Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-31 / 26. szám
26. szára. (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, márezius 31. Feleletet várunk! — A napipiac áthelyezésének ügye. — A napipiac oly sokat hánytorga- tot ügyét kivánjuk újból szóvá tenni, amennyiben ez a hosszas, szenvedélyes vitákra, úgyszólván ellenségeskedésre alkalmat adott ügy teljesen lekerült a napirendről, mintha soha szó nem esett volna róla. Felszólalásunk pedig abból az alkalomból történik, hogy a napi- piacz még ma is, tehát ép egy fél évvel az elhelyezésre kiszabott utolsó időponttól, még mindig azon a helyen áll, mint azelőtt. Évekig tárgyalták az elhelyezés kérdését és a képviselőtestület soha sem akart belemenni az elhelyezésbe, egyrészt, mert költséges, másrészt, mert tudták, hogy ha elhelyezik jelenlegi helyéről a napipiacot, a Kossuth-szobrot fogják odaállítani. Múlt év szeptember 9-én aztán teljesen élére állították a kérdést. Kijelentette a tanács, hogy a város szerződésileg kötelezve van a napipiacot jelenlegi helyéről legkésőbb október 15-éig eltávolítani. A képviselőtestület azonban ekkor sem ment bele az elhelyezésbe, sőt ellenállt ennek a kísérletnek a 15-én tartott újabb gyűlésen is. Mindez természetesen ösmeretes olvasóink előtt, valaminthogy ösmeretes az a hallatlan törvénysértés is, mellyel a megye kezelte e kérdést, amennyiben a szeptember 24 én megtartott megyegyülésen tárgyalás alá vette a város határozata ellen beadott felebbezést — dacára, hogy a felebbezési határidő csak 30-án járt le — és megsemmisítve a város határozatát, utasította a képviselőtestületet, hogy a piac elhelyezéséről újabb határozattal október 15-ig intézkedjék. Mi akkor egy kissé szenvedelraes hangú cikk keretében rámutattunk arra a titkolt tervre, mely — véleményünk szerint — egyedül tette szükségessé a napipiac elhelyezését. Megvádoltunk bizonyos hatalmi köröket, melyek anyagi érdeke jött első sorban számításba a piac elhelyezésének erőszakos sürgetésénél. Akkor tagadták ezt, sőt határozottan fel voltak háborodva e — szerintük — gyanúsítások ellen. Es mi — mit tehettünk egyebet — elhallgattunk. Elhallgattunk, mert tudtuk, hogy el fog következni az az idő, amely minket, a mi állításainkat fogja igazolni. Es ime eljött. A mi állításaink, mely szerint a napipiac sürgős elhelyezésének kimondását, nem a grófnővel kötött szerződés, hanem valami más titkolt célok teszik szükségessé — beigazolódott. 6 hónappal ezelőtt kellett volna — állítólag a szerződés alapján — a napipiacot elhelyezni és jme — habár a képviselőtestület még idejekorán megadta erre a felhatalmazást — még ma is a régi helyén van a napipiac. Szóval ami hat hónappal azelőtt annyira sürgős volt, hogy a leghallatlanabb törvénysértéssel kellett annak végrehajtására a képviselőtestületet erőszakolni, az ma hat hónap után annyira nem sürgős, hogy egyáltalán nem gondolnak annak végrehajtására. Mi nem akarunk senkit sem gyanúsítani. Nem is fogjuk hát senkire, hogy anyagi vagy más érdekből erőszakolta az áthelyezést. De kérdjük minden gondolkodni tudó, józan eszü, elfogulatlan embertő) ; tiszta munka-e ez? Feltételezi-e az elmondottak után, hogy azt a piacáthelyezést egyedül csupán a város érdekében kellett kimondani és hogy a vármegye is csak azért fejtett ki törvénytelen erőszakot e kérdésben, mert a város érdeke ezt igy kívánta ? Hát ami október 15-én sürgős volt, az ma már nem sürgős? Ami október 15-én életbevágó fontosságú érdeke volt a városnak, az ma már nem az ? Erre kérünk választ, kimerítő választ az intéző köröktől, mert most még jobban kezd érlelődni bennünk — és azt hisszük a város egész közönségében — az a tudat, hogy ezt a kérdést nem tisztán a város érdekéből kezelték az intéző körök, sőt, hogy e kérdésnél a város érdeke egyáltalán nem jött számításba, hanem privát érdekek — legyenek azok akár anyagiak, akár másfélék — játszottak közre az áthelyezés erőszakolásánál. Feleletet várunk tehát sürgősét és kimerítőét: hogy miért volt sürgős a napipiac áthelyezésének a kimondása és ha sürgős volt miért nem helyezték át, miért nem szereztek érvényt 6 hónap alatt a kép vi^előtestület határozatának ? SZÍNHÁZ. Színházi műsor : Csütörtök: „Kivándorlók.