Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-11-04 / 86. szám
Hatodik év 86, szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, november 4. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat viísza nem adunk. Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társinil. Wekerlt-lér 502. Hirlttéeeket a lesjutSnyosabb árban kSalttak. 3ogfelaöás. Most hát összegyűlhet az uj helyi kormánypárt is Van már programmja, van már meggyőződése. Megizenték neki, felülről, Bécsből. Hogy mi a meggyőződése az újhelyi kormánypárt derék oszlopainak a katonai kérdésekben, azt eddig a legügyesebb gondolatolvasó se sejtette. Ok maguk legkevésbbé. De mennyire nem sejtettük, s nem sejtették ők maguk sem eddig a programmjukat, annyira bizonyosak lehetünk felőle már most. Szent bizonyos, hogy valamennyi kormánypárti embernek az most a belső meggyőződése, hogy nekünk a hadseregünk nyelvéhez semmi közünk, mert annak a meghatározása a királynak a joga, s a király joggal s helyesen tette a német nyelvet a magyar hadsereg hivatalos nyelvévéMindnyájan meg vannak most már erről győződve, mindnyájan ezt vallják programmjokul, s erre fognak szavazni, ha választás lesz. Igaz ugyan, hogy egy esztendővel ezelőtt még felirt Zemp- lénvármegye a magyar vezényszó mellett az országgyűléshez. Ami nem csak azt jelenti, hogy a vármegye közönsége akarja a magyar vezényszót, de azt is, hogy ennek a behozatalára az országgyűlést tartja jogosultnak. Persze, akkor még nem tudhatta, hogy milyen meggyőződést izennek majd neki egy esztendő múlva Bécsből. Most már tudja, s ezért természetes, hogy egy év alatt megváltozott a meggyőződése olyanná amilyennek Bécs parancsolta. Mert nálunk a jogfeladást nevezik politikai, érettségnek, az elvtagadás a bölcsesség, a becstelenség a tisztesség. Utálatos az a nyomorult szol- galelküség, amely ezt az országot a világ csúfjává teszi. Ez a nemzet meggyalázza az ember fogalmát, mert ebben a fogalomban benne van a szabadság vágya, a magyar pedig önként sülyed rabszolgává, mert ebben a fogalomban benne van a nemzeti nyelv szeretete, magyar pedig önként mellőzi nemzeti nyelvét egy idegen nyelv kedvéért. Döbbenve kérdezheti a gondolkozó idegen: emberek laknak-é abban az országban, ahol ilyen történhetik, emberek-é azok, akik nem akarnak szabadok lenni, nem akarnak anyanyelvükön beszélni P Nem undorodnak-é meg vájjon önmaguktól azok a kormánypárti urak, akik most már jogosnak tartják, s helyeselik, hogy a király felségjogainál fogva a német nyelvet tegye a magyar hadsereg hivatalos nyelvévé? Tegnap még a magyar vezényszót követelték, s ma már elismerik, hogy ehhez még csak hozzászólni sincs jogunk. És ha holnap olyan parancs jönne Bécsből, hogy a magyar bíróságoknak is német legyen a hivatalos nyelve, azt is alázatosan elfogadnák Eddig úgy mondtuk, hogy visz- szaélés a német nyelv uralma a hadseregben, hogy ez jogtalanság, s törvényeinkkel ellenkezik, de türjük, mert nincs erőnk, hogy megváltoztassuk Most pedig egyszerre kimondják, hogy ez igenis jogos dolog, a királynak törvényeink szerint joga van a német nyelvet hozni be a magyar hadseregbe Tehát elismerik, hogy a leg- nagyobb gyalázat, ami egy nemzetet érhet: az idegen nyelv uralma, nálunk nem erőszak műve, hanem törvényes állapot. És nem pirulnak és nem ömlik arcukba a vér, mikor ■ ezt a gonoszságot kimondják. Hogy a magyar királynak törvényes joga van német nyelvűvé tenni a magyar hadsereget! Nem igaz, nem lehet igaz; Aljas, hitvány, gonosz hazugság ez! Magyar király alkotmányosan és törvényesen nem tehet ebben az országban hivatalos nyelvvé más nyelvet, mint a magyart\ Ezt rendelik a természetnek, az erkölcsnek, a józanésznek a törvényei És ha iroít törvény ellenkezőt rendelne, az nem volna törvény, hanem istenkáromlás. Mert az istent káromolja a nemzet, amely saját nyelvét idegen nyelvvel felcseréli. És a kormánypárt elég elvetemült, hogy hirdesse ezt az átkozott hazugságot, ezt a természet- ellenes, nemzetellenes nyelvtagadást 1 És a magyar vezényszót követelő hősök most el fogják fogadni ezt a nyelvünket eláruló, jogfeladó programmot! Vájjon eltogadja-é a magyar nép is? Vájjon a választáson szentesíteni fogja-é szavazatával anyanyelvének ezt a megtagadását, meggyalázását, jogainak ezt az áruló feladását ? Meglátjuk talán nemsokára. Hisszük, a rajongó hazaszeretetnek, az igazság és becsület diadalába vetett fanatikus bizalomnak erejével hisszük, hogy fényesen fog a választáson megnyilatkozni ennek a nemzetnek nyelvéhez és jogaihoz való ragaszkodása, hogy hatalmasan fogja visz- szautasitani a nemzet a jogfeladók silány mesterkedését Nagyon szomorú lenne, ha csalódnánk. Mert ha még a nyelvéről is le tud mondani a magyar, akkor igen sötét lesz a jövője ennek a népnek. Akkor nem nemzet ez már, csak szolgák lenézett, remegő csoportja. b. b. * I Osztrák nyelv. Egy magyar ember Londonban járt, egy nagyobb kereskedelmi cégnél. Épen akkor kellett ott valakinek levelet írni Krakóba. Utánanéztek s megtudták, hogy Krakó az osztrák birodalomban van. Udvariasságból minden országba az illető ország nyelvén szoktak Írni, s igy a levelező osztrák nyelven akart Írni Krakóba. 0 azonban nem tudott osztrákul. Sorba kérdezte a személyzetet, de egyikük se ismerte az I osztrák nyelvet. Végre a magyar ; emberhez fordultak, hogy, miután I az osztrák birodalom közelében lakik, biztosan tud osztrák nyelven beszélni, hát forditsa le az elküldendő levelet osztrák nyelvre. A magyar ember felvilágosította őket, hogy osztrák nyelv nincsen, s az osztrákok nyelv dolgában valóságos babiloni állapotban vannak, ki németül, ki tótul, ki lengyelül, ki olaszul, ki oroszul, ki csehül beszél, s alig van eleven nyelv a világon, amelyiken ott ne beszélnének, csak épen osztrákul nem. Ezt meg az angolok nem akarták hinni. Hogy lehessen ország, nem zet nyelv nélkül? Teljesen hihetetlen volt ez az angolok előtt. A francia nemzet francia nyelven beszél, az olasz olasz nyelven, az orosz orosz nyelven, hát akkor az osztráknak is osztrák nyelven kell beszélnie. Ha jól meggondoljuk, bizony igazuk is volt az angoloknak. Mert ilyen csuda nációt, amelynek még csak saját nyelve sincs, az osztrákon kivül még nem teremtett az isten. És ez a silány, nyelvtelen ország, ez akarja ránk erőszakolni azt a nyelvet, amit nála is csak a lakosság egyharmadrésze beszól / Még ha Angolország, vagy Oroszország erőszakolná más országra az angol, vagy az orosz nyelvet, legalább érthető volna. De hogy az osztrák, ez a hitvány náció, amelynek még csak nyelve sincs, ez akarjon ránk kényszeriteni egy idegen nyelvet, ez már valami képtelen őrültség, s ilyet tűrni képzelhető legnagyobb nyomorúság és megalázás. Nincs fa. A városi polgárság köréből kapjuk a következő sorokat: Úgy tudjuk, van egy városi határozat, hogy a városi erdő fája elsősorban a városi polgárság tüzifa- szükségletének céljaira a polgároknak adandó el s hogy nem szabad azt nagyobb tömegben üzleti vagy ipari célokra eladni. Ha nem volna ily határozat, hozni kellene. Mert absurdum mégis, hogy a városi polgárság a saját erdejéből eladja a fát olcsón és maga hozasson magának messziről és drágán tüzelőfát. De hát nem sokat adnak a városházán az eféle határozatokra! Ép annyit, mint a polgárság érdekeire. A tüzelőfát eladták Réz urnák s ha most a városi polgár akar venni fát a városi erdőből: nincs fa. Mintegy három hét óta már nem is adnak ki fabárcákat a városi pénztárnál, vagy ha adnak is, megmondják, hogy majd csak a nyáron lesz szállítható. A városi erdő legjobb fekvésű helyéről ezen szabály ellenére 600 öl legjobb fát eLdtak Réz Gyulának, amiből 300 ölet már el is szállított. Sőt akik már egy-két hónappal ezelőtt váltottak is ki fabárcákat a várostól, nem tudnak hozzájutni a fához. Sokan visszaviszik a bárcá- kat, de nem veszik vissza tőlük. Azt mondják, tessék elhozatnia fájukat. Persze elhozatni, ha lehetne. Mert van a t. városi elöljáróságban annyi jóakarat a polgárság iránt, hogy ha már el is ad nekik fát, azt a kegy oly magas, szinte hozzáférhetetlen helyen adja, hogy nem akad fuvaros, aki annak elszállítására vállalkozzék. Azt persze mondani sem kell, hogy a Réz ur fájának az elszállítása nincs oly nehézségekkel egybekötve. Az úthoz legközelebb eső farakások a Réz űréi, az azután következők megint a Réz űréi, azután jönnek ismét a Réz úr ölfái, azután valahol fent messzire van nehány öl, amit egyes városi polgároknak adtak el, akik is most abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a pénzüket is kiadták, a fájukat sem tudják elhozatni. * Hát ha igaz, akkor nagyon rosz- szul van ez igy, s elvárjuk a polgármestertől, hogy sürgősen megvizsgálja az ügyet, s megvédi a polgárság érdekeit. MEGYE ÉS A VAROS Sürgetési napló. Minél több volna az elintézésre váró kérdés nálunk, annál inkább nem csinálnak semmit. Minden halasztódik, minden marad, semmi se megy előre. Hogy végkép el ne feledkezzünk egyes dolgokról, amik sürgős elintézésre várnak, ezentúl állandóan emlegetni fogjuk ezeket, minden számunkban felsoroljuk. Talán igy 1 Műkedvelők részé re Lővy Adolf könyv- és papirkereskedésében. Lapunk 4- oldal.
