Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-07-25 / 59. szám
59. szám. (4) FELSOMAGYAR0RS2AGI HÍRLAP Szombat, julius 25. Az ungvári ev. ref. polgári leányiskolában az 1903—1904. iskolai év kezdetével a harmadik osztály is megnyílik. Lesz tehát I. II. és III. osztály. A beiratások szeptember 1—4 napjain délelőtt 8—12 óráig tartatnak. Ugyanezen napokon délután fognak a felvételi, javító, tantárgykülönbözeti és magánvizsgálatok megtartatni. Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszerint atyja, anyja, vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. A beiratás alkalmával minden tanuló tartozik bemutatni születési bizonyítványát, az előző osztályról szóló bizonyítványát s ha 12. évét betöltötte, himlőoltási bizonyítványt. Ezek nélkül be nem irható. A tanitásdij 40 korona, melynek fele a beiratáskor, másik fele február elsején előre fizetendő. Ezenkívül tartozik minden tanuló 4 korona 50 fillér beiratási dijat fizetni, melyben benne van a könyvtári dij a nyug- dij-intózeti jurulék járulék és a bizonyítvány dija is. Azon szegénysorsu, jó előmeneteld tanulók, a kik magukat a tanitásdij fizetése alól részben, vagy egészben felmentetni óhajtják, folyamodványokat szegénységi bizonyitványnyal felszerelve, a polg. iskola felügyelő bizottságához czimezve a beiratás alkalmával az igazgatóságnál nyújtsák be. A rendes tanítás szeptember hó 5-én reggeli 8 órakor kezdődik. Az első osztályba csak oly tanuló léphet be : a) a ki életének 9. évét b’etöltötto; b) kinek az elemi iskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van és eb- beli ismereteit vagy elemi iskolai bizonyitványnyal, vagy az iskolai elől jéróság előtt felvételi vizsgálattal igazolj i. Azon tanulók, kik az elemi is' óla ötödik osztályából a polgári második osztályba, vagy az elemi isk. hatodik osztályából a polgári iskola harmadik osztályába óhajtanak felvétetni, kötelesek a német nyelvből és iné réstanból, illetőleg ezekből ég a világtörténelemből felvételi vizsgát tenni. Mind a felvételi, mind a tantárgykülönbözeti vizsgálat díjmentes Válasz Péter Mihály lelkész urnák. Távollétem miatt csak most adhatom meg a választ Péter Mihály lelkész urnák e lap 57. számában közzétett „A zsidó hitoktatás és egyebek“ czimü czikkére. Előbbi czikkemben szántszándékkal nem reflektáltam czikkiró urnák azon megjegyzésére, hogy „mikor jön már el as as idő, amikor a magyar ssidó magyarul fog imádkozni?“ Ennek a kérdésnek tüzetes fejtegetése ugyanis szerintem felekezeti lapba való, vidéki lap pedig épenség- gel csak nehezen nyithatja meg előtte hasábjait. De részint a lelkész ur iránt való nagyrabecsülésből és tiszteletből, részint mert egyenesen provokált rá, az igen tisztelt szerkesztő ur szives engedőimével röviden válaszolok kérdésére. Azt kérdi most többek között a czikkiró ur, nagyobb ereje van é az imádságnak, ha azt héberül s nem magyatul mondják, jobban ineghall- gatja-é azt az egek ura az előbbi nyelven? Van-é ily babona az egyházunkban s általában mi állja útját annak, hogy szent könyveink magyarra fordittassanak ? Ezekre rövid válaszom ez : A zsidó istenitiszteletnek nyelve a héber, mert a nagy zsinat férfiai e nyelven és messzire látó tekintettel szerkesztették meg és rendezték be Izrael imáit. A tói a, a könyvek könyvének szent nyelve kiválóan alkalmas az érzelmek kifejezésére, s miután az ezen nyelven szerkesztett imákat készen örököltük az ősöktől, nehéz volna ezeket másokkal helyettesíteni. Arról szó sem lehet, hegy e nyelv használatát a babona tartja fenn. Hisz a tóra szigorúan tilt mindennemű babonát s a zsidók vallásos életében tényleg nyoma sincs a babonának. Semmiféle vallásos törvény nem tiltja más nyelveknek a használatát, s tényleg már a legrégibb időben is léteztek a zsidó nők számára az illető ország nyelvén szerkesztett imakönyvek Régebben ugyanis a magyar zsidó nők is a Némotországból importált német nyelvű imakönyveket használták, de 20—25 év óta a magyarra fordított héber imakönyvön kívül Izrael müveit női szebbnél- szebb magyar imádságos könyveket használnak. A magyar zsidó nők számára eddig megjelent magyar imakönyvek közül itt csak Kiss Arnold dr. budai rabbi „Mirjám“ czimü imakönyvét említem fel, melynél