Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-09-09 / 71. szám

FELSOMA GYARORSZAGIHIRLAP Szerda, szeptember 9. 7l. szám (3) — Halálozás. Révy Géza Viktor, műszaki'tanácsos, a Bodrogközi Tisza szabályozó társulat igazgató főmér­nöke tegnap Királyhelmecen ineg- li alt. — Egyházmegyei hir- A tokaji róm. kath. plébániai állásra Karnis István tokaji káplán neveztetett ki. — Eljegyzés. Bajusz Andor szolga- biró f. hó 8-án váltott jegyet Gy'ó- rötskey Márthával, néhai Gy'órótskey István ungmegyei nagybirtokos és neje, született Ambrózy Zsófia leá­nyával Ungváron. — Biróválasztás. Borsiban f. hó 7-én gr. Hoyos szolgabiró elnöklete alatt ment végbe a biróválasztás, három jelölt közül egyhangúlag Ma- tisz János választatott meg. — Eljegyzés. Birnbaum Henrik hely­beli kereskedő eljegyezte Meisels Izrael miskolczi kereskedő leányát, Fánikát. — Ajarlamenti bizottság oly arány­ban foglalkoztatta az országgyűlési gyorsíró irodát hogy Fenyvessy Adolf a gyorsiroda főnöke, a már évek óta működő nagyszámú „Yost“ írógépek hez még újabb 20 kisegítő Yost gé­pet és munkaerőt kért a Newyork palotában elhelyezett Yost Írógép Részvénytársaság igazgatóságától, Budapesten — Szerencsétlenség ! Még csak most építteti özv. gróf Almássy Györgyné Garanyban palotáját, inár is megkí­vánta áldozatát. Folyó hó 5-én Bik- kes Mihály az álványról lezuhant és szörnyet halt. Most folyik a nyo­mozati, hogy kit terhel a felelősség. — Betörés a róm. kath. templomba. Nemrég újságoltuk, hogy a helybeli korona-utcai izraelita templomba be törtek és három perselyt kifosztot­tak tartalmától. Vasárnap, szeptem­ber hó 6-án este hasonló körülmé­nyek között törtek be a róm. kath. plébánia templomába. A templom­fosztogatásokból mindinkább nyil­vánvalóvá válik, hogy itt egy kéz dolgozik, még pedig olyan kezű em bér, aki a helyzettel és körülmények­kel teljesen tisztában van. Sőt azt hisszük, hogy a Debreczenben, Kas­sán, Szatmárt és itt egymásután tör­tént templomi betörések ugyanazon banda garázdálkodása. A betörés vasárnap este, vecsernye után, tél 6 és 8 óra között történt. A temp­lomfosztogató még a délután folya­mán rejtőzhetett el a templomban és Szent-Antal perselyét, melyben mintegy 200 korona volt, feszitette föl és fosztotta ki. Azonkívül egy másik perselyt is feltört és a benne volt 10—12 korona készpénzt ellopta. A harmadik perselynél csak kísérle­tezett, annak tartalmához nem tudott hozzáférni A templomból akkor ju­tott ki a furfangos eszü betörő tol­vaj, mialatt a harangozó este 8 óra­kor a toronyban volt elfoglalva. — Mire a betörést észrevették, az is­meretlen betörőnek ismét csak nyo­ma veszett. A templomban csak a feltört perselyek hirdetik, hogy ott szerencsés kezű betörő járt, aki ez­úttal 200 koronánál nagyobb összeg nek jutott birtokába. Ez alkalommal hírül adjuk, hogy Papp József hely­beli béltisztitó, akit a zsidó templom­beli betörés alkalmából gyanúsított a rendőrség, teljesen ártatlannak bi­zonyult. — Egy magyar találmány sikere az egész világon. Dr. Vámossy egyetemi tanár zseniális felfedezese a Purgó immár az egész világot bejárja. A világ leghirnevesebb egyetemi taná­rai mint: Biedert titkos tanácsos. Czerny udvari tanácsos. Korányi fő­rendiházi tag. Lapponi pápai orvos, Stofellaa lovag, Tunicliffe londoni kórházi igazgató, stb. állandóan ren­delik s a legmelegebben ajánlják, a Purgó t min egy kitűnő izü, biztos, páratlanul enyhehatásu hashajtót, mely nemcsak felnőtteknek, de gyer­mekeknek sőt csecsemőknek is ad­ható. — A legjobb hajfestöket és szere­ket. melyek az arczbőr, a haj és a fogak szépítésére szolgálnak, kétség­telenül Czerny I. Antal, Becs, Kari- Ludvighst. 6. készíti. A kiszolgálás itt oly lelkiismeretesen történik, hogy nem mulaszthatjuk el t. olvasóinknak ezen czéget legjobban ajánlani. E már többször kitüntetett czégnek gazdag árjegyzéke, melyet kívánatra bárkinek ingyen küld, elég érdekes arra, hogy átnézessék. Különösen hí­resek az „Osan“ Keleti rózsatej és a Tanniugene készítményei. IRODALOM. Petőfi verseiről. Irta: Búza Báli. És azután egymásután teremnek néha vad hangokba csapongó Költe­ményei. Ezekből látjuk mennyire igaz az, hogy, aki nagyon tud sze­retni, az nagyon tudhat gyűlölni is. Ismerjük azt a versét, amelynek refrainjében igy szól: „Bármit mondjon a szemtelen hizelgés, Nincsen többé szeretett király!