Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-09-12 / 72. szám
72. szám (2) FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, szeptember 12. Szállást kérünk! A zászló- szentelési ünnepségekre szeptember 19 én és 20-án az országgyűlési képviselők nagy számán kívül az ország minden vidékéről küldöttségek fognak érkezni. Ezeket bizvást nevezhetjük nemcsak a függetlenségi kör, hanem Ujhely város vendégeinek. S reméljük, hogy magyar vendégszeretetben lesz részök. Azzal a hazafias kéréssel fordulunk városunk lelkes közönségéhez, hogy vendégeinket fogadják szállásra azok, akiknek lakásviszonyai ezt engedik. Aki ezt a vendégszerető előzékenységet teljesíteni kész, szi- veskedjék e halandóságát Bokor József, La..iesnumn Miksa vagy Rein István elvtársunknál mielőbb bejelenteni, akik a rendezés ezen munkálatára megbízást nyertek Aki a zászlószentelési diszebéden részt akar venni, akár helybeli akár vidéki, szíveskedjék az ebédjegyet szept. iy-éig megváltani, mert későbbi jelentkezések igen zavarólag hatnának. Ebédjegyek Fuchs Jenő pénztárnoknál vagy a Landesman-féle könyv- kereskedésben kaphatók. * A mi gyűjtésünk újabb szaporodásáról következőkben számolunk be. Halpert Erzsiké ivén 50 K. 90 F. Laudesman Miksáné 49 K. Mudrai András (Hornonna) 22 K. Weinberger Dávid (szögért) 20 K. Horváthy Gyula (Z.-Szúrna) 5 K. Szombathy Károly (Ladmócz) 17 K. 10 F. Székely Mária 34 K. Búza Barna 20 K. Ifj. Horváth József 9 K. Gyártelepi gyűjtés: Gyártelepi tisztviselők 9 K. Marczinko Géza gyűjtése 33 K, 0 F. Krucsai Sándor 20 K, 70 r. Steiner Sándor 2 K. 70 F. Összesen 65 K. 50 F. Szép Gedeon (szögért) 4 K. A gyűjtőinek beküldését ismételten és nyomatékkai megsürgetjük. As üres gyűjtőinek nissssa küldendők. Csodabogár. India csodái és az ind „teosopbia“ felől írnak a lapok ; én ugyan egyet sem ismerek e csodák közül hacsak azt be nem számítom, hogy láttam Budapesten azt az imposztor fakirt aki ott aludt az üvekoporsóban ; va lószinüleg annak a pezsgőnek a mámorában, amit a múlt éjjel a czim- boráival megivott. A „teosophia“ felől sincsen mégcsak dunszitom se, hogy milyen tudomány vagy mesterség az ? De ha semmit se tudok is az indiai csodák és a „teosophia“ felől, tudom azt, hogy nálunk Magyarországon is vannak csodák, csodabogarak és bogy a teosophiának is gyökeret kellett vernie a magyar földben ha másutt nem is hát a nagy hirre vergődött bihari pontok hazájában Biharországban. . . . Tisza István gróf a magyar ószeresek rettenthetetlen vezére, akit a sperativusában készpénz gyanánt fölvett miniszterelnökségből olyan csúfosan kifüstölték — mint a rókát a lyukából — azt vakkantatta ki a száján hogy: forradalom előtt állunk s hogy ő nem tartja nagy bajnak ha- százezer magyart lelőnek is — azt ugyan nem mondta, hogy kik ? de hisz az úgyis subintelligitur — mert az kisebb baj, mint amitől őfél.No- hát nem nagyobb csoda ez az ember annál a sárgabőrü fakirnál ?! . . . Az állítólag nagy tudományu de még nagyobb képüsködő gróf felől föltennünk kell, hogy ismeri a tör vényeket, hogy tudja, miszerint mindaz a miért most már nem az ellenzék, hanem az egész ország küzd és kikiizdeni is fogja! a 867-iki szentesített törvények és királyi eskü által biztositatott. (Elég gyalázat, hogy a zsirosfazekak nyalogató! ezen szent jogainkat a osztrákoknak eltrafikál- ták !) Hát ugyan mit bebetál olyan bolondokat Tisza István ? Ki akar forradalmat? Kitakaró felakasztani, kit akar ő agyonlövetni. Minő ostoba beszéd ez ? . . . „Lingva precurrit mentem“. Nohát, ezt az ostoba he- betülést nem tanulhatta másból, mint valami olyan „teosophia“ féle tanból. (Bárcsak tanulná meg belőle azt is, hogy tomettetné el magát politikai sírjába örökre !) Kiváncsiak vagyunk: mit mondanak Tisza István választói képviselőjüknek ezen indiai dervis üvöltésére ? És csodálkozunk, hogy a haza reményei, az aranyos ifjúság valami tisztességes macskamuzsikával meg nem tisztelte az a labanczot ? Öreg honvéd. A MEGYE ÉS A VÁROS Városi közgyűlés. Sátorajaujhelv város képviselőtestülete szept. 