Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-30 / 52. szám

52. szám (2)

FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP

Szerda, junius 30.

nemzeti ügynek és meghason- lást akarnak szítani a vezér és sereg közt. Holott a Kossuth ve- zéri nagysága ép abban nyilat kozik meg leginkább : összetartani a pártot, mert csak egy egységes és nagy függetlenségi párt az, mely képes jogokat kivívni.

Kossuth bírja a íüggetlenségi párt bizodalmát. Az ő mérsékle- tes és átgondolt politikája maga mellett fogja találni mindazokat, kik az okirat aláírásával erősséget nyújtottak a megindult tárgyalásokhoz.

A párt abban a biztos tudatban van, hogy vezére csak olyan békét hoz, mely nem személyek érdekében és személyek elhelyezéséért történik, mert ez olyan megalázás lenne, amit bajos lenne kiheverni, hanem amely békét előre fogja vinni a függetlenségi politikát s a nemzet jogos érdekét.

Ennek legelső feltétele és legnagyobb garanciája egy függetlenségi kormány.

Ez olyan választói jogot adna, mely nem a függetlenségi párt ellen van irányítva, hanem amely- lyel át lehet gyúrni az egész országot függetlenségivé. Ez az első feltétel és ez a legnagyobb biztosíték arra, hogy a törvényen alapuló jogaink fokozatos kiépítésének nagy munkája ne csak hirdettessék, hanem tényleg meg is kezdődjék.

Nem a hatalmi vágy és nem a személyi érdekek követelik ezt, hanem az átgondolt és átérzett meggyőződés, hogy az ország

boldogulásának egyetlen útja a magyar függetlenségi politika.

Ami ezután következik, áz a dolgok logikájából folyik ; uj választási törvény, előkészületek az önálló bankra, úgy, hogy az uj parlament dönthet a bank kérdésében és megkezdődhetik a magyar függetlenségi politika gazdasági alapon való tervszerű és fokozatos kiépítése.

felhőszakadás Ujhelyben.

— Mérhetetlen pusztulás. —

Valóságos istenitélet volt városunkon f. hó 26 án és 29 én. Hosszú évek óta nem emlékeznek olyan óriási felhőszakadásokra, amilyenek vasárnap és hétfő délutániak voltak. Mintha a világvége köszöntött volna ránk oly borzalmasan iszonyatos volt e két napi esőzés. Az első vasárnap délután köszöntött ránk és mintegy félóráig szakadatlanul zuhogott a jéggel vegyes zápor. De ez az eső közelről sem volt oly veszedelmes mint a hétfői, amely valósággal pusztítást vitt véghez városunkban, de különösen a szőlőkben.

A szőlők nagyrésze úgyszólván teljesen tönkrement, mert amit tönkre nem csépelt a jég, azt kimosta a hétfői eső. Egyes szőlőkben nyoma sincs annak, hogy ott szőlő volt. Az eső teljesen kimosta a földből a karókat és tőkéket és elvitte valahová a harmadik határba. A szőlők pedig tele vannak kövekkel, amit a hegyekről hozott le az ár. Siralmas a szőlőket megnézni. Mindenütt csak pusztulás nyomait látjuk és csak itt ott találunk egy kis épen maradt részt, inelyet a kegyetlen sors ugylátszik emlékeztetőül hagyott ott.

Pedig óriási mennyiségű és kiváló minőségű termésre volt kilátás. A szőlők ritka szépen fejlődtek és bő szürettel kecsegtettek. De hát ennek a szerencséden városnak ugylátszik a sors is ellene szegült, mert amit évek hosszú sorának fáradságos munkájával megépítettek, azt egy rövid fél óra alatt tönkre tette az eső.

