Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-12-05 / 95. szám

95. szám (3) FELSOM AG YARORSZAGI HÍRLAP Szombat deczember 5 nép boldogulásának útjait, azét a népét, amely az állami szervezetnek s e szervezet jövendő nagyságának fundamentumát képezi. K.-Helmecz, 1903. december 4. Kiváló tisztelettel: Dr. Tárczy Pál ügyvéd. sége van erre az Ő hazájuknak, hogy i milyen nagyon fontos dolog az. hogy minden magyar embernek magyar legyen a neve Német, francia, angol, s minden nemzete a' világnak szenvedélyesen dolgozik a nemzeti tömörülésen, a nemzeti jelleg erős kidomboritásán. ,lurt érzi, hogy minél egységesebb, Ilinél nemzetibb egy ország, annál íatalmasabb, annál jobban fejlődho- ik. Nekünk magyaroknak kótsze- eson, — nem : százszoros okunk mn arra törekedni, hogy minden ki- •siségben, minden legparányibb vo- íatkozásban érvényesüljön a nemzeti ;ondolat. Mert al mi szomorú hely­ietünkben igazán nem remélhetjük iiástól a fenntartó erőt, mint az irős egységes, összetartó nemzeti el légtől és érzéstől. Magyar legyen ízen a földön minden : nyelv, érzés, gondolat, név, művészet, — mert cülömben szótzülliink, elpusztulunk. Ha Ujhelv főutcáján végigmegy íz ember, alig akad a boltok cégtáb- áin magyar névre. Azt az egy pár nagyar nevet leszámítva bátran nézhetné valaki ezt a vátost bátran :áblák után valami stájer vagy mór­ra városnak. Mért nem magyarosítják a nevű két a kereskedőink ? És a mérnökök, ügyvédek, orvo­sok, tisztviselők mórt nem követelik a Dános Miklós példáját? Kedves nekik a családi nevük, nem akarnak megválni tőle? Vagy azt hiszi sok, hogy eddigi élete, múltja ahhoz a névhez fűződik, s nem akar a múltjával szakítani ? Igen szép, igen értékes élet múlt­ja fűződött a Dauscher Miklós nevé­hez is. De én hiszem, hogy annak a múltnak jól kiérdemelt tisztelete és szeretete csak még jobban fogja környezni a Dános Miklós nevét, Vagy ha már céggé vált a név, s azért ragaszkodik hozzá va­laki, azon is lehet segiteni. A m kitűnő vezérünk, Fried Lajos, meg­tartó.ta magának a nevét, mert er­ről a névről ismeri őt a vármegye De a fiainak már magyar nevet adott Nem kell ehhez egyéb, csak ji akarat és magyar érzés, Adja isten, hogy sokan és gyor san kövessek Ujhelyben a Dáno Miklós nemes példáját! Egy szivünk, egy lelkünk, egy ha . [zánk van nekünk, Egy a.forró vágyunk, hogy szabadok [legyünk------­Csak előre bátran ! A hős babért arat! Aki gyáva marad S ki ellenünk támad, az bitang ha­zátlan ! MEGYE ÉS A VAROS XSürgetési napló. Tisztelettel kér­dezzük az illetékes tényezőket: 1. Mi lesz a Kossuth szoborral? 2. Mi lesz a Kossuth szülőházára helyezendő emléktáblával? 3. Mi lesz az Ujhelyben tervezett nyilvános kerttel, sétatérrel? 4. Mi lesz az újhelyi járás kitér jesztésének. a közép-hegyaljai közsé gek idecsatolásának ügyével ? 5. Mi lesz az újhelyi polgári fiuis kólával? 6. Mi lesz a tűzjelző állomásokkal, s lesz-é valahára megyei telefonhá- |l lózatunk ? 