10-én csütörtökön d. u. rendkívüli közgyűlést tartott Székely Elek polgármester vezetése alatt. A tagok gyér számban jelentek meg. Napirend előtt a polgármester elpa- rentálta néhai Elek Sándor virilis képv. tagot. Továbbá bejelentette, hogy a gyámpénztárt évnegyedenként vizsgáló küldöttségbe megválasztott Meczner Béla a közig, szak- bizottság elnöke, ezt a kiküldetést el nem fogadta. Ajánlatára a bizottság alelnöke Pekáry Gyula választatott be a küldöttségbe. Jelenti továbbá a po'gármester, hogy az 1904. évi költségvetés készítését megnehezíti az a körülmény, hogy az exlex miatt nincs 1903. évi állami adómegállapitás s igy a köz- , sági adókulcs sem • számítható ki 1904-ro. Utasítást kér. Hosszabb vita után apolgármester bejelentése tudomásul vétetett s uta- sittatott, hogy okt. 15-ig tegyen a továbbiakra előterjesztést. Következett a napirend első tárgya ; az 1902. évi zárszámadás és az ennek vizsgálatáról szóló pénzügyi bizottsági jelentés. Érdemleges tárgyalás előtt Némethy Bertalan halasztó indítványt tett, különböző okokból a számadásvizsgálat napirendről való levételét, a hiányzó kimutatásokkal való kiegé szitásét s ezekkel kapcsolatban újabb megvizsgálását indítványozza, illetve ezt megelőzőleg javasolja, hogy a városi gazdálkodás, számvitel és általános közigazgatás megvizsgálását az alispán utján a belügyminisztertől kérje a képviselőtestület. A kifejlődött izgalmas és beható vita eredménye az lett, hogy a miniszteri vizsgálatnak pártolója nem akadt, ellenben a halasztó indítványnak a gyűlés helyt adott, a számadáso- k <t a tanácsnak visszaadja azzal, hogy az összes alapokról és a szín- házépítésről szóló részletes számadásokkal kiegészítse, azokat a p. ü. bizottság újból megvizsgálván, tegyék közszemlére s úgy jöjjön a számadás újabb, teljes kinyomatás után a képviselőség elé. A pénzügyi bizottság tagjai túlnyomó részének a bizottság feladataitól való távolmaradása miatt sok szó, sőt bizalmatlansági szavazat is esett meg a gyűlésen, de ezt dr. Szirmay István — ki az indítványt tette — utóbb elejtette. A kataszteri felmérések hitelesítésére id. Meczner Gy ula, Fuchs Jenő és Kádár Gyula küldettek ki. Ezzel a gyűlés véget ért. HÍREK. Emlékezés. Csiszár Mihály magyar-izsépi ny. körjegyzőnek halála bár nem jött váratlanul; mert a 70-ik évet élt, boldog házasságban 40 évet töltött, a sokoldalú szolgálattal megterhelve körjegyzői hivatalban 26 évet szolgált, s csak egy év óta nyugalomba vonult közhivatalriokot és minta gazdát, már régebb idő óta kínozta a testi fájdalom s környezete aggodalommal nézte a nemes lélek porhüvelyének lassú, de biztos pusztulását ■ mígnem folyó hó 2-án, a természet örök törvénye szerint, elérkezett reá nézve a megváltó, övéire nézve a gyászos kimúlás. Az elköltözött azon kevesek közül való volt, kit a kor anyagisága, önzése s hiúságai nem nagyon háborgattak ; kinek jellemvonása egyszerűség, mindenkit megnyerő s tiszteletet gerjesztő önzetlen becsületesség volt. Nem csuda azért, ha az enyészetnek hosszas készülődései után is, mély gyász és fájdalom borult szeretteire s ismerőseire; mert mindenki azt óhajtotta volna, hogy nemesen folytatott családi, hivatali és társadalmi élete a végtelenségig tartson. Nem volt ember, ki valaha még csak nehezteléssel is viselteti volna iránta. Megelégedetten s nemesen futotta meg egyszerű de boldog emlékezetű földi pályáját. Legboldogabb még is akkor volt, mikor nagy gonddal nevelt fiait egyenként látta az önállóság révpontjához jutni s őket mint müveit férfiakat s közhasznú hazafiakat szemlélhette maga körül. Önzetlen hivatali működésének elismerését látta élete alkonyán abban, s ez esett lelkének legjobban, hogy nyugalomba vonulta után, a saját képére és hasonlatosságára nevelt s oldala mellett éveken át segédeskedő egyik fiát ültette az osztatlan közbizalom jegyzői örökébe, mintegy czáfolatául ama közmondásnak, hogy „egy prof éta sem kedvesa hazájában. “Közhasznú hivatali működését ez jellemzi legjobban a hálás választók részéről is. Mint honpolgár soha sem követelt magának vezérszerepet a mozgalmasabb párttusákból; de a 48-as és függetlenségi eszméknek mind halálig hü harezosa volt s csendes ráhatással ily szellemben nevelt magakörül egész nemzedékeket s ezzel talán tett annyi szolgálatot eme szent esz méknek, mint sokan azok, kik talán nagyobb zajjal, de kevese! b eredménnyel forgolódnak a s u vadság, egyenlőség és testvériség szent oltára körül. A mai egyháziatlan korban vallásához és egyházához híven ragaszkodott s mindenkor elitélte a vallás iránti közönyösséget. Nem csak érzéssel, de szóval és cselekedettel is ott volt mindenkor az elsők között, hol áldozni kellett az egyházi oltáron. Ev. rét. egyházának több Ízben főgondnoka s haláláig presbytere volt. Folyó hó 4-én gyászkoporsóját hü veje, elaggott nőtestvére, öt élő gyermeke, unokaöcs, sógornő, rokonok, jóbarátok és nagyszámú tisztelők vették körül s nagy részvéttel helyeztük a nemes lélek kihűlt po- raiat örök nyughelyéra, a m.-izsépi ev. ref. temetőkertbe. Legyen áldott közöttünk emlékezete, csendes és boldog siriálma! Tisztelettel felkérjük azokat a t. előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Kinevezés. A in. kir. igazságügyin: niszterium Kálnássy Lászlót a helybeli kir. törvényszékhez joggyakornoknak kinevezte. — Miniszteri adományok. A m. kir. föidmivelésügyi minisztérium jutalom címen BeVzeviczy Béla gazdasági egyleti titkárnak, 100 koronát adományozott. — A m. kir. vallás és közokt. ügyi minisztérium Duszna József ssrospataki tanitóképezdei növendéknek kiváló szorgalmáért jutalom cilnen 20 koronát adományozott. — A m. kir. belügyminiszter a felső-sitnyicei tüzkárosultak fülsegélyezésére 150 koronát adományozott. — Áthelyezés. A közoktatásügyi m. kir. minister Székely Piroska nagy- mihályi és Márkus Erzsébet turócz- szentmártoni áll. elemi tanítónőket kölcsönösen áthelyezte — Műkedvelői színi előadás A sátoraljaújhelyi munkások önképzőköre f. évi november hó 8 án a városi színházban helybeli ismert műkedvelők közreműködésével színi előadással égybekötött táncmulatságot rendez. Színre kerül Géczy Istvánnak általánosan ismert kitűnő népszínműve, az „Ördög Mátkája“ — Jegyzői értekezlet. Zemplénvár- megye jegyzői kara f. hó 5-én tartotta meg Szerencsen a nagyszálloda dísztermében rendes közgyűlését és ezzel kapcsolatosan jótékonycélu táncmulatságát. A közgyűlésen igen kevés számmal jelentek meg a tagok, mit különösen érthetetlenné tett az, hogy még a szerencsi járásból is nagyon kevesen voltak. Úgy látszik, hogy mindenük és minden iránt közönynyel viseltetnek már az emberek. Még a saját ügyük iránt sem érdeklődnek. A közgyűlésből kifolyólag Fodor Jenő egyleti elnök indítványára a jegyzői kar Hadik Béla főispánnak, Dókus Gyula alispánnak és Bernáth Béla képviselőnek a jegyzői kar iránt tanúsított jóindulataiért üdvözlő táviratokat menesztett. Hadik főispán táviratilag küldte viszont üdvözletét s egyidejűleg jelentette, hogy a jegyzői kar érdekét mindig melegen a Szivén viseli. A jegyzői gyűlésen mindvégig ott volt Pintér István a szerencsi járáá főszolgabirája is, akinek érdeklődéséért és jóindulatáért szintén köszönetét mondott Fodor Jenő elnök. Délcen közös ebéd, ugyancsak a Nagy-Szállodában volt. Több dik- ció és vidámpohárkocintások után majdnem este lett, mikor az asztaltól felállottak. Este fél 9 óra volt, mikor a táncmulatságra a cigányok ráhúzták a csárdást. — Öngyilkosság. Hlavathy Mariska monoki állami óvónő f. hp 8-án d. u. ismeretlen okból magát forgó pisztolylyal szive tájékán meglőtte. Szivét azonban a golyó nem találta, mert még él. A golyót nem tudták az épen ott állomásozó katonaorvosok kivenni Életben maradásához azonban kevés a remény. — Szőlészeti értekezlet. A magyar szőlősgazdák országos egyesülete f. évi szeptember hó 8-án Tokajban a szőlőiskolában szőlészeti értekezletet tartott. Az értekezletet 10 órakor Bernáth Béla országgyűlési képviselő, mint az egyesület alelnöke szép alkalmi beszédével nyitotta meg. Egyidejűleg beszéde fonalán “Műkedvelők részére "HP! Lővy Adolf könyv- és papirkereskedésében.
