Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-01 / 35. szám
FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Péntek, április 30. 35. szám. (3) biró szabó, mihelyt ide a lábát betette, alaposan elkoptatjuk az izló sót, mert megrendeléseinkkel mégis csak a fővárosi szabókat ostromoljuk meg, sőt büszkélkedünk a fővárosi szabónak kabátunkba varrott vignettájával. Van itt 3—4 női kalapüzlet. Az egyik most alakul, a másik most csukja be üzletét, a harmadik csak küzd a léttel, a negyedik tán boldogul, mert a kisebb, de azért reális igényűek felkeresik. Fogadni mernék, hogy ezek készletük javarészét a fővárosban, esetleg külföldi fővárosokban szerzik be és bátran válogathatunk a szakajtó kosár alakú kalapokban. De azért nincs párja a fővárosból rendelt kalapnak és hölgyeink tán még a szállító levelet is megőrzik, hogy meggyanusitás esetén igazolva legyenek barátnőik előtt. E két példát általánosságra vonatkoztathatjuk. Hogy aztán az ilyen fajta lokálpatriotizmus menyire sülyeszti kereskedelmünket és ezzel egyben gazdasági életünket, fejtegetnem fölösleges. De ezzel le is teszem a tollat. Gazdasági téren kifejtett tevékenységünk hibás ágazataira néhány példával rámutattam. Ha akad néhány buzgó olvasó, kik soraimat megszívlelik és elmélkedésem fonalát tovább szövik és e gondolat irány za- tokat a gyakorlati esetleg a közéletbe is átviszik, úgy a cél megérte a csekély fáradozást. —sz. Hajsza a korcsmárosok ellen. Mindenki tisztában van azzal az óriási pusztítással, amit az alkohol, az emberiség eme legnagyobb ellensége végez napról- napra. A lapok elrettentő statisztikákat közölnek erről a pusztításról és állandóan sürgetik a baj orvoslását. Mi magunk is nem egy cikkben, sőt gyakran vezető helyen is foglalkoztunk eme mindinkább terjedő veszedelemmel és sürgettük annak gyors szanálását. Természetesen orvoslás alatt értettük nemcsak a korcsmák számának az apasz- tását, hanem a pálinka árának emelését és más ehhez fogható hathatós eszközöket. Eisemann Oszkár jelenlegi pénzügyigazgató volt az első, aki ily irányban lépéseket volt hajlandó tenni. A közigazgatási bizottságban Ígéretet tett ugyanis a korcsmák jelenlegi számának apasztására. Es mert kijelentette, hogy a fölös számú korcsmaengedélyeket csak azok természetes megszűnése, vagy kihágások folytán fogja bevonni, mindenki teljesen meg volt nyugodva a felől, hogy senkin semmiféle jogsérelem nem fog esni. Am a történtek mást bizonyítanak. A pénzügyigazgató ur túlbuzgóságában túllépte a megen- gedett határt és most — talán népszerűség hajhászásból, talán más okból — nyakra-főre minden ok nélkül vonja meg a fölös számú korcsmaengedélyeket, száz és száz családot fosztva meg ezáltal kenyerétől. Tokajban, Ki- rályhelmeczen, Szinnán, Szerencsen. stb. tömegesen mondta fel a túlbuzgó pénzügyigazgató ur az engedélyeket és most Ujhelyre vetette ki a hálóját. Igaz, ugyan, hogy Ujhelyben a megegedett létszám kétszerese van meg, de megvan és ez elég ok arra, hogy azoktól, akik joggal bírnak, az be ne vonassák. Ujhelyben 41 korcsmaengedélyt akar bevonni a pénzügyigazgató ur, vagyis 41 családot akar megfosztani a kenyerétől. De bármily jogtalan ez az eljárás, némikép mégis menthető — legalább látszólag — azzal, hogy a nép érdekében, az alkohol fogyasztás csökkentésére történik. Hanem van a pénzügyigazgató urnák egy másik rendeleté, melyet állítólag szintén az alkohol fogyasztás csökkentése érdekében adott ki, de amely nem egyéb egy lelkiismeretlen hajszánál amennyiben épen az ellenkezőjét érik el vele( mint aminek cégérül használják. A pénzügyigazgató ur több mint hatvan korcsmáros trafik- engedélyét oly formán kivánja korlátozni — végzése szerint szintén az alkoholfo gyasztás korlátozása céljából, — hogy azok trafikot csak ülő, fogyasztó vendégeknek adhatnak. Véleménye sze rint ugyanis az, aki korcsmában vesz trafikot, az esetleg kedvet kap az ivásra. Hát ez a megoko- lás egyszerűen nevetséges és világosan bizonyitja, hogy csupán azért készült, mert valamivel leplezni kellett a korcsmárosok meg- nyomoritására irányuló törekvést. Mert ugyan hány ember kap kedvet az ivásra, ha cigarettát, vagy szivart megy vásárolni. De kedvet kap akkor, ha majd mikor trafikot akar vásárolni, azzal áll elő a korcsmáros, hogy addig nem adhat, mig le nem ül inni. VilágoSj hogy ez a megokolás csak egyszerű kifogás az eredeti cél leplezésére. Hogy ez a cél micsoda, azt nem tudjuk. Mi csak azt látjuk, hogy valami titkos ok van, amit bevallani nem akarnak, vagy nem merészelnek és látjuk, hogy tönkre akarnak tenni újabban vagy 60 újhelyi családot. De nem is kutatjuk a célját en nek a borzasztó, lelkiismeretlen hajszának, nekünk elég az ered ményt látni és azt, hogy titkolt okokból, hangzatos jelszavak cé gére alatt tönkre akarnak tenni, kenyerétől akarnak megfosztani sok családot. A pénzügyigazgató ur tehát alaposan felsült. mert a trafikmegvonásokkal bebizonyította, hogy nem igaz, hogy valótlan az, mintha ő az alkohol terjedése ellen küzdene; bebizonyította, hogy itt csak egy lelkiismeretlen hajszáról van szó, melyet vagy népszerüséghajhászásból, vagy valami más titkos okból indított a korcsmárosok ellen. Csakhogy tévedett a pénzügy- igazgató ur, ha azt hiszi, hogy ilyen titkos rugók által mozga tott lelkiismeretlen hajszával célt fog érni. Nálunk csak becsületes őszintességgel lehet valamire menni és ha ehhez a pénzügyigazgató ur nincs hozzászokva, akkor jó lesz most hozzászoknia, tacsak nem készül el innen más íová, ahol esetleg lehet a népet egy kis maszlaggal megnyomorítani. MEGYE ÉS VAROS. )( Anyakönyvvezetői kinevezések. A m. kir. belügyminiszter Sátoraljaújhely r. t. város anyakövvezetőjévé 200 korona tiszteletdijjal Kiss Ödön h. polgármestert nevezte ki, Németh Pál eddigi helyettes anyakönyvve. zetőt pedig megbízta a hivatal önálló vezetésével és eddigi tiszteletdiját évi 1000 koronával emelte. )( Vármegyei közgyűlés. Zemplén- vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 30-án d. e 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Meczner Gyula főispán elnöklete alatt. A gyűlésen — habár csak két tárgy volt napirenden — a törvényhatósági bizottság tagjai feltűnően nagy számben jelentek meg. Választás volt ugyanis napirenden és ez hozta össze nagy számban a tagokat. Első tárgy a Szerencs—hidasnémetii vasútra megszavazott 50.000 korona s az alsógyertyáni vámoshid építésére szükséges 131.000 korona kölcsön felvétele volt. A törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a Pesti magyar kereskedelmi banktól 185000 kor kölcsönt vesz fel 50 évi anui- tásra. Az alispánt utasították,!) ogy az anuitási összeget pótköltségvetésbe állítsa be és azt elfogadás végett terjessze a júniusi közgyűlés elé. Ezután következett a választás. A Ludovika Akadémiában levő gr. Buttler féle alapítványi helyre kellett 1 ifjút eiső helyen és többet második helyen jelölni. Az