkívül a gyűlés öt igazgatót is választott. A gyűlés minden rendzavarás nélkül este 6 órakor ért véget. — Itt jegyezzük meg, hogy a városban elterjedt azon hir, mintha ezen a gyűlésen a más felekezetek bármelyike ellen izgat­tak, — nem felel meg a valóságnak. Ezen a gyűlésen csupán a katholi- kusok összetartásának és a katholi­kus irodalom pártolásának szüksé­gességét hangoztatták. Ebben iga­zán nem lehet semmi kifogásolni valót találni és ép azért nem fog­lalunk állást a szövetség ellen. Egy esetben lehet csupán a szövetség ellen állást foglalni, — ez az eset azonban nem forong fenn — ha a felekezeti szervezkedést átviszik a társadalmi és politikai térre. Ez esetben mi lennénk ezen egyesü­lésnek a legelkeseredettebb ellen­ségei. — Egy törekvő iparos sikere. Folyton hangzik a panasz, hogy az újhelyi iparosok munkája mit sem ér, hogy a mi iparosaink a legszük­ségesebb primitiv dolgokat sem ké­pesek rendesen előállítani. Fénye­sen rácáfolt erre az állításra most egyik törekvő újhelyi iparos. Né­hány nap óta a Schön Sándor és Barna D. cég főutczai üzletének kirakatában 2 kávéőrlő és egy szi­vartartó van kiállítva, melyek Főző József sátoraljaújhelyi lakatosmes­ter munkái. E három darab munka az iparművészet valóságos remeke. Sokan megnézik Főző remekeit az utcán járó-kelők közül és mindenki valóságos elragadtatással nyilatko­zik azokról. Ajánljuk e munkák megtekintését mindenkinek. — Városi közgyűlés. Sátoraljaúj­helye város képviselőtestülete ma délután 3 órakor rendkívüli közgyű­lést tartott, melyen a következő tárgyak kerültek tárgyalásra: 1. Komendovics Ágoston tulajdonát képező ingatlan átíratásához szüksé­ges nyilatkozat elfogadása. 2. Dr Nyomárkay Ödön és társaival meg­kötött szerződés elfogadása. 3 Tör­vényhatósági biz. határozat az 1908 évi költségvetés jóváhagyása tár­gyában. 4. Polgármester előterjesz­tése a vízvezetéki dijak behajtásá­hoz egy végrehajtó és egy dijnok ideiglenes félfogadásának engedélye­zése iránt. 5. Schveiger Ignácz volt bérlő kérvénye kártalanítás iránt. 6. Tanácsi előterjesztés a főjegyző nyugdíj illetéke tárgyában. 7. Pol­gármester előterjesztése a nagy kis és középszárhegyi utak rendezése tárgyában. 8. Belügyminiszteri in- tézvény Székely Elek és társai fe gyelmi ügyében az adóügyosztály­ban előfordult rendszertelenségekből kifolyólag. 9. Illetőségi ügyek. 10. Tanács javaslata a régi kórház épü­letének bérbeadására vonatkozólag megkötött szerződés elfogadása tár­gyában. A közgyűlésről legközelebbi számunkban hozunk részletes tudó­sítást. — Eljegyzés. Schvarcz Samu páczini gazdálkodó eljegyezte G u 11. mann Ilonkát Páióczon. (Minden külön értesítés nélkül.) — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a csizmadia társulat mu­latságáról közölt elszámolás végéről tévedésből kimaradt a következő mondat: „A felül fizetőknek, vala­mint a megjelenteknek hálás köszö­netét mond az elnökség“ ; — amit ezennel helyreigazítunk. — Neográdi Antal képkiállitása. Ritka műélvezetben lesz része rö­vid időn belül városunk közönsé­gének. Neogrády Antal, az országos

Next

/
Thumbnails
Contents