“ Micsoda szenvedély és düh szól belőle ezen sorokban: „Föllázitom a kerek világot: Föllázitsam-e ellenetek, Hogy a dühnek Sámson orejével Milíiónkint nektek essenek? Megkonditsam a halálharangot. Hogy borzadjatok hangjainál? Bármit mond a szemtelen hizelgés Nincsen többé szeretett király!“ Es amit Ausztriáról ir, abban a versében szenvedélye gátat tör, és átlépi a költészet határait. Ebben az időben irta a Király-es­küje ez. balladáját is. Majd bátorítani akarja nemzetét. Tudja, hogy ezt úgy éri el a legbiz­tosabban, ha gyávaságát lobbantja*- szemére. A gyáva faj, a törpe lel­kek . . . kezdetű versének utolsó szakában valóságos extazissal be­szél : „Mit mondotok, mit tesztek akkor, Ha a világnak sarkai Földindulástól és menydörgéstől Tőből meg fognak ingani? Ha összevész mint négy vadállat Es pusztit mind a négy elem, S én vérbemártott lantomat majd Véres kezekkel pengetem !“ Milyen csudálatos Petőfi itt min­denütt! Ha szerelmi verseiben a fáj­dalmat, mély bánatot csodáltuk, itt a lángoló szenvedély, a harag, a nemes düh elragad. Szinte láztól resz­ketünk, midőn hatalmas verseit ol­vassuk. Már nem tud várni tovább. Már látja a tornyosuló felhőket hazája egén. Már érzi a kitörni készülő vi­hart. Fut a toronyba és „megkon- ditja azt a vészharangot.“ Hiszen csakugyan úgy zúg az ő Forradalom cimü dala, mint a nagy zűrzavarban kongó vészharang Olvassa el mindenki ezt a verset, Es aki nem érez a végén valami olyan érzést, mint akinek fel kell ugorni a terített asztal mellől vagy a kényelmes ágyból és futni rohanni a veszedelembe, megmenteni vala­mit, ami mindennél becsesebb, — hát az ne is olvasson Petőfitől köl­teményt. íme igy kong a vészharang : „Haloványul a gyáva szavamra, dalom Viharodnak előjele forradalom. Szomorúk az idők, a napok feketék. Odahagyták agyaid, óh nemzet óh nép Csak azért szakitád le bilincseidet, Hogy újabb nehezebb vas emészsze ke­zed?] Lealázod s óh haza szent fejedet, Piszok ülje a hir koszorúja helyett? Kezed ott van a kardon, a markolaton! Ki fog élni. ha nem te, dicsőn szabadon ? Mire elfogy a bor. mire csattan a csók Jeladásra emelhetik a lobogót“. És e hatalmas riadó megírása után tényleg nemsokára bekövetkezik a nemzet élet-halál harca. Istenem, be szép idők voltak ezek ! A múltakat visszaálmodó lelkem uj­jongó lelkesedéssel, vad szenvedély- lyel, s kitörő dühével olvassa sok helyen a Petőfi verseit, miket ekkor irt. Nem is versek ezek már, de lán­goló betűk. Heine az Aetna tiizörvényébe bo- mártott fenyővel irta az égre, hogy: Szeretlek Agne! Mindig ilyen lángoló betűk jutnak az eszembe, ha a Petőfi forradalmi költészetét olvasom. S ha a lelkese­déstől, dühtől és fájdalomtól, mik soraiban megszólalnak, megrésze­gítve föltekintek az égre, mintha az oda felirt lángoló betűkből olvasnám, megismételve mormolom én is: „A Kárpátoktól le az al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar ! Szétszórt hajával, véres homlokával All a viharban maga a magyar !“ stb, Rapszodikussá vált lelke már szét­szakítja a poezis technikájának lán- czait. Már nem gondol formákkal, versszakokkal, doktrínákkal, miket különben sem nagyon respektált. Mint a gátat tört zúgó áradat ömlik el versein a szenvedély, és mégis — különös — oly szép versek ezek. „Ezernyolcszáz negyvennyolez, te csillag Te a népek hajnalcsillaga! . . . Megrirradt, fölébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka! A reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk, Almainkban, Alattomban Megcsapolták sziveinket, Hogy kioltsák életünket, De maradt még a népeknek vére Annyi, ami fölkiált az égre ! stb. Szenvedélye,, mely gátat tört, most már pusztit is, húrján olyan hangok zendülnek meg, melyektől az első pillanatra visszatántorodunk. De lantjának hangja tulbúg min­den vészkiáltást, s mint a tüzet jel­ző vészharang tudatja velünk, hogy : itt a forradalom ! Ismerjük azt a kétségbeesett ver­sét, amely igy kezdődik : „Lamberg szivében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jő talán, stb.