Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-12-09 / 96. szám

FELSOM AG YARORSZAGI H IR LAP Szerda deczember 8 96. szám (3) II. Rákóczi Ferenc/ ciraü drámá­ból.“ Előadja a gyártelepi zenekar. 3. „A miniszterelnök bálja.“ Vígjá­ték egy felvonásban. Irta Almási Tihamér. Blőadják sátoraljaújhelyi műkedvelők. 4. „Kuruc dalok“ Nyíri Józseftől. Előadja a gyártelepi ze­nekar. 5. „A végrehajtó.“ Vígjáték Ábrányi Emiltől, 6. Király egy veieg. — Mikor a harangozó névnapot ül. Petriken igen fájt a harangozóle­génynek, a ki András névre hallgat, hogy neki névnapja vagyon, és paj­tásaival nem csinálhat egy kis ri­csajt. De nem azért tartózkodott ő sokat a templom magas tornyában, hogy ne tudjon magán segíteni. A1 konyáikor felhívta néhány pajtását a haranghoz s onnan kilesték, hogy egy jómódú paraszt asszony hova teszi pénzét, illetve ládájának kul­csát. Mikor az asszony elment a fo­nóba, a 17 éves harangozó fiú fel­ment a paraszt asszony házának a padlására, onnét leereszkedett a pit­varba és besurrant a szobába és elő­szedve a kilesett helyről a láda kul­csát, 150 koronát kiszedett a ládá­ból s mint aki jól végezte dolgát, a rá várakozó pajtásokhoz ment. Ezu­tán természetesen a korcsmába ve- zbtett az utjok és a harangozó tisz­teletére nagyokat ittak a vidám le­gények. Szivarokat is vettek, aztán fizetni akartak. A korcsmárosnak gyanúsnak tűntek fel a harangozó- fiu ropogós tízesei, megkérdezte hát, hogy hogyan jutott hozzájuk. Azt hazudozta a részeg legény, hogy az nem az ő pénze, a tanítónak viszi. A korosmáros nem hitt nekik, ha­nem értesítette a csendőröket, kik le isttartóztatták a tolvaj legényeket. — Öngyilkossági kísérlet. Szemján Mihály gépész afeletti keservében, hogy Takács Anna hajadon nem volt hajlandó hozzá nőül menni, no­vember hó 30-án Gálszécsen öngyil­kossági kísérletet követett el és ha­lántékba lőtte magát. Életveszélye­sen szállították a nagymihályi köz­kórházba, a hol most ápolás alatt áll. — Tolvaj kocsis. Ugyancsak me­rész hajlamú bérkocsist fogtak el a csendőrök tegnapelőtt Egy öreg pa- raszí panaszt tett a csendőrségnek, hogy őt egy fuvaros kocsis, amint a csörgői országúton az újhelyi heti vásárról hazaigyekezett, megtámadta és vadonatúj egypár csizmáját el­vette tőle. A tolvaj kocsist sikerült elfogni a csendőröknek és a hely­beli rendőrségre lekisérték. Itt aztán kiderült, hogy dupla fogást csinál­tak vele. Az elfogott egyén ugyanis tulajdonképen miskolci kocsis, Szo- livajsz Lajosnak hívják, és mivel gazdájával össze különbözött, úgy állt bosszút a derék legény, hogy szekerestül és lovastul együtt meg­szökött Miskolczról — és uj helyig megse állt. Itt is csak a véletlen adta a rendőrség kezébe az országosan körözött tolvajt. A miskolczi rendőr­séget értesítették a fogásról. — Túlzsúfolt iskola. Málczán a róni. kath, iskolában egy tanító ve­zetése alatt 141 tanköteles van. F. hó 1-én a helybeli iskolaszék — mint tudósítónk írja — gyűlést tartott, hogy a bajon segítsenek s elhatá­rozták a másod tanítói állás szer­vezését. — Valóban megsürgetésre szorulna a dolog, mert 141 tankö- teles mellett a tanító sem felelhet meg a kötelességének. — Árvíz. A Labore, a Latorca — úgy kiöntött, hogy Kis- és Nagy- Ráska között az országút egész viz alatt áll, úgy, hogy a közlekedés teljesen lehetetlen. — Talán még Ázsiában is rendezettebbek a közleke­dési viszonyok — Írja tudósítónk — mint