De nemcsak a szőlősgazdák siratják a vasárnapi és hétfői napot, — siratja azt sok más szegény ember is, akiknek egész vagyonukat magával ragadta az ár. Az Alsózsólyomkán levő kis- patak, mely a főutcán levő Gi- reth féle udvarban torkol be a Rákóczy-utcai nagy csatornába, már a vasárnapi esőzés alkalmával megdagadt. A hétíői felhő- szakadás aztán, mely különösen a hegyekben volt leirhatatlanul óriási mérvű, aztán teljesen megdagasztotta a kis patakot, amely a hegyről sebesen rohanó vizára- datot már nem volt képes befogadni. így történt aztán, hogy a patak kiöntött és magával ra gadva az útjában, a patak part ján levő Iákat és a közelben álló sertés és tyúkólakat stb. hordta magával lefelé. Az Erzsébet-utcai fahidnál azonban megakadtak a rohamok és részben elzárták a viz folyását. Am a hegyekből lerohanó sebes ár, keresztül tört a hid korlátján, elöntötte, az Al- sózsólyomka és Erzsébet királyné utcákat és tovább vitte a különféle ládákat, ólakat, fatörzseket stb. a Gireth udvarában levő csatornába, amely már szintén telve volt. De itt is megakadt a viz és egyszerre csak kitört az udvarra és a kapun keresztül törve elöntötte a Wekerle teret,

kecskeduda ritmikus hangjai mellett táncol olyankor apraja, nagyja. A vörös bojtos, csengős öszvérek egész karavánokban szállítják tömlőkben az édes mustot, mig a szedők ka- ryatidekhez hasonlóan emelik fejükre a tele kosarat; aztán mielőtt uj sorba kezdenek, eljárnak egy-egy uemzeti tarantellát és a verőfényes dombok vígan viszhangzanak rik- kantásaiktól . . . Evvel . . . Evvel

A nap hamar telik ennyi munka között, ehhez majdnem feudális jobban mondva patrialkális viszony köti az urat népéhez. A pár száz napszámosnak az uradalom ad lakást, élelmet, s mikor naplemenet kor csoportosan térnek vissza a ka- szárnyaszerü épületek udvarára, egyforma fekete karbonariszerü köpe nyegben egy néznek ki, mint valami festői hadsereg a 30 éves háború korában. Este aztán hazatérnek tá voli rándulásokról vagy vadászatról, mintha egy más országba érkeznénk, — amint simára beretvált inasok a tágos hall ajtajait kinyitják.

Az asztalokon az újonnan érkezett angol és francia újságok hevernek, a falakon ismerős képek, itt egy szobor, amott egy csomó kedves emlék, apró csecse becse azzal a leleményes változatossággal összehányva, ami egy házat olyan

Kazinczy-utcát és Rákóczi-utcát. Érdekes volt látni, amint alig két perc alatt mint egy 10 cm. magas viz lepte el a Wekerletér egy részét, a Kazinczy-utcát mintegy 130 méter hoszban és a Rákóczy-utcát véges végig. Alig pár pillanat alatt tele lett a Wekerletér és Rákóczy utca ládákkal, ólakkal, fatörzsekkel stb., amit mind az Alsózsolyomkáról hordott le a viz.

Az emberek hirtelen nem tudták, hogy mi történt, csak jajgattak, mert ugylátszott, hogy már a végítélet napja következett. Egy teljesen kiszáradt kis patak, hogy ilyen pusztítást tudjon véghez vinni, azt még csak sejteni sem lehetett. Gireth Mihály raktárába betört a viz és kiemelte a bútorokat. Drága, finom bútorok úszkáltak az udvaron és csak nagynehezenlehetett azokat kihalászni a vízből.

De legnagyobb pusztítást az Alsó Zsólyomkán végzett a viz. Özv. Babies Józsefné házába betört a viz és a bútorok a szoba közepén úszkáltak. Ugyanígy járt Dudás József gyári mázoló is, mig Bartók Ferenc vincellérnek a disznóólát, 2 disznóját, 6 öl tűzifáját, 9 anyatyukját és 36 csirkéjét vitte el a viz. Máshol kőfalakat döntött be, hidakat szakított el stb.

Ez történt a délelőtt folyamán, mig délután aztán a Ronyva dagadt meg és a vágóhíd közelében kiöntött. Itt több házba betört a viz, de a legnagyobb kár a Groszmann Mór tulajdonát képező Kisfaludy-u. 33 sz. ház Leíkovics Jakab nevű lakóját érte, mert a viz rést ütött a ház nyugati falán, betört a szobába és elöntötte mind a 4 szobát és konyhát ugyannyira, hogy körülbelül 20—25 cm. magasan volt viz a házban.

lakályossá lúd tenni és hozzá olyan jól tudja velünk felejtetni, hogy hazulról távol vagyunk.

A legtöbb tárgyhoz történelmi emlék is fűződik, a levéltárban páratlan régi olasz, görög és latin kéziratokat őriznek. Ott van Nelson végrendelete is, minden egyes lap végén világosan mutatva a balkézzel irt aláírást.

Szépek a romai és görög leletek is jobbára az uradalom területén ásták, végre velenczei üvegek, keleti bronzok és XIV. századbeli fegyver rek egészítik ki az eklektikus berendezést. Es amint a sárga ernyőkön át szűrődő gyertyafény megtörik az ebédlő régi kordovai bőr aranyozásain, mi terített asztal mellett elbeszélgetünk Balfour utolsó politikai sikereiről, Sargeut bizarr gitthaná* * * járói és hogy kinek van chance-a a derbyre vagy a Reszkó testvérek vissza jönnek e a jövő covent-gar- deni szezonró, néha néha majd azt hinném, hogy a Parklane vagy Piccadilly valamelyik pompás palotájában vagyok, ha nyitott ablakomnál nem látnám az öiag Etna hótakart kráterét amint hamarosan fújja a holdas éjbe kékes kénes füstjét és csak jobban meggyőződöm, hogy „távolság" hova-tovább „elavuló“ fogalom . . .

NAOY OCASSIÓ1 SCHÖN SÁNDOR és BARNA D. cégnél

az összes raktáron levő nyári áruk u, m. batisztók, chifonok, sephirek, mosó és gyapjú delainek, Poplinok, gyapjú szövetek és ruha vásznak mélyen leszállított árakban kerülnek eladásra. — Az ocassió vásár folyó évi julius hó 20-ig tart.

Mennyassz onyi kelengyékben nagy választék.

Az 1693-ik szomorú emlékű föld rengés az egész csendes vidéket, megsemmisítette és a büszke Cas tello di Maniace, mint kártyavár dűlt össze. Hajdani nagyságú összes melékeül csupán a templom keleti része maradt meg, épen a szent sírja felett, ahol máig százával térdelnek vasárnaponkint a raesszeföldről jövő hívek,

Egyébb artisztikus építészeti emlék alig maradt meg, kivéve a magas portalet, szépen faragott román díszítésével.

*

A kastély azóta ismét felépült: Jobbára hajdani alakjában és amint ott áll a magános dombtetőn, meredek bástyáitól kerítve, tornyán vígan lobogó zászlajával, szinte azt hisszük, hogy bemohosodott fedele felettt nyomtalanul folytak le a századok. Még a kis virágos kert is olyan terraszszerüen nyúlik egész a fodros folyó partjáig, mint amikor a barátok ápolták tarka virágait és szinte hiányzanak a csendes, sötét ciprus allék körül a fehér csuhás szótalan alakok.

De ha múltja hires volt Mania- ce-nak, jelenéhez nem kevesebb érdekes emlék fűződik és öreg betűs annaleszeiben egy-egy sárguló lapot, mintha a legújabb korig tele

akart volna Írni a tört nelem, a hajdani fejezetek méltó folytatásául.

Mert íriszen ez az egész nagy kiterjedésű föld, kastélyával együtt az a bizonyos „Bronte herczegség“, amelyet Lord Nelsonnak adományozott IV. Ferdinand, amidőn a hős admirális országába visszavezette az elűzött király Nelson különben sohase láthatta meg uj birtokát, hanem hajórajával Palermóba járva, meghívta összes munkásait, tisztjeit és meg vendégelte őket úgy, hogy a hajdani fejedelmi lakomáról ma is beszélnek az unokák.

Brontet ma a népszerű tenger nagy örököse (Lord Bridport) bírja kinek távollétéban a valóságos kis ország kormányzását fia vezeti.

Ha az angol nép kitűnő koloni- zálónak bizonyult, ez a pár százezer hold uradalom csak egy példával több, hogy meggyőződjünk, munkával és kitartással mit lehet elérni, tekintetbe véve, hogy az általános jövedelem az utolsó évek alatt megnégyszereződött.

A napos hegyoldalakat nagyob- bára narancs és olajerdőkkel ültették be, emellett körülbelül 500 hold szőlő termése kizárólag a Londoni piacon kelt ei. A szüret aztán hetekig el szokott tartani, általános vig ság, dal között és a hagyományos