Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-20 / 6. szám
6 szám (2) Szerda január 20. FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP vénytervezet mennyire sújtja az iparos-, kereskedői osztályt. Tessék elolvasni országunk egyik közgazdasági vezető egyéniségének, Jeleneknek az adóreform ügyében tartott beszédjét illetve megjelent brosürjét, melylyel világosan bebizonyítja a javaslat existenciákat el- nyomoritó következményeit, az iparos osztályra háruló veszedelmeket. Mi csakis a törvénytervezet 21-ik szakaszára hivatkozunk, hogy felvilágosítsuk képviselőnket és rábírjuk, hogy ott a parlamentben és pártban emelje fel sulylyal bíró szavát a választói 9/10 részét megkárosító törvénytervezet ellen. A tervezet 21-ik szakasza kimondja, hogy az az intézet (takarékpénztár, bank) mely az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatpercentualitásánál 3 százaléknál magasabb kamatot szed, aránytalanul magasabb adót tartozik fizetni. Ha a törvényhozásnak módjában lenne gondoskodni arról, hogy a vidéki intézetek illetve közönség részére megnyíljanak azok a 2 és fél, 3 és 4 százalékos hitelforrások és az Osztrák-Magyar Bank pénztárai ; még csak valamiképen indokolhatnák az intézkedést ; de midőn ezek a források a vidék elől elvannak zárva és ha egyik v. másik pénzintézet részére az Osztrák-Magyar Bank forrásai kegyességből egy pár cseppre meg is nyílnak, nincs jogosultsága annak, hogy ez intézet megállapítása, kamat politikája képezze a magyar törvényhozás intézkedésének alapját. Ha az Osztrák-Magyar Banknak tetszik rátáját 3 százalékra megál- apitani a magyar vidéki pénzintézetek kényszerítve volnának nyomban a leszámítolási kamatlábat (1 százalékra leszállítani. Hát kérdjük a tisztelt képviselőnktől, az ilyen törvényekkel nincs e veszélyeztetve illetve megkárosítva a vidéki intézetek existenciája, pláne, ha bebizonyítjuk, hogy a tőkeállomány 5—5 és fél százalék a vagyonkezelés költségeivel 6 és fél, 7 százalékba kerül. Ha törvényerőre emelkedik ez az érdekeltek meghallgatása nélkül alkotott tervezet, feléled a régi osztrák korszak áldatlan rendszere. Minden rosszakaratú lejelentésre megindult a hajsza a feljelentett intézet ellen. Hát jó lesz ez igy tisztelt képvi selő ur? Igaz, hogy az intézeteknek meg van adva a módja a zaklatás elleni védekezésre, amennyiben előre be jelenthetik, hogy nem járnak el a törvény intézkedései szerint és megfizetik a büntetést illetve a felemelt adótételt. Hát kérdem én ismét tisztelt képviselőnktől mi lesz e megadásnak a konzekvenciája ? Ki issza meg a levét egy törvény ki méletlen és károsító intézkedésének? Ha pedig póttörvénynyel fogják megfosztani az intézeteket az önvédelem lehetőségétől, ki lesz az áldó zat osztályosa ? Bármiképen akarják faihoz szorítani az igazi érdemeket szerzett vidéki intézeteket szigorú törvényes intézkedésekkel — ezek ugyan szenvedni fognak — a nagy közönséget, az ipar és kereskedelem és a kis gazdaság embereit fogják még csak igazán és erősen sújtani. Dr. Búza Barna képviselőnk igazságérzetétől erős akciót várunk a törvényjavaslat egyes káros intézkedéseinek törvényerőre emelkedése ellen. H. Ujhely köztisztasága. Köztisztaság. Mily szép, mily ideális fogalom. Szinte jól esik az embernek ha hallja Ezért is irtuk ezt a cimmet cikkünk élére. Pedig oda tulajdonkép inkább illenék ez a szó ; közpiszkosság. Az újhelyi utczák jelenlegi ála- potáról kivánunk ugyanis e cikk keretében egyet-mást elmondani. És írhatunk-e legjobb akarattal is, ha az újhelyi utcákkal foglalkozunk, köztisztaságról ? Nem és ezerszer is nem. Nálunk ez a fogalom ösmeretlen télen, ösme- retlen nyáron, sőt ösmeretlen ősszel és tavasszal is. Ami jó, ami kellemes, ami üdvös lenne a város közönségére, az nálunk mind ösmeretlen és ezért ösmeretlen a köztisztaság is. Pedig sokat irtunk már e lapok hasábjain erről, a nálunk ösmeretlen valamiről. De hiába. A vezető körök, akiknek hivatása, kötelessége volna gondoskodni a köztisztaságról, mindig találnak kifogást, melyek alkalmasak, — legalább szerintünk, — hogy a figyelmeztető cikkek élét elvegyék. Nyáron az volt a kifogás, hogy a vízvezetéki munkálatok teszik lehetetlenné az utczák rendbentartását, ősszel és tavasszal a folytonos esőzések miatt nem tudnak a város urai segíteni az utczák botrányos állapotán és télen, no arra is találnak majd okot, hogy az utcák inkább hasonlítanak valami elhanyagolt trágyadombhoz, mint utcához. Fognak találni okot — sőt valószínűleg nem is egyet — mellyel indokolni lógják azt, hogy a gyalogjárók járhatatlanok, hogy a kocsiutak mindennek inkább nevezhetők mint útnak. Sőt tudjuk is már, hogy mi lesz az ok. S mert tudjuk, mindjárt le is számolunk vele. Több mint valószínű, hogy az a városi seprősök csekély létszáma, a szeméthordó kocsik és lovak hiánya lesz. Es el kell ösmernünk, hogy ez alapos ok is, — de csak olyan, amely legfeljebb a város tanácsát menti, de a tulajdonképeni vezetőséget: a képviselőtestületet semmi esetre. A város közönségére nézve ez nem lehet megnyugtató kifogás, hogy a város nem rendelkezik megfelelő és kellő eszközökkel ahhoz, hogy az utczákát rendben tartsák. A közönség fizeti az adót, még pedig elég súlyos adót, megkövetelheti hát, hogy a város ennek ellenében gondoskodjék olyan eszközökről, melyekkel élete biztonságáról gondoskodhat. Es ez nem tréfa, mert tényleg a közönség életbiztonságáról van szó. Vagy nem-e életveszélyes ma akármelyik gyalogjárón végig menni ? Hiszen a város legforgalmasabb utcái: a Széchenyi és Wekerle-tér, a Rákóczy és Molnár István utcza valóságos jéghegyekkel van tele, melyen csak azok mehetnek végig — de azok is csak nagy üggyel-baj- jal — akik gyakorlott turisták és ebbeli gyakorlataikat az Alpe sek glecserein szerezték meg. Es mert nem minden embernek van anyagi ereje és fizikai ideje arra, hogy elmenjen az Al- pesek járatos turistáihoz magánórákat venni a jéghegyek meg mászásában, — talán mégis szükséges volna gyorsan segiteni a szegény, turisztikához nem értő közönségen még mielőtt komolyabb következmények lehetnek a város vezetőségének gondatlanságából. Járhatóvá kell tenni a járdákat még mielőtt a szegény, amúgy is minden oldalról agyonnyomoritott polgár ság lába, keze, esetleg teje nem tesz kirándulást a mi glecsere- inken — a törzstől. Fel kell fogadni napszámosokat, még pedig nem tiz-huszat, és sürgősen rendbe kell hozatni a gyalog és kocsijárókat. Vagy 50 napszámos egy hét alatt könnyen rendbehozhatná a várost és eltüntethetné a glecsereket. Csakhogy ehhez ám egy kis jóakarat, — no meg egy kis kö- tHességérzet is kell. Meg kell érteni, érezni kell a képviselőtestület igen tisztelt tagjainak, hogy nem csupán a tisztviselők fizetésének emelésére, külömböző pótlékok megszavazására, hanem azért is küldték őket a képviselőtestületbe, hogy ott — ha bármily csekélv mértékben is — a polgárság érdekében is cselekedjék valamit. Meg kell érteni a város atyáinak, hogy az utczák rendbehozatala nemcsak akkor válik majd sőrgőssé, mikor majd a nagy- fejüek egyikének keze, lába, ol dalbordája esetleg nyakcsigolyája bánja a glecserek mesterséges