Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-08-26 / 67. szám

66. szám (2) FELSÖMAGYAR0RSZAG1HÍRLAP Szerda, augusztus 19. ily lelkes népe, ily kiüntetően megtiszteltek. Nem alkalmas e hely és idő politikai nyilatkoza­tokra, de hiszen én az Önök lel­kesedését nem a magam személyé­nek tulajdonítom, hanem annak a hazafias küzdelemnek, melyet függgetlenségi pártunk Kossuth Ferencz vezetése alatt (hatalmas Éljen !) az ország tanácsában foly­tat a ne azét igazaiért. Hát csak annyit akarok kijelenteni és azzal kívánom az önök lelkesedését vi­szonozni s megnyugtatni, hogy mi, a mi pártunk ezt a küzdelmet fel nem adja, de ernyedetleniil folytatni fogja mindaddig, mig a nemzet törvényes, jogos, alkotmá­nyos követelései diadalt nem arat­nak. Meg fogjuk törni a bécsi ha­talmat, mert ebben segít bennün­ket a nemzet együttérzése, lelke­sedése és felbuzdult akaratereje. Az önök tisztelt szónoka Rákóczi és Kossuth szelleme nevében üd­vözölt. Engedjék meg, hogy én ehhez egy harmadikat csatoljak. Én aradi ember vagyok, a 13 vér­tanú földjéről való. E vértanuk szelleme egyesülve a Rákóczi és Kossuth szellemével őrködjenek e nemzet és Zemplén népe felett, melynek fellángolásáért, e szép megtiszteltetésért fogadják újból hálás köszönetemet.“ Taps és éljenzés volt erre a gyö­nyörű beszédre a hatalmas viszhang. A Szózat eléneklése után a felvillanyozott tömeg a legnagyobb rendben visszafelé indult és a főut­cán minden zavaró incidens nélkül szétoszlott. Ha csak a legkisebb előkészület történt volna azóvációra, talpon lett volna az egész város. De igy is, hir­telen percek műve volt, de kitünően sikerült müve a hazafias tüntetés a békés függetlenségi küzdelem mel lett. * Barabás Béla óhajára és a házi­gazda meghívására dr. Fried Lajos és dr. Székely Albert a függetlenségi kör képviseletében külön tiszteleg­tek, Barabás a legszivélvesebben megköszönte nekik az ovációt, mely meglepetésszerűen érte őt s annál kedvesebb előtte. Örömét nyilvání­totta a függetlenségi kör életképes­sége és polgárságunknak erényei felett, melyről odafent már annyi szépet hallottak. Sajnálta, hogy rö­vid ittléte alatt a kört meg nem lá­togathatta, és megígérte, hogy a zászlószentelésre lejön, fényének eme­lésére társai közt mindent el fog vetni, mert ezzel tartoznak a derék újhelyi polgárságnak. Tehát a kedves viszontlátásra! HÍREK. Előfizetőink- és olvasóinktól elnézést kérünk a nyomdász­sztrájk okozta zavarokért. E miatt maradt el a szombati szám és kissé véknyabb a ren­desnél lapunk mai száma. Mi­helyt a rendes állapotok hely- reállanak, kárpótoljuk. — Eljegyzés. Dr. Stern Ármin vá­rosi alorvos helyben eljegyezte Neu- zvirth Annát, Neuwirth Adolf leá nyát. — Kirendelés. Az igazságügymi niszter Hérics Márton sztropkói szol- gabirót a sátoraljaújhelyi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul, Gál Jenő .sztropkói aljegyzőt pedig a sztropkói járásbíróság mellett al­kalmazott iigyészzégi megbízottnak állandó kelyeteséül rendelte ki. — Uj káplán. A Harsányt István sátoraljaújhelyi református segédlel­kész és théologiai akadémiai magán­tanárnak sárospataki főgymnasiumi j tanárrá történt megválasztása foly-! tán megüresedett segédlelkészi állást Ráczkovy János ungvári segédlelkész foglalta el. — Halálos elgázolás. A f. hó 16-án éjjel Mező-Laborcz felé induló sze­mélyvonat Nátafalva és Őrmező kö zétt Kundrák András vasúti munkást elgázolta, a ki nyomban meghalt. Kundrák ittas állapotban a két sín­pár közé feküdt óz a robogó vonat a fejét levágta. Másnap találták meg holttestét, a melyet a bíróság fel- boncoltatott, a midőn is konstatálva lett. hogy a szerencsétlen ember ittas lehetett. Özvegyet és 3 apró gyer­mket hagyott hátra. — Öngyilkos fiatalember. Viruló életét dobta el magától folyó hó 22-én TálJyán Lippoczy Ferencz. Mély megdöbbenéssel és részvéttel fogadta a lesújtó hirt és fájdalommal kísérte el utolsó útjára barátainak széles köre. — 2 gymnasiumi tanulót teljes el­látásra elvállal özv.Falk Ká- rolyné.-T- Egy intelligens izr. leány-tanuló kitűnő helyen teljes ellátást kaphat. Bővebbet a kiadóhivatal. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pá­zsitot akarnak létesiteni, ajánljuk hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Bu­dapesten a „Sétatéri“ vagy a „Mar­gitszigeti“ fiimagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Buda pest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. — Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában TANÜUY. A homonnai magyar kir. állami íaipari szakiskola 1902—1903-ik iskolai évi Értesítője. Előttünk van a homonnai állami faipari szakiskolának a most lefolyt tanévről szóló értesítője. Vékony, igénytelen, bár tetszetős külsejű fii zet, de annál tartalmasabb. Többet mond annak, aki figyelemmel lapoz gatja és elolvasásra érdemesíti, mint más vaskosabb értesítő. Eltér a sab Iontól; az adatok mint tények, min­den zengzetes szónál ékesebben be­szélnek és arról tanúskodnak, hogy ezen ipari szakiskola a mi felvidé­künkön nagy missiót teljesít és még nagyobb missiót van hivatva telje­síteni a közel jövőben. Nem a tudományos pályára elő­készítő iskola számol be ezen érte­sítőben, hanem ipari szakiskola ; már ezért is érdemes, hogy különös fi­gyelemre méltassuk és hogy leg­alább rövid kivonatban a nagy kö­zönséggel megismertessük. Tanév befejezése után és ugyan­csak tanév kezdete előtt vagyunk. Sok szüle nagy kérdőjel előtt áll, hogy ugyan milyen iskolába küldje gyermekét ? A szülő legdrágább kincse a gyer­mek. Ez az ő büszkesége, boldog­sága, reménysége. A mi szivét el­tölti, az a hő óhaj, hogy gyerme­kéből „e m b e r“ váljék, hogy a tár­sadalom hasznos, munkás tagja le­gyen. Ez minden szülő leghőbb kí­vánsága, mert hát minden szülő sze­reti gyermekét. A' szeretet tagad­hatatlan, Istenadta érzés. De vájjon hány szülő választja meg ezt az utat, a mely emberi számítással legköze­lebb viszi gyermnk az általa óhaj­tott boldogsághoz? Hírlapok vezérczikkeznek „Pálya- választás előtt“, és más czim alatt. Igyekeznek, meggyőzni az aggódó szülőket arról, hogy'' valósággal vét­keznek, ha a tudományos pályára nem született gyermekeiket minden áron a középiskolákba adják, azt kkarván, hogy gyermekűk »úr« le­gyen. Ur minden áron. De mintha a hírlapok hiába szólnának, hiába­'való minden jóakaró tanácsuk, fölvi- lágositásuk, intésük. Feltolul az a kérdés, hogy mikor jutunk már mi is, magyarok annak tudatára és belátására, hogy az ipari pá.ya az, a mely függetlenséghez vezet, a mely anyagi jólétet biztosit, a boldog megelégedettség egyik föl­tételét? Hány olyan gyermek van, a kiben ipari pálya iránti tehetség nyilatkozik meg, faragcsál, fest, stb. de „.z, osztályokon csak „átcsú­szik“, mert nem igen töri magát a tanulásban. Ha ilyen fiuk szülei, gyermekeik ezen hajlamát inkább az ipar iránt támogatnák, akk >r nem érné őket csalódás, nem keseregné­nek és nem szaparodnék az úgyne­vezett szellemi proletárizmus. Kárba vész sok megnyilatkozó tehetség; a mely különben boldogulhatott volna ; a tudomány nem nyert vele semmit, a társadalom, a haza pedig nem nyert a sorsával megelégedet hasz­nos tagot. Meg vagyunk szokva ahhoz, hogy mindent az államtól kívánjunk, hogy ez tegyen valamit érettünk, adózó polgárai illetve közvetve ezek gyermeke érdekében ellenérték gya­núnk, víszonzásképen. Nos, e téren az állam bizony nagy áldozatokat hoz, úgy, hogy bátran állítható, hogy itt határozottan a tár­sadalomban, a szülőkben keresendő a hiba. Hogy állításunk való, a mel­lett bizonyítanak a homonnai állami faipari szakiskola adatai is. De hadd lássuk rövid foglalatban, hogy mit tartalmaz ezen intézettéi- tesitője ? Az iskola már 24 év óta áll főn. Mai szervezettségévé a házi ipart előmozdító régi müfaragó iskolából fejlődött. A tanítói személyzet 10 tagból áll, úgymint: Igazgató, két rendes-, 3 óraadó tanárból, 1 intézeti orvos a közegészségtan előadója, 3 -műve­zető. Ezeken kívül 3 hitoktató. Ezen faipari szakiskolába a lefolyt tanévben 18 növendék iratkozott be. Évközben betegen távozott és meg­halt 1, kimaradt 3, eszerint az inté­zetnek az év végén 14 növendéke volt, kik közül a negyedik osztályt elvégzettek, tehát végbizonyítványt nyert tanulók száma 5. Ak intézet föntartási költségei mint kiadás a befolyt tanévben 23827 K. 98 fill rúgtak. Ösztöndíjakban kiadatott 2105 K. 33 fill. Az iskola 4, évfo­lyamát sikkerrel elvégzett növendé­kei végbizonyítványt nyernek, mely őket a müasztalos, faragó és eszter­gályos iparban segédmunkakönyvre és nagykorúságuk után ezen ipar ágok gyakorlására, ha két évig mint segéd dolgozott, iparigazolványra jo­gosítja. Álljunk meg egy perezre e sokat mondó számoknál. Nem kevesebb mint 2000 koronát juttat az intézet jóinagaviseletü és szorgalmas sze­gény sorsú tanulóinak, mely összeg 100--240 K. évi ösztöndíjakra oszlik. Az intézet föntartási költsége meg­közelíti a 24.000 K., melyből a ke­reskedelemügyi tárczát 20,00 K. ter­heli. És ezen intézetet, a melynek főn- tartása érdekében az állam és az ipar pártoló kamara ily nagy áldo­zatokat hoz, hogy müveit iparosokat képezzen a hazának és a tanulókat ösztöndíjakban részesíti, és a mely intézet mint faipari szakiskola Zem­plén-, Ung-, Sáros-, Bereg-, Szabolcs Máramarosmegyében az egyedüli összesen 14 tanuló látogatta. A tanulók illetőségét véve csupán 1 helybeli látogatta ez intézetet So­kat mondó adat ez. Megérdemelné, hogy annak okát fürkésszük. Az intézetben vasárnapi szakrajzi tanfolyam is volt, melyet 6-án láto­gattak. A hivatalos tanterv heti óraszá­mainak kimutatása világos képet nyújt arról, hogy a faipa : szakis­kolában milyen