Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-09 / 46. szám
46. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Szerda, június 9, ápolást Ha minden vidéki kórház évente 10 falusi ápolónét vállalna ingyen tanítani és minden önálló földbirtokos évente tartana csak egy olyan asszonyt személyzete közt, aki ezt a 3—4 havi első segély kurzust és sebek gondozási kurzusát végezte, mily hamar meg volna Magyarországon a legszükségesebb ápolónék száma, akik úgy sem vágynak soha fővárosba, nem is mennének, ha minden beteg után csak egy pár krajczárt kapnának. Mert sokkal többen vannak ám a szegény nép közt, akiknek szive van egymás iránt és sajnálni tudják egymást — mint gondolnák a műveltebb körök ! Nagyon csekély áldozat kellene az intelligencia részéről, hogy a kellő orvosi szereket beszerezzék az első segélyre, Elvégre nem minden nap vágják és törik össze magokat a falusiak, — de mégis gyakran! A tisztaságot s a felelőség érzetét is sokkal hamarább tanulja meg az a lény, aki ilyenre vállalkozik, mert annak úgy is jó a szándéka. Soha sem gondoljuk, hogy elég már a jótékony intézményekből. Azokból mindég kevés, mert csak a szeretet munkája müvelia népet, csak a példa buzdít. Támogassuk hát a meglevő intézményeket, modern kórházakat, de gondoljunk a vidékre is, juttassunk a legszegényebb népnek is egy kis figyelmet, segítsünk a szegényen, a vakon, a siketen, a gyermeken, de a fekvő betegen is — és Írjunk róla, hogy el ne felejtsük. — jun. 5. Az országos függetlenségi nagygyűlés. Vasárnap délelőtt mintegy 12 ezei főnyi ember vonult impozáns menetben a budapesti központi városháza udvarába. Az ország minden részéből küldöttségek képviselték a vidéki függetlenségi pártokat A zempl. megyei függetlenségi pártot dr. Búza Barna, Bern á t h Béla, Nagy Barna, Potocky Dezső, br. Sennyey Miklós orsz. képviselők és ATD/cJí’jyPéterpártelnök képviselték. Megjelentek a miniszterek és a házelnök kivételével politikai életünk összes kitűnőségei, a függetlenségi párt alelnökei, mintegy 150 képviselő és a függetlenségi párti főispánok. A nagygyűlést Platihy György dr. nyitotta meg, kijelentvén, hogy az országos gyűlés célja állásfoglalás az önálló banknak 19ll-re való felállítása mellett. Jelentette, hogy több oldalról indítvány érkezett hozzá, mely szerint mondja ki a nagygyűlés az Ausztria ellen indítandó kíméletlen gazdasági megtorlást. Kérte azonban a nagygyűlést, hogy mivel e kérdés nem tartozik a nagygyűlés napirendjéhez, adják ki azt további tanulmány céljából a fővárosi függetlenségi pártoknak. Sajó János határozati javaslatot terjesztett elő az önálló banknak 1911-ben való felállítására. Bizalommal viseltetik Kossuth Ferenc és a függetlenségi párt iránt, mely lankadatlanul folytatni fogja a gazdasági függetlenségünk érdekében megindított harcot. Pető István az egyetemi ifjúság csatlakozását jelentette be. Ezután Batthyány Tivadar gróf hangoztatta hosszabb beszédben, hogy az ország boldogulása csakis a gazdasági erők szabad kifejtése utján lehetséges. Holló Lajos az önálló bank szüksé gességót fejtegette és az ellene 67-es oldalról felhozott érvekkel polemizál. Teleki Arvéd gróf a mezőgazdaság szemponjából hangoztatta a bank felállításának követelményét. Nagy Dezső felszólalása után Hock János mondott költői szérnyalásu beszédet. Végül az egyes függetlenségi szervezetek jelentették be csatlakozásukat a határozati javaslatokhoz. Zem- plénvárraegye csatlakozását Kin c s e s s y Péter pártelnök jelentette be rövid, de hatásos beszédben. Gyűlés után a tömeg hazafias dalokat énekelve Kossuth Ferenc lakása elé vonult, hol az erkélyen megjelenő minisztert Platthy György üdvözölte, mint az egész ország vezérét. Kossuth Ferenc hálás köszönetét