Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-07-25 / 59. szám

59. szám. (4) FELSOMAGYAR0RS2AGI HÍRLAP Szombat, julius 25. Az ungvári ev. ref. polgári leányis­kolában az 1903—1904. iskolai év kezdetével a harmadik osztály is meg­nyílik. Lesz tehát I. II. és III. osz­tály. A beiratások szeptember 1—4 nap­jain délelőtt 8—12 óráig tartatnak. Ugyanezen napokon délután fognak a felvételi, javító, tantárgykülönbö­zeti és magánvizsgálatok megtartatni. Minden tanuló a felvételre szemé­lyesen és rendszerint atyja, anyja, vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. A beiratás alkalmával minden ta­nuló tartozik bemutatni születési bi­zonyítványát, az előző osztályról szó­ló bizonyítványát s ha 12. évét be­töltötte, himlőoltási bizonyítványt. Ezek nélkül be nem irható. A tanitásdij 40 korona, melynek fele a beiratáskor, másik fele február elsején előre fizetendő. Ezenkívül tartozik minden tanuló 4 korona 50 fillér beiratási dijat fizetni, melyben benne van a könyvtári dij a nyug- dij-intózeti jurulék járulék és a bi­zonyítvány dija is. Azon szegénysorsu, jó előmeneteld tanulók, a kik magukat a tanitásdij fizetése alól részben, vagy egészben felmentetni óhajtják, folyamodványo­kat szegénységi bizonyitványnyal fel­szerelve, a polg. iskola felügyelő bi­zottságához czimezve a beiratás al­kalmával az igazgatóságnál nyújt­sák be. A rendes tanítás szeptember hó 5-én reggeli 8 órakor kezdődik. Az első osztályba csak oly tanuló léphet be : a) a ki életének 9. évét b’etöltötto; b) kinek az elemi iskola IV. osz­tálya számára kiszabott tantárgyak­ban elegendő jártassága van és eb- beli ismereteit vagy elemi iskolai bi­zonyitványnyal, vagy az iskolai elől jéróság előtt felvételi vizsgálattal igazolj i. Azon tanulók, kik az elemi is' óla ötödik osztályából a polgári második osztályba, vagy az elemi isk. hatodik osztályából a polgári iskola harma­dik osztályába óhajtanak felvétetni, kötelesek a német nyelvből és iné réstanból, illetőleg ezekből ég a vi­lágtörténelemből felvételi vizsgát tenni. Mind a felvételi, mind a tantárgy­különbözeti vizsgálat díjmentes Válasz Péter Mihály lelkész urnák. Távollétem miatt csak most adha­tom meg a választ Péter Mihály lel­kész urnák e lap 57. számában közzé­tett „A zsidó hitoktatás és egyebek“ czimü czikkére. Előbbi czikkemben szántszándék­kal nem reflektáltam czikkiró urnák azon megjegyzésére, hogy „mikor jön már el as as idő, amikor a magyar ssidó magyarul fog imádkozni?“ En­nek a kérdésnek tüzetes fejtegetése ugyanis szerintem felekezeti lapba való, vidéki lap pedig épenség- gel csak nehezen nyithatja meg előtte hasábjait. De részint a lelkész ur iránt való nagyrabecsülésből és tisz­teletből, részint mert egyenesen pro­vokált rá, az igen tisztelt szerkesztő ur szives engedőimével röviden vá­laszolok kérdésére. Azt kérdi most többek között a czikkiró ur, nagyobb ereje van é az imádságnak, ha azt héberül s nem magyatul mondják, jobban ineghall- gatja-é azt az egek ura az előbbi nyelven? Van-é ily babona az egy­házunkban s általában mi állja útját annak, hogy szent könyveink ma­gyarra fordittassanak ? Ezekre rövid válaszom ez : A zsidó istenitiszteletnek nyelve a héber, mert a nagy zsinat férfiai