szebb imádságok Tompa „Olajág“-ának megjelenése óta nem születtek meg. A régi időben sok helyütt görög és aram nyelven imádkoztak, újabb időben pedig sok u. n. haladó (nálunk neotog) zsidó hitközség templomaiban az előirt héber imákon kívül Magyarországon magyar, Németországban német, Francziaországban franczia, Angolországban angol és Olaszországban olasz imákat is mondanak. Nálunk a neolog hitközségeken kivűl az Őfelsége és a haza javáért való imát magyar nyelven mondják sok oly hitközség zsinagógáiban is, hol a helyi viszonyoknál fogva más magyar ima még nem mondhatnak. Téved tehát az igen tisztelt czikkiró ur, ha talán azt hiszi, hogy a zsidóknak tiltva van modern nyelven irt imákat mondani. Hisz még a vallási kérdésekben rigorózus talmud is mondja; hogy „imát akár minő nyelven lehet elmondani,“ Mindazonáltal nem lehet felhagyni a héber nyelvvel, sőt nagyon kívánatos, hogy a zsidók nálunk is héber nyelven imádkozzanak, mert a héber ima, valamint a ssinai hegyen kinyilatkoztatott tót a fentartja a most is nem ritkán minden ok nélkül üldözött zsidóságban a vallásos gondolkodás közösségét, a múlttal való összefüggést és a történeti tudatot! Én tehát a magyarság és magyarosodás magasztos gondolatával igenis összeegyeztetni tudom azt, hogy a magyar zsidó héberül imádkozzék. A héber ima vagy liturgia nem lehet káros befolyással sem a magyarosodás, sem a kultúra, sem a hazafiság viru- lására. A héber nem élő nyelv, nem I lehet tehát attól tartani, hogy mint' a gór. kain. liturgia nyelve, az orosz v. ruthén háttérbe szoríthatja a hazai nyelvet (de én ezt sem hiszem.) Kárhoztatásra csak akkor volnánk I méltók, ha magyar vidéken nem a magyar nyelvet használnék fordításul, hanem idegent, pl. a német nyelvet. A héber ima és liturgia mellett a magyarosodas a legorthodoxabb zsidó hitközségek iskoláiban is az utóbbi három évtized alatt óriási előmenetelt tett. Hogy például vidékünkön mily sanyarú állapotban volt a zsidó népnevelés 30 évvel ezelct , bizonyíthatja többek között a „Hon“ j 1873. aug. 13. számában és később ' a Zemplénben is az Izraelita népnevelésről irt czikkem, melyben még ily húrokat kellett pengetnem: „Ha egy külföldi izraelita előtt elmondanék, hogy Magyarországban még vannak vidékek, hol az izr. tanköteles gyermekek a héber tantárgyakon kívül semmit sem tanulnak, hogy Magyarország legmagyarabb vidékein vannak gyermekek, sok ezer számra menők, kik azt sem tudják; van-é magyar nyelv a világon; ha elmondanék, hogy vannak gyermekek, kiket minden egyébre tanítanak, csak arra nem, melyik haza az, melynek létöket köszönhetik, melynek keblén növekednek ; bizonyára azt fogná mondani, hogy azon szerencsétlen gyermekek szülei rossz ein- ; berek, mert gyermekeik jövőjét a j véletlenre, vagy legfölebb Isten irgalmára bízzák stb ........“ Ki merte volna akkor még csak reményleni is, ami 10—15 év múlva valóra vált, hogy még hazánk északnyugati tót vidékén is a zsidó gyermekek a héber imákat, a bibliát (mert szent könyveink legnagyobb része már régen magyarra van fordítva !*) magyarra fordítva tanulják és általán a vallás- és közoktatási minisztérium jelentései igazolják, hogy a nemzetiség lakta vidékeken a zsidó felekezeti iskolák valósággal bástyái a magyarosodásnak A magyar nyelv uralkodik összes iskoláinkban, átviszik a templomba, a rabbik a szószékről magyar nyelven hirdetik Isten igéjét, a magyar nyelv szerepel a családi vallásos ünnepélyeken is. Szóval hódított, hódit és hódítani fog minden vonalon. Évszázadok hosszú ideje alatt az üldözés, megvetés ült a zsidók lelkére és elfojtotta lélekzetöket is. A kultúra igen halvány sugarakat tűzött le rájuk. S ime, alig hogy lelkűk megszabadult a bilincsektől, sza bad megyőződésök biztositva lett, oly mohón, oly nagy szeretettel nyúltak az alkalmazkodás eszközeihez, hogy az csudákat müveit. Nem szabad elfelejteni, hogy amit a zsidók sok-sok évszázad alatt -önhibájukon kívül elmulasztottak, alig nehány évtized alatt kellett pótolniok. Ha itt- ott késik egy kicsit a magyarosodás munkája, azon nem kell kétségbeesni. A hazafias zsidóság rövid idő alatt meg fogja törni a kevésbbé értelmes helyeken mutatkozó közönyt és kétségtelen, hogy nemsokára szerte a hazában a