Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-08-29 / 68. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, augusztus 29. 68. szám (3) tiával világos reggelig múlatott, A mulatságot, sajnos, a beállott rossz idő miatt a kör termőiben kellett megtartani, de igy is annyira sike­rült volt, hogy semmi kívánalmakat sem hagyott maga után, amit az el­nöklő bizottságnak, főképen pedig e bizottság fejének Fénykövi Jakab úrnak lehet köszönni. — Tarátok jutalmazása. A „magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvár- megyében terjesztő egyesület“ vá­lasztmányának folyó évi április 16-án XIV. sz. a. hozott határozata értel­mében ismételten értesittetnek a Zem­plén vármegyében levő összes taní­tók, hogy az egyesület részéről az évi szokásos dí jazásban azon tanítók fognak részesülni, a kik az ifjúsági olvasó körök és népkönyvtárak fel­állítása körül számba vehető ered­ményt értek el. Pelhivatnak azért az illető tanítók, hogy e tárgybani bélyegtelen kér­vényüket, munkálkodásukat igazoló hatósági bizonyítványokkal felsze­relve folyó év szeptember 10-ig Nagytiszt Fejes István úrhoz, ' mint az egyesület első alelnökébez adják be. Sátoraljaújhely 1903. aug. 20-án. Szalay Béla s, k. h. titkár. — Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában. — Értesítés. Van szerencsénk a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, hogy Dunky Fivérek cs. és kir. udvari fényképészek ezután nem szombat és vasárnap, hanem vasár­nap és hétfőn minden két hétben egyszer fognak újhelyi műtermükben működni. — Varannón f. évi augusztus hó 23-án rendezett tornaverseny és at­létikai mérkőzés, valamint az azt kö­vető táncmulatság alkalmával volt a bevétel 303 kor. — fill. kiadás 241 „ 18 „ tiszta jövedelem 61 kor. 82 fill., mely összeg 2/-a részben a varaiméi, V« részben a sókuti ovoda alapok segélyezésére fordittatott. Ez alkalommal felülfizettek : Werner Gyula 20 K. Mandel Rezső 8 K. Pereszlényi István 6 K. Mé­tely János (Sókut) 5 K. Tiniké Jó­zsef (Sókut) 4 K. dr. Török Vilmos Hrabovszki V. 2—2 K. Hobek Já­nos. Csillag Jenő (A.-Hrabócz), dr. Mazur Gyula (Homonna), Czirbusz M. 1 — 1 K. — A felülfizetőknek és a tornaversenyben részt vett urak­nak ez utón is hálás köszönetét mond a rendezőség. — Kelt Varannón, 1903, augusztus 26. Bernáth Béla rend. biz. elnök, Füzesséry Pál, rend. biz. pénztárnok. — A Zemplónmegyei Kazinczy-kör szeptember hó első napjaiban meg­kezdi házi estélyeinek sorozatát a vármegyeház ^nagytermében. A múlt év vonzó házi estélyei után igaz öröm­mel üdvözöljük az idei estélyeket. Október hónap lenne a Kazinczy- köri estélyek első hónapja, de tekin­tettel arra, hogy városunk szülötte dr. Várkonyi Béla zeneszerző és zon­goraművész szeptember hó közepén angolországi kőrútjára indul és őt körúti programmjának szülővárosában leendő bemutatására a körnek meg­nyerni sikerült, pár nap múlva a kör megtartja első ezidei házi estélyét. Dr. Várkonyi Béla a zeneakadémiát nemrég végezte el s zeneszerzőik kö­zött máris elsőrangú helyet vívott ki, hatalmas nagyobb kompozicziói igy pl: „H moll“ conc/.ertje és „Dobozi“ nagy zenekarra irt symfóniai költe­ménye méltó csodálatot keltenek. Te­hetségét a Zeneakadémia is kellően méltányolja, a zeneszerzők* közül kül­földi utazási ösztöndíjra első helyen terjesztette fel és a rengeteg számú pályázó közül a vallás a közoktatás- ügyi miniszter által ösztöndíjjal ki tüntetett két zeneszerző közül ő lett az egyik. Vele