itten. Aki a szürnyegi hídról a Saujhely felé vezető utón át akar menni, annak testamentumot kéne előbb csinálni. Az illetékes körök pedig meg se mozdulnak, hogy va­lami óvintézkedést tegyenek. — Uj pénzintézet Sárospatakon. „Sárospataki Hitelbank“ r. t. címmel uj pénzintézet alakul Sárospatakon 200 ezer korona korona alaptőkével (2000 részvény á 100 kor.) Az ala­pitó bizottság Sárospatak és vidéke | legszámottevőbb egyéneiből áll. A { szervező bizottság: Dr. Láczay Szabó László, M e c z n e r András, J Dr. Zsindely István, Dr. K u n Zoltán, Dr. Kérés zy Sándor, V é g h Bertalan, G» o 1 d l> 1 a 11 Mór, F odor Jenő sárospataki lakosok, — S z e n g e r Árpád, b.-olaszii és H a a s József tokaji lakos. A részvény jegy­zésre vonatkozó felhívás pár nap múlva lesz kibocsátva. — A biró tolvaja. Kis-Ráska köz­ség biráját — írja tudósítónk— ér­zékenyen akarta megkárosítani a cselédje. .ízt a pénzt ugyanis, me­lyet a biró legelő-adóképen besze­dett, szokása szerint ládájába zárta, nem is gondolva, hogy cselédje már régebben dézsmálja a község pénzét. Most is, mikor senki sem volt a szo­bában, a tolvaj cseléd feltörte a pénzes ládát és annak szép tartal­mát, mintegy 150 koronát magához véve, odébb állt. A község bírája azonban hamarosan kiderítette a tol­vaj cseléd hollétét és átadta a csend- őrségnek. — Alapszabály megerősítés. A bel- űgyminister a Sátoraljaújhelyi álta­lános munkások önképző körének alapszabályait megerősítette.-- Cselédhiány Sátoraljaújhelyben A gazdasszonyok ugyancsak panasz­kodnak, hogy mennyi mindenféle bajuk van a cselédekkel. Mi f'Wfo’- persze még vigasztalni se tudjuk őket és ha meg is próbáljuk, hát a jó szándékot íélremagya. ázzák. Ha azonban nem is értünk a cselédek dolgához, egyet el kell ismernünk, mert már általános a panasz, hogy kevés a cseléd és ez a kevés ; el­van kényeztetve. A baj már annyira általános, hogy •— mint halljuk — egyes gazdasszonyok már azon ta­nakodnak, nem-e jó volna az Alföld­ről hozatni cselédeket, a kik a mos­tani bérek mellett szívesen szolgál­nának Ujheiyben. A terv nem rossz és a gazdasszonyok próbát tehetné­nek vele. — Országos vásár. Nagymihályon december .hó 14-én és 15-én orszá gos vásár lesz. melyre végre az ál­latfelhajtás is engedélyezve van. — Megmart gyerek. A polgármes­ter kutyája megharapta és raegmar- ta Matisz János helybeli ácsmes temek iskolás gy érmékét, ki az elemi IV. osztályát járja. A megmart gye­reket felvitték Pestre megvizsgálás végett — Polgár Sándor orvosi műszer, kötszer és sérvkötőgyára, mely tiz év óta fennáll, a legjobb hírnévnek örvendő cég, ahol minden e szak- | mába vágó cikket, nemcsak a leg­jut,ányosabb áron, hanem legtökéle­tesebben elkészítve kaphatni. Pros­pektussal vagy fölvilágositással szí­vesen szolgál Polgár Sándor orvosi müszergyáros, Budapest, \ II., Er- zsébet-körut 50. sz. — Dunky Fivérek cs. és kir. udvari, fényképészek december hó 13-án vasárnap és 14-én hétfőn a Juhász Jenő ur telkén lévő műtermükben ez evben utoljára levételeket fognak j eszközölni, a műterem mindig fii.ve van és akár borús akár esős termé­szetű időben, művészi kivitelű ké­peket állítanak elő olcsó árban. Be­vételi,idő: 9 —12-ig 1 /-'2-től Va4 ig. — Érdekes a mai számunk id. Heckscher Sámuel hamburgi cégnek szerencse jelentése. Ezen cég a nye­remények azonnali kifizetése áltál már gyakran elismerésben részesült amiért is ezen hirdetésre olvasóin­kat figyelmeztetjük • IRODALOM. ):i;( Dr. Perényi József könyve A sátoraljaújhelyi főgimnázium tanára, Percnyi József dr.. akinek irodalmi működését sok szép dolgozat dicséri már, most itjabb könyvvel lép a j nyilvánosság elé. A karácsonykor megjelenendő könyvet szép tártál- j ináért és olcsóságáért is melegen1 ajánljuk olvasóközönségünk figyel­mébe. A szerző a következő tájé koztatást nyújtja könyvéről ; „Magyar zene“ cim alatt jelenik meg karácsonyra könyv.m, melyben- apróbb czikkeket közlök mindenkit érdeklő magyar zenetörténeti tár­gyakról. Szeretettel és gonddal meg­irt apróságok Kit ne érdekelnének a magyar dal és zeneirodalom leg­első termékei. Mindenki ismeri ma már a kuruczvrlág örökszépségü da­lait. Ezekről is akad olvasni való a könyvben. A Rákóczy-nóta és induló keletkezésének története minden ma­gyar embert érdekel. A hires czi- gányprimások életviszonyait, mű­veik rövid, áttekintő jellemzését is adja a szerző. Ad néhány czikket az újabb zenei termékekről. A kön v díszes amateur kiállításban 3—4 hét múlva jelenik meg Lővy Adolf sátoraljaújhelyi könyvkereskedő kia­dásában. Az előfizetési pénzek ide küldendők. Gyűjtőknek 10 példány után egy tiszteletpóldánynyal szol­gálunk. Egy példány előfizetési ára egv korona. Sátoraljaújhely, 1903, deczember 1. Dr. Perényi József. KÖZGAZDASÁG. S-a. újhelyi fogyasztási szövetkezet. A Kassán megjelenő „Felsővicíék“- ben a következő, minket kö élről érdeklő cikket olvassuk a nevezett . iósitójától : Dacára annak a nagy el.önzésnek, amelyben részesült az eszme, hogy városunkban fogyasztási szövetke­zet alakuljon, —- e hó elsején meg­nyílt a szövetkezet. Különösnek vehető, hogy akkor, amidőn e lapnak hasábjain számta­lan cikk jelent meg a szövetkezetek mellett, a jelen esetben ennek a megalakulásnak nem örvendünk. Okainkat már részleteztük akkor, amidőn a szövetkezet megalakulása volt kérdésben, már akkor testtel- lélekkel elleneztük a szövetkezet alakítását, sajnos, ezek az okok ma is fennállanak. Már akkor vitattuk, hogy a kon- kurrencia terén nem fog e szövet­kezet rensáini és ma még inkább fentartjuk ebbeli véleményünket. Ujhely kereskedői életét (ismerni kell, s egy ilyen szövetkezet alaku­lásánál le kell számolni ezen isme­retek adta körülményekkel. Nagyon jól tudják a kereskedői világban ma azt, hogy a konkurren- tia oly hatalmas mértékben sehol sincs talán kifejlődve, mint nálunk. Valósággal elmondhatjuk, hogy némely cikk elárusitásánál még a forgó tőke percentjét sem veszi be egy-egy kereskedő. Elgondolhatjuk, hogy ma-egyes kereskedő képes cikkeknél egy-két percentes haszonnal dolgozni, csak­hogy a másiknak árthasson. Már most ennek természetszerű következménye a bukások és kiegye­zések légiója. De meg van a másik következménye is és pedig az, hogy a publikum idegen gyárosok rová­sára olcsón vásárol. Ekkép leszorítja az ilyen keres­kedő a legcsekélyebb haszonra az áru eladását, s hozzászoktatja a publikumot ahhoz, hogy ezen az árun követelje másutt is az árukat. Most már természetesen a haszon nélkül árusító kereskedő,,a tönk szé­lére jut és megbukik. O lejátszotta játékait és végleg letűnt. De meg­maradt a közönség, amely most már hasonló 'árban követeli az árucikke­ket. Számtalan ilyen eset van és igy a tisztességtelen elem tönkreteszi a tisztességes kereskedőt aki árul megfelelő haszonnal ,mert, hogy meg­élhessen, neki is minimum