Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-09-02 / 69. szám

Hatodik év 69. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, szeptember 2. ! IIRLAP POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Wekerle-iér 502. Hirdetéseket a legjutámyosabb árban közlünk. mi zászlószanlatásünR. A meghívók megkezdődött A meghívó szétküldése ma első lapja nemzeti szinti keretben há­romféle szöveggel készült, mei t az országgyűlési képviselők, a füesietlensép'i körök és szervezett pártok, valamint más * testületek és magánegyének részére külön­böző tartalmú meghívók készül­tek. Az ünnepi sorrend főbb ke­reteit tartalmazó belső lap azon­ban mindegyikben egyforma. A meghívó csinos kiállítása lapunk nyomdáját dicséri. * Az 'ünnepi programm főbb ke­reteit itt közöljük. A részletes sorrendet később fogjuk ismer­tetni. I, 1903. szeptember 19-én, ossuth Lajos születése, évforduló napján: Déli 12 óra 55 perckor Kossuth Ferencs országos pártelnök és a vele érkező országgyűlési képviselők ün­nepélyes fogadtatása a vasúti pálya­udvaron. — Délután fél 2 órakor szőkébb körű ebéd a Függetlenségi Kör helyiségeiben. — 3 órakor za­rándoklás, Borsiba Rákóczi Ferenoz szülőházához. 4 órakor a Független­ségi Kör díszközgyűlése a városi színházban. Tárgya: Kossuth Lajos emlékének megünneplése és Kossuth Ferencz diszelnöki oklevelének át- nyujtása. Esti 8 órakor fáklyásme­net Kossuth Ferencz tiszteletére. — j Esti vonatokkal érkező vendégek in- i dóházi fogadása után ismerkedési est a Függetlenségi Kör helyiségei-1 ben. D; , , ' 1 1903. szept. 20-án, a zászlószente-1 lés napján: Délelőtti istentiszteletnél a zászló a rom. kath. Templomban szertartá- j silag megszenteltetvén. D. e. 10 óra- kor a,zászló megáldana a Wekerle- téren felállított sátorban az összes felekezetek lelkészei által és utána szögbeverési ünnep. 12 órakor a Zemplénmegyei Függetlenségi Párt diszgviilése Kossuth Ferencz orszá- gos pártelnök diszelnüklése mellett, az országgyűlési képviselők és más vendégek részvételével, a Függet­lenségi Körben. — Délután fél 2 órákor diszebéd a városi színházban és a színházi étteremben. 5 órától táncmulatság a „Nyul“-ban; kedve­zőtlen idő esetén a-»szinházban. A díszoklevél, melyet •Kossuth Ferencznek, mint a Függetlenségi Kör diszelnökének átnyújtani fog­nak, Szénássy Béla budapesti cég­től már megérkezett. Az oklevél szövegét szintén később fogják is­méi tetni. Magát az oklevelet la­punk nyomdája készítette és ki­állítása' csak becsületére válik, A kötése fehér-chagrin bőrből, 4 sarkán és az első oldal közepén aranyozott rézvédőt kel, melyek türkiszemaillal vannak kirakva, a középső díszen e vésettel: »Sá­toraljaújhelyi Fiigge.tlenségi Kör*. A díszoklevelet a Független­ségi kör minden tagja aláírja Legnagyobb részök már aláírta 5- akik még alá nem írták, szíves­kedjenek e célból szept 6-án, vasár­nap a függ. körben megjelenni. * Az alsólendvai elvtársak, levele. Az alsólendvai választókerületben au­gusztus hóban alakult meg a függet­lenségi párt. Az országgyűlési füg­getlenségi pátt nagyszerű küzdelme és a nemzeti közvélemény felbuzdu­lása ott is felébresztette a lelkeket. A pártalakuláskor egyúttal azt is el­határozták, hogy mihamar, lehe-őleg még szeptember hóban zászlót szen­telnek. Nagy örömmel olvastuk, mi újhelyiek is e híreket a fővárosi la­pokban, de attól kellett tartanunk, hogy a lendvaiak esetleg szintén szept. 20-ára tűzik ki a zászlószen­telést. A. függetlenségi kör elnöksége tehát sietett őket a szép lelkesedés­hez üdvözölni s egyúttal felkérni, hogy az ő ünnepükkel ne keresztez zék a mienket. Erre függetlenségi kör a következő választ kapta, melyet annak jeléül, hogy miként Ítélnek rólunk a hazá­ban, szószerint közreadunk : Elvtársak! Barátaink! Leveletek, meghivástok a legna­gyobb örömmel töltött el bennün­ket, s köszönjük a szives meghí­vást. Ott fogunk lenni a nagy sza­badsághősök földjén, a mikor az megdobbanni fog a hazafias lelke­sedéstől áthatott emberek ezrei alatt, kik a függetlenségi eszme szolgála tábah összegyülekezni fognak. Ott leszünk mi is, s tanulunk lelkesedni tőletek. Viszont mi is elvárunk, s kérünk titeket, hogy ti is eljöjjetek a mi zászlószentelési ünnepélyünkre, s hozzátok el sziveteknek egész me­legét, s öntsétek a mi népünkbe a ti íelkesedéstek erejét. Dobog itt is magyar szív. de sajna, a népnek hiányzottak vezérei, s igy történt, hogy eltántorodott a függetlenségi eszmétől. Nagy szükségünk van a ti, és az összes magyar független­ségi körök képviselőinek megjele­nésére, nem azért, mintha népünk nagy tömegére nem számíthatnánk, hanem szükségünk van olyan fér­fiakra, kik lelkesíteni tudnak, s ün­nepünk fényét emelik. Hozzon Is- teli benneteket, várunk tárt karok­kal: A mi zászlószentelési ünnepünk napja még nincs kitűzve. Szeptem­ber végére tervezzük, de lehet, hogy októberre is marad. Erről majd később értesítünk benneteket. Hazafias szívből jövő testveri iid vözlettel : Alsó-Lendvári 1993. aug. 27 én az alsólendvai függedenségi és 48-as párt elnöksége Pollák Emil jegyző. Petrik Gyula cincik. A mi gyűjtésünk a következő újabb küldeményekkel szaporodott: Id. Miklós Béla (Rozvágy) ivén 20 K. Vadás zy An tál né 5 K Rakovszky Sándornó 4 K. Osnbiner Istvánná 2 K. Pekáry Pál (Palócz) 26 K 50 F. » Turay Janos 10 K. Diószeghy Gyula 5 K. Pritula György 5 K. Pusztay György 2 K. Szabó Mihály 2 K. Bukovics József 1 K. Jakubcsó Erzsiké 3. sz. ivén 16 K. Tóbiás Gyuláné 50 K 70 F. G. Z. ' 1 K. Móré-nővérek 4 K. Szoták István (Buttka) 11 K. 60 F. (Folytatjuk.) ' A gyűjtőivel kérjük — ha üresek is — beküldeni. Osztrák katonai diktatúra. Irta: Dr. Székely Albert. Sátoraljaújhely, 1903. szept. 1. A korona hajlandó minden en­gedményre, „csak“ a nyelvkér­désre nézve nem! Csak! Megér­tettétek urak ? Én meg azt mondom, inkább dobjuk vissza a Lajtán túlra az összes ajándékozni (?) szándékolt engedményeket és csak a magyar nyelvnek követeljük meg a maga természetes jogát. Hát azért harcol ez az országf 9 hónap óta, azért áldoztunk fel milliókat a nemzeti vagyonból, hogy »csak« nyelvünket nem akarják megadni és elösmerni ? Arculcsapása ez a természet- jognak, a tételes törvénynek. To­vább türjük, hogy saját hazánk­ban az utcákon nyilvános helye­ken kardcsörtető osztrák császári tisztecskék lenéző gőggel, meg­vető szempillantásokkal mérjék végig a magyarul beszélő hon­polgárokat, tovább türjük, hogy osztrák németséggel szemtelen kedjenek nagyhangon, utcákon, köztereken és társadalmunkban, mintha meghódított tartomány volnánk? Tovább türjük azt, hogy e fekete-sárga had békében hősködő, harcban gyáva, társa­dalmi életben üres és tudatlan individumjai engedelme nélkül nemzeti dalainkat el ne énekel­hessük s el ne játszhassuk, ellen­ben az idegen hóhérnótát saját hazánkban, ünnepeinken minden­kor arcunkba vágják ? Nem, ezt tovább tűrni lehetet­len'! Nekünk nem kellenek többé engedmények, mi követeljük a törvények megtartását, követel­jük, hogy a hízelgő udvaroncok és a császári udvari lakájok ne vezessék félre többé a mi királyun­kat, ki megesküdött a magyar al­kotmányra s megesküdött arra, hogy a magyar törvényeket meg­tartja és másokkal is megtartatja! Most pedig csodálkozik rajta, hogy ezek a jó tanácsadók 36 év óta elhallgatták előtte a valót. Észre kell vennie végre ennek a szegény országnak, hogy Magyar- országon nincsen többé igazi al­kotmányosság, csak papiros alkot­mányosság. Benne vagyunk a tel­jes katonai dictaturába! Nekünk közös hadseregünk nem is volt, nincs: is, mert az mindig csak osztrák hadsereg volt, s most nekünk ez az osztrák kato­naság diktál. Ez a katonai kama- rilla diétái az udvarnak, az udvar diktál a minisztereknek, ezek meg annak az óriási többségnek, me­lyet kormánypártnak hívnak. Az a százakra menő tömeg, mely szabadelvű párt alatt isme­retes, 36 év óta csak parancsot teljesített s csak akkor mozdult meg, ha személyes érdekből a ha­talmát léltette. Nem törődik már ez az úgy­nevezett szabadelvű párt, ha kle­rikális, aulikus, feudális és külön­féle a magyarnak elkeseredett el- lenségü nemzetiségek gyarapítják számra nézve is nagy tömegüket, hogy erkölcsileg annál nagyob­bat sülyedjenek, nem törődnek avval, hogy ha egyenkint mind lelkes hazafiak is és át vannak hatva annak tudatától, hogy eb­ben a nemzeti harcban, teljes és tökéletes igaza van a független ségi pártoknak, de együttesen s összességben nem képesek meg­mozdulni, nem tudnak hatni és cselekedni, mert valahány párt­árnyalat van e nagy tömegben rl az mind félti a hatalmat. Még csak egy pártértekezletet sem mernek összehívni, mert félnek a magyar lelkiismeret megszólalá­sától, A Hatalom bírásáért el­árulják nemzetünk legszentebb jogát, törvényét, alkotmányát és készek feláldozni nemzeti nyel­vünket is. És a hatalom bírásáért aláve­tik magukat a legszemérmetle­nebb katonai dictaturának is. Az elkeseredés es elszörnyü- ködés hangja vonul végig az or­szágon a legújabb merényletre, melylyel a katonai dictatura meg akarja torolni lelkesedésünket és szívós harcunkat nemzeti nyel­vünkért. r a legjutányosabb árban kaphatók: Landesmann Miksa és Társa könyv- és papirkereskedésében, Lapunk -4- oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents