Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-27 / 8. szám

Tizenkettedik évfolyam. 8. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, január 27. POLITIKAI ÚJSÁG egjeien minden szerdán és szombaton este Kéziratokat vissza asm adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 2- Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Dr. BÜZA BARNA. Előfizetési ár: egész évre I 0 korona, félévre korona, negyedévre 2 korona 50 fillér.— Egy szám ára I 0 fillér, Hiríetéaeket * legjut&nyosabb érban kéziünk A bank. „Caeterum carthaginem délén* dam esse censeo“ magyarul; a külön önálló magyar nemzeti jegybanknak meg kell lenni.“ Máskor ezzel végzém cikkeimet: ma ezzel kezdem, mert miről is Írhatnánk ma egyébről mint a bankkérdésről ? Azt olvassuk, hogy a bécsi lapok válságot jósolnak, — nem magoknál, de nálunk, — ami kormányunknál. Hát jósolják, mert óhajtják, mert azt remény­ük, hogy ha csakugyan kitörne nálunk a kormány-válság, akkor oly zavar keletkeznék, oly özön­víz, a melyben az önálló magyar nemzeti bank is elmerülne. Valljuk meg az igazat. Ebben a mi lapjaink is hibásak : miért Írogatják időnkint, hogy belügyi miniszterünk ellenzi a külön magyar jegybank létesítését ? írogatják pedig ok nélkül, mert tudtunkkal ezt belügyi minis­terünk semmiféle nyilvános be­szédében nem mondotta, se Írás­ban a nyilvánosság előtt ki nem jelentette. Ha netalán bizalmas körben, magán beszélgetésben nyilván tot^a is némi aggodalmát a különválással járó valamely megrázkódtatás miatt, (mert egyebet nem is mondhatott^ az senkit se jogosit fel arra, hogy őt az ország pénzügyi ön­állása ellenségének állíthassa. Belügyminiszterünk semmi téren se lehet állami függetlenségünk ellensége. O — a kinek — ha nem is egyedül, de kiválólag és legfőképen köszönhetjük, hogy a magát már majdnem megfészkelt alkotmány tipró kormányzástól meg- menekedtünk és hogy ezelőtt szinte elnyomott pártunk több­ségre jutott. Róla tehát feiten nünk, elhinnünk sem szabad, hogy állami függetlenségünknek ellene lehessen. Aggodalmai pedig — ha ugyan vannak — arra indíthatják, hogy azokat miniszter társaival és ba­rátaival közölje, azokat meggon­dolásra, óvatosságra intse, s ez­zel lelkiösmeretét megnyugtassa, de arra semmi esetre nem in­díthatják, hogy a kormányban szakadást, kormány-válságot idéz­zen elő, a mivel egy időre meg hiuisithatná ugyan a külön-bank létrehozatalát, de semmi esetre sem eszközölhetné a közös bank szabadalma megnyittatásának meg- szavaztatását és kockáztatná, sőt nagy veszélybe döntené saját két nagy müvét is: az alkot­mány megmentését — mint fen­tebb említettük — és a meg­hozandó képviselőválasztói tör­vényt. ő nem tehet egyebet, mintsem hogy — ha látja, hogy aggo­dalmai másokat — a nagy több séget az önálló bank felálütásá hoz való teltétien ragaszkodásá­tól eltéríteni nem képesek in­kább legyőzze önmagát, mert „Fortior est qui sequam qui fortissima vincit — Moenia" és ne akadályozza az önálló bank iránti törekvés megvalósulását, mintsem, hogy szakadást idézne elő kormányban és pártokban, saját pártjában még inkább mint­sem a mienkben és széttépje a coalitiot saját alkotását, amely az alkotmány megmentésére lé­tesült. Kiáltsuk hát oda a Bécsieknek, hogy hiába reménykednek, nálunk nem lesz kormányválság, de meg lesz a külön önálló magyar nem­zeti jegybank ! Malolai Etele. Értekezlet az adóreform javaslat tárgyában. Vasárnap délután a városháza nagyterme kicsinynek bizonyult a megjelent közönség befogadásara. A közönség színe-javát kereskedők és iparosok tették, kik Dr. Búza Barna orsz. képviselő meghívására megje lentek, hogy vécra tiszta képet nyerjenek a küszöbön álló törvény- javaslatról. Kár volt az összejövetelnek "nem népgyülési jelleget biztosítani, hogy igy egy erélyes elnök rendet teremt­hetett volna és elejét vehette volna a sok zavaró, — többször értelem nélküli közbeszólásnak. Mert legye nek bár izgatottak a kedélyek, a tárgyalás menetét megzavarni az ügyre inkább káros, mint haszno3. Búza Barna az összejövetel okát az általános elégületlenséggel s a hozzá intézett — 200 polgár aláirá sával ellátott — nyílt levéllel ma­gyarázta meg s a bizonyítások előtt általánosságban kijelentette, hogy az uj törvényjavaslat a kiskereske­dőkre és kisiparosokra inkább elő­nyös, mint hátrányos. Azt ellenben el nem vitatja, hogy a nagybirtokosokra s a bankokra az uj törvény magasabb terheket ré, de épen e körülmény biztosítja a