együtt szives közre­működésüket megígérték. Csikós Clóra urhölgy és Várkonyi Flóris ur a Ze neakademia tehetséges és nagyjö- vőjti növendékei, a kik solo és duett énekszámaikkal fognak gyönyörköd- etni és a múlt évi vonós quartett művészi játéku két tagja Fischer Géza és Szeretin Hugó urak. A mű­sort és az estély napját következő számunkban hozzuk. . dr. i. t. — Betörés. A templomok ellen szervezkedett tolvajbanda hosszabb pihenő után a helybeli státus-quó zsidótemplomot vette munka alá, a melybe szerdára virradó éjjelen tör­tek be minden valószínűség szerint ugyanazok, akik az év elején a többi templomokban operáltak. A korona utczai zsidótemplom udvaráról egyik vaskeritéses ablak betörése után ha­toltak be a tettesek és a nyugati falba erősített három persely közül a két szélsőt erőszakkal kifeszitet- ték, ajtajukat betörvén, a küiömben Csekély tartalmú perselyeket kifosz­tották. A harmadik perselyt, mely erősebb alkotásu, erőfeszítésük da­cára felnyitni nem tudták. A temp­lommal ugyanegy udvarban levő kis imaházba is hasonló módon törtek be, s az ottani perselyt is feltörték és kifosztották. A helyszínen három darab tolvajkulcsot hagytak vissza. A rendőrség és csend őrség azonnal megindította a nyomozást és szerdán letartóztatta Pap József helybeli béltisztitót, akit azért terhel a gyanú mert azon éjszakán négy-öt Ízben látták a templom udvarán be- és kijárni. — Sorsjáték az idegenforgalom eme­lésére. Az idegenforgalmi vállalat, mely rövid fenállása óta már is szám­talan bizonyságát adta közhasznú szakavatott működésének, legújabban a kormány engedelmével éz ellen­őrzése mellett utazási sorsjátékot ren­dez. A sorsjáték 100000 drb. két ko ronás sorsjegyből áll és annak tiszta jövedelme kulturális célokra fordit- tatik, névszerint oly intézmények ja­vára, a melyek hazánk egyes vidé­keinek fellendítésén munkálkodnak és idegen forgalmunk fejlesstését elő­segítik. Az egyes nyeremények tár­gyát vasúti körutazási jegyek, bel és külföldi szálloda szelvények, ma­gyarországi fürdőhelyeken nyaralásra jogosító lakás igazolványok, fürdő- idény-jegyek stb. képezik. Nem kételkedünk, hogy közönsé­günk eme életre való eszmét felka­rolja, s az utazási sorsjegyeknek óriási kelendőségük lesz, Az idegen- fórgalmi válallat gondoskodott arról, hogy sorsjegyet úgyszólván minde­nütt kaphatók legyenek,­— Dunky Fivérek cs. és kir. udvari fényképészek szept. 6-án vasárnap és 7-én hétfőn újhelyi műtermükben fognak működni. — 2 gymnasiumi tanulót teljes el­látásra elvállal öxv.JFeiIU. Ká- rolyné. — Egy intelligens izr. leány-tanuló kitűnő helyen teljes ellátást kaphat. Bővebbet a kiadóhivatal. TANÜUY. Iskolai beiratások. A sátoraljaújhelyi rám. kath. elemi fiú iskola osztályaiba az 1903.—1904 évre a rendszeres beírás f évi szep­tember hó 1 én veszi kezdetét és ugyanazon hó 6-ig fog folytattatni. A fölvétel a „Papsor“ utczai elemi iskola tantermeiben fog eszközöltetni. Fölkéretnek a T. ez. Szülők és gyámok, hogy gyermekeiket, illetve gyámoltjaikat a jelzett napokon be­íratni el ne mulaszszik, mivel a ren­des előadások már szept. hó 9-én megkezdetnek és igy a később je­lentkezőkre nézve a késedelem hát­rányos lehetne. A tandíj az igazga­tónál, mint tan(#jkezelőnél, legalább félévre előre befizetendő. * A s.-a.-újhelyi status-quo izraelita elemi fiú- és leányiskolában a be­iratások augusztus 30. 