Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-20 / 15. szám

Tizenkettedik évfolyam. 15. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, február 20. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nein adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Az akna. Mikor Deák Ferenc, 1867-ben a kiegyezést megcsinálta, valószi nüleg a nagy természet háztartá* sának törvényeiből a symbiosis, az együttélés törvénye lebegett a haza bölcse szemei előtt. Ezen a természettörvény szerint két különböző íaj egyedei egye­sülnek azért, hogy a létért való küzdelem nagy harcában egymás­sal szövetkezve, közösen, egye­sült erővel inkább megküzdhes- senek a létezésüket fenyegető erőkkel és ellentállásokkal, mintha életüket teljesen önállóan és egye­dül folytatnák. Ez a természeti jelenség a symbiosis, melynek jellegzetes jellemvonása, az, hogy a benne élő és szövetkezett két egyén együtt él, közösen él, a nélkül, hogy iajilag össze tartoz­nék és a nélkül, hogy közös élet- fentartási törekvésében egymás­nak kárára volna. 1867 óta sajnos 32 évi szo­morú tapasztalat megmutatta, hogy az a viszony, melyet mi Ausztriával íentartunk, nem sym­biosis, nem együttélés, hanem kifejezetten a természet világából vett másik törvény képmása, az élősködés, parasitizmus. Az élős- ködés természettörvénye szerint A Hegyaljáról. A Turisták Lapja 1909. legujabbik füzeté­ből. Helyi vonatkozásai miatt közöljük e czikkelyt, mint minket újhelyieket köze­lebbről érdeklőt. Szerzője: Dr. Czirbusz Géza. A sátoraljaújhelyi Magas és tokaji Nagy-hegy a Hegyaijának pillórhe- gyei. Egyik a Tisza, másik a Ronyva síkságára dülleszkedik. Mindkettő majd egyformán magas; az újhelyi Magoshegy 514 m., a tokaji A/agy-- hegy 2 méterrel magasabb. Mind keltőnek keleti oldalán dobogóhoz hasonló felmenője van, mindkettő­nek gazdag a vegetacziója, mely Pax szerint a pontusi floráraemlékez- tet1 és végül mindkettő széles nyirok és lősz környezetből kimagasló, lapos- tetejű, a tető felé hirtelenül mere­dek (miként a balatoni bazaltkúpok) trachyt-törzsök ; csakhogy az újhelyi hegy amphibol-trachyttai (Grüustein) tetézett rliyohth, a tokaji vulkán pedig szétömlőit rhyoiit-láva. Ezért hatf elé sugárzó éleivel pókhoz hason­lít, mig az újhelyi Magashegy magá­ban hegyes kúpnak, kisérő hegy­társaival együtt felrobbant kráter­nek : szórnának látszik. 1 Pax : Pflanzenverbveitung i. d. Kar­paten 1898. 185 1. az egyik faj rá van telepedve a másikra és annak rovására él, fej­lődik és erősödik. A szenvedő alanyt ebben a kellemetlen vi­szonyban „gazda egyénnek“ a ráragadt és gazda rovására élős­ködő, fejlődő fajt parazitának nevezik. És a természet törvénye az, hogy a parazita soha sem válik a gazda alany előnyére, ha­nem mindig annak kárára, lassú kiélésére vezet. Es a gazdaalany bármely lassan, bármely észre­vétlenül napról-napra gyengül, sorvad, mig végül, ha élősködő­jétől nem menekülhet, akkor el­pusztul bele. Éppen ezért künn a szabad természetben minden parazitát tartó gazdaalany, igyekszik rette­netes vendégétől, a parazitától menekülni és a létfentartás ter­mészetes ösztöne alapján, a létéri küzdelemben mindent elkövet, hogy parazitájától szabaduljon. Es e törvény alól a földteke háztar­tásának életében nincsen kivétel. Deák Ferenc nem gondolta és nem láthatta előre, hogy a ki­egyezésben megkötött együttélés Ausztriával nem symbiosis, hanem Parasitismus, és sajnos mi magya rok vagyunk a szenvedő gazda- alany, melyet az élésködő napról- napra sorvaszt. A vulkánoknak ugyanis némelyek­nek nézete szerint három fejlődés stádiuma van: 1. A vulkán kima­gasló füstölgővel tűzhányó kúpot alkot; 2. kicsorbult kávájú lávával telt kráter lesz belőle, minő a Mauna Lea és Kea a Havaii szigeten; 3. végül felrobbanik és szétteredezett kráter-rom vagy szóma válik belőle minő pl. a Krakatoa és a Pelée vul kán, A Vezuviónak is van ilyen szó­mája, régi kráterje, melyen belül az új tölcsér támadt. Ilyennek mondják dr. Cholneky Jenő és Siegmcth a Ala- goshegyet, a mely szerint e tájképi specialitása a Felvidéknek ; érdemes arra, hogy a turista foglalkozzék vele. I. A Magoshegy. Az újhelyiek Magosnak ejtik nem Magasnak állítólagos szómájukat, melynek a Ronyvára néző lejtőjére építették a XIV. században hepe­hupás, három fokozatban lehanyatló városukat. Ezért kicsinyek a házak udvarai, igen lejtősök a hegyoldal hajlásában épített keresztutcák, hul- lámzatos a főutcájuk, mely a Magos- hegy széliében majdnem 4 kilomé­ter hosszúságban terjed. Az első fokozat a vásártérrel e hegy olda­Pedig ez oly természetes, de most már megdönthetetlen igaz­ság is, melyet csak a vak nem lát, vagy az, aki látószemeivel látni egyáltalán nem akar. Ennek természetes okait akarom csak röviden felfejteni. A monarchia, mint ilyen állam­közösség, a külállamokkal szem­ben védvámos politikát folytat, tehát iparát, közgazdasági életét vámsorompókkal védelmezi. Ellenben a két állam egymás között szabadkereskedelmi poli­tikát folytat, vagyis a két önálló államot egymásközött vámkorlá­tok nem határolják, tehát szabad kereskedelmi politika gyakorlati alapján állanak. Ez a szerencsét­len helyzet öli meg közgazda­ságilag az iparilag fejletlenebb és gyengébb államot. Természe­tes, ha én, mint a közgazdasági élet egyede, a nagy világgal szemben el vagyok zárva vám­sorompókkal, és nem élvezhetem a világipar óriás versenyének és és olcsóbbitó folyamatának elő­nyeit kifelé, mert hiszen a leg­műveltebb világ pompás és olcsó iparcikkeitől és azok olcsó be- vásárolhatásától vámsorompók vá­lasztanak el, akkor én drágáért vásárolok. Ellenben rám van szabadítva egy velem egy asz­lába vágódik ; tótos neve Hecske és Dörzsik.2 Vele párvonalos s három névre keresztelt (s-pataki út, Kossuth- és Kazincy-utca) főutca s alatta a Ronyváuak jobb partján húzódik a harmadik földszintes fokozat, melyen a modern Ujhely épül és tágul. Ma inkább magosalja Ujhelynek lehetne a várost nevezni, nem sátoraljáuak, mert eltekintve attól, hogy a sátor­alja elnevezése a XII század laká­saira, r»em a Sátorhegyre vonatko­zott, a Sátorhegy alatt ma város nincsen, legfeljebb szőllő és kőbá­nya. A Magoshegy alá azért húzód­tak, mert a Bodrog kiöntésekor visszaszorítja a Ronyvát egészen a Némahegyig, a meddig a Bodrog é* Ronyva kiáradt vize terjed és mert a Magoshegy lábán sorakoznak a legjobb kutak, a mi fontos körül­mény a lakosoknak a vízben sze­gény trachyt-hegy3Óg szomszédsá­gába való letelepülésre. Legszebben látszik Magos ötös hegycsoportja Borsi felől napszállat után, midőn éles vonalokban válik ki a még megvilágított ógaljnak hátteréből a Magos merész kúpja, mellette a Kis Magos. Borzhegy, Hajagos, Várhegy, Kopaszka, a ko­2 Dróz, derz ó-szlávban erdő, driuso (gdt) — hegylejtő. tálról élő ország, mely ország ipara gazdagabb, erősebb, mint az enyém, akkor én kifelé eles­tem a szabadkereskedelem ha­talmas világversenye által nyúj­tott előnyöktől, ellenben befelé bele estem a szabadkereskede­lem farkasvermébe, mert a ná Iámnál hatalmasabb erejű iparral biró és hasonlithatlanul tőkeerő­sebb ország, agyon nyom a maga szabadkereskedelmével, me­lyet vámsorompó nélkül gyakorol és agyon nyom tőkegazdagságá­val is, ahogy agyon nyomja az uzsorás az adóst; mely viszony­ban a tőke nem áldás többé és a pénz nem hatalom, hanem egyszerű szivattyú, mely kamat alakjában szívja fel vérünket és természetes életnedvünk minden keringő folyadékát. E szerencsétlen viszony folytán) melyet az 1867 teremtett meg, mi gyarmat állam lettünk, a társ Ausztria nyomorult gyar­mata. De még milyen gyarmat? Angliának, Németországnak, Franciaországnak stb. a maguk gyarmatai milliárdokat emészte­nek meg, mert fenn kell miattuk tartani legalább is a velük való lorgalom kereskedelem és köz­lekedés eszközeit és ezeket az eszközöket megfelelő hajóhadak­porsófodól alakú Sátorhegy és a Nómahegy. A ki Ujhelyből fel akar a Magosra jutni, válogathat utakban. Legké­nyelmesebb, de leghosszabb is az északi út a Torzsás nevű cserjés dobogón keresztül. A városból gya­log a Torzsásig háromnegyed óra, ugyanannyi a Torzsás bokros hátán való törtetés, a honnan fél óra alatt elérjük a Magos tetejét. A keleti (város felől való) dombságnak szőllői felett két gyalogösvéuy vezet. Egyik az úgynevezett ungvári pincék mel­lett egyenest a tetőre, de ez unal­mas és fáradalmas út: a másik az apácák szőilője fölött a Magoshegy oldalán erdőn és ligeten át a Hár- maskut felé kalauzaló ösvény, mely­ből a sarki beforduló előtt zig-zeges erdei ösvény fut fel a tetőre. Ez pázsito3 kellemes út. Élvezzük a Ma­goshegy erdeiből leáramló friss leve­gőt, a Ronyva síkságából felcsapó meleget, gyönyörködhetünk az alat­tunk elterülő szőllők gerezdés sorai­ban, a szemközti zempléni szigethegy­ség ősrégi terrasszaiban, a Ronyva kanyargós folyásában s a hegyek oldalán guggoló fehér falvakban. A lázi erdős katlan előtt azután balra térünk és mérsékelt lépésben feljut­hatunk a Magosra. Útközben meg­riadt eprósz-lányokkal találkozunk, Sirofín Katii u éívijtyat és a twUíiyt aegtttía* Ml'a kflhSséti, váladékot éjjtii teádért Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor > „lloahé“ eredeti etomagoláei. ^ F. Hoffmenn-La Roche A Co. Bősei (Svájc) Lapunk 6 oldal#

Next

/
Thumbnails
Contents