szociális jellegét s megszüntet oly anomáliákat, miszerint egy 10 mil­liót jövedelmező bank mindössze 30.000 korona egyenes adót fizessen. A kisiparosok s kiskereskedők adójának kulcsa 10 százalékról 5-re leszállitatik, mely azonban változást nem idéz elő, mert valamint eddig sem 10 százalék, hanem a jövede­lem 3 százaléka volt kereseti adóul megállapítva, azonkópen most sem lesz máskép. Adóemelést a javaslat nem céloz, mert hiszen az állam adóalapja nem emeltetik és igy a régi keretben nem lehet a kor­mány célja az, hogy a kisiparosok és kiskereskedők exisztenciáját meg­nehezítsék. Még a lelkiismeretlenebb kormány sem tenne ilyet. Nem változik az adókivető bízott ság s ennek munkaköre. E bizott­ságban az állam s megye kineve­zettjei szerepelnek, de az ipar s ke­reskedelmi kamara is kiküld 2 egyént, kik hivatalból védik a kereskedők s iparosok érdekeit. Ä jövedelem ki nem puhatolása esetén a házbér vétetik alapul, en­nek maximális tételét 150 százalé­kot véve is, a kereskedőkre a múlt hoz képest 25 százalékkal előnyö­sebb, de semmiesetre sem hátrányo­sabb. A földadó kontingentálva lesz, mely a kereskedők érdekeit szintén nem séiti. Fontos a jövedelmi pótadónak megállapítása, mely csak magasabb jövedelemnél emelkedik. Hogy mindezek dacára az elé güietlenség oly nagy, annak oka a bankokban van, melyek vezérem herei e két osztályban az elégületlen- ség magvát elhintették, bár csupán az ő érdekük van sértve. Befejezésében hivatkozik arra, hogy minden dologban varosa pol­gárságának érdekeit képviseli és több dologban felemelte szavát a pénzügyi bizottságban, de vigyázni fog a javaslat tárgyalásánál is és a polgárságra hátrányos törvényre sza­vazatát le nem adja. Az elégületlenkedők első szónoka Grünbaum Simon a keresk. társulat e.nöke volt, ki bár bízik képvise lónk ben, de aggodalmait az uj tör­vényjavaslattá. szemben el nem hallgathatja. Hivatkozik Ausztriára, hol a jövedelemnek 3 százaléka ké­pezi az egyenes adót s igy mi sem maradhatunk el. S ha az törvény a moralitás elmére épül fel, igy az 5 százalék helyett csak 3 százalék legyen az adóztatás kulcsa nálunk is. Ilyen értelemben szólalt fel Hericz Sándor is, ki után Dr. Grosz Dezső tartott nagyszabású beszédet, érveit kritikai munkákból merive. És bár kijelentette, hogy ily fontos nem­zetgazdasági kérdésnél politikai szem pontokat előtérbe nem helyez, foly­tonosan a kormánynyal foglalkozott s véleménye szerint a kormánynak az adó emelése a határozott célja. A javaslatba felvett létminimum adómentessége szerinte semmit sem jelent, mert a napszámosok, munká­sok ma sem fizetnek adót. Kifogá­solja, hogy a jövedelem eskü alatt lesz bevallva s a jövedelem be nem vallása bűntényt képez. A felszólalóknak újból felelt Dr. Búza Barna s több dologban ismé­telten megnyugtató választ adott. Nyiitan kiszámította, hogy a jöve­delem ki nem puhatolása esetón a házbért véve alapul az adózókra nem hátrányos, de előnyös lesz. Meg­nyugtatásul szolgáit ama kijelentése is, hogy minden ember saját belá­tása szerint vallliatja be jövedelmét, mert az ebből beálló bűntény s eb­ből származó büntetés a bizottság­ban törölve lett. Ugyanott lett a kereseti adó maximuma 26000000 koronábau megállapítva, amennyi ma a kereseti adó, tehát az emelés ki van zárva. A jövedelmi adó pe­dig a mai 3 százalékos kulcsot is csak 16000 korona jövedelemnél éri el, kevesebb jövedelmeknél pedig jóval kevesebb lesz a mainál. Beszédét lelkes szavakkal fejezte be s kijelentette, hogy majd csak a törvény életbeléptetése fogja igazolni állításait, a midőn minden kereskedő és iparos belátja, hogy az aggoda­lomra ok nem volt s rosszabb hely­zetet az uj adótörvény nem terem­tett Végül Fischer Heiman azt indít­ványozta, hogy Sándor Pálnak üd ,’özlő táviratot menesztesenek, azon­ban indítványát egyhangúlag elve­tették, tehát még azok a lázongók is, kik a gyűlést komolyan nem véve, annak komoly jellegét kiforgatni és az előadó képviselő beszédét minduntalan megzavarni igyekeztek. Ezzel az értekezlet véget ért. Köd. SZÍNHÁZ. A színtársulatról. — Munkácsi vélemények. — Rohamosan közeledik az az idő, amikor színészeink Munkácsról visz- szatérve, a téli szezon második felét fogják nálunk megkezdeni. Ez a körülmény késztet minket arra, hogy leközöljük a munkácsi lapok­AMERIKAI TÖLTHETŐ TOLLSZÁR KAPHATÓ ÁRA 1 KORONA. Lapunk 4 oldal. LANDESMANN MIKSA KÖNYV-, PAPÍR- ÉS ÍRÓSZEREK KERESKEDÉSÉBEN.

Next

/
Thumbnails
Contents