alapítványi helyre 3-an pályáztak. A név szerinti szavazás eredményeként a főispán kihirdette, hogy Pekáry István első, Gérecz Kálmán második és Schweitzer János harmadik helyen lett jelölve. A raegyebizottsági tagok zúgolódással vették tudomásul az eredmény kihirdetését, mert az nem felelt meg a tényleges eredménynek. Mint halljuk a határozatot megfelebbezik. A gyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésével déli fél l2 órakor ért véget. SZÍNHÁZ. Kapuzárás után. Bezárultak színház kapui, színészeink eltávoztak. Két hónapos szi- niszezon után most újra az unalom fekszik rá városunkra. Miden szezon végével szokás visszapillantást vetni az elmúlt szezonra. Mi sem akarunk eltérni a rendes szokástól és ezért rövidesen elfogjuk mondani mindazt, amit az elmúlt szezon folyamán akár rosszat, akár jót tapasztaltunk a társulattól, hogy felösmerve a társulat előnyeit és hiányait az igazgató tudja magát a jövő szezonban tájékozni a közönség kivánalamait illetőleg. A szezon maga nem alegkedvezőbb körülmények közt kezdődött. Pálásthy Sándor a legnagyobb zűrzavar, fejetlenség közepette vette át a társulatot. Es itt követte el Pálásthy az első hibát. 0 nagyon jól tudhatta, bogy egy nem ugyan minden kvalitások híján levő, de mindenesetre teljesen elhanyagolt társulatot vett át. Ehhez kellett volna tehát illeszkedni a szezon tervét illetőleg. Aradé Pálásthy nem számolt a körülményekkel. Nagy ígéretekkel ment bele a pótszezonba és nem tudta azokat beváltani. Ez természetesen rossz vért szült a közönség körében és sokan, sőt valamennyien zúgolódtak emiatt. Kellemetlen hatással volt a közönségre a folytonos műsorváltozás. Nem elég, hogy soha heti műsort nem kaptunk és igy nem tudtunk tájékozódni előre, de nem egyszer történt meg, hogy a másnapra hirdetett darab is megváltozott. Az utóbbi miatt a közönség bosszankodott, de az előbb említett műsor hiányának egyedül csak a direktor látta a kárát, mert sok vidéki színházlátogatót veszített azáltal, hogy nem tudták milyen darabok kerülnek előadásra. A szerepnemtudások is nagyban hozzájárultak a szezon sikertelensó géhez. Ennek oka a kevés próba volt. Sok volt a premier s igy nem jutott idő a betanulásra. Csakhogy ezen is könnyen segíthettek volna egy kis jóakarattal. Nem kellett volna nekünk beadni az „Asszony- regement“ és még egy két ehhez hasonló darabot, akkor lett volna idő a többi értékesebb darabok betanulására. A kevés próba volt oka a folytonos késéseknek is, arai szintén nagyban rontotta az előadások sikerét. Az operettek gyilkosa a zenekar volt. Az a három szál ember, aki lent küzködött az orchesterben, se. hogysem volt képes megfelelően érvényre juttatni az operettek zenei részét. Ha már most ehhez hozzávesszük, hogy az operettek librettója gyenge rendszerint, akkor már magyarázatát találjuk annak, hogy miért nem tudott sikert elérni egyetlen operett sem. De‘nem lehetett sikere az operettekn k a rém módon gyatra kar miatt sem. 6—6, össze sen 12 tagú kórus kevés az újhelyi színpadnak. Ebben a szezonban pedig még ez a létszám sem volt betöltve, mert a férfikar csak 4 tagból állott. A karról lévén szó, nem mulaszthatjuk el megróni az igazgatóságot amiatt, hogy utóbbi időben mind gyakrabban láttuk a kar tagjait elsőrendű szerepekben fellépni. Ez elsősorban a jóizlés rovására megy, AMERIKAI TÖLTHETŐ TOLLSZÁR ^ ^ KAPHATÓ -se- -s/sÁRA 1 KORONA. 3H LANDESMANN MIKSA KÖNYV-, papír- és írószerek líFPPCWfjrkÉcÉQCM
