Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-27 / 17. szám
Tizenkettedik évfolyam. 17. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, február 27. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. Ür. BÜZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Összetartás. A magyar faj erényei és hibái egyaránt történeti jellegűek. A modern világfejlődés csak igen kis mértékben éreztette idáig rajtunk a hatását, vagy helyesebben mondva inkább csak külsőségekben nyilvánul meg. Bensőkben, közéleti viszonyaink, lényegében ma is még a régi történeti karakter érezteti raj tunk a hatását. A magyar név egy ezredéven keresztül mindig tudott tiszteletet kelteni maga iránt s nem lehet az iránt kétségünk, hogy azok a magyar erények, amelyek őseinket ellöl- tötték s a melyek többé kevésbbé a jelen nemzedékekre is áthárultak, mindenkor nagy szerepet játszottak fajunk fejlődésében. De kétségtelenül vannak úgynevezett történeti hibáink is. Vagy inkább nem is hibák ezek talán, hanem történelmi sajátosságok, amelyeket a modern iyők követelményeihez képest eddig még nem tudtunk átalakítani. Ezen történeti hibák közt jelentőségben a legnagyobb az a A Hegyaljáról. Türiaták Lapja 1909. legujabbik füzetéből. Szerzője: Dr. Czirbusz Géza. III. A tokaji Nagyhegy. A tokaji Nagyhegy mindene To kajnak. A nélkül soha sem lett volna város, ha mindjárt a Bodrog és Tisza összefolyásánál épült is. Lapul is hozzá két parallel, rosszul kövezett poros fő- és egy-két kurta keskeny, a Bodrogra és Tiszára nyíló keresztutcáival, mint gyermek az anyjához. A polgári iskolán, takarékpénztáron, szállodán, kosárfonó iskolán kívül alig van emeletes háza, de van néhány csinos, kerttel díszített magas földszintes haza, két vashidja, három szállója, egy pár kurtakorcsmája, hol olcsó pénzen jó asztali hegyaljai (leleszi, király- helrneci, toronyai és tokaji) bort mérnek. Hangsúlyoznom kell, mert általában az a hiedelem, hogy csak aszú és szamorodni terem a Hegyalján könnyű asztali bor nem. Az újhelyi Magos- és tokaji Nagyhegynek sok a hasonlatossága. Szintén két fő völgyülete van, szintoly gazdag növényekben, pillangókban szintoly köves a teteje, mint a Manemzeti sajátosságunk, hogy sohase igen szerettük az egységes fellépést és fegyelem szigorú szabályai által irányított együttes működést. A germán népeknél a vezér mindenütt félistenként jelentkezett a többiek szemében, mig viszont nálunk még a honalapítók idejében sem ismertetett el teljességgel az egységes uralkodás, hanem a hatalom megoszlott a vezérek között s jól tudjuk, hogy szent István királynak micsoda erőt kellett kifejteni, hogy a szerte huzó magyarság közepette az egységes nemzeti királyi hatalmat megerősítse. Ha nemzetünk későbbi törtétét ligyelemmel vizsgáljuk, lépten- nyomon mindig azt tapasztaljuk, hogy a magyar faj tulajdonképen guerilla-harcokban, csoportküzdelmekben éreztette a maga igazi súlyát. Ahol egy-egy jeles embernek a saját maga szakállára külön-külön fel lehetett lépni és külön-külön egységes beosz tás melló'zésével lehetett nagy kört tenni az ellenség soraiban, ott a magyar harci erény mim goshegyó, sőt ugyanoly feljáró dobogója van, mint amannak. Két hatalmas kőbányája és a Zsólyom- kánál szélesebb és hosszabb erosi- onális patakmedre nagy tömegben tuffal tetézett rhyolit-trachyt hőséget mutat, Csak ennyiben mondhatni homogénnek a vulkán alkotását. Mert a mint a balatoni kúpok bazalt jellegét nem alteralja, hogy nálunk a bazalt törmelékkel fordul elő, a Kelemenhegy andezit jellegét sem, hogy az tuffákkal és konglo- meráttal váltakozik, úgy nem változtat a tokaji hegy rhyolitos jelle gén semmit a tuffás törmelék váltakozás. Sőt ha a tuffa csakugyan fiatalabb átalakulása a régibb kőzetnek, homogénnek vehetjük geogr. értelemben a tokaji hegyet. Abban tévedtem, mikor múltkori értekezésemben (XIX. évf. 1—4. sz.) rétegesen feltöltött vulkánhegyek létezését tagadtam az északkeleti tra- ehydvidókén, — inkább azt kellett volna állítanom, hogy ritka az egyféle lávából mintegy egyöntésre készült homo-, helyesebben mono- gén vulkán, minő pl. a Somlyód a Némahegyen túl, vagy a Kis-Ko- paszka gyakoribb ellenben a Többféle lávából összeolvasztott vulkán, hacsak a trachytok metamorfózis utján át nem alakulnak külön váldenkor a legkimagaslóbban tündökölt, amint azonban arról volt szó, hogy az egységesen fellépő ellenséggel szemben egységes haderőt vigyünk harcba, akkor igen ritkán tudtunk csak nagy eredményeket felmutatni. Kétségkívül voltak mindig egyes nagyjaink a történelem folyamán, a kik képesek voltak egységes fellépést teremteni, de itt mindig az illetőknek nagy egyéni kvalitása játszotta a főszerepet. Nagyban és egészben el lehet mondani nemzetünkről azt az igazságot, hogy igazi értéke, igazi bátorsága tulaj donképen mindig a szakadozottan és rend- szertelenül fellépő harcok közepette jelentkezett. Mig viszont a fegyelem vaskapcsa által összetartott egységes tellépés nem egészen egyezik meg a magyar karakterrel. Ez egy olyan történeti tény, amelyről sokat lehet beszélni, de amely én előttem, aki ezen a kérdésen sokat gondolkoztam egy nagy igazságképen jelentkezik. Különösen nem rég jártam Augsburg tájékán, amelynek közelében annak idején guerilla harcokban mindig győzött a magyar, de már a németek egységes fellépésével szemben elvesztette a csatát. Azokon a helyeken gondolkoztam különösen arról, hogy ez a mi derék fajunk, amely erényekben nem marad hátra a viiág semmiféle nemzete mögött, miért nem tudott a való életben még sem olyan sikereket felmutatni, mint például a vele szomszédos germán faj, amelynek hatalmas gazdasága, mérhetetlen gyáripara, elsőrangú kereskedelme, kitűnő mezőgazdasága valósággal bámulattal tölti el az embert. S ott is barangolásaim közepette s azóta is mindig csak az az egy igazság rögződik meg a szemeim előtt, hogy a fegyelem szeretete és az egységes fellépésre való hajlandóság az, ami hiányzik a mi fajunkben. S ha ezzel az igazsággal tisztába jöttünk, akkor ebből íolyólag azt is világosan kell látnunk, nogy a magyar függetlenség kivivasa, a magyar nemzeti jelleg kidomboritása mi- nálunk tulaj donképen egy nagy <« étvágyat és a testsúlyt, megszán« tett-a köhög ist, váladékot éjjeli izzadást TíidMepséggk, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocké“ érédetl csomagolást. P. Hoffmann-La Roche «St Co. Basel (Svájc) „Roehe“ Kapható orvosi rendeletre a győgyazérfí/ak« ban. — Ara Ovegenkfnt á.~- korona. Lapunk 6 oldal. fajokká. így szürke idős andezitből kenegezés folytán idővel zöidkő- trachyt válik. A vulkánosság mai felfogás szerint különben mellékes, mono- vagy polygenetikus volt-e, azaz egy-vagy többféle szerkezetű lávából lett-e a hegy ? Valamelyes kürtőjének (Schlot) minden vulkánnak kellett lennie, melyen a lava vagy lávák kiömlöttek. Egyszerre törtóut-e az, miként a homogen vulkánoknál és a szélességben kiömlött lávatakaróknál (sóvár-tokaji, Vihorlathegység), avagy több ízben, időszakonkint, hogy tuffa- vagy törmelékrétegek képződhettek, míg egy uj láva megint elöntötte a régi takarót (újhelyi s balatoni hegyek), ez csupán a fel- buggyant iávapép (magma) víztartalmától függött. Ha vizes volt a pép, felrobbant és széjjelvetette a kürtőjét a benne meggyülemlett vízgőz ; ha pedig sürü volt a magma, egyszerűen kifordult belőle. (Lövi, Geologie 186. 1.) Sőt van egy eset, hogy ugyanegy vulkán időszakonkint különnemü lávákat ümleszt. A Péle-vulkán állítólag trachyt- és bazaltlávákat, teuát teljesen heterogen lávákat ömlesztett egyszerre! Ez a különös eset legfeljebb a petrogra- fust érdekli. A geográfusnak elég tudni, hogy a vulkán egyféle (homogen) minőségű (bazalt, trachyt, diorit stb.) lávákból vagy lávából dagadt hegymagasságnyira. Ily értelemben mondom homogénnek a tokaji Nagyhegyet is. A hegyre Tokaj felől több helyről lehet feljutni. Legrövidebb, úgy láttám, a lutheránus temetőn keresztül vezető gyaiogutat követni, mely szőlők között, igaz elég hirtelen halad, de jól járható ösvény. Nem kell bokrokon és cserjéken keresztül törtetnünk. Legelőbb is az tűnik föl, hogy kevesebb a tokaji hegyen a felújított szőlő, mint a Magoson és gyakori torrasz-mivelós, mi ott alig latható. Ezt a tokajiak úgy látszik az olasz telepesektől tanulták. (Olasz-Liszka, Ó-lolcsva, Mad, Meuianum, Taiya-Taliana). A hegyoldalt felaprózzak fokozatokra. Azokat vízszintesen kiegyengetik és kövekkel rakják körül. Az egyes fokozatokat pedig garadicsos hatar- barázdákkal kötik egybe. A tokaji szőlők különösen a hegyet környező dombokon jól vaunak megmivelve, magasan húzódnak fel; de azokon felül még mindig van kukoriczás vagy krumplis föld, mit szőlőnek lehetne fölhasználni. Ugylátszik elmúltak a régi jó idők, midőn kompon szállítottak a Tiszán túlra a tokaji bort. Ma a cukrozott és sze-