“ Bátossy Endre 25 éves jubileuma Péntek : „Gyújtogató“ és „Melinda“ Magas Béla és M. Fekete Rózsi jutalomjátéka. Szombat: „Szerencse malacz.“ Vasárnap : „Katalin“ Kállay Jolán és P. Szepesy Szidi búcsufelléptével. Kóbor istenek. Szombaton este premier volt. A „Kóbor istenek“ c. operettet adták elő először. A darabról kevés írni valónk van. Egy minden cselekmény nélküli üres darab különféle operettekből összeszedett zenével: ez a „Kóbor istenek“. Az előadásról szintén nincs sok írni valónk. A szereplők a legnagyobb igyekezettel sem lettek volna képesek a legkisebb sikert sem elérni. Ezúttal azonban az igyekezet is hiányzott. Közönség az első estén sem volt sok, ennek is nagyobbik része még az előadás folyamán hazament. — Vasárnap megismételték a darabot 25—30 ember jelenlétében hasonló sikerrel. Az enseble élén mindkét estén Kállay Jolán állt. Dollárkirálynö. Hétfőn este Ágotay Ferencz jutalomjátékául a „Dollárkirálynő“ ment. A címszerepet Jászay Mariska játszotta. Véleményünk ezúttal is csak a régi ma rád: hogy ebben a szerepben Jászay semmikópen sem tudja quali- tásait érvényre juttatni. Tom szerepét Szőregh betegsége folytán Békeffy Róbert játszotta. Alakítása meglepően jó volt, határozott tehetséget vélünk benne felfedezni. Helyesnek tartanók, ha kisebb szerepekben alkalmat nyújtanának neki az érvényesülésre. Dick szerepét ezúttal is Agotay Ferencz játszotta. Agotaynak ez az egyik legjobb szerepe. Ki is aknázta annak minden részletét a legalaposabban. A közönség szívesen fogadta és lelkesen ünnepelte. Meg kell még említenünk Váradi Mártont, aki Dénes László szerepében és Beleznay Margitot, aki Olga szerepében értek el jelentős sikereket. Az előadás különben nem sorozható a legsikerültebbek közzé. Virraszt a szerelem. A közönség egy frivól francia vígjátékot várt és ekép magyarázható, hogy félig telt ház előtt folyt le Flers és Cail- lavet „Virraszt a szerelem“ c. 4 felvonásos vígjátékénak tegnapesti bemutatója. Azonban kellemesen csalódtak, mert ez a vígjáték teljesen elüt a mai modern francia vígjátékoktól és nem frivól helyzetek kiélezésétől várja a hatást. A darab meséje az, hogy De Iuvigny már- kiné (Sebők Sári) Jacqveline húgát (Fekete Rózsi) Vemet Emészt (Adolf) szobatudósnak (Szőregh Gyula) szánja feleségül. Jacqueline azonban unokabátyjába, De Ivigny Andrebe (Völgyi Rezső), akihez hozzá is megy. A fiatal pár egy ideig boldogan él, azonban házasságuk negyedik hónapjában a férj hűtlen lesz, amennyiben régi szeretőjéhez Lucienehez (Harmath Zseni) megy. Jacqueline, csupán bosszúból Vemet Adolfhoz megy, hogy férjét viszont megcsalja, de ez meg nem történik. Jakqueline ezt még este bevallja férjének, aki azonban hallva, hogy felesége Adolf nál volt, nem akarja elhinni felesége hűtlenségét és kibékülnek. A darab tele van ötletesnél ötletesebb helyzetekkel, de nem viszi szereplőit lehetetlennek látszó helyzetekbe. A mindvégig szellemes vígjátékban a szereplők nagy része a legnagyobb igyekezettel játszott. Első sorban kell megemlítenünk Magasné Fekete Rózsit, aki ez estén adta jelét művészi kvalitásainak. A naiv szerelmes asszonyt élethűen játszotta meg. Játékában a kedvesség, báj és természetesség összepontosult. El is ért ám olyan hatást, amit még eddig kevesen értek el Ujhelyhen. Különösen a második felvonásban a házasságtörési jelenetnél annyi báj jal, kedvességgel adta a naiv fiatal asszonyt, hogy szinte csudáláltuk. Legnagyobb hatást azonban az első felvonás végén érte el, amikor valósággal orkánként zúgott taps. Méltó volt hozzá a sikerben Szőregh Gyula és Magas Béla. Mindketten a legnagyobb sikerrel, a legkisebb részletekig alaposan kidolgozva játszották meg szerepeiket. Kevésbbé mondhatjuk ezt Harmath Zseniről és Völgyi Rezsőről, akik ez estén ugylaLzik egyáltalán nem voltak diszponálva. Ügyesen és mint kezdő színésznőtől dicséretreméltó ered ménnyel játszott St. Hermine bárónő szerepében Váradmé. Különösen remek ruhái keltettek feltűnést. Kertész Sándortól és Sebők Sáritól nem vártunk sokat. Hozzászoktattak minket ahhoz, hogy játékukkal szemben minimális igényeket támasszunk. De azt már csak megkövetelhetjük, hogy a szerepeikből legalább valamit tanuljanak meg. Az előadás egyéb ként jó volt. Bátosi Endre jubileuma. Holnap este lesz Bátosi Endrének a társulat művezetőjének 25 éves színész-jubileuma. Hercegi) Ferenc kiváló színmüve a „Kivándorlók“ kerül ezúttal színre. A közönség körében élénk érdeklődés tapasztalható a jubileumi előadás iránt és előreláthatólag ez este a színházi esték legsikerültebbjei közé fog tartozni. Magas Béla és Magasné Fekete Rózsi jutalomjátéka pénteken este lesz. Magas Béla a „Gyujtogatók“ c. egyfelvonásos színműben lép fel, ahol egy fregoli-jelenet keretében fogja sokoldalú művészi képességeit érvényre juttatni. Fekete Rózsi „A barátság“ c. egyfelvonásos színműben lép fel. Ez a bájos babaarcu asszonyka, aki valósággal magához hódította a közönséget, e szerepében sikereinek legnagyobbikát fogja elérni. Bájosan kedves egyénisége ebben a szerepben fog az igazi valójában érvényre jutni. Pénteken este tehát egy minden tekintetben sikerültnek Ígérkező kellemes színházi estére van kilátásunk és ezért hisszük, hogy közönségünk a Magas pár iránti nagyfokú szeretetének ez estén méltó kifejezést fog adni. Búcsú fellépések. A jubileumi és jutalomelőadások közepette nem kis érdeklődés nyilvánul a vasárnap esti előadás iránt is, amelyen P. Szepesy Szidi igazgatónő és Kállay Jolán vendégprimadonna vesznek búcsút a közönségtől. A „Katalin“ operettben lesznek e bucsufellépések, mely alkalommal P. Szepesy Szidi Katalin cárnőt és Kállay Jolán Germain hadnagyot fogja kreálni. Mindkettőjüknek elsőrangú szerepeik ezek és igy előreláthatólag egy oly operett előadásban lesz részünk, melyhez foghatót keveset produkáltak az újhelyi színpadon. A kardalosok jutalomjátóka. A színház rabszolgáinak, kik állandó robotolással minden elismerés nélkül teszik lehetővé a színházi előadások sikerét, április hó 7-én, szerdán lesz a jutalomjátéka Az „Aranyvirág“ c. operett fog ez alkalomból szinreke- rülni, melyben a fő női szerepet Kállay Jolin fogja játszani. Hisszük, hogy közönségünk méltányolni fogja azt az emberfeletti munkát, amelyet ezek a legcsekélyebb fizetéssel biró tagjai a színtársulatnak az egász színi szezon alatt kifejtenek és az előadáson való tömeges megjelenéssel lehetővé teszi, hogy — habár csekély mértékben is — elnyerjék erkölcsi és anyagi jutalmukat hosszú, fáradságos és amellett méltánylás nélkül maradt munkájukéit. HÍREK. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Tokody Viktor sátoraljaújhelyi helyettes pénzügyigazgatót pénzügyi tanácsossá, — Staut János kataszteri pénzügyi segédtitkárt titkárrá, — Dr. Révész Bódog ügyvédet Nyíregyházára pénzügyi fogalmazóvá és Iíretovics Kálmán pénzügyi fogalmazót Nagybecskerekro segédtitkárrá kinevezte. — Vasúti kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter Bdzsó Pál sátoraljaújhelyi forgalmi főnököt a debreceni üzletvezetőséghez rendelte be és III. ügyosztály vezetésével bízta meg. Forgalmi főnökké RÖszner Tivadar főellenőr, állomásfőnök, állomásfőnök kó pedig Steinhäger Sándor gyöngyösi álloinásfőnök neveztetett ki. Kineveztettek ezenkívül dr. Schön Hugó pályafőorvos egészségügyi tanácsossá, Polsz Edhard zólyomi hivatalnok Legenyealsómi- halyiba és Bistey Rezső feledi hivatalnok Vidrányba állomásfőuökké. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Földes Albert nagykárolyi pénzügyi segédtitkárt Sátoraljaújhelybe áthelyezte. — A választó polgárok figyelmébe. Figyelmeztetem a t. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Elsőrangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Gasinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőiaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak.