31. és szep­tember 1-ón leszn k a fizető gyer­mekekre nézve; — a tandíjmentes gyermekek beírása pedig szeptember 3. és 4. napjain lesz. A tandíjmen­tességért való folyamodások tehát szeptember 1-én túl el nem fogad­tatnak. Mivel október hónapban az izr. főünnepek miatt az előadás na­gyobbrészt szünetelni fog, nehogy a növendékek a szeptember hónapot is elveszítsék, a pontos beiratás a szülők és gyámok különös érdekét képezi. A rendes előadás szeptember 6 án kezdődik. * A s.-a.-újhelyi állami elemi iskolá­ban az 1903—1904. isk. évre a beira­tások szeptember hó 1-től 12-ig na­ponként 8—12 óráig a következő sorrendben eszközöltetnek: Szeptember hó 1 én,N2-án és 3-án az I. osztály, 4-én, 5-én és 7-én a II. osztály, 9-én és 10-én a III. osz­tály, 11. és 12-én a IV.'V. VI. osz­tálybeli növendékek iratnak be. Az állami iskolába járó tanulóka beiratási dijon kívül 4 korona tan­dijat fizetnek. A teljesen vagyonta­lan szülők gyermekei a tandíj“ fize­tés alól felmentetnek. Az oltási és születési bizonyítványt minden ta­nuló köteles a beiratáskor felmutatni. A tanítás szept. 14-én kezdődik. * A s.-a.-újhelyi főgymnasiumban a beírások szept. hó 1-től bezárólag 4-ig tartatnak. A beírás d. e. 9-től 11-ig tart. Szept. 5 én, szombaton 1/29-kor Veni Sancte; 7-én rendes előadás. — Azon szülők, kik fiaik elhelyezésére nézve (szállás, ellátás) tanácsot óhajtanak kérni, fordulja­nak a főgymnasium igazgatóságához. ❖ A keresk. tanoncziskolai beiratások az 1903—4. tanévre szept. 1 én ve szik kezdetüket és bezárólag a hó 8-ig tartanak, a mikor a tanítás is kezdetét veszi. Felkéretnek a kereskedő urak, hogy tanulóikat a jelzett időn belől írassák be, nehogy mint iskola mu­lasztók feljelentessenek. A beiratás naponkint d. u. 4—5-ig az isk. helyiségében eszközöltetik. Az iskola igazgatósága. Hogyan beszélünk? A „Pesti Napló“ egyik augusztusi számában ily czim alatt jelent meg egy cikk, mely szomorú világot vet beszélő képességünkre, s a feltett kér­désre nyomban felel is, hogy : „rosz- szül, gyalázatosán beszelünk“ a sti- lüsnak, sőt a nyelvtan szabályainak is teljes megvetésével. Mondataink formátlanok, hol az alanyt, hol az állítmányt, hol egy-egy egész mel­lékmondatot sikkasztunk el. Ennek igazolásául hivatkdzik a parlamenti vizsgálóbizottságban felvett gyorsírói feljegyzésekre, melyek az ott elhang­zott beszédeket röptiben lekapták. Pedig a kik ott beszéltek, azok tár­sadalmunk jobbjai, az intelligencia vezető emberei: mágnások, képvi­selők, nagy rangú tisztviselők. Hát bizony szomorú valóság; de ment­hető azzal, hogy nem minden em­bernek adatott meg a szép beszélő tehetség. De az már valóban megbocsátha­tatlan, hogj nem tudunk helyesen irni. Igazán mondhatjuk, hogy a hány ember, a hány iskola, annyiféle az Írásmódja. Már pedig e tekintetben csak akarni kell, mindnyájan egy­formán írhatunk. Még a sajtó is e tekintetben különbözik egymástól. A vallás és közokt. miniszter e tekintetben segíteni óhajtván, kiadta a helyesírásra vonatkozó utasítást, hogy végre-valahára, ha egyformán nem tudunk beszélni, legalább egy­formán írjunk, s az iskolák egyön­tetűen tanítsák az irás művészetét. S valóban elismeréssel kell lennünk az iránt, hogy sok ingadozó szó és mondat irás-módja igen helyesen lett megoldva; de sajnos sok meglevő jó el lett rontva. Helyesnek mondható azon sza­bály, hogy azon jidegen szó, mely nálunk már meghonosodott, magya­rosan írandó. Továbbá, a kettős pont után csak akkor kell nagy betűt irni, mikor idézet követi, Pl. Végszava ez volt: !