Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-10-17 / 81. szám
81. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGIHÍRLAP Szombat, október 17. hogy e szerződés a községgel köttetett meg akkor, midőn a hidat nem a községnek, hanem az egész érdekeltségnek kellett épitenie. De miután tényleg egyedül, a község van mint szerződő fél a vállalkozóval szemben állítva, akkor a 19607/902. sz. Alispáni határozat indokolásának az a része, hogy a hid nem a községé, hanem az egész érdekeltségé lévén, s igy az utibizottság hatáskörébe tartózván, a község képviselő testületének határozatai illetéktelenek, meg nem állhat. Végül tájékozásul értesítem méltóságodat, hogy a földmivelésügyi minister ur kije lentése szerint az alsófoku határozat 9. tehát utolsó bekezdésében foglaltak az 1805 évi XXIII. t.-c. szempontjából azért nem volnának kifogásolhatók, mert a hídépítés tervezetében már bent foglaltatott az, hogy a középső nyilás alatt egy egységes csatorna meder lesz létesítendő, és az egyik mellék meder be lesz tömendő, ebből a szempontból vállalkozó megfelelően vélt eljárhatni akkor a midőn földmunkásaival ezt az egységes medert állította elő, a műszaki művelet szerint pedig csak is a hiányzó földet kellett volna vállalkozónak az anyag termelésre kijelölt helyről szállítani, erre azonban nem kerülhetett ra a sor, mert a község a vállalkozó kubikosait még a hid alatti csatorna földmunkájából kiza varta. A hid alatt lévő egységes csatorna meder előállítására külön bejárásra vagy engedélyre szükség nem volt, mert a hid tervében, a a mely a közigazgatási bejárás alapjául szolgált, ezen csatona földmunkája bent foglaltatik. Az 1901. évi 21398 sz. alispáni határozat 9. pontjának második mondatát ugylátszik felebbezők helytelenül értelmezik, mert az, hogy a meder szelvényé- nyéből földet kiemelni nem szabad, nem jelenthette azt, hogy a tervezett egységes medret előállítani sem szabad, hanem az előző mondattal kapcsolatban az az értelme lehetett ezen intézkedésnek, hogy a Dúsa ér medrében, kubik gödrökből földet termelni nem szabad. Ebből a szempontból is mérlegelendő a fenforgó kérdés. Az ügyre vonatkozó összes iratokat további szabályszerű eljárás és felfolyamodók értesítése végett ./• alatt visszaküldöm Budapest 1903. évi julius 15-én. A miniszter megbízásából Dr. Sárkány s. k. miniszteri tanácsos. Egy helyiérdekű vasútról. A czirokavölgvi helyiérdekű vasút, ügye az érdekeltség közönyössége folytán semmiképen sem bir dűlőre jutni Az érdekelt községek és magánosok a rajongásig örülnek a létesítendő vasútnak, mindenki jóval előre szövi terveit, hogy miképen használhatja ki legjobban a vasút által nyújtott előnyöket, de mihelyt arról van szó, hogy mielőbb létesitély kincseivel. Te és szolgáid pedig elragadtatnak a pusztulás színhelyéről. Ez a jóslat. Bolyongani fogsz hót nemzedéken át és mi kisérünk útjaidon, megóvunk, vigasztalunk, mindaddig, inig meg nem találod, akit keresel, a képzett vőlegényt. Elmondtam mindent, várd meg most már a bekövetkezendő katasztrófát. Meg voltam hatva; látni kívántam még egyszer a sziget virágát, de megtagadta. Elbúcsúztam tőle. O mosolygott s szomorúan mondta, nam fogsz látni engem soha. Ne áruld el a titkot. Isten veled! Néhány év után ismét elmentem a Vág parti ismerősünkhöz. Szomorú sejtelem kinzott, hogy elkéstem, nem láthatom többé a sziget virágát. A Vág partján nagy embertömeg állt, de a kastély nincs. Rohanok egyikhez is, másikhoz is, mi történt. Hol a kastély ? Eltűnt volt a szomorú felelet. Már napok óta erdő van a helyén, Kerestem a csónakot, amely a boltését tehetségéhez mérten támogassa s némi áldozatot hozon, akkor már mindannyian tétováznak. Pedig vol- taképen nem is áldozatról, de inkább bőséges nyereségről van szó, mivel az egész vasút vonal nagy forgalmú jövőnek elébe. Nem kevesebb mint 130,009 hold erdő esik a vonal mentébe s ez a rengeteg erdő eddig nem volt kihasználható, mivel fáját a szállítási nehézségek miatt nem lehetett értékesíteni. Csupán az utóbbi időben keletkezett 2—3 fiirészgyár. Ez a nagy erdőség és az óriási vidék, mely e vasút vónal felé gravi- tál, beláthatatlan hosszú időre biztosítja a vasút létjogosultságát és jö vedelmezőségét. Még nem találtam embert, a ki ennek ellenkezőjét bizonyította, vagy bizonyítani megkísértette volna. Minduntalan csak azt hallom, hogy jövedelmezőbb vasútvonalat kívánni nem lehet, hogy már régen meg kellett volna építeni s több effélét, sőt a hozzáértőbbek még azt is kiszámították, hogy ezen vasút részvényeseinek legkevesebb 14—15 per- czentet fog jövedelmezni. Miért van az mégis, hogy az érdekelt közsé gek annyira késlekednek s tétováznak ? Hiszen a községeknek nem csupán az a hasznuk van, a mit a részvények jövedelmeznek, hiszen nekik sokkal nagyobb hasznuk van abból, a mit a vasút építése és forgalma, vagyis az erdők irtása, a fa anyag feldolgozására és fuvarozása, valamint az erdőknek újból való beültetése óvről-évre nyújt. Hol vannak a jegyzők, a községek tanácsadói, miért nem világosítják fel a népet ? Úgy hiszem, hogy községeik jólétéről és vagyoni gyarapodásáról gondoskodni nekik erkölcsi kötelességük. Úgy tudom, hogy a vasút tervezői az érdekelt községektől nem kívánnak valami nagy hozzájárulási összeget. Azok a részvények, melyeket a községek hozzájárulás czimén megvásárolnak, tekiutve a vasút előrelátható nagy jövedelmezőségét gét már az első második évben jelentékeny jövedelmet biztosíthatnak a községeknek. Hogy mennyire jövedelmező vállalatnak ígérkezik az építendő vasút, eléggé bizonyítja ama körülmény, hogy egy idegen honos, jól számitó üzletember, a sztakcsini földbirtokos Hering Gusztáv 200,000 korona ér tékü részvényt jegyzett. A kiktől pedig leginkább várható lett volna a „vasutügy támogatása, azok távolmaradásukkal tüntetnek, igy pl. a vonal mentébe eső legnagyobb községek Cziróka-Hosszumező, Sztakcsin és tíztarina még mai napig sem jegyeztek részvényeket. Csak igen kevés azon községek száma, melyek a vasutat illetőleg nem csupán a perczentekből eredő hasznot avagy veszteséget mérlegelték, hanem úgy az egyes polgárok, mint az egész község jólétet és feldog időben átvitt a paradicsomba, de nem volt; másikkal akartam menni, de nem engedtek, Nem hallja a „sziget virágát“ mint keresi az elveszett vőlegényt Ne háborgassa, hét nemzedéken át kell keresnie, akit szeret s csak úgy nyug- hatik meg. Sírtam keservesen. S’rattam Irént, a tündért, aki elment, akit mégegy- szer látni akartam. Kiáltottam Irén! Irén ! de csak az az édes melódia hallatszott feleletül: „Szeretlek szép vőlegényem« . . . Szomorúan zengte vissza az erdő a sziget virágának dalát. Azóta minden évben meglátogattam a helyet és kisírtam magamat ott, ahol a legszebb leány szelleme leng és elhallgatom a panaszos dalt Letelt immár az átok ideje, megtalálta a «sziget virága“ a szeretett vőlegényt és boldog. Fülemile váltotta fel a szomorú dalt, örömtől zeng az Apály szigét ós ma már zsák az emlékezet maradt meg a sziget virágáról. virágzását előmozdító tényezőt is figyelembe vették. Maga a vármegye is oly csekély összeget szavazott meg e vasútvonalra, hogy azzal úgyszólván az egész vidéket konsternálta. Méltán elvártuk volna, hogy a vármegye legalább is azt az összeget szavazza meg újból, melyet e vasútvonalra egy Ízben már megszavazott. Jó ós olcsó közlekedési utak nélkül egyetlen vidék nem képes fölvirágozni, már pedig az egyes vidékek jóléte a vármegye jövedelmi forrásait is .fokozza. Jólétünk előmozdításához pedig nem tojás szövetkezetekre, mint ahogy ezt az elmúlt hetekben Szinnán és vidékén tervezték, de mindenesetre jó és olcsó közlekedési utakra, főleg pedig vasútra van szükségünk. — y. ~HIREK _ Haragusznak a németek. Irta: Kőy Sándor. Haragusznak a németek Dulnak-fulnak szüntelen, Hogy az ősi hagyományhoz Miért lettünk hiitelen. Haragusznak a sógorok És vitáznak afelett: Az erénynek ősi várát Megbontani nem lehet. — Hej dehogy nem Körber uram, Az pedig már úgy lészen!? Azt a korhadt épületet Leromboljuk egész-en Rósz anyagból, rósz mesterek Építették hajdanán, Ronda fészek, nem illik az Uj időknek hajnalán. Kidőlt, bedőlt oldaláról Mind lehullt a vakolat, Nemcsoda, hisz elavult már Négyszáz esztendő alatt. A tető is bomladozik, Roskadozó félben már, Termeiben úgy látszik, hogy Körber ur is félve jár: Ám tudjuk mi, hogy mi a baj, Mi nem tetszik oda át, Hogy a kuruc föltámadott, — Követeli a jussát. Követeljük, tegyen róla, Amint tetszik és akar, Kétfejű sas szárnya alatt Nem lesz többé a magyar!! Magyar csákó, magyar zászló És vezényszó kell nekünk. Ebből pedig, német sógor, Egy betűt sem engedünk. Ha ni m tetszik Körber uram, Vágjuk el a madzagot, Amelyet ön mostanába Úgyis széjjel szaggatott. Osztozzunk el becsülettel, Kinek hogy ós mennyi jut, Alászolgája azután, Mert le is ut, fel is ut. Tisztelettel felkérjük azokat a t előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy alap szétküldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Házasság. Feddk István, Beregszász város hely. kapitánya, vasárnap, okt. 18-án déli fólegy órakor tartja a terézvárosi plébánia-templomban esküvőjét Szilágyi Ágotával Szilágyi Arabella nagyhírű opera énekesnőnk leányával Bpesten. — A beregszászi uj rendőrkapitány. Ifj. Fedák Istvánt, az országos magyar gazdasági egyesület titkárát, a Köztelek segédszerkesztőjét Hagara Viktor dr, Beregvármegye főispánja a jelenleg felfüggesztés miatt üresedésben levő^Beregszász városi rendőrkapitányi állásra ideiglenesen helyettesítette. — Jubileum. Megható, fényes ünnepély folyt ma le Pecz Vilmos máv. főmérnöknél, ki ma ünnepelte szolgálatbalópésónek 25. évfordulóját. A saujhelyi osztálymórnök- ség személyzete megjelent ma délelőtt Pecz Vilmos Kossuth-utczai lakásán Dévai Lajos mérnök vezetése alatt és szép, magasszárnyalásu beszéd kíséretében átnyújtotta az osztálymérnökseg ajándékát, Pecz Vilmos megható szavakkal köszönte meg a nem várt ünneplést. Azután vendégei tiszteletére pazar uzsonnát adott, mely alkalommal Illosway Zsigmond pályafelvigyázó köszöntötte fel magvas beszéddel az ünnepeltet az altisztek és a szolgák nevében, Pecz Vilmosné, mint háziasszony a legszeretetre méltóbb gondossággal buzgólkodott, hogy vendégei jól érezzék magukat. Városunkból is sokan keresték fel Pecz Vilmost üdvözletükkel. A társhivatalok küldött- ségileg vettek részt az ünnepélyen. Este bankett lesz az állomási étteremben. — Utmesteri iskola Kassán. Kassán f. évi dec hó 1-én utm steri iskola nyílik meg, az erre vonatkozó miniszteri rendelet a napokban érkezett meg. A pályázók kérvényeiket a kassai m. kir. államépitészeti hivatalhoz nyújtsák be. — Borellenőrzés. A Zemplénvár- megyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya csütörtökön délután dr. Lácxay László elnöklete alatt látogatott ülést tartott. Az ülés tárgya a borellenőrzés kérdése volt. Dr. Kossuth János Írásbeli indítványt terjesztett elő, amelyben fejtegetve a borellenőrzés eddigi módjának célra nem vezető voltát, azt indítványozta, hogy fektessék a borok ellenőrzését más alapra, bízzák meg avval a pénzügyőröket. E végből feliratot javasol a földmívelésiminiszterhe«. Gróf Eszterházy szintén Írásban indítványozta, hogy a 136 literes gönci hordókat használják fel az ellenőrzés eszközéül olykóp, hogy ilyen hordókba csak tiszta tokaji bort legyen szabad szűrni. Illésházy Endre azt tartaná célravezetőnek, ha a borfogyasztási adó kezelésév 1 megbízott városi közegek időszakonkint bejelentenék a gazdasági egyesületnek, hogy melyik borkereskedőnél mennyi idegen bor van, s ezt az egyesület minél szélesebb körben kösbeo közzétenné, így lehetne visszatartani a kereskedőket az olaszbor-manipulációktól. Hosszabb s alapos vita után a szakosztály bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására s javaslattételére. — Deák ünnep. Parancsot kaptak a gimnázisták, a megyei és állami tisztviselők s a katonák, hogy ünnepelni kell Deák Ferencz századik születésnapját. Szegény öreg Deák! Épen most omlik össze az a „remek“ kiegyezési mű, amit ő örök időkre alkotott, __ s ami 36 esztendő alatt elkorhadt. Ép most sül ki, hogy hazugság és ámítás volt ennek a „nagy műnek“ a fundamentuma. S most ünnepük érte. A gimnázisták a megyeháza nagy termében tartották az ünnepet. Katona, tisztviselő, finánc mind ott volt, egyéb senki. Külömben az iskolákon ki van tűzve egy-egy nemzetiszinü zászló. Másutt sehol, még a vármegyeházán se. Érdekes, hogy a honvédtisztikar, amelynek Kossuth ünnepek alkalmával meg van tiltva az utcára is kimenni, most parancsot kapott, hogy vegyen részt a gimnáziiták Deák-ünnepén. Tehát Kossuthot ünnepelni politizálás, ami szigorúan tilos. EH nben Deákot ünnepelni nem politizálás, az tehát nem csak szabad, hanem egyenesen muszáj. Ez a hivatalos logika nálunk.
