Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-12-16 / 98. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda deczember 16.

98. szám (2)

erőszakoskodásnak ismeri fel és tartja a tovább folyó küzdelmet, ha ő ily erőszakoskodásnak engedni nem hajlandó: akkor legyen bármily jogosult egyébként a mi követelésünk: annak engedni nem fog. Reménytelennek ismerte fel a további küzdelmet Kossuth Ferencz és pártjának többsége is, azért hagyta abban az obstrukciós küzdelmet. Ha ezidő szerint nem áll módunkban megszerezni megillető jogunkat: kár is volna egy reménytelen küzdelemben feláldozni nemzetünket. Nem marad más hátra, mint a megnyert vívmányokat javunkra fordítani, s rendes utón és eszközökkel küzdeni a továbbiakért.

Ez a felfogás, ez a belátás ve-! zette a „Magyar Szót“ is, amikor | most az obstrukció ellen foglalt ál-1 lást. Ez állásfoglalásában csaképen- ugy a hazafiság volt a vezére, mint a hogy t. szerkesztő urat ugyanaz vezérelte a Khuen idejében. Érette elv télén seggel, vagy elvtagadással vádolni nem lehet. A magyar vezényszóhoz való jogról le nem mondott, csak mert azt most kivívni nem lehet: a nyert eredményeket kívánja a nemzet javára fordítani, hogy megerősödvén, katasztrófa nélkül jusson amannak birtokába. Az obstrukció még nem elv. Csak eszköz elvek jogos megvalósításáért. Ha tehát valaki ezekért az obstmik- j ciót pártolta, s ezek közül sokat megnyerve lát, ami megnyerve nincs, azt ezidőszerint kivivhatat-- lannak látja és épen ezen okoknál fogva nemcsak hogy maga nem ki-1 vánja tovább az obstrukciót, de j azon van, hogy másokat is annak | abbahagyására bírjon: ez elvtagadásnak egyáltalában nem minősít- j hető, de a haza és a nemzet jövőjét féltő, azért aggodalmaskodó, s az biztos alapokra fektetni akaró lélek megnyilatkozásának.

Ami pedig a Magyar Szó alacsony színvonalat illeti, lehet, hogy más lapok különbek. Szerkesztő urnák van módjában összehasonlításokat tenni a különböző lapok között. De tisztelettel kérdem : Milyen lélekkel ajánlotta hát akkor olvasóinak, ha tudta, hogy a többi mellett olyany- n ira elmarad?! Bizonyára azért, mert felismerte benne az őszinte, egyenes utón járó szellemet, a meg- féleiulithetlen bátorságot és szókimondást, s a tántoríthatatlan hazafi- ságot és égő fajszeretet. Nos nekünk is épen ezért tetszik. A 48-as egyenlőség szelleme lengi át e lapot, s ebben a tekintetben páratlanul áll a politikai napilapok sorában.

Lehet, hogy olykor-olykor túllő a célon, dehát ez bizony megesik tisztelt szerkesztő úrral is. Tessék csak meggondolni, a közös politikai elveinkért való küzdelemben hányszor ragadtatta magát lapjában a legvisszatetszőbb személyeskedésre. A „Dókus Ernő képviselőházi be- szédei“-vel való cégérkedés, a Bal- lagit politikai halottá tenni törekvés, holott ő a képviselőházban tett, bár a Sáraitól elütő nyilatkozatának egyazon értelmet tulajdonítja, szóval a sárai nyilatkozat értelmét letagadni nem akarja (pedig hát kiki a saját szavának leghivatottabb ma gyarázója); Kádár János ref. lelkész, nagy kormánypárti férfiúnak szenvedélyes politikus voltából eredő — elismerem — a határon túlmenő kitörései miatt ország-világ előtt való meghurcolása bizony bizony szintén nem válnak sem a lap színvonalának, sem a függetlenségi és 48-as eszme hajnalának dicsőségére.

Végül ami azt illeti, hogy „a ref papság a Magyar Szó, ez alacsony színvonalú lap által engedi magát orránál fogva vezettetni" : erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy a ref. papságnak sokkal keményebb nyaka van, semhogy azt valaki járomba törje. A ref. papságot orránál fogva még nem vezette senki, és nem is fogja vezetni soha senki. Mert az a szabadság légkörében növekedett, s csak Isten és a saját lelkiismerete az ő vezére. Elismerem ugyan, hogy amit az ember olvas, az nagy befolyással van gondolatvilágára. De mi amit olvasunk .• nem fogadjuk el vakon, hanem csak kellő átbirálás után az esetben, ha azt helyesnek, jónak, igaznak ismertük fel, s egy vagy más dolog felől teljesen meggyőződtünk. Ezt pedig szégyen és orcapiruláé nélkül megtehetjük. Van nekünk magunknak önálló véleményünk, s azt bizony a „Magyar Szó“-val szemben is nyilvánítjuk, ha szükség van reá

íme én is olvastam az egész obstrukció alatt a Szerkesztő ur lapját is, a Magyar Szót is. Önök ellentétes álláspontokon voltak for dijatokkor. S én mégis a Magyar Szóét fogadtam el. Miért? Mert azt ismertem fel és tartottam helyesnek. De az Önét is lett volna módomban elfogadni.

Azért hát ne tessék oly mélyen elítélni azt a Magyar Szót, sem pe-' dig utána a református papságot. Mert tessék elhinni, igen jó politi kai érzéke és helyes általános irá-! nya van annak.

Nem akartam én jelen soraimmal a Magyar Szó fogadatlan prókátorául felcsapni, csak mert Szerkesztő ur igen lepocskondiázta és szerintem méltatlanul, és mert elitélő szava nem jutott fel a Magyar Szó füleihez, sem pedig más valaki nem reflektált a szerkesztő ur cikkében foglaltakra : azért voltam bátor szavamat felemelni.

(Miglécz) Sütő Kálmán,

ref. lelkész.

Szerkesztőnk a jövő számban fog adni választ Sütő Kálmán t. munkatársunk megjegyzéseire.

MEGYE ÉS A VAROS

X A közigazgatási bizottság ülése.

Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága tegnap, 15-én tartotta ren des havi közgyűlését, melyen Hadik főispán elnökölt.

Az árvaszéki sikkasztások ügyében a fegyelmivel terhelt tisztviselők ellen, mivel az illetők kikerültek az állam hatásköre a!ól és igv a pénzügyminiszter rendelete érvénytelen lett, most a közigazgatási bizottság a saját hatáskörében rendelt fegyelmit az illető tisztviselők ellen.

Ugyancsak fegyelmi eljárás alá vonta a bizottság Matolai Etele ny. alispánt is.

(Mint érdekes adalékot ahhoz hogy Zemplénvármegye mily járatlan a törvény rendelés ábécéjében is, említjük fel itten, hogy a miniszter Matolainak annak idején való fe gyelmibe vonását formahiba miatt megsemmisítette. Ugyanis szavazással és nem egyszeri felállással kellett volna hozni a határozatot, azért mondotta a miniszter semmisnek azt)

A vizsgálóbizottság 1892. évig haladt már munkájában és megint épületes bűnök nyomára akadt. Természetesen tovább titkolnak mindent, nehogy megtudja a közönség, hogy hogyan sikkasztották el a pénzét.

Felolvasták aztán a kereskedelemügyi miniszter értesítését, melyben megígéri, hogy Sátoraljaújhely azon kérelmét,' hogy leléphonösszekóttetése legyen Budapesttel, teljesiti, ha 30 előfizető jelentkezik. Ennek tudomásulvétele mellett elhatározta a bizottság, hogy felír a miniszterhez, hogy a telefonhálózatot terjessze ki az egész vármegyére.

A bodrogközi rendetlen biztonsági állapotok szanálása céljából felír a bizottság a belügyminiszterhez, hogy a cseudőrséget. szaporítsa meg a Bodrogközön.

Még más jelentéktelen ügyek elintézése után véget ért a gyűlés.

X A vármegyei jegyzők kérelme.

Múlt számunkban jeleztük, hogy | Zemplénvármegye községi és körjegyzői miiy bátor hangú memoran- j dumban fordultak a törvényhatósági 1 bizottsághoz helyzetük megjavítása

céljából. Az emlékiratot a következőkben ismertetjük:

Elöljáró beszédképen hangsúlyozza a memorandum, hogy nincs olyan tisztviselő, aki annyiféle irányban volna lekötve szolgálatra, mint a jegyző, mégis a legrosszabb a helyzete

Kívánják azért, hogy :

1. A jegyzők fizetését a törvény- tervezet X. osztályában levő állami tisztviselőkének megfelelőleg 1600— 1800 és 2000 koronában, — a lakbért ennek megfelelőleg 350—400 és 450 koronában állapítsák meg.

2. Szabályozni kérik a fuvaráltalányokat s azokat legalább 600 koronában kérik megállapítani, mert a mostani viszonyok között a jegyzők a fuvarátalányra ráfizetnek.

3. Kérnek hivatalszolga tartásra évenként 360 koronát, mert e nélkül a körjegyzők el nem lehetnek, a kézbesítések és a községi elöljárókkal való gyakori érintkezés és ezáltal az ügyek gyorsabb ellátása végett.

4. A jegyzőségekben kérnek segédjegyzői állásokat rendszeresíteni s ezen állások választás utján töltetnének be és az elválasztott segédjegyzők a közgyámi teendőkkel bízatnának meg, oly módon azonban, hogy emelett egyébb, a jegyző által hozzájuk utalt ügyeket is kötelesek ellátni: Ezen állásra csak oklevéllel biró jegyzők választatnának meg. Fizetésük lenne 1200 korona, lakbér 200 korona és a közgyámi teendők ellátására körjegyzőségekben 100—

I 200 korona fuvaráltalány.

5. Minden jegyző mellé egy gyakornoki, esetleg irnoki állás rend| szeresitését kérik évi 720 korona se Igély díjjal.

6. Jegyzői lakás és irodai „helyiség hiányát pótlandó segíteni kérik

! a mizériális állapotot úgy, hogy két szobát iroda, egy helyiséget irrat tár számára kapjon minden jegyzői hivatal,

X Zemplénvármegye közegészség- ügyi bizottsága f. évi dec. hó 21-én ülést tart, melyre Dr. Ferenczy Elek biz elnök következő meghívókat küldte szét: Meghívó, A vármegyei közegészségügyi bizottság t, tagjait f. évi dec. hó 21-én délelőtt 9 órára a vármegyeház alis- páhi kistermében tartandó ülésre tisztelettel meghívom. Tárgy : a Gál- szécsre kérvényezett második gyógyszertár ügye. S.-A -Ujhely 1903. dec. hó 14 ikén dr. F erencz y Elek biz. elnök.

X Felhívás. A kolozsvári jogakadémia ez év december hó 27-én ka- 1 rácsony harmad napján ünnepli 40 éves fennállásának emlékét. Az előkészítő bizottság ezúton kéri fel mindazokat, akik 1863 tói 1903 ig, tehát negyven évre visszamenőleg a kolozsvári jogakadémián végeztek, vagy tanultak, hogy az iinne , pélyen részt venni, ha akadályozva lennének, arcképüket az előkészítő ; bizottságnak megküldeni szíveskedjenek, hogy 1863-ból az egyedül j életbe levő dr. Haller Károly miniszteri tanácsosnak át nyujtassék. j Sátoraljaújhely, 1903. évi dec. hó 12-én. Székely Elek polgármester.

X Hirdetmény. Tudomására hozom a város közönségének, hogy az 1904. évi költség előirányzat a pénzügyi bizottság által felülvizsgáltatván az a mai alólirt naptól 15, napon keresztül a városháza nagy tanács termében közszemlére kitétetett. Figyelmeztetem mindazokat, a kik az ellen észrevételeket kívánnak tenni, hogy ezen észrevételeiket az 1886. évi XXII t.-c. 125. §-a alapján a törvényes határidőn belül adják be. Sátoraljaújhely,' 1903. évi deczember hó 12 én. Székely Elek polgármester.

XSürgetési napló. Tisztelettel kérdezzük az illetékes tényezőket:

1 Mi lesz a Kossulh szoborral?

2. Mi lesz a Kossuth szülőházára helyezendő emléktáblával?

3. Mi lesz az Ujheiyben tervezett nyilvános kerttel, sétatérrel?

4. Mi lesz az újhelyi járás kiterjesztésének, a közep-hegyaljai községek idecsatolásának ügyével?

5. JVli lesz az újhelyi polgári fiúiskolával?

6. Mi lesz a tűzjelző állomásokkal,

s lesz-é valahára megyei telefonhálózatunk ?

7. Mi lesz a borellenőrzés és borértékesítés ügyével ?

Mi lesz . z ellopott árvakasszával,

mikor ismerjük meg a kiderített adatokat?

HÍREK.

— A zemplénvármegyei függetlenségi kör közgyűlése. Mint lapunk első helyén is olvasható, ez évi december hó 21-én d. e. 8 órakor a függetlenségi kör helyiségében közgyűlése lesz a megyei függetlenségi körnek. Remélhető, hogy ezen a gyűlésen, melyen a politikai helyzetet fog- i ják megvitatni, a tagok teljes

számmal fognak részt venni.

— Előléptetések a m. á. v. tisztikarában. A Sátoraljaújhelyben lakó máv. tisztviselők közül a következők léptek elő: A IY-ik rangfokozat 2-ik osztályából ugyanazon rangfokozat 1-ső osztályába: Ruttkay Mór mühelyfőnök, a 3-ik osztályból a 2-ik osztályba: E 11 s c h e r Károly ellenőr, Oláh Béla mérnök és Q u i 11 Rezső hivatalnok. — Az V-ik rangfokozat 3 ik osztályábaD unay Béla

! Janovich Miklós és Péchy László hivatalnokok, — Az V-ik rangfoko- ! zat 2 ik osztályából az 1-ső osztályába Várady Géza mérnök, a 3-ik osztályból a 2-ik osztályba: Hegedűs Győző fütőházi főnök, Politzer Lajos mérnök, Pongrácz Sámuel mérnök, Szabó Imre hivatalnok. A Vl-ik rangfokozat 2-ik osztályából az első osztályba Brucker Péter hivatalnok.

— Eljegyzés. Kellner Samu vajdácskái földbirtokos eljegyezte Goldstein Sámuel Molesvai szőlőbirtokos leányát Hannát.

— Singer Israel jubileumára a következő meghívót adták ki. Meghívó. Singer Israel ur, hitközségünk érd. hittanára és nyugd. tanítója ezelőtt félszázaddal lépett a tanítói pályára, melyen a hazát és feleke- zetet, a népnevelést és szakirodalmat nagy hívatottsággal, buzgalommal és jeles sikerekkel szolgálta és minden időben elismert kitűnő szellemét az ifjúság több nemzedéken át terjesztette. E félszázados évforduló alkalmával volt tanítványai és tisztelői a helybeli főgymnasium izraelita vallásu tanulói javára ösztöndíjat létesítenek az ünnepelt nevére. Az iskolaszék a jubileumi ünnepsé, get folyó évi deczember hó 30-ára tűzte ki, melynek sorrendje a következő : Decz. hó 30-án, szerdán, a hitközség templomában: 1. D. u. 2 órakor Mincha-ima. 2. A 15-ik zsoltárt énekli a hitk. kántor kísérettel. 3; Főtiszt. Weisa Kálmán főrabbi héber üdvözlő-beszéde. 4. Főtiszt. dr. Singer Bernát szabadkai főrabbinak, a jubiláns fiának magyar hitszónoklata. 5. A 128-ik zsoltárt énekli a hitk. kántor kísérettel. 6. Olénu-iriia.. Az iskola emeleti termében 7. A hitk. iskolaszék ünnepi ülését dr. Rosenberg Bernát elnök megnyitja és a jubiláns klildöttségi- leg meghivaíik. 8 Tiszt. dr. Goldberger Izidor hitszónok, iskolaigazgató ünnepi beszéde az iskolaszék nevében 9. Az iskolai tanítótestület nevében Szabó Jakab üdvözlő beszéde. 10. Az országos izr. tanítóegyesület képviseletében Knopfler Sándor üdvözlő beszéde. 11. A volt tanítványok nevében dr. Reichard Salamon üdvözlő beszéde. 12. Egyletek és más küldöttségek üdvözlete. 13. A jubiláns válasza. 14. Elnöki zárszó. Este 7 és fél órakor társasvacsora az iskola emeleti helyiségeiben. Egy teríték ára 3 korona. Vacsora jegyek Szabó Jakab tanító urnái válthatók deczember 22-ig.