Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-07-04 / 53. szám
53. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 4. tiszteletlenséget se találhat senki. A mágnások távolmaradása felett érzett őszinte, igaz megütközésnek és fájdalomnak önkénytelen megnyilatkozása volt az. S hiszem, hogy nem lehet okuk a mágnásoknak haragudni olyan cikkért, amelynek alapja és kiindulási pontja ép a mágnások közéleti kiválósága. Mert ép ezen kiválóságok miatt fájlaltam elmnradá sukat. Aki ezt is szocializmusnak nevezi, annak igazán téves nézetei vannak a szocializmusi ól. Méltóságos uraim! Én sose tudnék haragudni arra, aki engem hazaszeretetem még erősebb, még nyiltabb kifejezésére buzdit. Búza Barna. HÍREK. Műkedvelői előadás az erdűbényei tüzkárosultak javára. Tündérmese volt az, amit szombaton este végigélveztünk a mi kis színházunkban, — a bájoló, poétikus szépségeknek egész romantikus bűvös tündérvilága. Sok mindenért kell szégyenkeznünk nekünk Zemplénieknek. de most az egyszer igazán büszkék lehetünk arra, hogy ennyi szépet tud a vármegyénk produkálni. Nagy és előkelő közönség töltötte meg a színházat, — amilyen aligha volt még itt együtt. Legérdekesebb tagja volt persze a közönségnek Ló- nyay grófné, a volt trónörökösné, aki az első emeleti középső páholyban — amit erre az estére külön feldíszítettek — báró Waldbott Fri- gyesné társaságában foglalt helyet. Egyszerű sötét ruhában volt, s láthatólag élvezte az előadás szépségeit. A palotás tánc után lelkesen tapsolt is. Voltak azután szép számmal a megyebeli főurak, képviselők, s igen szép közönség. 7 órakor lépett a függöny elé Ambrózy Teréz kisasszony, s kedvesen csengő hangján, mély érzelemmel, finom ízléssel, minden túlzástól, pózolástól ment elegáns diskré- cióval szavalta el id. Bajusz József nagyon szép prológusát. Fehér ruhájában a sötétvörös függöny előtt megkapóan bájos jelenség volt. Azután felgördült a függöny, s előttünk állt egy hatásos, remek tabló: a jótékonyság márványcsoportja. A sötét háttér előtt a fehérruhás, fehér arczu szereplők a márványszobrok teljes illúzióját keltették. Aztán felgördült a hátsó függöny, s egy leégett falu szomorú képe lett látható. Percekig tapsolta a közönség a szép képet, melyben Bauer Mariska és Tolla, Dókus Lászlóné, Spillenberg Elsa, Székely Mária, Szakátsynj fekvésű Coves, mindakettőben hatalmas kémények füstölögnek, hirdetve az angol gyáripar világuralmát. Az óramutató 8-ra jár, és hajónk mozgása egyre csöndesebbé válik. A matrózok serege mozgásba jő, s folyik az előkészület a kikötésre. Es csakugyan közel vagyunk a partokhoz, mert tengeri madarak egész serege röpköd hajónk körül és egyik-másik merészen csap le a zöld hullámok közé. Az angol hajók egész seregével találkozunk, melyek mennek nagy utjokra és visznek a világ minden részébe kincseket érő vagyont. Végre hajónk kiköt és miután néhány óráig vesztegelünk, ne- hányan egy csapattá verődünk és kiszállunk, hogy lássuk Southamp- tont, ahol hajónk további nagy útjára erőt gyűjt, mi pedig várakozunk. Jobban tenném, ba itt letenném toliamat és meg sem kísérelném azt leírni, amit itt látok. Hiába, ha az embert kiragadják olyan kicsinyes viszonyokból, mint a mieink odahaza és belevetik az életnek ebbe a rendkívüli sodrába, amely itt uralkodik, nem hisz szemének és azt hiszi, hogy Rudó Jolán, Thuránszky Zoltánná, Téglássy Gaby, Waldbott bárónő, báró Gaizler