Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-17 / 22. szám

Tizenkettedik évfolyam. 22. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, márczius 17.

POLITIKAI ÚJSÁG.

Megjelen minden szerdán és szombaton este.

Kéziratokat vissza nein adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál.

LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS:

MATOLAI ETELE. ür. BÚZA BARNA.

Előfizetési ár:

Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér.

Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk.

JKárczius 15-ének ünneplése.

A szabadság hajnalhasadásának nagy napját, március 15-ét ez évben is a szokott fénnyel ülte meg Zemplénvármegye közönsége. A legfényesebb természetesen a központban, Ujhelyben volt az ünneplés. Felekezetek , iskolák, testületek mind ünnepeltek. Ledült az egyes osztályokat szétválasztó válaszfal és mintegy eggyé forrva ünnepelték az emberelő legszentebb jogaink kivívásának örökké nagy napját.

Az ünnepélyekről az alábbiakban számolunk be részletesen: Rőm. kath. templomban.

Az első hivatalos Istentisztelet délelőtt 9 órakor tartatott meg a róm. kath. plébánia-templomban. Az ünnepi misét Bessenyei István plébános tartotta káplánjai segédletével egy mellékoltárnál, mivel a templom átalakítás munkálatai következtében a főoltárt már elhelyezték. Az ünnepi misén megjelent Dókus Gyula alispán vezetésével a vármegye és város, valamint az állami hivatalok tisztviselő kara. Mise végeztével a közönség nagy része átvonult a református templomba.

A ref. templomban

az ág. ev. és az ev. ref. hitfeleke- zetek együttes istentiszteletet tartottak. Az istentisztelet d. e 10 órakor kezdődött. Fejes István ev. ref. esperes egy imával vezette bo az istentiszteletet. Az ünnepi beszédet Dómján Elek ág. ev. lelkész mondotta nagy hatast keltőén. Mintegy 3jé óráig tartó beszédben lelkesen vázolta a márciusi eseményeket és buzdított hazafiságra. Az ünnepség a szózat hangjai mellett fejeződött be.

Az izr. templomban

d. e. 11 órakor kezdődött az ünnepély. Az izr. iskola növendékeiből alakított énnekkar a Hymnuszt énekelte. Utána Eibúsütz Izsák főkántor mondott egy imát. Az ünnepi szónoklatot dr. Goldberger Izidor rabbi tartotta. Megkapóan szép szavakkal beszólt a márciusi nagy napokról, az azt követő szomorú időkről és általában a magyarság 400 éves szenvedéseiről. Az istesztiszte- letet a szózattal fejezték be.

Innen a

színházba

vonult az istentiszteleteken részt vett ünneplő közönség. A színházban már akkor rengeteg sok ember várta az ünnepség megkezdését. Az ünnepélyt Dókus Gyű1 a alispán nyitotta meg rövid, de lelkes beszéddel. Utána Búza Barna orsz. képv. mondotta el az ő szokott ékesszólásával az ünnepi beszédet. Szavainak valósággal gyújtó hatása volt. A közönség nem egyszer szakította félbe zajos tetszés nyilvánításaival a beszédet. Különösen a beszéd befejezése — melyben további lelkes hazaszeretetre buzdította a jelenvoltakat — hatott Farkas Andor árvaszéki ülnök „Március 15.“ c. saját zerzeményü versét szavalta el élénk tetszés mellett. Az ünnepélyt Kincsessy Péter a sátoraljaújhelyi függetlenségi kör elnöke zárta be rövid beszéddel. A közönség még elnénekelte a hymnuszt és aztán eloszlott.

Bankett.

Az ünnepségek sorozatát 250 terítékes egy bankett fejezte be. Az asztalfőn Dókus Gyula alispán jobbján Matolai Etele nyug. alispán és balján Thuránszky László vármegyei főjegyzővel. Ott voltak azonkívül : Búza Barna orsz. képviselő, Kiss Ödön h. polgármester Eise- man Oszkár pénzügy igazgató, Eiserth István főügyészi helyettes, Bereg- szászy István tanfelügyelő, Hönscli Dezső műszaki főtanácsos, Besse- nyey István apátblébános, Fejes István ref. esperes, Goldberger Izidor dr. rabbi, Donján Elek ág ev. lelkész, Keresztesy Lajos, Chanáth Emil és Képes G^ula táblabirák. stb.

Az első felköszöntőt Dókus Gyula alispán mondotta a hazára. Matolai Etele az ünállló bankért harcoló vezérekre: Kossuth Ferencre, Justh Gyulára, Holló Lajosra és gr. Baty- thyánvi Tivadarra, felköszöntőket mondtak még: Szirmay István, Somogyi Bertalan és Búza Barna. A felköszöntők sorát dr. hódossi Kiss Ernő zárta be, aki Dókus Gyulára emelte poharát. A szépen sikerült bankett — melyet özv. Kovacsics Ignáczné szervírozott igazán dicsé- retreméltóan — 11 órakor ért véget.

Iskolákban.

A főgimnáziumban, az intézet tor natermében d. e. 10 órakor volt az ünnepély. Az ünnepi beszédet Kantha Géza Vili. o. t. A Kazinczy-önképzőkör elnöke mondotta dicséretre- méltó szónoki hévvel. Szépen szavaltak Budai István IV. o. t. és Kulics Kálmán II. o. t. Revicky Ab- rahám VII. o. t. játszott cimbalmon ügyesen egy Kurucz ábrándot, Az ének és zenekar számai töltötték be a programm többi számait, melyek betanításáért és a rendezésért Kucsera Rezső tanárt illeti érdem.

Az áll. polgári leányiskolában az

ünnepély a lapunkban ösmertetett programm szerint folyt le sikerrel. Az ünnepi beszédet dr. Behyna De- zsőné Bogdánffy Malvin tanárnő mondotta.