e nyelven és messzire látó tekintettel szerkesz­tették meg és rendezték be Izrael imáit. A tói a, a könyvek könyvének szent nyelve kiválóan alkalmas az érzelmek kifejezésére, s miután az ezen nyelven szerkesztett imákat ké­szen örököltük az ősöktől, nehéz volna ezeket másokkal helyettesíteni. Ar­ról szó sem lehet, hegy e nyelv hasz­nálatát a babona tartja fenn. Hisz a tóra szigorúan tilt mindennemű ba­bonát s a zsidók vallásos életében tényleg nyoma sincs a babonának. Semmiféle vallásos törvény nem tiltja más nyelveknek a használatát, s tény­leg már a legrégibb időben is létez­tek a zsidó nők számára az illető ország nyelvén szerkesztett imaköny­vek Régebben ugyanis a magyar zsidó nők is a Némotországból im­portált német nyelvű imakönyveket használták, de 20—25 év óta a ma­gyarra fordított héber imakönyvön kívül Izrael müveit női szebbnél- szebb magyar imádságos könyveket használnak. A magyar zsidó nők szá­mára eddig megjelent magyar ima­könyvek közül itt csak Kiss Arnold dr. budai rabbi „Mirjám“ czimü ima­könyvét említem fel, melynél szebb imádságok Tompa „Olajág“-ának meg­jelenése óta nem születtek meg. A régi időben sok helyütt görög és aram nyelven imádkoztak, újabb időben pedig sok u. n. haladó (nálunk neotog) zsidó hitközség templomaiban az elő­irt héber imákon kívül Magyarorszá­gon magyar, Németországban német, Francziaországban franczia, Angol­országban angol és Olaszországban olasz imákat is mondanak. Nálunk a neolog hitközségeken kivűl az Őfel­sége és a haza javáért való imát magyar nyelven mondják sok oly hitközség zsinagógáiban is, hol a helyi viszonyoknál fogva más ma­gyar ima még nem mondhatnak. Té­ved tehát az igen tisztelt czikkiró ur, ha talán azt hiszi, hogy a zsidók­nak tiltva van modern nyelven irt imákat mondani. Hisz még a vallási kérdésekben rigorózus talmud is mondja; hogy „imát akár minő nyel­ven lehet elmondani,“ Mindazonáltal nem lehet felhagyni a héber nyelv­vel, sőt nagyon kívánatos, hogy a zsidók nálunk is héber nyelven imád­kozzanak, mert a héber ima, valamint a ssinai hegyen kinyilatkoztatott tót a fentartja a most is nem ritkán minden ok nélkül üldözött zsidóságban a vallá­sos gondolkodás közösségét, a múlttal való összefüggést és a történeti tudatot! Én tehát a magyarság és magya­rosodás magasztos gondolatával igen­is összeegyeztetni tudom azt, hogy a magyar zsidó héberül imádkozzék. A héber ima vagy liturgia nem lehet káros befolyással sem a magyarosodás, sem a kultúra, sem a hazafiság viru- lására. A héber nem élő nyelv, nem I lehet tehát attól tartani, hogy mint' a gór. kain. liturgia nyelve, az orosz v. ruthén háttérbe szoríthatja a ha­zai nyelvet (de én ezt sem hiszem.) Kárhoztatásra csak akkor volnánk I méltók, ha magyar vidéken nem a magyar nyelvet használnék fordítá­sul, hanem idegent, pl. a német nyel­vet. A héber ima és liturgia mellett a magyarosodas a legorthodoxabb zsidó hitközségek iskoláiban is az utóbbi három évtized alatt óriási elő­menetelt tett. Hogy például vidékün­kön mily sanyarú állapotban volt a zsidó népnevelés 30 évvel ezelct , bi­zonyíthatja többek között a „Hon“ j 1873. aug. 13. számában és később ' a Zemplénben is az Izraelita népne­velésről irt czikkem, melyben