percent­tel kell dolgoznia. Mindenesetre üdvös a konkurren- cia, de csakis a tisztességes, de ilyen kenyérharc soha sem hozhat jót egy város kereskedői életére. Ugyanezen az alapokon épült -fel a fogyasztási szövetkezet. A leg­csekélyebb jutalékkal fog állítólag árulni. Bármily behízelgőnek kell tartani ezt a kijelentést, mégis el kell is­mernünk azt, hogy ez csak olyan üzleti reklám, mert ugyan ki fogja elhinni, hogy a szövetkezet átlag olcsóbban vásárol, mint a többi új­helyi nagykereskedő, akik között vannak olyanok, akiknek üzletéhez képest a szövetkezet csak szatócs bolt. De eltekintve ettől és feltéve, de meg nem engedve, hogy ő olcsób­ban vásárol, mily percenttel kell ott drágítani az egyes árucikkeket, ahol az utolsó inasig mindenkinek fizetést kell adni. Mily óriási szá­zalékkal kell az árunak drágábbnak lenni. Elhihető-e ékép, hogy most ez az üzlet komoly alapra álhasson? Bizonyára nem. Itt sohasem fogja elbírni a kön­kimre'ciát, mert azt a hasznot, amit a vidéki szövetkezeteknél el lehet érni, megemészti itt a kereskedői versengés, ami egy ilyen városban a tetőpontra hágott. Ha átnézzük a vidéki szövetkeze­tek árait, tetemesebben magasabbak azok, mint a városiak, dacára an­nak, hogy ők fele annyi rezsivel sem dolgoznak. Tehát dőre felfogás az, hogy amikor az újhelyi szövet­kezet létjogosultságáról vitatkozunk, akk : gyesek álaszként falusi szö­vetkezetekre mutatnak rá. Igen, elösmerjük, sőt lelkünk, szi­vünk egész melegével pártoljuk a szövetkezeteknek vidékem alapítá­sát, mert legalább kiragadták a sze­gény népet az egyes lelketlen ku- fárok kezeiből. De itt nincs, aki árakat szabjon, itt nincs concurren- tia, itt nem a minimummal, d.i a tisztességes haszonnal lehet árulni, amely pedig két különböző dolog. Bizonyos forrásból tudjuk, hogy nagyon sok áruezikket nem köz­vetlenül, de itt újhelyi más keres­kedőtől szerzett be. Elképzelhető, hogy mily áron kell neki árulni, hogy létrehozhasson valami csekély hasznot. Nem kívánunk szólani a hitel tel­jes megtagadásáról és más olyan ténykörülményekről, amelylyel ezen intézményt már alapjában meg­ölték. Ne tessék a városi hivatalnoki kar pénzügyi helyzetét a falusi nép állapotával összehasonlítani mert ott bármelyik parasztgazda rendel­kezik sokszor oly összeg készpénz­zel, mint itt a városban ugy-egy jobb hivatalnok. Ha már mind összeszámoljuk eze­ket a hirtelen elősorolt hátrányokat, alig lesz valaki, aki ennek a szö­vetkezetnek a megalakulását he­lyesnek tartaná. Az újhelyi kereskedő világ pedig várja azt a pillanatot, amikor be fog következni az, hogy a szövet­kezet maga is be fogja látni erőt­lenségét, atpikor reámutathat arra, hogy teljesen igaza van azoknak, akik azt állítják, hogy üzleti, ’de különösen kereskedelmi dolgokkal jogász és mérnököknek csinálni nem lehet, ahhoz, hogy valaki ilyen életre való üzletet teremthessen ke­reskedői tudás és nem jogász tu­domány kell. De félős, hogy már késő lesz az okulás; a szegény hivatalnokok ga­rasait elnyeli akkor a felemésztett alaptőke. A szerkesztőség üzenetei: Cs. I. Petrik. Igen köszönjük és kérjük továbbra is tudósításait. K. I. Gálszécs. Mármost küzölnők a cik­ket. (le.nagy terjedelme miatt csak a ka­rácsonyi számunkban fogjuk felhasználni. Akkor még aktuálisabb lesz. Előfizető. Igen, a kérdozott ir Gamma alatt. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA,

Next

/
Thumbnails
Contents