Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-09-05 / 70. szám
70. szám (3) FELSOM AG YARORSZAGI HÍRLAP Szombat, szeptember 5, nyelve csak annyi ott a katonaságnál, mint a kutyaugatás senki se ad rá semmit. Azért dalolja aztán a magyar fiú busán, mikor a német parancsszóra kell e igedelmeskedni: — Mért nem mondja magyarul, hogy [mit akar, Hej, de sokkal szívesebben cselekedne [a magyar. Hát mondjátok meg, ha igaz magyar érzés lenne a kormánypártban, nem azt kellene é mondania: »Igazad van te függetlenségi párt, én is látom, hogy szégyen ez az állapot, hát én is hozzád állok, s követeljük együtt a a magyar vezényszót « De nem mondja, mert nem azt nézi, hogy mi lenne jó a nemzet nek, csak azt, hogy mit parancsolnak a bécsi németek. A német pedig sose akart jót a magyarnak. Most is borzasztóan haragusz- nak, hogy a függetlenségi párt igy sarkára állt és nem enged a nemzet jussából, — hát a szegény katonákon töltik ki a bosszujokat. Azt hiszik, hogy majd az a sok erőszakkal bent tartott magyar katona, meg azoknak a szülei, rokonai mind a függetlenségi pártra fognak azért haragudni, s a kormánypárthoz állnak. Pedig hiába számítanak ilyen gonoszul. Mert a függetlenségi párt a magyar nyelvért harcol, becsületes magyar ember pedig nem haragudhat azokra, »kik a magyar nyelvért küzdenek. Hanem haragudni fog arra a kormánypártra, melyik eltűri az ilyen gonosz erőszakosságot, s amelyik nem akarja kivívni, hogy magyarral vezessék a magyar katonát. Ha majd választás lesz, emberek: jusson eszetekbe, hogy a kormánypárt egyebet se csinált, csak akadályozta, nem engedte, hogy magyar legyen a vezényszó a magyar katonáknál, és törvény ellenére erőszakkal bent tartotta a kaszárnyában a magyar fiukat há rom hónapig. S akkor aztán legyen lelke még valakinek erre a magyar nép ellen dolgozó pártra szavazni! A zemplénvármegyei Kazinczy- kör intézöségéhez Szárnyat öltve, égre törve érted Honszeretet, hogy a szent tüzet Lángra gyújtsuk, mert ha ez kialszik, A hon elvész . . . ébren legyetek. Helyi lapjaink, a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör életre keltése tárgyában már felszólaltak, tehát most, amikor közeleg az őszi idény, a mikor a K. kör tagjai egy otthon és működési tér hiányát leverőleg érzik és a második év kezdetének csüggedéssel néznek elébe, felemeljük mi is kérő szavunkat a K. kör intézöségéhez, hogy méltóztassék már a közgyűlés határidejét kitűzni, a közgyűlést megtartani és azt a nemes, hazafias célt, amely a K. kör alapszabálya Il-ik fejezetében megírva olvasható: „a Kazinczy kör célja, a hazai irodalom és művészet pártolása, ismertetése terjesztése Zemplénvármegye területén, a közművelődésnek nemzeti szellemben való előmozdítása“ — valahára megkezdeni, a cél kivitelére nézve kellő lépéseket tenni, mindenekelőtt pedig körhelyiségről — haladék nélkül — gondoskodni méltóztassék. A körhelyiség bérbevételét megkönnyíti jelenben a Sátoraljaújhelyi Városi Kaszinó helyiségének azonnali bérbeadása iránt, a ház tulajdonosa által közzé tett hirdetmény-1 ben nyílt alkalom. ^ De ha — feltéve — az a hirdetés, bármily okból, érvényét vesztette volna is már ? és ha a hangversenyek tartására alkalmas nagyteremmel összekötött ház, most rögtön bérbe vehető nem lenne is, mél- tóztassanak ily terem nélküli, bármely különben megfelelő 