magyarság zománcza fog ragyogni a zsidó felekezet vallásos életén. De ez, bocsánatot kérek, a legkevésbbé sem kívánja a a héber nyelv kiküszöbölését. Semmi oka nincs, nem sok czélja van és viszont a megkísérlése a felekezet óriási megrázkódtatását vonná maga után. Higyje ezt el t. czikkiró nekem ! Az igen tisztelt lelkész ur igen messze néz a jövőbe, ha látni véli az egy nyelven imádkozó magyarokat. Es hogy az mikor fog megvalósulni, ennek a feleletnek a megadására igazán nem érzem magamat hivatottnak. Knopfler Sándor. *) Miért kérdi tehát ig. t. czikkirő ur, hogy mi állja az útját annak, hogy szent könyveink magyarra forditassanak? Hisz a budapesti rabbiképző alső osztályaiban még a talmudot is magyarul adják elő ! NYÍLT-TÉR*) Alulírottak a magok és számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy FUCHS JENŐ úr nagybérlő, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a legjobb férj és apa, hűséges gyer- I mek. testvér és rokon, életének 47, I boldog házasságának 23-ik évében I f. hó 20-án hosszas szenvedés után [Becsben jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványai folyó hó 23-án d. u. 4 órakor helyeztettek a bodrogkereszturi izr. sir- kertben örök nyugalomra. N.-Rozvágy, 1903. jul. 23. Legyen áldott emléke ! özv. Fuchs Jenőné szül. Fuc'is Ernő Lindenbaum Regina fia. neje. Llndenbau n Fülöp Fuchs Izrael és neje és neje szülei. apása és anyása. Fuchs Mór özv. Goldberger Mlksáné szül. Fuchs Johann i özv. Waldmann Adolfné szül. Fuchs Irma Fuchs Nett! testvérei. Nyilatkozat. Egy nyilatkozat jelent meg b. lapjának 64-ik számában Frisch Vilmos aláírásával, ezúttal már más branche- beli, ugyancsak tokaji „tekintély“ tollából, egyik közüs ösmérvük, hogy ha tényekkel szemben tehetetlenségre kárhoztatvák, egyedüli erőforrásukhoz, az elfoglalt számos társa dalmi positiójukhoz folyamodnak, bolondot keresnek, kik elhiszik, hogy ezekben „immunitás“ re lik, mely minden ténykedésben védő pajzs. Tessék, ha jól esik, e »t.an«-t hir- hirdetni és. követni, én maradok a *) E rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem felelős, már közzétett tények mellett, a me lyeket röviden reassumalok. 1. ) Hogy Frisch Vilmos írni, olvasni vajmi keveset tud, 2. ) hogy a hírhedt alakuló ülésen oly botrányt csinált, hogy minden korcsmából kidobták volna, 3. ) hogy Fénykövit el kellett tenni, mert „láb alatt volt“, 4. ) hogy leányaihoz nő-tanitót tartott éveken át házában, akit ő alkalmazott az iskolaszék részére és terhére, 5. ) hogy a szegény napszámos Schwarcz Lajos tandíjmentes gyermekeit magánérdekből tiltotta ki az iskolából. Ezekre kellett volna felelni, ha tudtunk volna, —■ ha nem tud, hát mutassa meg azt a »minősítő józan társadalmat“, mely magát ezen utolsó pont alatti esetet másnak, mint gyalázatos viszaélésnek fogná minősíteni. Ezért merem önnek a szemébe mondani, hogy ön egy becstelen ember, akivel többé szóba nem állok. Kelt Tokaj, 1903. jul. 24. Lichtschein Dezső. A szerkesztőség üzenetei: L. S. Golnicbánya és a többi tokaji uraknak. A tokaji izr. iskolaszék ügyének lapunk rendes rovatait többé át nem engedhetjük. Eddig is példátlanul előzékenyek voltunk. Ideje már a polémiának véget vetni. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. Kérjen csak SELLE és KARY-léle UJ lej óbb tisztitó szert. Sárga és fekete finom czipőknek a legjobb tisztítószer. Különösen Boxcalf-, Oscaria-, Chevreaux és lakk- czipők részére. BECS, XII I. Eladó ház. Kazinczi-utcza 540. és 536/a és a gyártelőpi-uteza 730/2. és 730/3. számú házat szabad kézből adom — Értekezni Gyulai lgnácss építőmesternél, Kazinczi- utcza 540. szám. Árlejtési hirdetmény. Szerencs nagyközség képviselőtestülete egy — a régi városháza területén építendő — teljesen uj városháza, valamint a tolonc- ház átépítésére vonatkozólag, melyek öszköltségei körülbelől 30000 koronát tesznek ki, ezennel pályázatot hirdet. A nyilvános árlejtés Szerencs község házánál f. év augusztus hó n-ik napján délután j órakor tartatik meg. Az árlejtési feltételek, építési tervek és költségvetések Szerencs község jegyzői hivatalánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők és lemásolhatók. Szerencs, 1903. julius 23-án. Az építészeti bizottság.
