Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-31 / 26. szám

26. szára. (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, márezius 31. Feleletet várunk! — A napipiac áthelyezésének ügye. — A napipiac oly sokat hánytorga- tot ügyét kivánjuk újból szóvá tenni, amennyiben ez a hosszas, szenvedélyes vitákra, úgyszólván ellenségeskedésre alkalmat adott ügy teljesen lekerült a napirendről, mintha soha szó nem esett volna róla. Felszólalásunk pedig abból az alkalomból történik, hogy a napi- piacz még ma is, tehát ép egy fél évvel az elhelyezésre kiszabott utolsó időponttól, még mindig azon a he­lyen áll, mint azelőtt. Évekig tárgyalták az elhelyezés kérdését és a képviselőtestület soha sem akart belemenni az elhelyezésbe, egyrészt, mert költséges, másrészt, mert tudták, hogy ha elhelyezik je­lenlegi helyéről a napipiacot, a Kossuth-szobrot fogják odaállítani. Múlt év szeptember 9-én aztán tel­jesen élére állították a kérdést. Ki­jelentette a tanács, hogy a város szerződésileg kötelezve van a napi­piacot jelenlegi helyéről legkésőbb október 15-éig eltávolítani. A kép­viselőtestület azonban ekkor sem ment bele az elhelyezésbe, sőt el­lenállt ennek a kísérletnek a 15-én tartott újabb gyűlésen is. Mindez természetesen ösmeretes olvasóink előtt, valaminthogy ösme­retes az a hallatlan törvénysértés is, mellyel a megye kezelte e kér­dést, amennyiben a szeptember 24 én megtartott megyegyülésen tárgya­lás alá vette a város határozata ellen beadott felebbezést — dacára, hogy a felebbezési határidő csak 30-án járt le — és megsemmisítve a város határozatát, utasította a kép­viselőtestületet, hogy a piac elhe­lyezéséről újabb határozattal októ­ber 15-ig intézkedjék. Mi akkor egy kissé szenvedelraes hangú cikk keretében rámutattunk arra a titkolt tervre, mely — véle­ményünk szerint — egyedül tette szükségessé a napipiac elhelyezését. Megvádoltunk bizonyos hatalmi kö­röket, melyek anyagi érdeke jött első sorban számításba a piac elhe­lyezésének erőszakos sürgetésénél. Akkor tagadták ezt, sőt határozot­tan fel voltak háborodva e — sze­rintük — gyanúsítások ellen. Es mi — mit tehettünk egyebet — el­hallgattunk. Elhallgattunk, mert tud­tuk, hogy el fog következni az az idő, amely minket, a mi állításain­kat fogja igazolni. Es ime eljött. A mi állításaink, mely szerint a napipiac sürgős elhe­lyezésének kimondását, nem a gróf­nővel kötött szerződés, hanem va­lami más titkolt célok teszik szük­ségessé — beigazolódott. 6 hónappal ezelőtt kellett volna — állítólag a szerződés alapján — a napipiacot elhelyezni és jme — habár a kép­viselőtestület még idejekorán meg­adta erre a felhatalmazást — még ma is a régi helyén van a napipiac. Szóval ami hat hónappal azelőtt annyira sürgős volt, hogy a leghal­latlanabb törvénysértéssel kellett annak végrehajtására a képviselő­testületet erőszakolni, az ma hat hónap után annyira nem sürgős, hogy egyáltalán nem gondolnak an­nak végrehajtására. Mi nem akarunk senkit sem gya­núsítani. Nem is fogjuk hát sen­kire, hogy anyagi vagy más érdek­ből erőszakolta az áthelyezést. De kérdjük minden gondolkodni tudó, jó­zan eszü, elfogulatlan embertő) ; tiszta munka-e ez? Feltételezi-e az elmondottak után, hogy azt a piacáthelyezést egyedül csupán a város érdekében kellett kimondani és hogy a vármegye is csak azért fejtett ki törvénytelen erőszakot e kérdésben, mert a város érdeke ezt igy kívánta ? Hát ami október 15-én sürgős volt, az ma már nem sürgős? Ami október 15-én életbevágó fontosságú érdeke volt a városnak, az ma már nem az ? Erre kérünk választ, ki­merítő választ az intéző köröktől, mert most még jobban kezd érle­lődni bennünk — és azt hisszük a város egész közönségében — az a tudat, hogy ezt a kérdést nem tisz­tán a város érdekéből kezelték az intéző körök, sőt, hogy e kérdésnél a város érdeke egyáltalán nem jött számításba, hanem privát érdekek — legyenek azok akár anyagiak, akár másfélék — játszottak közre az áthelyezés erőszakolásánál. Feleletet várunk tehát sürgősét és kimerítőét: hogy miért volt sür­gős a napipiac áthelyezésének a ki­mondása és ha sürgős volt miért nem helyezték át, miért nem sze­reztek érvényt 6 hónap alatt a kép vi^előtestület határozatának ? SZÍNHÁZ. Színházi műsor : Csütörtök: „Kivándorlók.“ Bátossy Endre 25 éves jubileuma Péntek : „Gyújtogató“ és „Melinda“ Magas Béla és M. Fekete Rózsi jutalom­játéka. Szombat: „Szerencse malacz.“ Vasárnap : „Katalin“ Kállay Jolán és P. Szepesy Szidi búcsufelléptével. Kóbor istenek. Szombaton este premier volt. A „Kóbor istenek“ c. operettet adták elő először. A da­rabról kevés írni valónk van. Egy minden cselekmény nélküli üres da­rab különféle operettekből össze­szedett zenével: ez a „Kóbor iste­nek“. Az előadásról szintén nincs sok írni valónk. A szereplők a leg­nagyobb igyekezettel sem lettek volna képesek a legkisebb sikert sem elérni. Ezúttal azonban az igyekezet is hiányzott. Közönség az első estén sem volt sok, ennek is nagyobbik része még az előadás folyamán hazament. — Vasárnap megismételték a darabot 25—30 ember jelenlétében hasonló sikerrel. Az enseble élén mindkét estén Kállay Jolán állt. Dollárkirálynö. Hétfőn este Ágotay Ferencz jutalomjátékául a „Dollár­királynő“ ment. A címszerepet Jászay Mariska játszotta. Vélemé­nyünk ezúttal is csak a régi ma rád: hogy ebben a szerepben Já­szay semmikópen sem tudja quali- tásait érvényre juttatni. Tom sze­repét Szőregh betegsége folytán Békeffy Róbert játszotta. Alakítása meglepően jó volt, határozott tehet­séget vélünk benne felfedezni. He­lyesnek tartanók, ha kisebb szere­pekben alkalmat nyújtanának neki az érvényesülésre. Dick szerepét ezúttal is Agotay Ferencz játszotta. Agotaynak ez az egyik legjobb sze­repe. Ki is aknázta annak minden részletét a legalaposabban. A kö­zönség szívesen fogadta és lelkesen ünnepelte. Meg kell még említenünk Váradi Mártont, aki Dénes László szerepében és Beleznay Margitot, aki Olga szerepében értek el jelen­tős sikereket. Az előadás különben nem sorozható a legsikerültebbek közzé. Virraszt a szerelem. A közönség egy frivól francia vígjátékot várt és ekép magyarázható, hogy félig telt ház előtt folyt le Flers és Cail- lavet „Virraszt a szerelem“ c. 4 felvonásos vígjátékénak tegnapesti bemutatója. Azonban kellemesen csalódtak, mert ez a vígjáték telje­sen elüt a mai modern francia víg­játékoktól és nem frivól helyzetek kiélezésétől várja a hatást. A darab meséje az, hogy De Iuvigny már- kiné (Sebők Sári) Jacqveline húgát (Fekete Rózsi) Vemet Emészt (Adolf) szobatudósnak (Szőregh Gyula) szánja feleségül. Jacqueline azonban unokabátyjába, De Ivigny Andrebe (Völgyi Rezső), akihez hozzá is megy. A fiatal pár egy ideig boldogan él, azonban házas­ságuk negyedik hónapjában a férj hűtlen lesz, amennyiben régi sze­retőjéhez Lucienehez (Harmath Zseni) megy. Jacqueline, csupán bosszúból Vemet Adolfhoz megy, hogy férjét viszont megcsalja, de ez meg nem történik. Jakqueline ezt még este bevallja férjének, aki azonban hallva, hogy felesége Adolf nál volt, nem akarja elhinni fele­sége hűtlenségét és kibékülnek. A darab tele van ötletesnél ötletesebb helyzetekkel, de nem viszi szerep­lőit lehetetlennek látszó helyzetekbe. A mindvégig szellemes vígjátékban a szereplők nagy része a legnagyobb igyekezettel játszott. Első sorban kell megemlítenünk Magasné Fekete Rózsit, aki ez estén adta jelét mű­vészi kvalitásainak. A naiv szerel­mes asszonyt élethűen játszotta meg. Játékában a kedvesség, báj és ter­mészetesség összepontosult. El is ért ám olyan hatást, amit még ed­dig kevesen értek el Ujhelyhen. Kü­lönösen a második felvonásban a házasságtörési jelenetnél annyi báj jal, kedvességgel adta a naiv fiatal asszonyt, hogy szinte csudáláltuk. Legnagyobb hatást azonban az első felvonás végén érte el, amikor va­lósággal orkánként zúgott taps. Méltó volt hozzá a sikerben Szőregh Gyula és Magas Béla. Mindketten a leg­nagyobb sikerrel, a legkisebb rész­letekig alaposan kidolgozva játszot­ták meg szerepeiket. Kevésbbé mondhatjuk ezt Harmath Zseniről és Völgyi Rezsőről, akik ez estén ugylaLzik egyáltalán nem voltak diszponálva. Ügyesen és mint kezdő színésznőtől dicséretreméltó ered ménnyel játszott St. Hermine bárónő szerepében Váradmé. Különösen re­mek ruhái keltettek feltűnést. Kertész Sándortól és Sebők Sáritól nem vár­tunk sokat. Hozzászoktattak minket ahhoz, hogy játékukkal szemben minimális igényeket támasszunk. De azt már csak megkövetelhetjük, hogy a szerepeikből legalább valamit ta­nuljanak meg. Az előadás egyéb ként jó volt. Bátosi Endre jubileuma. Holnap este lesz Bátosi Endrének a társulat mű­vezetőjének 25 éves színész-jubile­uma. Hercegi) Ferenc kiváló szín­müve a „Kivándorlók“ kerül ezút­tal színre. A közönség körében élénk érdeklődés tapasztalható a jubileumi előadás iránt és előreláthatólag ez este a színházi esték legsikerültebb­jei közé fog tartozni. Magas Béla és Magasné Fekete Rózsi jutalomjátéka pénteken este lesz. Magas Béla a „Gyujtogatók“ c. egyfelvonásos színműben lép fel, ahol egy fregoli-jelenet keretében fogja sokoldalú művészi képességeit érvényre juttatni. Fekete Rózsi „A barátság“ c. egyfelvonásos színmű­ben lép fel. Ez a bájos babaarcu asszonyka, aki valósággal magához hódította a közönséget, e szerepé­ben sikereinek legnagyobbikát fogja elérni. Bájosan kedves egyénisége ebben a szerepben fog az igazi va­lójában érvényre jutni. Pénteken este tehát egy minden tekintetben sikerültnek Ígérkező kellemes szín­házi estére van kilátásunk és ezért hisszük, hogy közönségünk a Magas pár iránti nagyfokú szeretetének ez estén méltó kifejezést fog adni. Búcsú fellépések. A jubileumi és jutalomelőadások közepette nem kis érdeklődés nyilvánul a vasárnap esti előadás iránt is, amelyen P. Szepesy Szidi igazgatónő és Kállay Jolán vendégprimadonna vesznek búcsút a közönségtől. A „Katalin“ operett­ben lesznek e bucsufellépések, mely alkalommal P. Szepesy Szidi Kata­lin cárnőt és Kállay Jolán Germain hadnagyot fogja kreálni. Mindkettő­jüknek elsőrangú szerepeik ezek és igy előreláthatólag egy oly operett előadásban lesz részünk, melyhez foghatót keveset produkáltak az újhelyi színpadon. A kardalosok jutalomjátóka. A szín­ház rabszolgáinak, kik állandó ro­botolással minden elismerés nélkül teszik lehetővé a színházi előadások sikerét, április hó 7-én, szerdán lesz a jutalomjátéka Az „Aranyvirág“ c. operett fog ez alkalomból szinreke- rülni, melyben a fő női szerepet Kállay Jolin fogja játszani. Hisszük, hogy közönségünk méltányolni fogja azt az emberfeletti munkát, amelyet ezek a legcsekélyebb fizetéssel biró tagjai a színtársulatnak az egász színi szezon alatt kifejtenek és az előadáson való tömeges megjelenés­sel lehetővé teszi, hogy — habár csekély mértékben is — elnyerjék erkölcsi és anyagi jutalmukat hosszú, fáradságos és amellett méltánylás nélkül maradt munkájukéit. HÍREK. — Pénzügyi kinevezések. A pénz­ügyminiszter Tokody Viktor sátoral­jaújhelyi helyettes pénzügyigazgatót pénzügyi tanácsossá, — Staut János kataszteri pénzügyi segédtitkárt titkárrá, — Dr. Révész Bódog ügy­védet Nyíregyházára pénzügyi fo­galmazóvá és Iíretovics Kálmán pénz­ügyi fogalmazót Nagybecskerekro segédtitkárrá kinevezte. — Vasúti kinevezések. A keres­kedelemügyi miniszter Bdzsó Pál sátoraljaújhelyi forgalmi főnököt a debreceni üzletvezetőséghez rendelte be és III. ügyosztály vezetésével bízta meg. Forgalmi főnökké RÖszner Tivadar főellenőr, állomásfőnök, ál­lomásfőnök kó pedig Steinhäger Sán­dor gyöngyösi álloinásfőnök nevez­tetett ki. Kineveztettek ezenkívül dr. Schön Hugó pályafőorvos egész­ségügyi tanácsossá, Polsz Edhard zólyomi hivatalnok Legenyealsómi- halyiba és Bistey Rezső feledi hi­vatalnok Vidrányba állomásfőuökké. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Földes Albert nagykárolyi pénzügyi segédtitkárt Sátoraljaújhelybe áthe­lyezte. — A választó polgárok fi­gyelmébe. Figyelmeztetem a t. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Elsőrangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Gasinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőiaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents