Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-08-19 / 66. szám
66. szám (3) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, augusztus 19. Ha már hozzáfogott ilyesmihez a rendőrség, megtehetné azt is, hogy az alkonyati és vacsora utáni órákban sem engedné a járdákat a rém sok cseléd által elfoglaltatni. A „nagypest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. — Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában. TANÜGY. ságák“-at valósággal kiszorítják a a korzót pótoló fő- és Kazinczy-ut- cza járdáiról. A cseléd-kisasszonyok és udvarlóik lármája és trágárkodása bizony a szobákba kénytelenit minden tisztességes nőt. Pedig azért a sok adóért dukálna egy* kis szabad levegő és séta lehetősége. • — Tűz. A sztropkói járásban fekvő Kelese községben nagy tűz pusztított. Alig egy óra alatt huszonnégy lakóház és sok melléképület hamvadt • el. A kár meghaladja a 30,000 koronát. — Zucker ienöné szülésznő értesíti a t. közönséget, hogy a budapesti bábaképző intézetben sikeresen elvégzett újabb tanfolyamról hazaérkezett és megbízható szolgálatait felajánlja. — Az országos orvosszövtség sorsjátékához. Megragadjuk azt az alkalmat, hogy az országos orvosszövetség sorsjátékot rendezett az orvosi nyugalomdij- és segélyintézet javára, miszerint elmondjuk véleményünket az orvosról. Az orvos az emberiség jótevője, az ember legiga- zabb, leghasznosabb barátja, neki köszönhet az emberi fat a legtöbbet a világon. A rettenetes nagy betegségek ellen az orvos ragad fegyvert, a tudomány fegyverét, az orvos vet gátat a gyermehalálozásnak, a ragályos * betegségek pusztításainak és ezer-ezer uj gyógymódot és gyógyszert talál fel, gyógyít, kutat, tanul folyton, hogy megmentse az emberiség szenvedőit. És mégis a hálátlanság legjobban az orvost éri, A legtöbb orvos küzködik nagy tudománya mellett a rtiegélhetésért, küzköd véres verejtékkel a mindennai kenyérért. így történhetett azután az, hogy a mai napig az orvosoknak nem volt nyugalomdij és segélyző intézete. Az országos orvosi szövetség most megállapítva az orvosi nyugalomdij- és .segélyző intézetet, ennek czéljaira világhírű tanárorvosaink vezetése mellett egy koronás sors- jegyaől ál-ó tárgysorsjátékot rendezett, melynek húzása ez év október lk-én lesz Budapesten. E bizottság élén többek között a következők állanak : Eétly Károly dr. udvari tanácsos, Thanhoffer L. dr. király tanácsos, egyetemi dékán, Lenhossek M. dr. az anatomiaiai intézet igazgatója, Lichtenberg Kornél dr. apó- líklinika főorvosa, Nékám dr. tanár és Onody dr. tanár. E kiváló tanárok, kik annyi emberéletet mentettek már meg, vezetése alatt áll az a sorsjáték, mely hivatva van az agg elbetegült és munkaképtelen orvosok állapotán segíteni. A .társadalomnak tehát legszentebb, legnemésebb, de egyúttal a legnagyobb kötelesége, hogy e nemes és jótékonyezéihoz a maga filléreivel hálateli szívvel hozzájáruljon. Szép és nemes vonás az orvosoktól, hogy őkezen alapot nem közadakozás utján akarják megsze' rezni, noha nagy emberbaráti szolgálataik folytán ehhez teljes joguk lett volna, hanem sorsjátékkal, melynél számos nyereménytárgynál a főnyeremény 50.000 koi’ona értékkel bír. A sorsjegy ára 1 korona s kapható mindenütt, de legkönnyebben Budapestre fordulni az országos orvosszövetség sorsjátékirodájához, Budapest, Váczi-utcza 17. — Megvételre kerestetik Jókai ösz- tzes művei nemzeti kiadása 100 kötet bekötve jóállapotban. Eladni szándékozók szíveskedjenek e lap kiadóhivatalában jelentkezni. — Egy intelligens izr. leány-tanuló kitűnő helyen teljes ellátást kaphat. Bővebbet a kiadóhivatal. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Budaoo A f-zemplóni ev. ref. egyházmegyei tanítóegyesület f. hó 7-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Gálszécsen Péter Mihály papi- és Dókus László világi elnök elnöklete alatt. A közgyűlés az ev. ref. templomban folyt le. Péter Mihály papi elnök megnyitó beszédének — melyet múlt számunkban szószerint kö zöltünk, — elhangzása után örömmel jelenté, hogy Dókus László vil. elnök 3 darab 20 koronás aranyat adott át neki az egyesület czéljaira illetőleg, hogy abból az egyik 20 koronás arany pályamunka jutalmazására fordittassék, a másik kettő 2 évi tagsági dij legyen, s bejelentó elnöktársa azon Ígéretét, hogy ezután minden éven meghozza áldozatát mindaddig, mig adománya 100 koronára nem növekszik, melyet mint alapítványt fog felajánlani az egyesület czéljaira. Viharos éljenzés hangzott fel e kijelentésre, s a vil. elnök ez adományáért jegyzőkönyvi köszönettel fog a közgyűlés adózni. Ezután az általunk szintén múlt számunkban közölt évi jelentés olvastatott fel, mely világot vet az egyesület egy évi működésére; mind az elnöki megnyitó, mind az évi jelentés jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. Már az elnöki megnyitó felveté azon mélyreható kérdést, hogy mi lesz a felekezeti tanítókkal, ha fizetésük, amiként az méltányos volna, az állami tanítókéval egyformán nein rendeztétik. E kérdés aztán a szabolcsi tanítók azon átiratával kapcsolatban, melyben az országgyűlés megkeresése iránt szorgalmazzák a hasoncélu egyesületeket, — élénk megbeszélés, megvitatás tárgyát képezte. Az egyesület megegyezik a szabolcsiakkal abban, hogy e tárgyban mozogni, sürgetni kell, de az utat nem helyesli. Egyesületünk a helyett, hogy az országgyűléshez fordulna megtartja a törvényes utal és felettes hatóságai utján fogja kérni e sérelem megszüntetését. S hisszük is, hogy a felsőhatóság szivére veszi az ügyet, a zsinat tekintélyes testületé rábírja az államkormányt, hogy felekezeti tanítók, mint a közös nemzeti ügy munkásai, ne legyenek kénytelenek mintegy viselni a megbélyegzést. A pénztárnoki jelentés szerint az előbbbi évekkel szemben a bevételek tekintetében jelentékeny emelkedés mutatkozik, de még mindig vannak olyanok, akik a dijakat nem szívesen fizetik. Ezekkel szemben a már egyszer alkalmazott s azon jónak bizonyult eljárás fog ismét alkalmaztatni, hogy hátralékaikat az egyházlátogatóság fogja beszedni. Hogy az egyesületbe minden tag bevonassák : kimondotta a közgyűlés hogy annak ezután az ideiglenes ta nitók is tagjai tartoznak lenni; e határozatnak, illetőleg az alapszabálynak ily irányú módosítását fogja kérni az egyesület a f.-zempléni egyházmegyétől. Az alapszabályok más pontjainak módosítása is szükségessé vált. Az egyesület három fiók körre van felosztva. Hogy működései a körökben is élénkebb legyen, a három helyett jövőre csak 2 kört állít fel az egyesület, vagyis a hármat kettőre összevonja. Az egyiknek neve lesz „gálszécsi-kör“ a másiké „abarai kör“. Ennek a határozatnak a jóváhagyását is az egyházmegyétől várja az egyesület. Felolvastatott a tavaly, kitűzött ezen pályakérdésre „az ifj. egyesületek feladata és köre az