A polg fiúiskolában és a róm. hath, elemi iskolában is volt ünnepély. Az előbbiben Kertész Ödön igazgató, az utóbbiban Ladotnérszky Béla igazgató mondta az ünnepi beszédet.

A sátoraljaújhelyi orth. izr. elemi iskola ezidén is szépen ünnepelte a szabadság napját. A Himnusz el- éneklése után Gárdos Mór igazgató tanító, az ünnepség rendezője előbb érdekes történeti visszapillantást tett, azután Jelk.es szavakkal méltatta a nap jelentőségét. Hárorane- gyedórás beszédének jelentékenyebb szakaszainál a tanulók alkalmas hazafias dalokat énekeltek vagy alkalmas verseket szavaltak. így pl. midőn az előadó tanító az uj eszmék előharcosáról és a szabadságharc leikéről, Kossuth Lajosról szólt, egy tanuló „Mi a Kossuth Lajos neve“ cimü költeményt szavalta el nagy hatással; Petőfi szereplésének ismertetése után a „Talpra magyart“, a márciusi ifjúság dicsőítése után pedig Pósa Lajos „Márciusi ifjúság“ cimü szép költeményét szavaltak. Mély hatást tett a közönségre az előadás utolsó része. Midőn az előadó ügyeit ecsetelte, mily szomorú, siralmas sorsra jutott az ország a világosi fegyverletétel után, a tanulóság rázendített a „Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos“ szomorú nótára.. Végül Alexander Vilmos iskolasz/.éki elnök is intézett nehány lelkes szót a tanuló-ifjusághoz, mire a szép ünnep a Szózat éneklésével véget ért.

Vidéken,

Gálszécs városa hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg március tizenötödikét. Délelőtt a ref. templomban tartatott istentisztelet. Azután a különféle iskolák rendeztek ünnepélyeket. Este a Kaszinóban közvacsorára gyűltek össze a tagok. Hazafias, emelkedett szellemű beszédeket tartottak Dr. Molnár Béla, Ihnátko Emil g. kath. és Péter Mihály ref. lelkészek.

Nagyrozvágyon. Szép ünnepély keretében áldozott a nagy idők emlékezetének Nagyrozvágy hazafias közönsége délelőtt alkalmi istenitisztelet volt, délután pedig a tulajdon- képeni ünnepély tartott meg nagy közönség részvétele mellett. Hazafias szavalatok és énekszámok lelkesítették a hallgatóságot. Az iskolás gyermekeken kívül Szabó Jo- lánka és Szabó Sándor felserdült ifjak szereztek hatásos szavalataikkal sok gyönyörűséget. Az ünnepély rendezése a ref. egyház derék tanítójának, Szabó Mihálynak az I

érdeme, ki heteken át tartó fáradsággal gyakoroltatta be az énekszámokat és szavalókat. Este a ref. egyház orgona alapja javára jól sikerült táncmulatság rendeztetett. Az első ilyen nyilvános megünneplése márczius 15-nek mély nyomokat hagyott a közönség lelkében.

Lelkek a mocsárban.

A fővárosban sokat beszéltek és Írtak mostanában a lakásuzsoráról és egyéb nyomorúságokról. Fürge újságírók akik éjszakai rassiákon barangoltak és óvatos sociológusok, akik hiteles statistikát böngésztek egyaránt konstatálták, hogy borzalmasan növekszik az ínség meg a bűn. Legkivált a gyermekvilágban.

De hát miért nem esik szó a vidékről, az egész országról is ? Csak Budapesten pusztít a nyomor és rajta kívül, hogy úgy mondjuk — minden fenékig tejföl ?

Bizony nem csak Budapestre szabad gondolnunk, mikor az életnek ilyen borzalmairól megemlékezünk. Amikor arról beszélünk, hogy bűn és nyomor születnek csak igazán egy anyaméhben, a társadalomnak annak a legmélyebb poklában, ahová müveit ember pillantása jóformán sohasem vetődik, csak a statisztika száraz számaiból sejt valamit a létezéséről, Es a legisszonyubb lakója ennek a pokolnak a gyermeklólek.

A foglalkozásszerü betörők, szélhámosok, orgazdák, utonállók seregét — mint valamikor a szultán hires janicsárjait — már a fejletlen gyermekkorban sorozzák. Amikor a lélek még olyan hajlékony, mint a fűzfavessző s épp úgy hajlik a jóra mint a rosszra; akkor jelenik meg u modern, káprázatos gazdasági fejlődés ijesztő réme, a tömegnyomor és végzetes ölelésü karjaival löki, hajtja a kicsinyeket a bajba, a züllésbe. A gonosztevők túlnyomó n-agyrésze már a gyermekkorában az volt, amire a sors kiszemelte. Már a gyermekkorban járta az iskoláját későbbi pályájának, a bün- tevésnek és amikor fejletlen testében alig pislákolt még az öntudatlan lélek már a börtön csemetéje volt. Elhagyott gyermek nem csak az akinek nincsen apja-anyja, vagy akit kilöktek az utcára, hogy ott pusztuljon ; hanem elhagyott kevés kivétellel a legszegényebb néposztálynak, főképp a munkásnak a gyermeke is. Es ha megondoljuk, hogy az egész nap munkába görnyedő szülők közül hányán hagyják gondozatlanul az utca nevelésére kicsinyeiket: nem fogunk többó csodálkozni rajta, ha az újságban olvasunk egy-egy esetet, a mikor apró gonosztevőket a leguuNagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság.

Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl.

GYÁRT: MÁRCZ1USI, KORONA ÉS CASINO SÖRT.

Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza.

Zemplénmegyei képviseletetek : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és

Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak.

Lapunk 4- oldal