fejlesztését, hanem sürgős az már akkor is, mikor a szegény, agyonsanyargatott adóalany élet- biztonsága forog kockán. A város vezetősége már nem egy hiábavalóságra pocsékolta el a közvagyont, illenék hát, hogy legalább egyszer olyan célra for- dittassanak a polgárság fillérei, amelynek ő is hasznát veheti Meg kell tisztítani az utcákat, de elsősorban az iskolákhoz vezető utak gyalogjáróit, mer a gyerekeket érheti legkönnyebben baj. Nem kell sok hozzá csak egy kis jóakarat. Elvégre köztisztasági felügyelő már van, — még csak a köztisztasági munkások hiányzanak. HÍREK. — Személyi hír. Dr. AW^Lajos orsz. képviselő állandó tartózkodásra Budapestre elutazott és lakását ideiglenesen Ó-utca 4. sz. alatt helyezte el. — Az igazságügyi tisztviselők lakbére. A kormány az elmúlt év végével rendezte az állami tisztviselők lakbérilletményeit. A tisztviselők nagy része már a karácsonyi ünnepekre felvehette az októbertől járó különbözetet és újévkor már a magasabb lakbérilletményt kapták. Nagy volt az öröm a tisztviselők körében, de csak részben. Az igazságügyminiszter ur ugyanis — nehogy a nagy öröm megártson a tisztviselőinek — az igazságügyi tisztviselők magasabb lakbérilletményét még a mai napig sem utalta ki. Helyesnek tartanók, ha nrszággyülési képviselőnk ösmert jóakaratában részesíteni ezt az ügyet és közben járna, hogy a szegény családos tiszt viselők hozzájuthassanak már végre az őket törvényszerűit már régen megillető illetményeikhez. — Adományok a délolaszországi földrengés áltál károsultak részére. A Zempíénvármegyei segélybizottsághoz eddig a köv. adományok érkeztek: Gróf Széchenyi Ernő 100 kor, özv. dr Schön Yilmosné 10 K, Sebőn Andor 3 K. Dános Miklós 5 K. Jahl Jenő 3 K. Csermák Kálmán 3 K. Szeszlér Ödön, 1 K. Pru nauer Kálmán I K. Mészáros Viktor 1 K. Beyer Jakab 1 K. Laszács Fereuc 1 K. Külm Károly 60 fill, Borsányi Menyhért 40 fill, Bordás Sándor 40 fill, Bodnár József 20 fill. Összesen 130 K. 60 fill — Folytatjuk. — A vasúti hidak őrzése. Szenzációs hírről ad hirt az Ungvári megjelenő „Ung“ legutóbbi száma a következőkben : A nagyobb vasúti hidakat mindenfelé katonaság őrzi, igy a csapi Tiszaiadat is. Tizenhat fegyveres katona őrködik a hid mellett, négyesével mindegyik sarkán. Állítólag bosnyákok megkisérlették több helyen a vasúti hidak felrobbantását. Ez az oka az elővigyázatnak. A bosnyákokat kitiltották az országból, — A postaigazgatóság figyelmébe. A következő levelet vettük: „F. hó 14-én 2 pónzeslevelet küldtem feladás céljából a vécsei póstaügynök- ségre, azonban az ügynök ur a fel vételt megtagadta azzal a megoko- lással, hogy ünnepe van. Miután tudtam, hogy a gör. kath. újév nem hivatalos ünnepe a postának, magam vittem el a leveleket. Azonban én sem jártam nagyobb szerencsével, mint a megbízottam. Nagyon kérem a tek. szerkesztőséget: szíveskedjék panaszomnak b, lapjában helyt adni, miután igy gondolom elérni azt, hogy ezentúl rendesebb elbánásban részesüljenek a felek a vécsei póstaügy- nök részéről.“ — Készséggel adtunk helyt e panasznak már azért, mert — mint más oldalról értesülünk — ez nem az első önkénykedése az ügynöknek. A postaigazgatóság figyelmét pedig felhívjuk erre a ba- saskodásra, amely azonkívül, hogy jogtalan, még kart is okoz a feladónál«:. A magyar posta jóhirnevét nem szabad lejáratni holmi ügynö- köcskék szeszélye miatt és ezért hisszük, hogy az erélyes megrend- szabályozás nem fog késni az igazgatóság részéről. AMERIKAI TÖLTHETŐ TOLLSZÁR ^ ^ KAPHATÓ ÁRA 1 KORONA. LANDESMANN MIKSA KÖNYV-, papír- és írószerek KERESKEDÉSÉBEN.