7. Mi lesz a borellenőrzés és bor- 1 értékesítés ügyével ? Mi lesz az ellopott árvakasszával, mikor ismerjük mega kiderített ada-1 v tokát ? — A rendőrkapitány ur figyelmébe. k Hozzánk intézett ismételt panaszko- j dások miatt tisztelettel felhívjuk a s rendőrkapitány ur figyelmét arra a a gondatlanságra, hogy a Rákóczi-utca végén levő nagy hid egyik oldalán | n a korlát tudja Isten mióta igen fo-* a gyatékos, úgy, hogy a szerencsés n véletlennek lehet köszönni, hogy va- í n laki az esti vagy éjjeli homályban bele nem potyogott a Ronyva hüs • habjaiba. Az arra lakó .polgárok el- várhatnak annyi figyelmet, hogy az ;i apró költséggel rendbehozható kor- lát ne veszélyeztesse testi épségük- ^ két. Kérjük a rendőrkapitány urat e mulasztás orvoslására. { X Versenytárgyalás Sátoraljaújhely- j ben. Házlebontás. A 1 Kazinczy-utca j 140—144. sz. házak lebontása, az ( ebből nyerendő anyagok eladása és ] elfuvarozására ajánlatok dec. hó j 15-ig nyújthatók be a törvényszéki elnökhöz. Feltételek az irodaigazga- tónál. Bánatpé z 600 korona. X Hivatalos hirdetmény. A város . a boritaladó beszedési jogát 1904. évre is megváltván, ezzel a kincs­tár jogaiba lépett. Ugyanazért fel­hivatnak az összes termelők, ma gánfogyasztók. borkereskedők, ki­mérők, vendéglősök, kávésok, korcs-1 marosok és mindaz, akinek bor- j készlete van, hogy ezen készlete- j; két a fogyasztási adó irodába (Rá- kóc/.y-utca 755.) 1903. dec. hó 31. napjáig jelentsék be, mert mulasz- ' tások által jövedéki kihágást követ­nek el és a fölvétel ellenük a leg­szigorúbban fog foganatosíttatni. — Ezzel egyidejűleg értesittetnek a j termelők és magánfogyasztók, hogy | 1904. évre biztosított kedvezményü­ket igénybe vehetik, illetve a bor fogyasztására nézve egyezségi aján- . latot tehetnek, kötelesek azonban a kedvezmény igénybe vételét, vagy az egyezségi ajánlatot a „tanácsra“ címezve 1903. évi december hó 31-ig Írásba benyújtani, mert az azontúl beérkezendő aj a »lat figyelembe vé­tetni nem fo£ és a hatósági felvé­tel foganatosittatik. — Kelt Sátor­aljaújhelyben, 1903. évi november hó 8-án tartott tanácsülésében, — Székely Elek, polgármester. Dános Miklós. Magyar szivem egész jóleső me­legével köszöntőm ennek a névnek a viselőjét. Azt a csendben, zajta­lanul dolgozó szerény embert, aki a maga nemes egyszerűségében min­taképe a kitűnő tisztviselőnek, az ideális lelkű hazafinak. Az isten áldja meg Dauschei Mik­lósnak azt a gondolatát, amelylyel elhatározta, hogy ha szívben, lélek­ben szinmagyar, magyarrá lesz a nevében is. Hej, ha tudnák a többi idegen nevű magyarok, hogy milyen sziik­róla, most még igen alkalmas a piety ka szájára. Olyik-gyengébb szivü. nek talán könny is lopódzik a sze­mébe, De aztán elmosódik az emlé­kezetben, a rideg önzés hétköznapi szürkeséggé homályositja, az ész és a szív, a gondolkozás és az érzés a mindennapi robotraunkába áll, — és hire se lesz : hogy volt egyszer egy ifjú asszony, aki boldogtalan volt és a halálban keresett boldog­ságot! .... Gamma. Tisztelettel felkérjük azokat a t. előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a Dngyiíkosság egy színház jegy miatt. Maurer Reiso kas­sai kereskedő ifjú neje felakasztotta ma­gát. mert a férje nem akarta magával vinni a színházba. A hitetlenek pedig ne rázzák két­kedve a fejüket, mert afenti hirecs- két egy kassai lápban olvastuk, nem fantáziánk szülte. Legyünk száraz, hideg krónikások és úgy regisztráljuk ezt a hirt. Fel- sőmagyarország metropolisában egy másfél éves asszony a lámpavasra akasztotta magát. Hogy hatásosabb legyen a kép, azt is ideigtatjuk, hogy mialatt tettét elkövette, nehány hónapos kis babája is ott gügyögött abban a szobában. Talán szerelem- féltésből lett öngyilkos ? Valami gyó­gyíthatatlan baj kergette a halálba? Vagy egy irtózatos csalódás kerget­te a végzetes útra, vagy ei n ehábo­rodott volt ez az asszony ? Nem, fel­akasztotta magát egy kis cédula mi­att, melylyel meglehetett volna vál­tani a haláltól. . . . Színházba akart menni, de a férje valami okból meg­fosztotta ettől az élvezettől, azért gondoskodott róla, hogy mikor férje fütyürészve hazajön az operetből, változatosság okáért drámai jelenet­ben is legyen része. S felakasztotta magát a iámpavasra. Akik különös előszeretettel utaz­nak az asszonyi szeszélyek körül, akik szeretik figurázni a női nem kifürkészhetetlen szeszélyeit, ezen hir hallatára tapsra ütik a kezűket hogy imé: milyen végtelen határba csap az asszonyi szeszély ! Egy szín­házi jegy miatt felakasztani magát! Egy fiatal asszony, aki még-alig él­vezte az életet, akitől már egy gü­gyögő baba is várja azt az önzetlen, szent tüzü és pótolhatatlan menyei áldást, ámít közönségesen anyai sze­retetnek nevezünk^ nem tudja ma­gát tultenni ily apró családi patva- varon, hanem pusztán szeszélyből megválik az élettől. Egy színházjegy miatt! Hát e. igazán hálás téma ama kedvtelők számára. De mi nem va­gyunk hajlandók ily kishitünek lenni. Mi nem boszaukodunk és nem ne­vetünk ennek a könnyelmű asszony­nak a szeszélyén, hanem szánalmat érzünk. Mi a hangzatos öngyilkos- sági ok mögött egyéb bajokat is látunk. Mi ebben az öngyilkosság­ban csak megismétlődni látjuk ama mind gyakrabban ismétlődő szeren­csétlenségeket, melyeknek, jéggé fa­gyott ábrándok, délibábot játszó re menyek, összetört boldogságok, csa­lódott szerelmek a romjai. Egy asszony eldobhatja magától az életet, de egy anya nem tehet könnyelműen árvává gyermekét. Sa­ját húsából és saját véréből vah; magzatának van annyi bűvös ereje egy szivbeható hangnak, amely as ő hangjának a visszhangja, egy me lerg gyermeki mosolynak van anny varázsa, hogy az anyát visszahódítsa a legsötétebb kétségbeesés örvényé bői az életnek. Azért gondolom hogy nerg a színházjegy miatt tör tónt az a dráma. Azért hiszem, hog} a csak alkalmai szolgáló kis petpat var fátyla alatt súlyosabb okoknál kellőit- rejtőznie. És most érzelegnünk kellene í mai társadalmi felfogások fonákság. | miatt, mert tulajdonkepen ezek í rugói a szerencsétlen családi drá máknak. Aztán úgy kéne, hogy en nek a fiatal legújabb áldozatna! csúnya halálát is ékesítse tiéhánj szép virágszál. De maradjunk meg rideg króni kásna-k. . . . Hiszen ez a szomori dráma néhány nap múlva úgy is e lesz felejtve. Most még beszélne! HÍREK. Szózat. Irta : Kóy Sándor. Megvirrad már nekünk, nem lesz [mindig setét Pirkadni látom a szabadság reggelét. Hajnalodik. látom, Hogy szép hazánk felett Virúl szebb kikelet. — Csak magyarok legyünk, na kell [majd a gáton ! Nagy volt egykor hazánk, s mi sza- [badok voltunk Immár négyszáz éve rabláncokai [hordunk. Édes magyar népem : Van-e olyan nemzet Aki ennyit vérzett, Akinek ennyi harc jutott életében. Altalvirrasztottuk a kín éjszakáját, Számtalanszor vívtuk a halál tusáját Nehéz küzdelemben ; Azért ne csűggedezz, Még te szabad leszesz — — Csak előre bátran, bízzál fegyvered­ben ! S majd ha gaz kufárok előtted meg­állnak, Elvedért ezüstót, aranyat kínálnak : Ne légy akkor Judás, Ne add el hazádat! Az szörnyű gyalázat! Ha el adtad elved, az hazaárulás. hátrálékokat kiegyenlíteni szí­veskedjenek, nehogy a lap szét­küldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Személyi változások A pénzügy- miniszter Ke levesz Andor helybeli kir. p, ti. számtisztet saját kérelmére s hasonló minőségben a pozsonyi pénz- ügyigazg dóság mellé rendelt szám­vevőséghez helyezte át s az igy megüresedett számtiszti állásra Lan- kóczi József békésgyulai számgya­kornokot nevezte ki. — Németh Fe- rencz katonai szolgálatból visszatért kir. adótiszt további állampénztári szolgálattételre a nagyenyedi kir. adóhivatalhoz rendeltetett. — Eljegyzés. Lándai József a Nagy-- Mihályban megjelenő Felső Zemplén kiadótulajdonosának fia f. évi nov. hó 29-én eljegyezte Ungváron Schächter Hermine kisasszonyt, néhai Schächter Salamon ungmegyei vállalkozó leá­nyát. — Esküvő. Orosz József munkács egyházmegyei gör. kath. pályavég­zett növendókpap e hó 15-én örök hűséget esküdött. Novak János zem- plón-dubrókai gör. kath. lelkész le­ányának. Anuuskának. — A Kazinczy kör kuruc estélye, melynek múlt számunkban műsorát is hoztuk már, nem lesz ma meg­tartva. A kör elnöksége elháríthatat­lan akadályok miatt kénytelen volt e szépnek Ígérkező kuruc estélyt bi­Állj az igazságért börtönbe, bitóra, De gaz kufárokra, gonosz csábitóra Te sohse hallgassál! Ne add el nemzeted, Drágább legyen neked A hon, a szabadság, ezüstnél, arany­[nál. . . jük olvasóinkat. — Egy fiatal lány halála Sjz e ­mere Géza lasztoméri földbirto­kost, mint igaz részvéttel értesü­lünk, súlyos csapás érte. Etelka nevű leánya életének legszebb korában e hó 1-én elhunyt. A közszeretetben álló földbirtokos szomorú gyásza iránt a legmelegebb részvét nyil­vánul. A derekben tört szép szál temetése szerdán ment általános részvét mellett. — Halálozás. Részvéttel közöljük, hogy Schwartz Bernátné, néhai Schwartz Bernát városunk tiszte­letben állott polgárának, az izr. hitközség volt elnökének özvegye, tegnap reggel hosszabb szenvedés után elhalálozott. Az elhunyt úrnő nemes leikéről gyakori jótéaonysá- gával tett tanúságot. Szűcs Lajos budapesti vasúti mérnök és Szűcs Jenő helybeli szőlőbirtokos és gya­pot kereskedő édes anyjukat gyá­szolják benne. Holnap délelőtt fog­ják eltemetni — Elhunyt tanító. Schon Mór hely­beli nyug. tanító ma reggel hosszú kínos szenvedés után 61 éves korá­ban meghalt. A sátoraljaújhelyi izr. hitközség iskolájánál 20 évig mű­ködött és állandóan az I. osztályt tanította. Nagysikerű módszerével mindig olyan eredményeket produ­kált, melyek büszkeségére váltak Volna bármelyik tanítónak. Buzgó vallásosságával jó példával járt elő és fáradhatatlan szorgalmával kivívta a szülők és tanitótársai becsülését. Súlyos betegsége miatt 5 évvel ez­előtt nehéz szívvel bár nyugalomba kellett vonulnia, betegsége alatt gokat szenvedett, hiába keresett rá

Next

/
Thumbnails
Contents