ev. ref. egyházban“ érkezett egyetlen munka felett írott bírálat. A kérdésre 40 koronát* szavazott meg az egyesület de a pályamunka nem ütvén meg a mértéket, kimondatott, hogy e kérdés még egyszer pályázatra bocsáttat k. A vallástanitás intensivebbó tételét czélozta az egyesület, midő a sauj- helyi kör indítványára felhívja a tanítók figyelmét arra, tegyék tanulmány tárgyává, hogy a bibliai történetek című népiskolai könyvben, melyek a lényegtelenebbek s melyek a lényegesek tervszerű vallástani- tásra nézve. Hisszük, hogy e nagy- fontosságú ügyet a tanítók szorgalmas tanulmány tárgyává teszik. A köri gyűlések jegyzőkönyveiből általában arról győződött meg az egyesület, hogy a körökben elég élénk volt az élet a lefolyt iskolai évben is. Többen minta tanításokat, némelyek korszerű kérdésekről felolvasásokat tartottak. Azok közül a legkitűnőbb felolvasás: Vallásos és hazafias nevelés, Kendecsy Pál abarai tanitótól a közgyűlésen is felolvastatott s mint igen derék dolgozat emlékkönyvbe vétetett. A választmányban a hely üres lévén : beválasztattak Szilágyi István vásárhelyi és Karakó Ferencz szür- nyegi tanítók. Számos apróbb ügy foglalkoztatta még az egyesületet. A közgyűlés eltartott déli 1 óráig. Ekkor közebédre gyűlt össze a jelenlévő 22 tanító, az Erzsébet szállodába Természetes, hogy dictiókban nem volt hiány. Péter Mihály papi elnök Dókus L. vil. elnököt és a tanítói kart, Karakó Ferencz Péter Mihályt, Sallay Simon az elnökséget éltette. így végződött a derék egyesület közgyűlése. IRODALOM. Petőfi verseiről. Irta: Búza Béla. A költőnek hazája van. S a költő a hazáját végtelenül tudja szeretni. Csudás kor szülte Petőfit. Rajongó lelkesedéssel volt tele a nemzet. A század uralkodó eszméi mámoritó erejükkel lázba hoztak minden honfiúi keblet. Fiatal tetterő és szent lelkesedés mozgatták a történelem kerekét. Az oly sokáig vészterhes álmot alvó nemzetnek nagyot kellett zökkennie, hogy belejöjjön a kerékvágásba, s utolérje a felette észrevétlenül elsuhant időnek gyors futását. Talaja volt a nemzeti felbuzdulásnak a hazafias lelkesedésnek. Ezen a talajon termett a Petőfi páratlan hazafias költészete. E magyar Tyrtaeus mesés hangon rázta fel álmából Talpra magyarjával az alvó nemzetet. A Rákóczi szivet rázó tárogatója nem hatott különbül, mint az eddig ismeretlen hang, amelyen Petőfi szólott az ő nemzetéhez. A szebb jövőbe veti reményét. O az első, aki kíméletlen haraggal támad azokra, akik folyton a múlt dicsőségéről írnak éneket. »Tudjátok-e, mik vagytok, Kik a múltról daloltok ? Halottrablók ! Halottrablók ! Sírjából felássátok A holt időt, Hogy őt Babérokért árulhassátok. En nem irigylem koszorútokat: Penész van rajta és halolti szag! En tégedet köszöntelek, Te a beteg Emberiségnek orvosa: jövendő !“ Harag.vó lelke megszólal az Unió érdekében. Mély keserűséggel látja a két országra szakadt egy nemzetet. Legszebb költeményei közé tartozik ez, (Erdélyben.) melyet Koltón egy ebéd alkalmával dikezióképen rögtönözve mondott el. Harag, keserűség, igaz hazafiui fájdalom, lelkesítés, buzdítás, mindez lángoló tűzzel nyilatkozik meg soraiban. Hatásos képpel kezdi : „Barangol és zúg. zug az őszi szél Csörögnek a fák, száraz lombjai Mint rab kezén a megrázott bilincs, Hallgass zugó szél. hadd kiáltsak ón ! Ha el nem hallgatsz, tulkiáltalak Mint a nősirást az égi háború! Egy nemzet és két ország hallja meg Mi bennem eddi^ titkon fórra csak S amit keblemből mostan kiröpitek, Mint a volkán az égő köveket, Az fórra bennem, az fájt ón nekem, Hogy egy nemzetnek két országa van, hogy E két országos nemzet a magyar! S azután végig lángoló haraggal beszél. Sokszor megbámulom én Petőfi lángeszét ebben a versben. Tüneményesen nyilvánul itt is, hogy nem versiró, de ő költő volt. Es mindenütt és mindenben ott ragyog a legszebben, ahol a harag, a fájdalom szólal meg belőle. Hazafias verseihez sorozhatjuk azt is, amelyet a magyar ifjakhoz irt. Megfélemlítő vers. Hasonló a vil- lámcikkázáshoz, hasonló az ég dörgéséhez. Maga mondja benne: .Felhő alakjába lelkem átöltözik. Úgy száll a hon felett nyugattól keletig Sötéten, csendesen; Ha volna menyköve, mint van a felhőnek, Csapásitól, ifjak sokan hevernétek A port élettelen.“ S bizony mintha az ég zengését hallgatnék néma félelemmel, úgy hat nak reánk utolsó szavai : „Ti bálványimádók, hiúság rabjai! Jertek, gyilkot fogok szivembe mártani, Hadd frecsesenjen vére Szét fejeitekre .. . tán sikere leszen. Tán megtértek tőle ... jertek hozzám ezen Uj keresztelőre !“ Van Petőfinek egy verse, amelyben a szabadságért folytatott küzdelmekről elmélkedik. A sok vér és drága élet, mely érette már elhullott, mérhetetlen. De övé a diadal a csaták utolsóiban. Ezt ő mondja: a köl tő. Ez prófécia; ennek teljesedni kell. (Folyt, köv.) A szerkesztőség üzenetei: A kis Engl , . . Tokaj. Köszönjük a tudósítást, de mert a fővárosi lapok is tárgyalták és nem vármegyénkben történt, az esettel oly részletesen nem foglalkozhatunk. Amennyire lehetett, feldolgoztuk, Hazafias felháborodása egyébként igen örvemdetes ós még örvendetesebb volna, ha a kedves papánál ki tudná eszközölni, hogy a kormánypárton nagy befolyását érvényesítse — a Gotterhalte kiküszöbölésére. Komotau, Egyformán használják. Az ut is körülbelül egyforma. A Zemplénmegye olvasójának abbeli panaszára. hogy laptársunk az előfizetési díjakat előre beszedte, de már hetek óta meg nem jelent, csak azt felelhetjük, hogy erről mi nem tehettük és ha csakugyan igy történt, bizony nagyon jogos a méltatlankodó panasz. W. I. Buttka. Legközelebb sorra kerül. B. A. Helyben. Nagyon helyesen cselekedett. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. 1934-1903. Tkvsz. Póthirdetmény. A tokaji kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint a Tolcsvai Hitelszövetkezet végrehajtatónak Sztankay Béla és neje Paraszkay Mária végrehajtást szenvedők elleni 520 korona és jár. iránti- végrehajtási ügyében 1828/ 1903. tk. sz. a. kibocsátott árverési hirdetményben a b.-olaszii 23. számú tjkvben foglalt 609 hr. számú ingatlan 25 kor. becsárban, — a b.-olaszi 72. sz. tjkvben foglalt 631. hr. sz. ingatlanra 30 kor. becsárban, — a b.-olaszii 179. sz. tjkvben foglalt ós 10000 kor. agrárkölcsönnel terhelt 625 hr. számú szőlőre 2808 korona becsárban, — a b.-olaszi 221. számú tjkvben foglalt 611 hr. sz. ingatlanra 30 kor. becsárban és a b.-olaszii 357. sz. tjkvben foglalt és 3300 kor. agrárkölcsönnel terhelt 803. hr. számú szőlőre 102 kor. becsárban 1903. évi augusztus hó 31 -ik (harminczegy) napjának d. e. 10 órájára kitűzött árverés az 1881 LX. t.-cz. 167. §-a alapján Békefi András budapesti lakos végrehajtató érdekében is 304 korona 25 fillér tőkekövetelése s járulékai kielégítése végett megtartatni fog. Kelt Tokajban, 1903. junius 18. Plathy, kir. jbiró.