3—4 szobás lakást bérelni, hogy az egy óv vei ezelőtt megalakult Zemplénvármegyei Kazinczy körnek valahára biztos otthona Jegyen, ahol létezésének életjeleit adhassa, szellemi működését nemzeti szellemben megkezdhesse. Hiszen, utoljára is, a Zemplénvármegyei Kazinczy kör nem arra a célra alakult, hogy idegen zeneszerzők műveinek trilláiban gyönyörködjék csak, mert ez legfeljebb a kör céljának elérésére nem is sti- pulált, egyik eszköz lenne vagy lehetett volna akkor s oly esetben, ha ez a kör a közinivelődésnek nem nemzeti, nem magyar hazai, hanem cosmopoliticus, t. i. világ szellemi (hazátlan) mivelődése és terjesztésére alakult volna, úgy de a körszabály fennebb szószerint idézett szövegéből arra a meggyőződésre kell jutni minden magyarnak és minden ilyen körtagnak, hogy ide gén zeneszerzők müveinek oly gyakori, sőt mondhatjuk túlnyomó előadása, — a kör hazafias célja, a magyar szellem veszélyeztetése nélkül, mint művelődési eszköz nem is lenne alkalmazható, mert alapszabályunk nemzeti, tehát magyar mi- velődést tűzött ki célul. Már pedig az a sok idegen dal, idegen zene a gyengék lelkületét megfertőzted és kiirtja a némelyeknél még erős gyökeret nem is verhetett hazafias érzést, tehát éppen ellenkezőjét szüli annak a célnak, a mely alapszabályainkban kitűzve lett. Nem akarunk mi gátat vetni a világ mivelődés zenei utón való terjedésének sem, de minthogy ez a kör nemzeti célra, magyar hazafias célok megvalósítására alakult, nem tűrhetjük, az eddig szabályellenesen összeállított, mert hazafias célunkat ki nem tüntető, orfeum- szerű, idegen szellemű estélyeink fölényét, uralkodását és azt, hogy a Kazinczy tisztelt neve alatt, a magyar hazafias szellem irogatására alkalmakat adjunk, az ő neve alatt észrevétlenül germanisáljunk. Eddigi működésünk teljességgel nem felel meg kitűzött hazafias és irodalmi közmivelődósi célunknak. Volt-é egy év lefolyása alatt, eszmecsere? Nyílt vitatkozás? Hol vannak folyóirataink ? és szellemi termékeink? Hol van a kör otthona? egy he lyiség, ahol lapokat olvashatnánk? Mily irodalmi pályázatokat nyitott és vidéken hol tartott irodalmi ünnepélyt egy év lefolyása alatt, ez a megyei K. kör ? Hogy lehet erkölcsi testületnek tagsági dijat szedni ellenszolgáltatás nélkül?! Van-ó vagy lesz-é évkönyv és mit fog az tartalmazni? Ha ezekre feleletet kapunk, meg fog győződni a t. közönség, hogy a zenei^ külsőségeken kívül, ez a kör egy év alatt semmi irodalmi vagy művészeti alkotást nem produkált, tehát létjogosultsággal még ez idő szerint nem bir, ha pedig alkotni nem akar, ha a magyar hazafias szellem emelésére mit sem tesz, sőt az idegen szellemű zenei előadásokkal elvezeti és tagjait, legnagyobb részben, orfeumszerü estélyekkel gyönyörködteti és jövőre is ily eszközökkel fog működni? Mél- tóztassanak azt, a tagsági dij beszedése előtt, őszintén megmondani, hogy mi, a kik az alapszabály, szószerinti és magyar szellemben magyarázott szövegében bíztunk, kiábrándulhassunk, és annak a célnak valósítását másutt, más alakulással kereshessük úgy, hogy a magya- nernzeti mivelődést terjesztve, irodalmi dolgozataink, előadásainkkor minket nem az örökös zongorázás, hanem a magyar szívhez szóló tárogató bus hangjai gyönyörködtes senek. Kérjük, a már más nagyobb városokban divó Kurucz-esték tartását és azok jövedelmének az 1848/9-iki közhonvédek és segélyezésre szorult megyebeli lakos honvédaltisztek közötti szétosztását. A vármegyei Rákóczi-ünnepély megtartása előtt egy héttel, Dókus Gyula alispán, Matolai Etele, Karsa Ferencz id. Bajusz József, dr. Peré- nyi József, dr. Szirmay István, dr. Székely Albert és dr. Kossuth János, mint a magyar irodalom sátoraljaújhelyi közharcosai sorából fel- iiivattak közül megjelent szakférfiakkal tanácskoztunk is már a Ku- rucz-estélyeknek mondott czólra leendő tartásáról és oda concludáltunk, hogy mint Kassán, úgy Saujhelyben és e megyében is a Kurucz-esték tartását a Kazinczy kör intézősége intézze és legyen szives mielőbb programmjába fel venni, megtartani. Id. Bajusz József. Fentebbieket aláírom, a következő megjegyzésekkel : 1. Közgyűlés összehívását annál szükségesebbnek tartom, mert a kör jelenlegi tisztikara nem választásból került ki, csak a kör megindítóinak tanácskozásából, conferentiá- ból. A közgyűlés tehát egyenesen azon felhívással hivandó össze, hogy most már formaszerüen — hogy úgy mondjam — alkotmányosan megalakuljon. 2. A nem magyar, ugynev. salon- vagy classicus. zenétől nem féltem ugyan a nemzeti szellemet, nem félek a germanizálástól: de az mindenesetre igaz, hogy célunk nem volt zene-akadémiát alkotni Már pedig a múlt idényben, kivált utolja felé, a kör estélyein Szinte kizárólag a zene szerepelt, és abban is mentül kevesebb, vagy semmi magyar zene. f 3. Helyiséget szerezni mindenek felett égető szükség, mert a nélkül a kör önkényt feloszlik, megsemmisül.*) Matolai Etele, a Kazinczy-kör Irodalmi szakosztályának elnöke, *) E cikket megerősíti épp a mai szám hírei között olvasható műsora a Kazinczy kör estélyének, Szerb. HÍREK. — Szeptember—November. — A szeptember-novemberi negyed alkalmával bizalommal kérjük ama tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, az előfizetés megújítására és lapunknak ismerőseik körében való terjesztésére. — A kiadóhivatal. — A f.-zempléni ev. ref. egyházmegye őszi rendes közgyűlését a kis- azari ev. ref. egyházban tartotta meg aug. hó 7-én, Betnáth Elemér egyházmegyei gondnok és Hntka József esperes elnöklete alatt. A gyűlés népesnek mondható, a hivatalnoki kar, a lelkészek és tanítók majdnem teljes számmal jelentek meg, a távollévők is elfogadható okokkal mentették ki magokat. A közgyűlés megkezdése előtt Istenitisztelet tartatott az ev. ref. templomban ; a szokásos imát Rácz József kisráskai lelkész mondotta. Istenitisztelet végeztével megalakult a közgyűlés; az üresedésben levő papi és világi tanács- birói székek, a mint a felbontott szavazatokból megállapittatott; Virág József lasztoméri lelkészei és Besse- nyey István a miglószi egyház buzgó, jótékonyságáról ismert főgondnokával töltettek be, mindketten — miután magokat a szolgálatra felajánlották, s az egyházmegyei gondnok által szívesen üdvözölhettek, — az esküt a közgyűlés színe előtt letették. Ezután az esperes olvasta fel félévi jelentését, a mely egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett. A félévi jelentés szerint egyházmegyénk hajója akadály nélkül folytatja útját,, nagyobb rázkodtatásnak e félév alatt volt kitéve. Bejelentette az esperes Elek Sándor volt tussai ny. lelkésznek Saujhelyben történt halálát, aki 79 évig hordotta az élet terheit. Hű munkás volt az ur szőlőjében, az 1848-iki szabadságharcz- ban karddal kezében szolgálta e harc ügyét. Családjához részvótirat külde- tik. Bejelente továbbá, hogy nagy- báni lelkészé Bekényi János, Ladino czra Mekló István volt cigándi s. lelkész választatott meg. Ez utóbbi megerősítése most lévén actuális — megerősített. Tanítókká választattok : Szalokra, ifj. Onody Miklós, Zemplén- be Bálur János. Egyházi örömünne- pelyekrol is^ tétetett említés. Jul. *-h-an Ivis-Ráskán volt harangavatás. Aug. 2-án pedig Gálszécsen harang- es templomszentelés tartatott nagy- közönség jelenlétében. Gr. Andrdssy Irenes a ki áldozatkészségét feleke- zeti külömbség nélkül oly csodás buzgosaggal gyakorolja, - a hegyii templomra adott 1000 koronát. A jelentékeny adományért egyházmegyénk jkönyvi köszönetét szavazott a példás jótékonyságu főurnak. A banóczi uj papiak felépítését is bejelentesz esperes; az épület a kor igényei szerint épült; egyike az egyházmegyénkben lévő legdíszesebb papi lakásoknak. Számos, de a közönséget kevésbé érdeklődő ügyeket tart még fel a gonddal szerkesztett ' esperesi jelentés. Dókus Gyula tanács- bíró indítványa folytán kimondatott, hogy az idő rövidségére való tekintetből, ezután az őszi közgyűlésen ne tétessék jelentés, hanem csak a tavaszin az egész évről szóló. A sa újhelyi egyházba Rdczkövy József volt ungvári s. lelkész alkalmaztatik e minőségben, bekebeleztése kimondatott. A tanügyi bizottság jelentése megnyugtatólag vétetett tudomásul- a tanítás színvonala a legtöbb egyházban eléggé magas ; nagy baj azonban, hogy még mindig vannak egyhazak, a. melyekben csak ideiglenes tomto vállalkozik a tanításra. A tanügyi jelentésben foglalt több nemű javaslatok elfogadtattak. A Gálszé- csen aug. 7-én tartott gyűlés jköny- vej a közgyűlés tudomásul vette; az abban foglalt felterjesztésekor, s me- lyek közt legfontosabb a felekezeti tanítók fizetésének az államiakéval egyenlő színvonalra emelése, elfogadták, a felsőbb testületeknek is el- logadásra ajánlja, hogy a jövő évben összeülendő zsinat az álJamkor- mauynál e tekintetben erős actiót fejtsen ki. Reméljük is, hogy lesz eredmenye. Számos, beléletünket érintő, de a közönséget alig érdeklő úgy nyert a nap folyamán elintézést. Peter Mihály, papi főjegyző. jriemthy Józsefnél Nemthy Józsefet Zemplénvármegye árvaszéki elnökét társadalmunk e köztisztelt előkelő tagját súlyos csapás érte, mely miatt a résztvevő szivek százai fordulnak feléje. Neje: Nemthy Józsefné szül. Szabó Ida úrnő folyó hó 3-án rövid szenvedés után jobb létre szende- rült. A megboldogult úrnő, mint hitves, anya és honleány egyaránt mintakép volt. Dísze a háznak, melynek lelke volt, öröme mindazoknak, kikkel érintkezett. Halálával társadalmunkat nagy veszteség érte és különösen fájlaljuk mi, a függetlenségi és 48-as párt, mert elveinkért és törekvéseinkért a most kihűlt honleányi szív a legmelegebben dobogott. Béke poraira és áldás emlékére ! A sújtott csalad a következő gyász- jélentést adta ki: Nemthy József a maga és leánya: Dr. Kun Zoltánná, Nemthy Ilona; veje : Dr. Kun Zoltán, valamint unokái : Téglássy Pál, Gabriella és Kun József, továbbá a számos rokon nevében szomorodott szívvel jelenti a leggyöngédebb hitves, anya, nagy- anya és rokon N?7nthy yózsefné szül. Szabó Idának élete 59-ik, boldog házasságának 40-ik évében, rövid szén-