még ily húrokat kellett pengetnem: „Ha egy külföldi izraelita előtt el­mondanék, hogy Magyarországban még vannak vidékek, hol az izr. tan­köteles gyermekek a héber tantár­gyakon kívül semmit sem tanulnak, hogy Magyarország legmagyarabb vidékein vannak gyermekek, sok ezer számra menők, kik azt sem tudják; van-é magyar nyelv a világon; ha elmondanék, hogy vannak gyerme­kek, kiket minden egyébre tanítanak, csak arra nem, melyik haza az, mely­nek létöket köszönhetik, melynek keblén növekednek ; bizonyára azt fogná mondani, hogy azon szeren­csétlen gyermekek szülei rossz ein- ; berek, mert gyermekeik jövőjét a j véletlenre, vagy legfölebb Isten irgal­mára bízzák stb ........“ Ki merte volna akkor még csak reményleni is, ami 10—15 év múlva valóra vált, hogy még hazánk észak­nyugati tót vidékén is a zsidó gyer­mekek a héber imákat, a bibliát (mert szent könyveink legnagyobb része már régen magyarra van for­dítva !*) magyarra fordítva tanulják és általán a vallás- és közoktatási minisztérium jelentései igazolják, hogy a nemzetiség lakta vidékeken a zsidó felekezeti iskolák valóság­gal bástyái a magyarosodásnak A magyar nyelv uralkodik összes is­koláinkban, átviszik a templomba, a rabbik a szószékről magyar nyelven hirdetik Isten igéjét, a magyar nyelv szerepel a családi vallásos ünnepé­lyeken is. Szóval hódított, hódit és hódítani fog minden vonalon. Évszázadok hosszú ideje alatt az üldözés, megvetés ült a zsidók lel­kére és elfojtotta lélekzetöket is. A kultúra igen halvány sugarakat tű­zött le rájuk. S ime, alig hogy lel­kűk megszabadult a bilincsektől, sza bad megyőződésök biztositva lett, oly mohón, oly nagy szeretettel nyúl­tak az alkalmazkodás eszközeihez, hogy az csudákat müveit. Nem sza­bad elfelejteni, hogy amit a zsidók sok-sok évszázad alatt -önhibájukon kívül elmulasztottak, alig nehány év­tized alatt kellett pótolniok. Ha itt- ott késik egy kicsit a magyarosodás munkája, azon nem kell kétségbeesni. A hazafias zsidóság rövid idő alatt meg fogja törni a kevésbbé értel­mes helyeken mutatkozó közönyt és kétségtelen, hogy nemsokára szerte a hazában a magyarság zománcza fog ragyogni a zsidó felekezet val­lásos életén. De ez, bocsánatot ké­rek, a legkevésbbé sem kívánja a a héber nyelv kiküszöbölését. Semmi oka nincs, nem sok czélja van és viszont a megkísérlése a felekezet óriási megrázkódtatását vonná maga után. Higyje ezt el t. czikkiró nekem ! Az igen tisztelt lelkész ur igen messze néz a jövőbe, ha látni véli az egy nyelven imádkozó magyaro­kat. Es hogy az mikor fog megvaló­sulni, ennek a feleletnek a megadá­sára igazán nem érzem magamat hi­vatottnak. Knopfler Sándor. *) Miért kérdi tehát ig. t. czikkirő ur, hogy mi állja az útját annak, hogy szent könyveink magyarra forditassanak? Hisz a budapesti rabbiképző alső osztályaiban még a talmudot is magyarul adják elő ! NYÍLT-TÉR*) Alulírottak a magok és számos rokonság nevében fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják, hogy FUCHS JENŐ úr nagybérlő, Zemplénvármegye tör­vényhatósági bizottságának tagja, a legjobb férj és apa, hűséges gyer- I mek. testvér és rokon, életének 47, I boldog házasságának 23-ik évében I f. hó 20-án hosszas szenvedés után [Becsben jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványai folyó hó 23-án d. u. 4 órakor he­lyeztettek a bodrogkereszturi izr. sir- kertben örök nyugalomra. N.-Rozvágy, 1903. jul. 23. Legyen áldott emléke ! özv. Fuchs Jenőné szül. Fuc'is Ernő Lindenbaum Regina fia. neje. Llndenbau n Fülöp Fuchs Izrael és neje és neje szülei. apása és anyása. Fuchs Mór özv. Goldberger Mlksáné szül. Fuchs Johann i özv. Waldmann Adolfné szül. Fuchs Irma Fuchs Nett! testvérei. Nyilatkozat. Egy nyilatkozat jelent meg b. lap­jának 64-ik számában Frisch Vilmos aláírásával, ezúttal már más branche- beli, ugyancsak tokaji „tekintély“ tollából, egyik közüs ösmérvük, hogy ha tényekkel szemben tehetetlen­ségre kárhoztatvák, egyedüli erőfor­rásukhoz, az elfoglalt számos társa dalmi positiójukhoz folyamodnak, bo­londot keresnek, kik elhiszik, hogy ezekben „immunitás“ re lik, mely minden ténykedésben védő pajzs. Tessék, ha jól esik, e »t.an«-t hir- hirdetni és. követni, én maradok a *) E rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem felelős, már közzétett tények mellett, a me lyeket röviden reassumalok. 1. ) Hogy Frisch Vilmos írni, ol­vasni vajmi keveset tud, 2. ) hogy a hírhedt alakuló ülésen oly botrányt csinált, hogy minden korcsmából kidobták volna, 3. ) hogy Fénykövit el kellett tenni, mert „láb alatt volt“, 4. ) hogy leányaihoz nő-tanitót tar­tott éveken át házában, akit ő alkal­mazott az iskolaszék részére és ter­hére, 5. ) hogy a szegény napszámos Schwarcz Lajos tandíjmentes gyer­mekeit magánérdekből tiltotta ki az iskolából. Ezekre kellett volna felelni, ha tudtunk volna, —■ ha nem tud, hát mutassa meg azt a »minősítő józan társadalmat“, mely magát ezen utolsó pont alatti esetet másnak, mint gya­lázatos viszaélésnek fogná minősíteni. Ezért merem önnek a szemébe mondani, hogy ön egy becstelen em­ber, akivel többé szóba nem állok. Kelt Tokaj, 1903. jul. 24. Lichtschein Dezső. A szerkesztőség üzenetei: L. S. Golnicbánya és a többi tokaji uraknak. A tokaji izr. iskolaszék ügyének lapunk rendes rovatait többé át nem engedhetjük. Eddig is példátlanul előzékenyek voltunk. Ideje már a polémiának véget vetni. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. Kérjen csak SELLE és KARY-léle UJ lej óbb tisztitó szert. Sárga és fekete finom czipőknek a legjobb tisztítószer. Különösen Box­calf-, Oscaria-, Chevreaux és lakk- czipők részére. BECS, XII I. Eladó ház. Kazinczi-utcza 540. és 536/a és a gyártelőpi-uteza 730/2. és 730/3. számú házat szabad kéz­ből adom — Értekezni Gyulai lgnácss építőmesternél, Kazinczi- utcza 540. szám. Árlejtési hirdetmény. Szerencs nagyközség képviselő­testülete egy — a régi város­háza területén építendő — telje­sen uj városháza, valamint a tolonc- ház átépítésére vonatkozólag, me­lyek öszköltségei körülbelől 30000 koronát tesznek ki, ezennel pályá­zatot hirdet. A nyilvános árlejtés Szerencs község házánál f. év augusztus hó n-ik napján délután j óra­kor tartatik meg. Az árlejtési feltételek, építési tervek és költségvetések Szerencs község jegyzői hivatalánál a hiva­talos órák alatt megtekinthetők és lemásolhatók. Szerencs, 1903. julius 23-án. Az építészeti bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents