Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-20 / 15. szám
Tizenkettedik évfolyam. 15. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, február 20. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nein adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Az akna. Mikor Deák Ferenc, 1867-ben a kiegyezést megcsinálta, valószi nüleg a nagy természet háztartá* sának törvényeiből a symbiosis, az együttélés törvénye lebegett a haza bölcse szemei előtt. Ezen a természettörvény szerint két különböző íaj egyedei egyesülnek azért, hogy a létért való küzdelem nagy harcában egymással szövetkezve, közösen, egyesült erővel inkább megküzdhes- senek a létezésüket fenyegető erőkkel és ellentállásokkal, mintha életüket teljesen önállóan és egyedül folytatnák. Ez a természeti jelenség a symbiosis, melynek jellegzetes jellemvonása, az, hogy a benne élő és szövetkezett két egyén együtt él, közösen él, a nélkül, hogy iajilag össze tartoznék és a nélkül, hogy közös élet- fentartási törekvésében egymásnak kárára volna. 1867 óta sajnos 32 évi szomorú tapasztalat megmutatta, hogy az a viszony, melyet mi Ausztriával íentartunk, nem symbiosis, nem együttélés, hanem kifejezetten a természet világából vett másik törvény képmása, az élősködés, parasitizmus. Az élős- ködés természettörvénye szerint A Hegyaljáról. A Turisták Lapja 1909. legujabbik füzetéből. Helyi vonatkozásai miatt közöljük e czikkelyt, mint minket újhelyieket közelebbről érdeklőt. Szerzője: Dr. Czirbusz Géza. A sátoraljaújhelyi Magas és tokaji Nagy-hegy a Hegyaijának pillórhe- gyei. Egyik a Tisza, másik a Ronyva síkságára dülleszkedik. Mindkettő majd egyformán magas; az újhelyi Magoshegy 514 m., a tokaji A/agy-- hegy 2 méterrel magasabb. Mind keltőnek keleti oldalán dobogóhoz hasonló felmenője van, mindkettőnek gazdag a vegetacziója, mely Pax szerint a pontusi floráraemlékez- tet1 és végül mindkettő széles nyirok és lősz környezetből kimagasló, lapos- tetejű, a tető felé hirtelenül meredek (miként a balatoni bazaltkúpok) trachyt-törzsök ; csakhogy az újhelyi hegy amphibol-trachyttai (Grüustein) tetézett rliyohth, a tokaji vulkán pedig szétömlőit rhyoiit-láva. Ezért hatf elé sugárzó éleivel pókhoz hasonlít, mig az újhelyi Magashegy magában hegyes kúpnak, kisérő hegytársaival együtt felrobbant kráternek : szórnának látszik. 1 Pax : Pflanzenverbveitung i. d. Karpaten 1898. 185 1. az egyik faj rá van telepedve a másikra és annak rovására él, fejlődik és erősödik. A szenvedő alanyt ebben a kellemetlen viszonyban „gazda egyénnek“ a ráragadt és gazda rovására élősködő, fejlődő fajt parazitának nevezik. És a természet törvénye az, hogy a parazita soha sem válik a gazda alany előnyére, hanem mindig annak kárára, lassú kiélésére vezet. Es a gazdaalany bármely lassan, bármely észrevétlenül napról-napra gyengül, sorvad, mig végül, ha élősködőjétől nem menekülhet, akkor elpusztul bele. Éppen ezért künn a szabad természetben minden parazitát tartó gazdaalany, igyekszik rettenetes vendégétől, a parazitától menekülni és a létfentartás természetes ösztöne alapján, a létéri küzdelemben mindent elkövet, hogy parazitájától szabaduljon. Es e törvény alól a földteke háztartásának életében nincsen kivétel. Deák Ferenc nem gondolta és nem láthatta előre, hogy a kiegyezésben megkötött együttélés Ausztriával nem symbiosis, hanem Parasitismus, és sajnos mi magya rok vagyunk a szenvedő gazda- alany, melyet az élésködő napról- napra sorvaszt. A vulkánoknak ugyanis némelyeknek nézete szerint három fejlődés stádiuma van: 1. A vulkán kimagasló füstölgővel tűzhányó kúpot alkot; 2. kicsorbult kávájú lávával telt kráter lesz belőle, minő a Mauna Lea és Kea a Havaii szigeten; 3. végül felrobbanik és szétteredezett kráter-rom vagy szóma válik belőle minő pl. a Krakatoa és a Pelée vul kán, A Vezuviónak is van ilyen szómája, régi kráterje, melyen belül az új tölcsér támadt. Ilyennek mondják dr. Cholneky Jenő és Siegmcth a Ala- goshegyet, a mely szerint e tájképi specialitása a Felvidéknek ; érdemes arra, hogy a turista foglalkozzék vele. I. A Magoshegy. Az újhelyiek Magosnak ejtik nem Magasnak állítólagos szómájukat, melynek a Ronyvára néző lejtőjére építették a XIV. században hepehupás, három fokozatban lehanyatló városukat. Ezért kicsinyek a házak udvarai, igen lejtősök a hegyoldal hajlásában épített keresztutcák, hul- lámzatos a főutcájuk, mely a Magos- hegy széliében majdnem 4 kilométer hosszúságban terjed. Az első fokozat a vásártérrel e hegy oldaPedig ez oly természetes, de most már megdönthetetlen igazság is, melyet csak a vak nem lát, vagy az, aki látószemeivel látni egyáltalán nem akar. Ennek természetes okait akarom csak röviden felfejteni. A monarchia, mint ilyen államközösség, a külállamokkal szemben védvámos politikát folytat, tehát iparát, közgazdasági életét vámsorompókkal védelmezi. Ellenben a két állam egymás között szabadkereskedelmi politikát folytat, vagyis a két önálló államot egymásközött vámkorlátok nem határolják, tehát szabad kereskedelmi politika gyakorlati alapján állanak. Ez a szerencsétlen helyzet öli meg közgazdaságilag az iparilag fejletlenebb és gyengébb államot. Természetes, ha én, mint a közgazdasági élet egyede, a nagy világgal szemben el vagyok zárva vámsorompókkal, és nem élvezhetem a világipar óriás versenyének és és olcsóbbitó folyamatának előnyeit kifelé, mert hiszen a legműveltebb világ pompás és olcsó iparcikkeitől és azok olcsó be- vásárolhatásától vámsorompók választanak el, akkor én drágáért vásárolok. Ellenben rám van szabadítva egy velem egy aszlába vágódik ; tótos neve Hecske és Dörzsik.2 Vele párvonalos s három névre keresztelt (s-pataki út, Kossuth- és Kazincy-utca) főutca s alatta a Ronyváuak jobb partján húzódik a harmadik földszintes fokozat, melyen a modern Ujhely épül és tágul. Ma inkább magosalja Ujhelynek lehetne a várost nevezni, nem sátoraljáuak, mert eltekintve attól, hogy a sátoralja elnevezése a XII század lakásaira, r»em a Sátorhegyre vonatkozott, a Sátorhegy alatt ma város nincsen, legfeljebb szőllő és kőbánya. A Magoshegy alá azért húzódtak, mert a Bodrog kiöntésekor visszaszorítja a Ronyvát egészen a Némahegyig, a meddig a Bodrog é* Ronyva kiáradt vize terjed és mert a Magoshegy lábán sorakoznak a legjobb kutak, a mi fontos körülmény a lakosoknak a vízben szegény trachyt-hegy3Óg szomszédságába való letelepülésre. Legszebben látszik Magos ötös hegycsoportja Borsi felől napszállat után, midőn éles vonalokban válik ki a még megvilágított ógaljnak hátteréből a Magos merész kúpja, mellette a Kis Magos. Borzhegy, Hajagos, Várhegy, Kopaszka, a ko2 Dróz, derz ó-szlávban erdő, driuso (gdt) — hegylejtő. tálról élő ország, mely ország ipara gazdagabb, erősebb, mint az enyém, akkor én kifelé elestem a szabadkereskedelem hatalmas világversenye által nyújtott előnyöktől, ellenben befelé bele estem a szabadkereskedelem farkasvermébe, mert a ná Iámnál hatalmasabb erejű iparral biró és hasonlithatlanul tőkeerősebb ország, agyon nyom a maga szabadkereskedelmével, melyet vámsorompó nélkül gyakorol és agyon nyom tőkegazdagságával is, ahogy agyon nyomja az uzsorás az adóst; mely viszonyban a tőke nem áldás többé és a pénz nem hatalom, hanem egyszerű szivattyú, mely kamat alakjában szívja fel vérünket és természetes életnedvünk minden keringő folyadékát. E szerencsétlen viszony folytán) melyet az 1867 teremtett meg, mi gyarmat állam lettünk, a társ Ausztria nyomorult gyarmata. De még milyen gyarmat? Angliának, Németországnak, Franciaországnak stb. a maguk gyarmatai milliárdokat emésztenek meg, mert fenn kell miattuk tartani legalább is a velük való lorgalom kereskedelem és közlekedés eszközeit és ezeket az eszközöket megfelelő hajóhadakporsófodól alakú Sátorhegy és a Nómahegy. A ki Ujhelyből fel akar a Magosra jutni, válogathat utakban. Legkényelmesebb, de leghosszabb is az északi út a Torzsás nevű cserjés dobogón keresztül. A városból gyalog a Torzsásig háromnegyed óra, ugyanannyi a Torzsás bokros hátán való törtetés, a honnan fél óra alatt elérjük a Magos tetejét. A keleti (város felől való) dombságnak szőllői felett két gyalogösvéuy vezet. Egyik az úgynevezett ungvári pincék mellett egyenest a tetőre, de ez unalmas és fáradalmas út: a másik az apácák szőilője fölött a Magoshegy oldalán erdőn és ligeten át a Hár- maskut felé kalauzaló ösvény, melyből a sarki beforduló előtt zig-zeges erdei ösvény fut fel a tetőre. Ez pázsito3 kellemes út. Élvezzük a Magoshegy erdeiből leáramló friss levegőt, a Ronyva síkságából felcsapó meleget, gyönyörködhetünk az alattunk elterülő szőllők gerezdés soraiban, a szemközti zempléni szigethegység ősrégi terrasszaiban, a Ronyva kanyargós folyásában s a hegyek oldalán guggoló fehér falvakban. A lázi erdős katlan előtt azután balra térünk és mérsékelt lépésben feljuthatunk a Magosra. Útközben megriadt eprósz-lányokkal találkozunk, Sirofín Katii u éívijtyat és a twUíiyt aegtttía* Ml'a kflhSséti, váladékot éjjtii teádért Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor > „lloahé“ eredeti etomagoláei. ^ F. Hoffmenn-La Roche A Co. Bősei (Svájc) Lapunk 6 oldal#