“ Ekkor irta Kont és társai cimü balladáját. Azonban sem az idő, sem a költő lelkülete nem volt alkalmas arra, hogy ebből ballada váljék. — Nem a múltról, de a jelenről szól ő ebben is. Forradalmi ének ez, mint a többi. Megleljük őt a csatában is. Óh, itt jól érzi magát. Elemiben van, mint a vészmadár a tenger bömhö- lóse s az ég villámai között. Az ágyudörgésen felül hallatszik az ő hangja, s a puska füzénél vakítób­ban ragyognak az ég boltjára irt vészes betűi: A földön is harag, Az égen is harag! Kifolyt piros vér és Piros napsugarak! A lemenő nap oly Vad bíborban ragyog 1 Előre katonák, Előre magyarok!“ stb. (Folyt, köv.) A szerkesztőség üzenetei: P. I Nagy nihály. A koronát, melyet K. L. zászlónkra adott, mai postával pntnok visszaküldötte, amint ön azt kívánta. A méltatlan meggyanusitásért tehát elégté­telt vett magának, dr N. B. Bpest, Meghívóink már elfogy­tak s igy a küldött czimeket sajnálatunkra már fel nem használhattuk. Egyet küld­tünk az Abauj és Vidékének szives közlés végett. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA. Kiválóan finom válogatott gyöngy és muskotály fajú piros és fehér bogyóju csemege szőlőt küld szét Kricsfalussy János csemege, szőlőtelepe csinosan fo­nott 5 kiló posta kosarakban nagy gonddal csomagolva 3 ko­rona utánvét mellett vagy előze­tes beküldése mellett ez összeg­nek bérmentve. — Megrendelések 1 fenti czimre Nyíregyháza kül- j dendők ' - • 6586—1903. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. A saujhelyi kir. tvszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Rimár József végrehajtatnak Busányi Pál és neje Megala Emma végrehajtást szenvedő elleni 2400 kor. tőke kö­vetelés s jár. iránti végrehajtási ügyé­ben a saujhelyi kir. tvszék, a sauj­helyi kir. jbiróság területén levő Sá­toraljaújhely rend. tan. város hatá­rában fekvő a sátoraljaújhelyi 3852 számú tjkvben A. 41—2 sor szám alatt foglalt Busányi Pál és neje Me­gala Emma tulajdonául Írott 2400/1/f és 2401 /f hr. számú igatlan és 733. ő. i. sz. 'házra árverést 3600 Koroná­ban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1903. évi ok­tóber hó 20-án napján d. e. 10 óra­kor ezen kir. tvszék, mint tkvi ‘hat. hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 c/0-át vagyis 360 koronát készpénzben vagy az 1881: LX. t.-cz 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 3333. sz. alatt kelt lg. M. rendelet 8, §-á- ban kijelölt óvadékképes értékpapí­rokban a kiküldött kézéihez letenni vagy az 1881. (évi LX. t. c. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. Saujholyben a kir. törvényszék, mint tkvi hatóságnál 1903. évi aug. hó 5. napján. Keresztessy, kir. tvszéki biró. Candesmann jYíiksa könyvnyomdájában. 1354—1903. vlitó sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-cz. 102. §a értelmében ezennel- közhírré teszi, hogy a sa­ujhelyi királyi járásbíróság 1903. V. II. 393/2 sz. végzése következtében Dr. Thuránszky Zoltán ügyvéd által képviselt Ernst Ferencz galgóczi la­kos javára Markovics Gyula sauj- lakos ellen 1200 kor. s jár,' erejéig 1903. évi aug. hó 3-án foganasitott kielégítési végrehajtás utján felül­foglalt és 2481 koronára becsült kö- vetKező ingóságok u. m.: kávéházi berendezés, nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a saujhelyi kir. jbiróságnak 1903. évi V. II ” 393|2 sz végzése folytán 400 kor. tőke- kövelés ennek 1902. év aug. hó 20. napjától járó 5°/o kam. y^'o váltó- dij és eddig összesen 28 K. 71 fill.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Saujhelyben alperes üzlethe­lyiségében leendő eszközlésére 1 903. évi szeptember hó 25-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. éviLX. t -c. 107. és 108. §-ai értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingó­ságokat mások is le is felülfoglal­tatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t,-cz. 120 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Saujhely 1903. évi szept. hó 3 napján. Fejér Zoltán kir. bir, végrehajtó

Next

/
Thumbnails
Contents