Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-16 / 5. szám
Tizenkettedik évfolyam. 5. szám. _____________W9 Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, január 16. POLITIKAI ÚJSÁG eleien minden szerdán ós szombaton este. Kéziratokat viséza nem adunk, gzerkesztőség: Kazinczy-utca 2- Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: úr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egye 3zám ára I 0 fillér, Hirdetéseket a legjut&nyoäabb árban közlünk A visszavonuló. Belpolitikánk legközelebbi jövő alakulását illetőleg még mindig a jegybank kérdése áll előtérben s ott is lesz, nmig csak a nemzet vágyainak, törekvéseinek megfelelően meg nem oldatik. E kérdés körül nagy harc folyt és folyik. A csata még eldöntet len, de már mutatkoznak a befe jezés körvonalai. Érdekes tünet, hogy éppen akkor, amidőn a fúziót elkezdik emlegetni s azt mint a legfontosabb politikai szükséget állítottak oda, indult meg a koalíció egyes pártjai közt a bankkérdés körül való nagy, mondhatnánk elkeseredett harc. A függetlenségi párt bámulatos elszántsággal tűzte ki a harci lobogót az önálló nemzeti bank érdekében s ugyanakkor az aikotmánypárt vezető térfiai bizonyos elkeseredett kedélylyel foglaltak állást a bankközösség mellett, ami semmi esetre sem volt kedvező ómen az annyira óhajtott fúzióra nézve. A harc heve a legnagyobb izgatottság forrpontjáig emelkedett. Andrássynak a képviselőház folyósóján tett nyilatkozatai, az alkotmány és néppárti sajtó indulatos kitörései a bankközösség mellett és a jegybank önállósítása ellen, mindenre inkább voltak alkalmatosak, csak nem a fúzió utjánák egyengetésére. A képviselőház appropriácionális vitája csaknem kizárólag a bankkérdés körül forgott s a pártvezéreket szólította a küzdelembe. A politikai ujev tengelye is a bankkérdés volt. Bizony Ákos esete, Justh Gyula nagy jelentőségű nyilatkozata, a bécsi sajtó rendkívüli érdeklődése félreérthetetlen tüneteit képezték annak a nagy forrongásnak, amely a bankkérdés körül elemi erővel fejlődött ki S ha ma a hadállásokon végig tekintünk, a szakértő szemmel vizsgálódó politikus körülbelül tisztában van a politikai helyzet rövid időn beálló kialakulásával. A közösbank hívei megfujták a visszavonulót. A függetlenségi párt és Kossuth álhatatosan kitartott. A kabinet tagjai kezde nek e kérdésben összesimulni és a közösség hívei beletörődni a megváltozhatatianba. Az alkotmánypárt sajtója épiti a hidat s ezt igen okosan teszi, mert veszve van az a párt, amely a nemzet önállósitási törekvéseinek útját akarja állani. A lefolyt nagy nemzeti küzdelem, amelynek ők is dicséretre méltó harcosai voltak, éppen a tarthatatlanná vált közösség ellen folyt. Innen további visszatérés nincsen s akiaztmeg- kisérlené, azon keresztül gázol az idő haladó kereke. Az ország a függetlenségi pártnak adott több séget s most megkezdte nagy művét nemzetünk gazdasági önállósításán, amellyel nyomon követ a politikai függetlenség nyomról-nyomra való kiküzdésének ne héz, szívós munkája. Ha a szövetkezett pártok e tekintetben kezet fognak velünk, akkor a luzió elmaradhatatlan, a mi hosszú időre nyugalmat ad az országnak és a zavartalanbiz- t os haladás útját veti meg nemcsak a magyar nemzetre, hanem Ausztriára és az uralkodó házra nézve is. Az önálló jegybank ellenzőinek megkezdett visszavonulója tulajdonképp az első haladó lépés, amely már a közel jövőben eddig nem is sejtett üdvös hatással lesz gazdasági és politikai életünk fellendülésére. A Tokajhegyalja 1908. évi szüretéről. A Tokajhegyaljához tartozó 31 község által kimutatott hivatalos adatok szerint az elmúlt évben a Tokajhegyalján 132.000 Hl. bor termett. Ezen kikerekiktt mennyiséghez 10000 Hl.-en felüli terméssel járultak Tállya, Mád, Tarczal, Tokaj, Erdőbénye, Tolcsva, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Legtöbbet azaz 18850 Hl.-t. Tolcsván ós 17750 Hl-t. Tállyán szűrtek. Az egész termő terület 8640 cat. hold volt, amelyen a termelt mennyiség a minő* ség szerint némi kiigazítással a következőleg oszlik meg ; 75000 Hl-t. tett ki a közönséges hegyaljai bor, 41500 Hl. a pecsenye bor 12000 Hl. a szamorodni és 3500 Hl. az asszu bor. Az 1905. és 1907. évekhez képest tehát 60 illetve 150000 Hl.-el több borunk termett, vagyis ezen többlet termés egymagában is annyi volt, mint a Tokajhegyalja 1902. 1903. és 1904. évi átlag termése. A legtöbb birtokost készületlenül is talált a termés szökatlan nagysága s volt is elég kapkodás a hordók után. Különösen pedig a kisgazdák, akik a még eddig meg nem ért hordó árakat képtelenek voltak megfizetni, csaknem teljesen hordó nélkül maradtak. Es egyrészt az ebből keletkezett kényszerhelyzet, másrészt a vevők részéről állandóan a termés bőségére való hivatkozás, a kis emberek kezében levő must, illetve részben még a borképletek árát is meglehetősen leszorították elannyira, hogy egyeseknek a hőtermés daczára kevesebb bevételük volt ezen szüretből, mint a megelőzőből. Igen visszás állapotot szül a mi teljes szervezetlenségünk. Külföldön ilyen esetben azt látjuk, hogy a termésnek csak fele, vagy egy bizonyos aránylagos része kerül eladás alá, ha t. i. az mint uj bor, vagy must egyáltalában eladó, nehogy a túlkínálat által a termelők maguk segítsék elő az árak esését. A többit bepinczézik s várnak vele, mert nem tudhatjuk, hogy mit rejt mellében a jövő s milyen lesz a következő szüret/ No de mi még ettől messze állunk ! Egy-két, a jövőre nézve biztató dolgot azonban az elmúlt szüret után tapasztaltakból következtethetünk. így a nagyobb hordókkal való megbarátkozás, továbbá, hogy nekünk is szabad hordó nélkül eladni a bort. Ezekre sűrűn fordult elő eset. Egyes eladásoknál ugyan, nehogy talán nagy megrázkódtatásokkal járjon az újítás, az átmenet kedvéért egyelőre még fél hordót ingyen adott a gazda. T. i. pld. az eladott 20 hordó borhoz 10 dbot ő, 10-et, a vevő adott. Mindenesetre ez is örvendetes haladás. Ezenkívül az elmúlt szüreten sok olyan másvidéki kisebb-nagyobb korcsmárost és vendéglőst láttunk itt bort venni, akik először jöttek a Tokajhegyaljára. Őket a bor alacsony árának hire hozta ide s a legtöbben, ha drágábban is, mint gondolták megtöltették edényeiket. Ezen vevők fogyasztói azt hiszem, hogy jövőre — megismervén boraink kiválóságát — kívánni fogják ezen boroknak ismételt beszerzését s igy az említett korcsroárosok és vendéglősök megint fel fogják keresni borvidékünk községeit. A vezetésem alatt álló vincellér- iskolához pedig még eddig egy évben sem jött annyi érdeklődő, felvilágosítást és útbaigazítást kérő levél, mint jelenleg. Ilyenkor a legjobb tudomásom szerint adom válaszaimat. De menynyire kívánatos lenne, hogy na csak az éppen véletlenül reánk gondolok, hanem a borfogyasztók százezrei közül minél számosabban, hirdetéseinknek hozzájuk juttatása utján érdeklődjenek boraink iránt. A nagyobb és nagy termelők borai még nagyrészt eladatlanok s igy mi sem természetesebb, mint ezen készleteknek összeírását, kimutatásba való foglalását ós széleskörű hirdetését közösen hozandó áldozatok árán nyólbeütni. Ezt tervezzük elérni gazdasági egyesületünk szőlészeti szakosztálya utján s ehhez kérem magam részéről is birtokosságunk szives érdeklődését és támogatását. Tárcái, 1909. január 12-én. Hegedűs Sándor. Tüdőbetegségek, búrotok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohé“ eredeti csomagolást. F. lilaSifmatim-l/a Roche & Co. Basel (Svájc) Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára tivegenklnt 4.— korona. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti 'a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Lapunk 6 oldal.