Géza, Spillenberg Béla, ifj. Thuránszky László, Hornyay Mártha, Tátray Gábriellé vettek részt. Utána Dr. Bajusz Zoltán művészete klivetkezett. A nála már előnyösen ismert nagy komikai tehetséggel, óriási derültséget keltve adott elő egy Fregoli paródiát, négy alakkal : sanzonét, baka, Svengali és Car- mencita volt gyors egymásutánban, frappáns hűséggel. Közben ifj. Mecz- ner Béla produkálta magát igen ügyesen mint rikkancs. Azután jött az este fénypontja, a palotás tánc. Ez a mi délceg ,komoly, méltoságos nemzeti táncunk, egész nemzeti jellegünknek a kifejezője, tűznek, büszkeségnek, pajzán, de mindig méltóságos jókedvnek egyesitője. Tizenhatan táncolták : Am brózy Ha, Hönsch Icza, Nyeviczkey Gabi, Meczner Iczu, Gortvay Aladárné, Szerviczky Gaby, Szőllősy Paula, Thuránszky Zoltánná, ifj. Meczner Gyula, ifj. Meczner Béla, Harsányi Gyula, Gortvay Aladár. Adriányi Béla, Nagy Béla, Székely László, Bencsik Béla. Fényes magyar rumiban voltak mind, s remek kuruc me lódiákra tökéletes precizitással, elragadó szépen járták a táncot. Óriási tapsvihar honorálta a közönségnek nyújtott nagy élvezetet. A tánc pompás betanítása a kitűnő táncmester, Révész Imre érdeme. Megint élőkép jött: Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. Gróf Ha- dik-Barkóczy Endréné igazi királynői alak volt, mint Mária-Terézia. Mellette hatalmasan festett a négy testőr, s előtte a kivont karddal életüket s vérüket ajánló magyar urak. Igen szép volt ez a tabló, — de nem tudunk felőle egy megjegyzést elhallgatni. Szerintünk helytelen dolog volt a magyar históriának épen a legkomédiásabb jelenetét választani, amikor legszolgaibb s legnemzetietlenebb volt a magyar, s egyhangúlag, obstrukció nélkül megszavazta Mária Teréziának a katonai javaslatot; de hát ez Ízlés dolga. Hanem az ellen már határozottan tiltakoznunk kell, hogy még szolgaibb szint adjanak ennek a jelenetnek az által, hogy Dókus Gyula alispán letérdel a királynő előtt, s úgy nyújtja feléje ki se húzott kardját. Nem tudjuk, mit akart evvel a térdelóssel az alispán ur jelképezni, kifejezni; se históriában nem olvastuk, se képen festve nem láttuk, hogy akkor térdelt volna valaki. Szolgaság szelleme uralkodott ott is, — de bármilyen szolgalelkü volt is a magyar, annyira sose jutott, hogy mások előtt térdepeljen, — még a király előtt se. Igen, szép asszony előtt szívesen letérdel a férfi, — de Mária-Terézia azon a gyűlésen nem szép asszony volt, hanem király, s ott nem térdepel a magyar. Kár volt épen Zemplénmegye alispánjának így minden csak álom és szeretne álmodni hosszan s édesen. Ha valahol találkozunk az angol néppel a kontinensen, kacagunk, vagy megütkö zünk sajátságos magaviseletén. Pedig az nem más, mint büszke önérzet, melyet világhatalmi öntudat inspirál. Végig járjuk a kikötőt, melyben a hajóknak egész serege vesztegel. A legtöbbje egy-egy tengeri szörny és testben-lélekben remeg meg az ember, ha egyik-másik el-elbődül. Ez itt három árboczos, 50 ezer lóerővel dolgozik és indulásra készen áll Nyugatindiába, a másik most rakodik s megy Ausztráliába, egy harmadik Canadába, egy negyedik Afrikába és igy tovább. Honnan kerültek azok a milliárdok, melyek itt be vannak fektetve, ki rakta azokat össze, minden bizonynyal nem céltalan kedvtelésből hordták azokat össze, hanem, mert milliárdokat termelnek tulajdonosaiknak. Annyi bizonyos, hogy az a nép, mely mindezekre képes, amit itt látok és szájtátva megbámulok, megérdemli, hogy bírja a világot még nagyon sokáig. kompromittálni a magyar nemzet férfias büszkeségét. Gabányi Árpádnak egy igen silány kis egyfelvonásos bohózatát adták aztán műkedvelők. • Meglepett Isépy Zoltánnénak minden dilettáns túlzástól ment tökéletes, diszkrét játéka. Gortvay Aladárné, Isépy Zoltán, Bajusz Andor mind pompás, élénk, ügyes játékkal kötötték le a közönség érdeklődését. Két tabló jött még, költői szépségben, finomságban, bájban és hangulatosságban egyik remekebb, mint a másik. Műteremben volt a cime, s szereplői: Ambrózy Teréz, Bauer Mariska,, Hönsch Ilonka, Marossy Buttler Evy grófné, Meczner Iczu, Szakátsyné Rudó Jolán, Thuránszky Zoltánná, Nemthy Anna, Sennyey Miklósné bárónő, Nagy Barnáné, Szentiványi Carola, Fiáth Mária bárónő. Festő Dókus Gyula. Alakok: ifj. Bajusz József, ifj. Meczner Gyula Danek Elsa, Szepessy Anna, Hornyay Márta, Palasovszky testvérek. A másik egy empire korbeli jelenet volt, s szerepeltek benne: Bernáth Aladárné, Dókus Lászlóné, Fiáth Mária báróné, Gortvay Aladárné, Mec*ier Iczu, Nagy Barnáné, Seny- nyey Miklósné báróné, Thuránszky Lászlóné, Waldbott Heda és Ilka báróné, Ambrózy Ágoston, Ambrózy Viktor, ifj. Meczner Gyula, Waldbott Ödön aáró. Külön dicséretet mondani a szereplőkről lehetetlen. Hogy melyik volt szebb, kifejezőbb, bájosabb a hölgyek közül, azt nincs az a zsűri, amelyik el tudná dönteni. Elég any- nyit konstatálni, hogy igy együtt a szépségne valami felejthetetlenül édes harmonikus, álomszerűén igéző tündérképét nyújtották. Mégis tán a legfőbb dicséret dr. Hornyay Bélát, a ritka miiizlósü, fáradhatatlan rendezőt illeti, akit lelkesen tapsolt s ünnepelt is a közön- ség. A két tabló közt Olchváry Ernőnek remek gordonkajátékát hallgatta valóságos áhítattal a közönség. Az előadás zenei részének a vezetése Dr. Isépy Tihamér és Fischet Géza érdeme. — Áthelyezés. Benárd Jenő honvédőrnagyot meglepő hirtelenséggel áthelyezték Marosvásárhelyre. Az őrnagy már el is költözött Ujhelyből, olyan gyorsan, hogy bucsulátogatásokra se volt ideje. Általános az a nézet, hogy a' meglepő áthelyezésnek az volt az oka, hogy Benárd őrnagy megjelent a vármegye Rákóczi ünnepének bankettjén, s ott beszédet is mondott Konstatáljuk ezt, s nem fűzünk hozzá semmi kommentárt. Minek is? Rég tisztában vagyunk már Visszatérek kedves hajómra és álmodom nagyot és merészet. Álmodom nemzetem, álmodom népem jövő nagyságáról, jövő hatalmáról. Istenem, annyit nem kérek nemzetemnek és népemnek, mert oly kicsi, hogy összetörne ily nagyság, ily hatalom súlya alatt. De mindennek csak egy parányi része, mily boldoggá, mily nemessé, mily tiszteltté tenné, ha övé lenne, amit itt látok. •ív Hajónk indul, Isten veletek angol partok, a britt sziget óriás hazája. Utunk Cherbourg, a francia partok felé vezet s ott veszi át a világforgalom levelemet, hogy rendeltetési helyére jusson. Az a csekély dolog, amit leírtam, okulására szolgáljon népemnek, hogy kicsinyes harcokban ne fecsérelje el erejét, hanem gyűjtse össze azokat nagy dolgok alkotására. Mert amely nemzet nem fogja megérteni az idő szózatát, az elenyészik, az dicstelenül elpusztul és rabszolgájává válik más hatalmas nemzeteknek. — Isten veletek kedves barátim, Isten veletek I avval, hogy Magyarországon minden hazafias cselekedetne';— áthelyezés a jutalma. De hát a magyar nemzet tűri ezt! Meddig lógja még tűrni? — Kinevezés. A m. kir. kereskedelmi minisztérium Adriányi László tolcsvai lakost a helybeli m. kir. ál- lamépitészeti hivatalhoz fizetéstelen kir. segédmérnökké kinevezte. — Hivatal vizsgálat. Talapkovics Vazul kir. tanácsos, kir. pénzügyigazgató, a helybeli m. kir. adóhivatalnál 6 napon át általános hivatalvizsgálatot tartott, mely alkalomból úgy az állami, mint a megyei pénztár kezelést beható vizsgálat alá vévén, mindent a legnagyobb rendben talált. — Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium Ilenk Imre m. kir. állatorvost hasonminőségben Lőcséről, — és a m. kir. . pénzügyminisztérium Fodor István kir. adótisztet hasonminőségben Szilágy-Somlyó- ról városunkba helyezte át. — Helyreigazítás. A f. hó elsején megjelent vezércikkünkben egy az értelmet nagyobb mértékben zavaró hiba is csúszott be, illetve kihagyás történt. így az első lap 4 ik hasábjában a 2-ik kikezdés 27-ik sorában a kettőspont után „akkor“ helyett „araikor“ olvasandó. A 2-ik lapon pedig a 2-ik kikezdés 3-ik sorának eme szava után : „küzdelme“ kimaradt ez : „egészen hiábavaló volt, de a nemzeti vívmányok“. — Gyógyszertár bérbeadása. A Tarr Sándor megyaszói gyógyszerész halával gazdátlanul maradt gyógytárat komáromi Papp Endre gyógyszerész vette bérbe, mint halljuk 3 évre. — Nyári mulatság Varannón. Igen jól sikerült és kedves mulatságban vett részt Varannó város iparos közönsége és intelligenciájának egyes tagjai a varannói iparos egylet által junius hó 28-án kint a szabadban megtartott tánczmulatság alkalmával. — A mulatság érdekességét főleg a tréfás velencei vásár okozta, amikor is nem egy vásárlóval történt meg, hogy a több forintért vásárolt jegyekkel 20 fillérig terjedő értéket képviselő tárgyaknak lett a birtokosa. — A tánczolók közül sokan úgy 11 óra felé a központi szállodába szaladtak át a hirtelen támadt eső miatt, ahol is hajnali 4 óráig táncoltak. A jótékonycélu tánc- mulatság nyers jövedelme 300 koronára tehető. — Az erdűbényei tüzkárosultak javára Dutkay Istvánná úrnő (Petrik) 6 K.-t küldött lapunkhoz. Köszönjük és rendeltetési helyére juttatjuk. — Öngyilkos honv. önkéntes. Schultz Béla, a helybeli honvédzászlóalj önkéntese folyó hó 1-én reggel Alsó- bereczki mellett, ssüleinek zsaró-ta- nyai lakásán vavászfegyverrel főbe lőtte megát. A fegyver lövege iszo nyuan összeroncsolta a fiatal ember fejét, s rögtöni halált okozott. Az önkéntes két napi szabadságidejét töltötte otthon; tegnapelőtt kellett volna a zászlóaljjal az összpontosu- lás színhelyére elvonulni, ahelyett azonban visszamaradt^ és végrehajtotta elhatározását. Öngyilkosságának biztos okát nem tudják.-- A függetlenségi kör junius 28-án rendezett mulatságán felülfizettek a következők: Dr. Fried Lajos 20 K., Pekáry Gyula 18 K., Bokor József 10 K.,'Szemere Emil, Dr. Bűza Barna, Zombori János, Landeszman Miksa 8—8 K., Szabó János, 6 K., Widder Gyula, Ligeti nővérek 5—-5 K. Fuchs Jenő 4 K. 50 F. Bauer Antal, Salamon Béla, Ziner Bernáth, Dr. Róth József, Némethy Bertalan, Jaczkó István, Csernyic.zki István, 4—4 K., Schvarczbarth Lipót, Tóth András, Dr. Bánóczy Kálmán, Frisch Vilmos, 3—3 K., Lefkovíts Adolf, Dr. Hunyor Sándor, Waller Aladár, Gottlieb Jenő, Dr. Székely Albert, Sebőn József, Vadászi Antal, ifj. Bájer János, Tóth István, Iczkovics Jakab, Kaskó András, Jendrik Endre, Bilanovics István, Breiner Herman, idb. Horváth József, Keleti Jenő, Kótits István,