„Emlékezzél meg a gyerme­kekről.“ Nincs szükség nagy betűre akkor, ha az idézet az idéző mon­dattal szorosabb kapcsolatban van. Pl. A közmondás is azt tartja, hogy: lassan járj, tovább érsz. Szó­val ezen utasításban oly szabályt, oly törvényt kaptunk, melyet hálás köszönettel kell vennünk, és melyet mindenki könnyen megtarthat. De a „tőszók“ és a visszatérő névmások tekintetében az »utasítás« már nem oly szerencsés, sőt károsnak mond­ható. Pl. azt mondja az utasítás, hogy: tavasz, a segitőrag hozzáadá­sával két „s“ és egy „z“-vel Írandó, igy: tavasszal; egy, eggyel; mely, mellyel. De a megszakításnál köve­teli az utasítás, hogy két „sz“, két „gy“, két „ly“ t használjunk. Nohát annak betanítása a gyermekeknél nagy nehézséget fog okozni, mert akkor minden segitőraggal ellátott szónál más-más szabályt kellene al­kalmazni, s akkor ezen egyszerű és általános jó szabály, hogy: a mily betűvel végzüdik a tőszó, a hozzá kapcsolandó val-vel segitőrag „v“ betűje is olyan betűre változik, meg van semmisítve. És igy azon czél, hogy szép hangzású nyelvünk egy­szerűbbé, kellemesebbé és mindenki által könnyen hozzáférhetővé tétes­sék, nem éretett el, sőt megnehezit- tetett. S ott vagyunk ismét, ahol a mádi polgártárs. Tartsuk meg to­vábbra is ezen Írásmódot: tavas^ízal két „sz“ ; egy gyei, két „gj ", melylyel két „ly“-t, ezt már úgy is helyesnek ismert szabályaink és a gyakorlat | mintegy szentesítették. Hiszen 48 előtt írtak igy: raelly, menyei, gally gallyal. Ha uyelvtan-iróiek azt ak­kor helytelennek ismerték, minek azt most újból elővenni. Tartsuk meg tehát a régi jót, és hagyjuk el az uj rosszat. Nyelvünket és írásun­kat csak úgy fejleszthetjük, s te­hetjük, kellemessé ha n in n egysze­rűbb szabályhoz kötjük, A túszoknak ekkénti megváltozta­tásából már most is azt tan :s :táljuk, hogy csupán a „Népt. Lapja“ ir az uj utasítás szerint. A sajtó többi ré­sze nem hajlandó ezen újítást át­venni, Sőt a „Pesti Napló“ szintén egy szélsőségbe esett. Egy látszik kiakarja küszöbölni a „mely“ vissza- térőnévmást, folyton ezt használja: „amely“ S ezzel a szófüzést nagyon kellemetlenné teszi. Egy bizonyos idő óta igy ir: . amely a magyar ügyet szolgálja . . . , . amely a most, ............ Amelyek a helyzetnek a követ­kező képét adják, stb. mindig : a;«ely, amelyeket, amelyekből. Tudvalevőleg a magyar fülnek vagy szemnek ro- szul esik, ha egyforma és pláne fe­lesleges hangok gyorsan következ­nek egymás után, holott a fenti mon­datoknál nagyon elég volna az egy­tagú „mely“ névmás is. Szerintem „amely“ névmás használata helyén van akkor, ha az „a“ névelő nem következik azonnal a névmás után. S végre vannak szerkesztők és irók, a kik, nem tudni különcségből-e vagy meggyőződésből, a kérdő „e“ szócska helyett, folytonosan >é„bir tokragot használnak. Ha tehát min­den ember saját „gusztusa“ szerint akar és fog irni, akkor igazán soha se lesz egyöntetű helyes írásunk. Pedig a sajtó hivatása volna erre ügyelni és a helyes írást fejleszteni. (Kazsu.) Takács János állami tanító. A közönség köréből. Köztudomásul. A „sztrájkoló könyvnyomdászok“ aláírással múlt vasárnap kibocsájtott nyomtatott papiros kibocsátói és ter­jesztői ellen nyomtatvány utján el­követett becsületsértés miatt a hely­beli kir. ügyészségnél a följelentést megtettem. Saujhely, 1903. aug. 29. Jurcsó Ágoston a „Zemplón“ belmunkatársa. *) Alak ég tartalomért a beküldő felelős. flU Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents