Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-07-08 / 54. szám

54. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, julius 8. — A gyártelepi dal-, zene- és ön- képzö-kör nyári tánczmulatságáról. A mulatságok istennője, ha végigjárja ezt a földet, hogy egy kis jókedvet s szórakozást hintsen el közöttünk, úgy rendezi be azt, hogy mindenüvé jusson el egy jól sikerült és kelle­mes mulatság. Velünk helybeliekkel másképen bánik el. Nálunk egymás­után következnek a látogatott és jól sikerült mulatságok. Előbb a függet­lenségi köré, most a gyártelepi ön­képzőköré. Volt sok szórakoztató mulatság : zsákban futás, fazéktörés, célbadobálás, volt a Duna ünnepély­nél sokkal jobban sikerült tűzijáték és volt balloneregetés. Megmutatták a mulatságrendezők, hogy nem kell idegen cég arra, hogy tűzijáték jól sikerüljön. Köszönet is illeti őket érte. Szép leányaink, asszonyaink késő éjjelig járták a tánczot, és a szünórában a gyártelepi dalárda éne­kelt a tőle már megszokott módon szebbnél-szebb magyar dalokat, A közönség egy kellemesen eltöltött mulatság emlékével hagyta el a borsii erdőt. gl­— Dunky Fivérek cs. és kir. udvari fényképészek e hó 12-én szombaton és 11-án vasárnap főtér 0. Juhász Jenő ügyvéd ur telkén lévő műter­mükben levételeket eszközölnek. — Villámütés. Folyó hó 6-án d. u. óriási vihar vonult keresztül váro­sunkon. Beütött a villám a kegyes­rendiek klastromába, az épületnek abba a részébe, ahol a főgimnázium tanárainak lakosztálya van. Előbb nehány szobát járt át, majd a folyo­sókon futott végig és megrongálta a nemrég felállított villanyvezetéket. Az étkezőben is megromlott a vil­lany vezetéke. A villámütés alkal­mával Somogyi tanár a lakosztályá­ban volt, szerencsére azonban az ijedtségen kívül nagyobb baj nem érte. — Azután a petróleumgyár és villanygyár kéményeibe ütött le a villám, ahol minden nagyabb baj előidézése nélkül a villámhárítókon lefutott. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pá­zsitot akarnak létesíteni, ajánljuk hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Bu­dapesten a „Sétatéri“ vagy a „Mar­gitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Buda pest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. folyik. Kétszeres jog, sőt kötelesség tehát az e tárgynál szerzett észlele­tünket előadni. A mennyire rövid időn megfigyel­hettem, a saujhelyi polgári leányis­kola igen jeles kezekben van; a tan­testület, élén a kitűnő igazgatóval hivatások magaslatán állanak, — de kifogásom van némely dolog ellen, lehet különben, hogy én roszul lá­tok. Legfőbb kifogásom van az ellen, — a miről különben a tanárok nem tehetnek, — a mit a tulterheltetés rovására követnek el. Az én felfo­gásom szerint a magyar nőnek men­tői műveltebbnek kell lenni, mert e műveltségből áldás fakad a családra, melynek az a nő éltető lelke lesz; és a társadalomra, a hazára. Csak­hogy a műveltségnek egészséges test legyen a felemása. Nem ismerem a polgári leányiskolák mind a négy osztályának egész tananyagát; de ha az első osztályéból, melyet vé­letlenül ismerek, kell következtetni a többi háromra: akkor bátran állít­hatom, hogy szegény leendő magyar nők, no nektek úgy befellegzett. Ha már az általános kívánságnak hódol­va legalább 4 polgári leányiskolát akartok végezni, azt ugyan megte­hetitek ; de mig a rettenetes tan­anyagot elvégzitek : megsápad az ar­cotok, behull a szemetek, vérszegé­nyek, lapos mellüek lesztek. Jaj nek­tek ha a műveltséget ily drágán fi- zetétek meg, jaj annak az országnak melynek ily nők fognak gyermeke­ket adni, mert hiszen a nő legelső hivatása mégis csak az, hogy anya legyen, egészséges gyermekekkel sza­porítsa a nemzet úgyis kicsiny sere­gét. Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosoknak is meg kel­lene kegyelmeznünk, Példát hozok fel a tananyagra. Halljátok szülék, az első oszt. földrajz 2 férfi ujjnyi vastag, nagy octav alakú könyv majdnem 200 lappal. E könyv szól az egész Európáról, felsorolja annak minden országát, minden va­lamire való városáról mond valamit hogy hol, mi csodabogár, szódagyár vagy mai efféle van. Az a tiz éves gyermek, a ki ezt tanulja ha ettől meg nem habajodik, akkor semmitől. Aztán a többi könyvekrül sem lehel jobbat mondani. Miniszter ur itt mű­veltség relativ dolog, annak határi nincs, de ha a végletekig megy, húr czolják a gyermekeket a nemzet el len követnek el nagy bűnt; pusztiü hadjáratot folytatnak a legszebb he lyen, az ifjúság kertjében, leforrázví a kert virágait. Kevesebb tananya got kérünk. Természetes, hogy ily ismeretkör bői a vizsgálat nem mehet rövk ideig. Igen, mert a túlterhelést me^ is kell koronázni. Még egyre kérjük fel a kitűnt igazgatót. Csinálja meg a szabato: tantervet, mert a mai egy fabatka sem ér. Magántanulót a'mai mellett vezetn csak úgy lehet, ha az illető vezeti egyúttal gondolat olvasó is. A miit terjedelmű ugyanis a könyv, egytő egyig, szűkszavú semmit mondó magi a tanterv. — Végül még egyet. — Végtelenül meglepett a zsidi hittan vizsgálata.1— Eddig ugyani azt hittem, hogy a zsidók a magya rosodásért mindjárt az első sorokbai harczolnak. Most egy illúzióval gaz dagabb leszek. Szánalmas látvány mikép kínozzák azokat a szegén] leánykákat azzal a rettenetes hébe nyelvvel. Majd kitörik szegénykénél a nyelve mig a szavakat kimondja Mikor jön ei az az idő, hogy a ma gyarrul imádkozzék, hiszen a min észrevettem, azon imák oly szépei hangzanak magyarul, hogy szebbe kívánni sem lehet. De hogy is va gyünk már ad mojorem dei glóriám Franczia latin, német, angol és k tudja még miféle nyelvek mellet öldösi a gyermekeket az egyházai nyelve. Már a népiskolában a ma gyár mellett párhuzamosan tanulj; az orosz vallásu gyermek-e lyturgi nyelvét, a zsidó a hébert. Dicsősége egysége a ■ magyar népoktatásnak, mikor fog eged kiderülni! Ezeket akartam elmondani, sine ira et studie. Péter Mihály. oc A sátoraljaújhelyi állami polgári leányiskola értesítője az 1902—1903. iskolai évről. Szerkesztette: Gyulai Károly igazgató. „A sátoraljaújhelyi állami elemi és polgári leányiskola alapításának rö­vid története“ czim alatt az intézet igazgatója, mind a két iskola alapí­tásáról és fejlődéséről fontosabb moz­zanatokat közöl. A nagy szorgalom­mal megirt 19 oldalra terjedő dol­gozat dicséretére válik Írójának. Az érdekes történeti adatok közlése után áttér az igazgatói jelentésre az 1902 —1903. iskolai évről. Külön fejeze­tekben ismerteti többek közt a gond­nokság és a tanítótestület működé­sét, a tanulmányi és fegyelmi álla­potot. A gondnokság elismerésre méltó igyekezettel és hazafias buz­galommal intézi az iskola erkölcsi és legfőképen anyagi ügyeit, Az isk. gondnokság elnöke Dókus Gyula al­ispán, társelnöke Székely Elek pol­gármester és az iskola gondnoka Kincsessy Péter. Az iskolát a gond­nokság tagjai és Beregszászy István kir. tanfelügyelő a befolyt iskolai évben többször látogatták meg. Az igazgató jelenlétében minden egyes osztályban meghallgatták a tanítást és a növendékek feleleteit, megfi­gyelték az iskolában uralkodó pél­dás rendet, és a tapasztaltak fölött megelégedésüket és elismerésüket fejezték ki. A sátoraljaújhelyi ál­lami polgári leányiskola magyar nemzeti és gyakorlati irányánál fogva vidékünkön valóban missziót tölt be. A tanítás súlypontját az iskolai ma­gyarázat és begyakorlás képezi. — Minden leckét már a tanítási órák alatt annyira előkészítenek, hogy a tankönyv csupán arra szolgál, hogy a tanultakat a növendékek emléke­zetükben felújítsák. Az intézetnek a múlt iskolaévben a magántanulók- j kai együtt 198 tanulója volt. Az is­kola tehát egyike a legnépesebb ilynemű I tanintézeteknek az egész országban. Az igazgató az évi jelentésben elisme­réssel említi meg, hogy az egyes fe­lekezetek hitoktatói, támogatva ma­gasztos feladatuk teljesítésében s tantestület által, mindent elkövette! a hitélet kifejlesztésére s a vallásos érzület megerősítésére. Leginkábl azon tanulók kedvéért, akik a ne gyedik osztály elvégzése után a fel sőbb leányiskola ötödik osztályáb: akarnak átlépni, az intézetben a: első osztálytól kezdve heti 5 órábai a francia nyelvet is tanítják. Az év záró ünnepély alkalmával azon ta nulók, kik kitűnő előmenetelt és di cséretes magaviseletét tanúsítottak egy-egy diszkötésü értékes könyvju tatomban részesültek; azok, kik i kézimunkában tanúsítottak kivált ügyességet és szorgalmat, csinos ki állitásu kézimunka-dobozokat felsze reléssel kaptak, azon tanulókat pe­dig, akik a rajzolásban kitűnő ered ményt mutattak fel, festékkészletek kel jutalmazták. K. S. A sátoraljaújhelyi aut. orth. izr. hit községi hat osztályú elemi fiúiskola ér tesitöje az 1902—1903-iki isk. évről Szerkesztette : Grossmánn Mór. E tartalmas és valóban érdeke értesítőt, mint minden évben, mos is élvezettel olvastuk. „Az iskola beszámolókról“ és „Az iskolai éle belső világából“ czimü két értekezé dicséri az iró jeles tollát és pedagó giai tudását. Azt hisszük, monda nunk sem kell, hogy mind a,két ér tekezést Grossmann Mór, az Értesíti derék szerkesztője irta. A tanügy és helybeli lapokban megjelent cikke révén is előnyösen ismert iró az elsi értekezésben érdekesen s nagy szak avatottsággal azzal a kérdéssel fog lalkozik, hogy szükségesek és hasztic sak-e az iskolai értesítők ? Nézetesze rint csak abban az esetben van lél jogosultságuk, ha valamely helye ; pedagógiai cél szolgálatában állana TANÜGY. % pár szó a leánynevelés kérdéséhez. Ha valamely laikus a tanügyi kér­désekhez hozzászól, mindjárt azt hiszik, hogy pro domo beszél, vagy valamely sérelem esett meg rajta. De a dolog nincs mindig úgy; nem úgy van pl. a jelen esetben sem. Hanem e sorok Írója úgy gondolko­zik, a nevelés és oktatás oly fontos része nemzeti életünknek, hogy an­nak az egész nemzet ellenőrzése al latt kell folynia, történie. Valószínű­leg igy gondolkozik a közoktatás­ügy vezetője is, mert eddig még nem jutott eszébe a vizsgák nyilvános jel­legét megszüntetni igygondolkozhatik a gondolkozók többsége is, mert hi­szen a tanügyi kérdéseket sohasem tekintették olyanoknak, melyeket csak pusztán szakemberek tárgyal­hatnak. Sok szem sokat lát; a nyil­vánosság czélja az érdeklődés felkel­tése ; s' néha a laikus szem is meg­figyelhet oly dolgokat, melyek a szakemberek figyelmét, kik az erdő­től néha a fát nem látják, — kike­rülik. E sorok írója jelen volt a Sa- ujhelybea lévő állami polgári leány­iskolának az egyik legközelebbi na­pon