Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-07-15 / 56. szám
56. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szérda, julius 15. ban, kitartó kedvvel folyt. A vigalmat szépségverseny nyel is fűszerezték ; díjnyertes Grossmann Miná k. a. lett. — A hotterhalte — Magyarizsépen. Vettük és megbotránkozásunk nyilvánításával közöljük a következő értesítést : Midőn minden nemesen dobogó magyar szív a Gotterhalte gyűlöletes akkordjait a legnagyobb megvetéssel fogadja, midőn ellenzéki férfiúink a nemzet jogaiért küzdve egyúttal a nemzeti és hazafiui önérzetet, sértő melódiát még a köznapi életünkből is ki akarják küszöbölni, megesik az, hogy Kossuth megyéjének egyik községében „Magyarénak csúfolt Magyar-Izsópén, a gür. kath. iskola’ tanulóifjúsága elöljárója kíséretében majálisra készül, s ahogy az ártatlan, örömtől sugárzó díszes csapat három drb. nemzeti szinti zászló lobogása mellett az iskolától elindul, rázendít a czigány a Gotterhaltéra, arra a nótára, melynek szólása mellett annyi magyar vér ártatlanul hullott! Ez az eset, melyet szomorú hírül adunk. A hazafiság ápolása kell, hogy az iskolában vegye kezdetét. Szép kis hazafiság az, mikor az elöljáró a szegény gyermekseregbe a Gotterhaltéval, őseiknek hóhérnótájával a haza- szeretet szent érzelmeit beoltani, mikor a gyermekeknek egész életére kiható ünnepét akkor, amidőn minden magyar ember aGotterhaitetól utálattal elfordul, azzal teszi emlékezetessé hogy a Gotterhaite mellett masiroz- tatja azokat az ártatlanokat, akik ha tudnák, mi az a Gotterhalte, bizonyára nem majálisra, hanem hazafi ságuk temetésére, nem örömmel, hanem sírva indultak volna! Hogy szándékos volt-e a Gotterhalte elhúzása, nem igen hihető. De a vigyázatlanság sem menthető, mert ha a néző, intelligens közönség közül egyesek a Gotterhalte hallatára a felvonulást sem nézték végig, hanem visszahúzódtak lakásukba, akkor annak, akit felelősség terhel, kötelessége lett volna e darabot a cigány „programmjából“ törülni, nem pedig mintegy helyeslőleg a menet ólén masírozni. Tanulhatnak ebből hazafiságot más kollegák is és ha majálisról szó lesz, ne hiányozzék a Gotterhalte sem, mert ha „Magyar“-Izsépen szép a Gotterhalte, miért ne lenne az »Tót« vagy »Polyák«-Izsépen is szép, s ha a Gotterhalte egyedüli eszköze és módja a hazafiság ápolásának, akkor a Gotterhalte andalító melódiájának soron kívül hagyása valóságos vétek. Mi epigonok pedig, kik a hazafiság e magaslatára felemelkedni képtelenek vagyunk, ne csudálkozzunk azon, hogy a magyarosodás oly lassan indul mináiunk. Az a közmondás, melyben a halnak is kijut a maga szerepe, megmagyaráz mindent. de egyúttal arra is késztet, hogy a hazafiságot, a hazaszeretetét ily módon ápoló tanító urakat a nagy érdemű közönség és pr^tektorok pártfogásába ajánljuk, akik tán szívesek lesznek őket fölirat alakjában a Got- terhaltés kormánynak egy — ke- resztecske irányában ajánlani. — At. szülök figyelmébe. Udvardi Szaniszló zongora tanár ez utón hozza a n. é. közönség tudomására, hogy házánál, valamint házon kiviil is kéz dőknek avagy haladóknak alapos | zongoraoktatást ad a nyári szezon | alatt is. — Lakása: Szepessi dr. há- ! zában. Felhívjuk olvasóink b. figyel- j inét lapunk mai számában foglalt j Zongora eladási hirdetményére. — Korcsmák vasárnapi munkaszü nete. Beregvármegye torvónyható- j sága a legutóbbi napokban tartott j közgyűlésen elhatározta, hogy a i korcsmákat vasár- és ünnepnapokon zárva tartatja, sőt még a kimérést J sem engedi meg. Az erre vonatkozó szabályrendelet kidolgozására bízott- j ságot küldött ki s ily határozat ho- J zatala végett átír hazánk összes törvényhatóságaihoz.-— Megégett Lány. Kecskés Juliánná, j '8 éves leány Alsóbereczkiben f. hó j 12-én egyedül maradt otthon, mert I szülei a mezőn voltak. A gyermek maga gyújtotta meg a petróleumos lámpát, mely szerencsétlenségére felrobbant és a leánykát oly súlyosan összeégette, hogy sebeibe belehalt. — A Bodrogba fűlt. Varga Ferenc újhelyi cs: zmadiamester Papp György nevű kocsisa gazdája szekerével a „Vinying“ mellé takarmányért ment. A lovak itatása végett — némelyek szerint öngyilkossági szándékból — a közeli Bodrogba hajtott és lovas túl, szekerestül ott veszett. — Nyilvános számadás. A király- helmec/i önkéntes tűzoltó egyesület által 1903. évi julius hó 5-én tartott nyári tánczmulatság alkalmával a bevétel volt: 513 K. 40 F. a kiadás volt: 173 K. 87 F. maradvány: 119 K. 53 F. Felülfizettek : ifj. Miklós Béla 20 K., Kuklay Béla. Dr. Tárczy Pál 4—4 K., Sipos Lajos, Oláh Ignácz. Szilágyi Bertalan. Szűk Ödön, Ke- meczey Béla, Lebovics Mór. Dóbé István, Egri Elek 2—2 K . Steinfeld István, Klein Mór, Fuchs Ernő, Soltész éóssef, Bodnár Ferencz, Glósz Alajos, Bujnovszky Tamás, Gottse- gen Samu, Tutkovics János, Schuster György 1 — 1 K. Brilla Ernő 50 F. Fogadják a szives adakozók az önk. tűzoltó egyesület hálás köszönetét. Kir.-Helmecz 1903. jii 1. 11-én. Szűk Ödön parancsnok. Bajk&y Imre titkár. — Száj é3 körömfájás. Sátoraljaújhely r. t. városban 2 tanyán és egy legelőn a ragadós száj- és körömfájás járványosán megállapittatott a város és határában levő összes hasított körmü állatjaira a zárlat el- rendeltetet. A közönség köréből. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur 1 Becses lapjának f. évi 48-ik számában megjelent közleményemre Frisch Vilmos aláírásával ellátott válasz érkezett be, kétségkívül közös megállapodás eredményeként az intimista személyében felösmert szerzőjével, ki ezúttal is segítségére jött az olvasáshoz, Íráshoz vajmi keveset értő embernek, egyébként 12 év óta tokaji izr. iskolaszéki elnöknek. Együttes működésük áldása visz- szatükröződik a 12 év óta vezetésük alatt álló iskola intézményein. — Arra hívnak fel engemet, hogy „tények“- kel is illustráljara ezeket. Készségesen felelek meg gyenge tehetségemhez képest ebbeli óhajtásuknak, de csak el nem hallgatok egy nem ke- vésbbé fontos legújabb eseményt, hogyan lettek ők „hősök“ és mint ilyenek, hogyan kapták meg jutalmul a „pálmát“. Mondhatom, nem csekély küzdelem árán, 12 óv óta burkolt ügyességükből kilépve jelentek mega hírhedt iskolaszéki alakuló ülésen, veszélyt észleltek, tizenkét éven át bevált hasznos rendszerük felforgatásának veszedelmétől környékezve látták magukat, czimet kerestek a botrányos viselkedéshez és legott fel is találták a „magyar szó“-ban, éktelen orditás, pad- és asztal veréssel tényleg sikert arattak, eltávozott mindenki, undorral hátrahagyva nekik az eldobott „pálmát“. A „pálma“ szép ugyan, de nekik ideáljok, mert hasznos is. Nem szépségéért hurcolták azt 12 esztendeig, csakis a hasznáért, hogy kire milyen előnynyel, milyen eszközük és módszerek alkalmazásával értek ezen czéljokhoz, — ez lesz a tények sorozata, amit ők tőlem megtudni kívántak. A tokaji zsidó iskolában annak idején 3 férfi tanító volt világi tárgyakra, az uralom, a Frisch-féle csakhamar kettőre reducálta, cél- jok megvalósítása érdekében azonban csak egy kellett, az egyetlenegy ő maga, az igazgató és hátramozditó, a nem gyáva, az ügyes, a hős, egymaga a Liebermán maradjon, el kellett űzni a másodikat, a nekik lá- i batlankodó, kiváló derék szakembert, j Fénykövi Jakabot. Lehetséges ilyen '„fegyelmi“ nélkül is, de csak önöknek, mert önök hősök, hatalmasabbak, — igaz gvengébbek is a törvénynél, amint éppen az érdekük megkívánja. Statuálva lévén az egy tanító rendszer, el lett érve a czél. — Mi volt az? Frisch Vilmost 5 leány gyermekkel áldotta meg a gondviselés, de nem áldotta meg móddal azok kellő neveltetéséhez, — nőtanitói kart szerveztek. A leányos apák, mint tagjai az iskolaszékből ab origine kialakult syndikátusnak, kaptak nevelőnöt a házhoz, Liberman pedig az ilyenek alkalmazása folytán megtakarított összegből fizetés emelést, és hogy „ne zúgolódjanak a pogányok“ (lásd Szt. Dávid zsoltárja lí-ik t. 1. kikezd ) t. i. a syndikátuson kivűl álló iskolaszéki tagok kaptak, illetve vettek magoknak ízlésüknek megfelelő vallás tanítót hármat is, kik tudnak héberül, kevesebbet németül, de édes kévéjét magyarul. Itt már gyengébbek a törvénynél, mert a speciális érdekek kielégítése igy kívánja meg — hiábavaló hivatkozásuk a külön, bizottságra a törvény szerint joga, sőt kötelessége az iskolaszéknek a vallás oktatás feletti intézkedés is. Liebermán nem látta magát recom- pensálva a csekély fizetésjavitással, mert tényleg a syndikátusban ő az a ki legrosszabbul járt, megkapta a mit kívánt, az elemit bevógzett gyerekek, kik középiskolai oktatásra utal- vák, meghagyattak védő szárnyat alatt, összeleltározták az ilyeneket, jöttek hozzájok boldogok boldogtalanok, kikkel együtt megalapították részére a polgári iskolát és magán- gimnáziumot, — egymaga az utóbb 28-ra felszaporodott középiskolásokhoz gyengének érezvén magát, kitágította a s'yndikátust, bevette abba Vidor (Weisz) nevű körmendi ifjút felesnek, ő szegény elkövetett mindent a mi tőle telt, tanított polgárit 1—4. gimnáziumot 1 —7, osztályig, de még idejének kellett lenni feles társának becses lapjában való dicsőítésére, a hírhedt iskolaszéki ülésen korcsmái hősként viselkedő elnököt bemutatta mint Derby-győztest, a magyar szóért élő haló, de megtanulni soha nem tudó Frisch Vilmost. A »körömre ütés“ mondja dicsekedve F. V. ur nem sikerült, nem volt elég erős, én ugyan hallottam erre nézve más egyebet, de van eset a hol ez fényesen sikerült. Még nincs, egy éve, mikor ön Schvarcz Lajos tandijmententes két gyermekét kiü- zette az iskolából, mert az ön segédjének 3 frtot kölcsönzött atyja mint földijének téli kabátja kiváltására, de a mit a segéd orvosilátlelet kivé telére fordított, törvény előtt 'meg- torlandó az ön „hősies“ viselkedését. A gyerekeket Lindenbaum és illetve a hitközség helyezte vissza az iskolába az ön berzenkedése dacára Már ezért az egy tettéért megérdemelne ön egy pálmát, de a hátára. Fogadja tisztelt Szerkesztő Ur őszinte köszönetéin nyilvánítását, maradtam kész hive Tokaj, 1903. julius 12. Lichtschein Dezső. A szerkesztőség üzenetei: P. M. Gálszécs. A mai számból lokősett, a legközelebb közzétesszük. S. K. Miglécz. Köszönjük. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA. Zongora eladás. Több rendbeli uj és átjátszott zongorák, továbbá egy jó karban lévő átjátszott Bösendorfer- féle hangverseny zongora mint alkalmi vétel jutányos áron eladó Udvardi Szaniszló-ná\ Sátoraljaújhely, Dr. Szepesi-féle ! házban. 2053—1903. tksz. bead. jul. 1, Árverési kérvénye Pék Andrásnénak Szabó Simon és neje elleni végre- tási ügyében. Árverési hirdetmény. Pék Andrásné tolcsvai lakos vég- rehajtatónak Szabó Simon és neje Vármegye Erzsébet tolcsvai lakos végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 330 kor. 50 fillér tőkekövetelés 35 kor. elvont haszon és Ifikor. 60 fillér már megállapított, valamint jelenlegi 16 kor. 60 fillér és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett az 1881. 60. t.-cz. 144. §-a alapján és a 146. §. értelmében a tokaji kir. járásbíróság területén lévő tolcsva községben fekvő a tolcsvai 910 számú tjkvben foglalt és 9/10-ed részben, a végrehajtást szenvedettek 1110-ed részben pedig a Pék Andrásné Jenő Mária nevén álló 621. hr. 414 ö. i. sz. ház, udvar és kertre az 1881. 60. t.-cz. 156 §-a alapján egészben 616 kor. ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1903. évi szeptember hó 29-ik napjának d. e. 1 0 órája Tolcsva községházához tűzetik ki. Az ezen árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. bíróság, mint tkkvi hatóságnál és Tolcsva község elöljáróságánál tekinthetők meg. Az elrendelt árverés a fent irt telekjegyzőkönyvben feljegyeztetni; ezen árverési hirdetmény egy példánya a bíróság hirdetményi táblájára kifüggesztetni, továbbá kifüggesztés végett, az árverési feltételek pedig megtekinthetés végett egy-egy példányban Tolcsva község elöljáróságának, nemkülömben E.-Horváti, V. Újfalu és Olasz-Liszka szomszédos községekben a helybeli szokás szerint azonnali körözés végett a nevezett községek elöljáróságaihoz megküldetni, s tekintve, hogy a kikiáltási ár 600 koronát meghalad, ezen árverési hirdetménynek törvényszerű kivonata a „Felsőmagyarországi Hírlap“ cimii saujhelyi lapban egyszeri közzététel végett végrehajtató ügyvédjének kiadatni rendeltetik : aki utasittatik, hogy a közzétételt igazaié lappéldányt az árverés foganatosítására kiküldöttnek adja át. Árverési feltét el ek: Az 1903. szeptember hó 29-ik napjának d. e. 10 órájakor Tolcsva községházánál megtartandó nyilvános árverésen árverés alá bocsáttatik a tokaji kir. járásbíróság területén lévő Tolcsva községében fekvő a tolcsvai 910 hrszámban foglalt és 9|10-ed részben a végrehajtást szenvedett 1| 10- edrészben pedig a Pék Andrásné Jenő Mária nevén álló 625 hr. 414 ü. i. ház, udvar és kertre az 1881. 60. t.-cz. 156. §-a alapján egészben 616 kor. kikiáltási árban. 2. Ezen árverésen a fent körülirt ingatlan a kikiáltási áron alul is eladatni fog. 3. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát, vagyis 61 kor. 60 fillért készpénzben vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó 1-én 3333. sz. a kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60 t.-cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű bizonyítványt átszolgáltatni. 4. Vevő köteles a vételári 2 egyelő részletben, és pedig: az elsőt az árverés napjától számítandó 15 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 30 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árve*