mondott a bizalomért és ragaszkodásért. A helyzetről jelenleg nem nyilatkozhatik, mert miniszteri állásáról lemondort; de éppen az az oka lemondásának, hogy az önálló banknak rendíthetetlen hive. A tömeg Kossuth szavait nagy lelkesedéssel fogadta. A mi parlamentünkből. — Városi közgyűlés. — Fontos tárgyak kerültek napirendre a legutóbbi városi közgyűlésen. Ilyenek voltak az 1907 évi zárszámadás és a napipiacz áthelyezésének ügye. Az utóbbi volt különösen az, mely nagy fontossággal birt és amelynek tárgyalása ilyenformán a legnagyobb körültekintést igényelte. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a képviselőtestület ennek az ügynek a tárgyalásánál a leg- kevésbbé volt körültekintő, ameny- nyiben a napipiacot a régi, rozoga, egészségtelen fabódékkal kívánja rendezni egy nyitott trágyadomb tőszomszédságában. Ez a határozat meggondolatlanul, könnyelműen lett meghozva és ezért legközelebb bővebben ki fejtjük az elleni észrevételeinket. A gyűlésről az alábbi tudósításunk számol be részletesen : Városi közgyűlés volt f. hó8 án d. u. 3 órakor Farkas Andor h. polgármester elnöklete alatt. A képviselő- testület tagjai közül jelen voltak : Matolai Etele, Miklóssy István, Búza Barna, Isépy István, Kincsessy Péter, Szőllősy Arthur, Halász Jó zsef, Hönsch Dezső, Hericz Sándor, Grünbaum Simon, Némethy Berta lan, Fuchs Jenő, Horváth József, dr. Lichtenstein Jenő, Armágyi János, Majoros Gyula, Szedlák János, Widder Gyula, Roth Mór, Kovalcsik János, Lipschitz Adolf, Krausz Li- pót, Reichard Gyula, Róth Bernáth, Turay János, Alexander Vilmos. Az elöljáróság tagjai közül Schmidt Lajos, Pataky Miklós, dr. Szepessy Arnold, Reichard Salamon, Bogyay Béla, Rakmányi Jenő, Szőllősy Sándor, Kérészy Gyula, Gáthy Géza.1 A közgyűlés 1 pontja az 1907. évi zárszámadás tárgyalása volt. Alexander Vilmos kifogásai és Kérészy Gyula és Szőllősy Sándor megnyugtató felvilágosításai után a képviselőtestület a számadásokat elfogadta. E tárgynál Némethy Bér tálán indítványára elhatározták, hogy a közmunka vált ság ezentúl külön kezeltessék s könyvehessék Székely Elek, Hell Jenő és Schwarc Márkusz fegyelmi ügyében kelt belügyminiszteri intézvényeket tudó másul vették s az iratokat további illetékes eljárás végett a tanácsnak kiadták. Az 1907. évi gyámpénztári mérleget a belügyminiszter helyben hagyta az erről szóló alispáni értesítés tudomásul véttetett. A gőz és kád fürdőnél felmerült tulkiadásokat a törvényhatóság jóváhagyta, érvényesítés végett kiadatni rendelte a számvevőnek. Pataky Miklós fegyelmi ügyében a törvényhatóság Székely Elek volt polgármester felebbezése elutasításával jóváhagyta a város azon határozatát, mellyel a fegyelmi eljárás megindítását mellőzte s igy a minden alap és indok nélkül meggyanúsított főjegyzőnek a legteljesebb elégtételt nyújtotta. A Simsa Ödön részére megszavazott jutalom tárgyában a törvényhatóság helybenhagyó határozata folytán a jutalom kiutalását rendelték el. A Torzsási mulató bérletére Hermen Etel bérlővel 3 évre megkötött szerződést némi módosítással jóváhagyták, A városi pénzek elhelyezése tárgyában előzőleg hozott határozatok változatlan raegyhagyását rendelte el a képviselőtestület. A vágóhídon a marhák súlyának mérésére hosszabb vita után mérleg beszerzését elrendelték. A Diana kert melletti szemét értékesítése tárgyában a város gazdája által tett jelentést jóváhagyólag tudomásul vették. Az újhelyi Athletikai club terület átengedés iránti kérelmét meg. felelő terület hiányában elutasították. Friss Heiman tűzoltó parancsnoknak a pénzügyi bizottság javaslata alapján 200 korona drágasági pótlékot szavaztak meg. A vízvezeték volt gépészének útiköltség megtérítése iránti kérvényét elutasították. A bibórczi homok bánya művelése tárgyában, e kérdés szakszerű megvitatása s helyszíni szemle tartása céljából Kérészy Gyula, Zombory János, Armágyi János, Csoltkó József és a gazd. tanácsosból álló bizottságot küldött ki a képviselőtestület s csak ezen bizottság jelentése után fog e kérdésben érdemileg határozni. A helybeli ipartestület lakbér tartozás elengedése iránti kérvényének helyt adtak és a hátralékos 120 korona házbért elengedték. A laborcmezői tüzkárosultak segélyezésére 20 koronát szavaztak meg. Az aradi vesztőhely megvásárlásához Kincsesy Péter függetlenségi pártelnök indítványára 50 koronát szavaztak meg. Báró Jeszenák János szobrára alap hiányában adományt nem adtak. Ezután még egy pár jelentéktelen illetőségi ügy tárgyaltatott s a közgyűlést d. u. */* ö órakor zárta be Farkas Andor h. polgármester. HÍREK. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Csapó Lajos takarékpénztári pénztárnokot a Budapesten székelő I. számú kataszteri helyszine- lési felügyelőség működései területére ideiglenes minőségű kataszteri biztossá nevezte ki. — Garden parti a pataki várkertben. A rendezőség tudatja, hogy Sárospatakról a különvonat nem háromnegyed 9 órakor, amint jelezve volt, hanem fél 10 órakor indul vissza Ujhelybe. Ezen intézkedés a közönség kényelmére történt, mert háromnegyed 9-ig a tenger látni valót nem élvezhetnék végig, a vár kivilágításának megtekintésétől pedig végleg elesnének. Az ünnepélyt minden időben megtartják, mert az óriási szabású prog- rammot elhalasztani nem lehet. A cabaret kezdetét kürtösök fogják Most a melegedő tavasszal azonban újra megjelentek. De mindketten mintha megváltoztak volna. Sárga- hajú lány talán moghizott, a barna fiatal ember pedig okvetetlenül el- hidegült. Nem suttogott többé, hanem olykor kiabált, a nő pedig sirt, vagy esdeklő arccal tekintett ilyenkor reá. Egyszer aztán mi történt? En ott gubbasztottam szokott helyemen a nádas szélén, amikor itt a parton megjelent a férfi meg a lány. Es — senki sem volt itt rajtuk kívül — nagyon indulatosan beszéltek egymással. A leány lebukott a földre és karjával áthurkolta a másiknak a térdét. Gábor, gondolj a magzatodra 1 Gábor pedig — csak ekkor tud tam meg a nevét, kibontakozott az ölelésből, és durván felelt: — Nekem a jövőmre kell gon dőlni Irma! En sohasem vehetlek téged feleségül! A boldogtalan — mert bizonyára boldogtalan volt, ugyebár, tisztelt uraság? (Hát persze, hogy boldogta tan volt, te együgyű kis béka) — a boldogtalan nő ekkor, mintha villamos áram futott volna keresztül a testén, gyorsan felállt, kiegyenesedett és szikrázó szemmel csak ennyit mondott. — Na hát, akkor az isten irgal- mazzon néked Gábor! Es szót sem szólva többet, elszán- c tan a hidra sietett. A barna fiatal ember utána kiál- , tott; — Irma, legyen eszedi Isten 1 megáldjon ! Es meg sem várva, mit r felel a leány, sarkon fordult s lassú i de határozott járással elment a falu ^ irányába. Meg csak vissza sem né- zett egyszer sem. A leány meredten tekintett utána t a hídról. Aztán, amikor már egészen I eltűnt az ösvényen a férfi alakja, V akkor hirtelen átvetette magát az < alacsony korláton: j Édes magzatom 1 — Csobbanás hallatszott és a hi- 1 nár, ott a hidláb alatt magához r ölelte a leányt és azóta is még i mindig olyan szorosan öleli magá- ^ hoz, mintha csak kárpótolni akarná a barna fiatal ember öleléséért, aki otthagyta. Es azt hiszem, tisztelt uraság. 1 kárpótolta is. Mert a zöldhaju le- g ány azóta olyan, de olyan nyugodtan pihen a hínár ölében, mint aki , az igazi, tiszta zavartalan boldogságot találta meg. 1 Szólott a béka és még egyszer i rám meresztve kidülledt szemét, elégült brekegéssel kérdezte : £ Hát nem szép nyáresti hangulat ez, tisztelt uraság ? 1