tartott magánvizsgálatán, itt szerzett tapasztalatait akarja röviden előadni, remélve, hogy ezzel nem ár­tani, de használni fog a tanügynek, hiszen a leánynevelés csakugyan még egy vajúdó része a közoktatásnak, a kísérletek korát éli s egyáltalában csak mostanában ásogatott mederben és ha ezt a célt a lehetőséghez ké­pest tényleg elő is mozdítják. Arra kellene az illetékes tényezőknek (pl. országos tanítóegyesületeknek, a Ta­nítók Országos Bizottságának, stb.) törekedniük, hogy bizonyos szem­pontokat, irányelveket állapítsanak meg az értesítők összeálitasára nézve. Az indítványt szóról-szóra aláírjuk és magunkévá tesszük. A második érdekes és tanulságos értekezés a gyermeki lélek gazdag kincsesbányá­jából meríti anyagát. Zamatos ma­gyar stílus és vonzó előadás jellemzi e figyelemre méltó dolgozatot. A le­folyt iskolaév történetében ez Érte­sítő szerkesztője kegyeletes szavak­ban emlékezik meg a hitközségnek egyik nemeslelkü jótevőjéről, a nem­rég elhunyt Glück Sámuel aggle­gényről, aki szerény, érdemes mun­kával szerzett vagyonát jótékony célokra hagyományozta, Az iskola könyvtára ezidén is gazdagodott. Az ifjúsági könyvtárt a tanulók által fizetett olv asási dijakból is gyara­pítják. Az iskolaév elején felvett 163 tanuló közűi kimaradt 9, az év vé­gén maradt tehát 154 tanuló. Ezek közül tizet javító vizsgálatra, hetet pedig az osztály ismétlésére utasí­tottak r. Megyaszó nagyközség ev. ref. val­lásu növendékei zárvizsgájuk múlt 28-án volt a gyönyörűen restaurált ref. templomban. Délelőtt a fiunö- vendékek vizsgája volt. Az alkalmi egyházi beszédet Bajusz Imre tanító mondotta. A tartalomban gazdag egyházi beszéd elhangzása’után nagy- tiszteletü Zombory Gedő ref. lelkész ur vizsgát megnyitó beszéde követ­kezett ; ezt 90 vizsgázó fiunövendék lélekemelő éneklése követte, miután kezdetét vette a vizsga. Daczára an­nak. hogy a növendékek majdnem 3 hónapig az iskolaépítés miatt a szabadtermészet ölén voltak kényte­lenek tanulgatni, mégis értelmes, szabatos feleleteikkel mind végig le­kötötték a szülék és a nagy szám­ban egybegyült hallgatóság figyel­mét. Délután 2 órától a leányiskola növendeinek volt zárvizsgája ugyan­csak a ref. templomban. A tályai rom. kath. elemi iskolákban jun. hó 23-24-én tartattak meg az évzáró vizsgálatok, általános siker mellett. Úgy a fiú, mint különösen a leányiskolában kellemesen érin­tette a szép számban egybesereglett vendégeket a feleletek precizitása és magyarossága, Föltétien elismerés illeti tehát az egyes iskolák veze­tőit, s ha tekintetbe vesszük, hogy a 3 iskolába járó növendékek szá­ma 200-ra becsülhető, tisztán állhat előttünk fáradozásuk, úgyszintén ér­demük nagysága. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a leányiskola nö­vendékei által készített kézimunkák a szép s zámu megjelentek részéről osztatlan dicséretben részesültek. NYILT-TÉR*) Értesítés. Értesítem a tisztelt közönséget, hogy a Dr. Fried Lajos ügyvéd úrral fenállott társirodái viszony megszűnj ügyvédi irodám azon­ban tovább is a társiroda helyi­ségeiben marad. Sátoraljaújhely, 1903. juí. 7. kitűnő tisztelettel Dr. Róth József. *) E rovat alatt felelős, közlöttekért a szerkesztő nem A szerkesztőség üzenetei: —r— Sárospatak. Mindig szívesen vesz­szük. V. I, Körmend. A legközelebbi számban hozzuk. Barcsay-utcza Bpest. Köszönettel vesszük. Megérkezését majd idejekorán megírjuk. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA,

Next

/
Thumbnails
Contents