elméleti és ;zakkép- zést nyernek a tanulók. IV. alatt találjuk a 902—903-ik iskolai óv alatt készült tárgyaknak érdekes jegyzékét, a mühelyi ter­melést 468 drb. 6718 korona 94 fillér összegben, Az intézet a vizsgák al­kalmával rajz- és bútor kiállítást ren­dezett az egyik rajzteremben, mely junius 28-ig volt nyitva. E kiállítás bizonyr megérdemelte volna, hogy" a nagyközönség megtekintse. Figyelemre méltó, az intézet azon törekvése is, hogy az iparos meste­re két és segédeken az iskolába be­vonja. Mint látjuk nem az iskolán múlt az, hogy ezen önzetlen iigyek- vése ered meny télen volt. Nagy köszönet fogja megilletni az intézet vezetőségét, ha Homonna város iparosainak nagyobb érdeklő­dését fogja felkelthetni az iskola iránt. Említést érdemel, hogy a tanulók a végzett munka értékének egy ré­szében is részesitetnek, „mühelyi munkadij jutalék“ címen. Éz hatha­tós eszköz a munkakedv serkenté­sére és egyúttal a végzett tanulót nem megvetendő összeghez juttatja, így például Szilágy Antal 4-ed éves tanuló, most hogv az intézetet el­hagyta, 138 K. munkadij jutalékban részesült. Az évzáró ünnepélyen e czimen 422 K. 3 fill, osztatott ki. Es ha még fölemlítjük azt, hogy a végzett növendékeket az igazga­tóság helyezi el, ajánljuk a szülők és a társadalom figyelmébe az érte­sítő X. pontjában foglalt fölvételi értesítést. Ismételten jóakarúlag hívjuk fel és irányítjuk a szülők figyelmét az ipari pálya felé, különösebben a ho­monnai állami faipari szakiskola felé, mely müveit lelkületű, elméletileg és gyakorlatilag képzett iparosokat ad az életnek és olyan pályára készít elő, a mely a mai nehéz életviszo­nyok között a legbiztosabb megél­hetést nyújtja. Ismerteti: Lengyel Samu. oo Értesítés. A sátoraljaújhelyi ál­lami polgári leányiskolában az uj 1903/4 i tanév szeptember hó 1-én veszi kezdetét. A javitóvizsgálatok azonban már auguszt. hó 31-én d. u. 2—5-ig megtartatnak. A pótló- és magánvizsgálatok szept, hó 1-én egész napon át, a felvételi vizsgála­tok szept. hó 2-án, a beiratások pe­dig szept. hó 3—5-én eszközöltetnek délelőtt és délután Tandíj 10 korona. Behatási és értesitődij 2 kor. Taní­tói nyugdíj 30 fillér. Szegénységü­ket igazoló s legalább „jó“ általános osztályzattal biró tanulók tandíjmen­tességért is folyamodhatnak. A kér­vényt, mely Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőségéhez czimzendő, a beiratás alkalmával az igazgatónak kell átadni. Folyamodó csak a ta­nuló szülője lehet. Az intézetben a francia nyelvet is tanítjuk az arra jelentkező növendékeknek. A róm. kath. és ev. ref. vallásé tanulók, ha elegendő számban jelentkeznek, cse­kély évi dij mellett egyházi ének­oktatásban is részesülhetnek. — Sá­toraljaújhely, 1903. aug. 24-én. Gyu­lai Károly s. k. igazgató. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA. Nyomatott Landesmann Miksa és Társa gyorssajt (fián Sátoraljaújhelyben, F. hó 25-én reggeli 7 és 9 óra között a Becske-féle villáig egy hosszú női aranyláncz és arany óra elveszett, a becsüle­tes megtalálója illő jutalomban részesül. Czim ét megmondja a kiadóhivatal. cTSiaéó azonnal két egymásba nyiló csi­nosan bútorozott szoba özv. Ro­senberg Sámuelnénál.

Next

/
Thumbnails
Contents