Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-05-13 / 38. szám
38. szám (2) FELSOM AGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, máj. 13. lünkön lesznek a szervezés, hóditás és diadal nagy munkájában. Búza Barna újabb felszólalását dr. Láczay László remek tósztja követte, majd Nessi Pál a függetlenségi párt puritán zászlótartójára, Matolai Etelére ürítette poharát és ezzel Mato- Jai irányában a lelkes szeretet zsilipjeit nyitotta meg. Matolai régi bajtársát id. Bajusz Józsefet éltette, ki több hazafias versével fűszerezte a családiasán kellemes vacsorát, és tósztot is mondott, melyben a függetl. párt mostani harcát az ő 48—49-iki harczuk méltó párjául ismerte :d és arra kérte a vendég utján a pártot, hogy az obstrukczió kezdete óta elmaradott beszédeiket röpiratokban terjeszszék a nép között és igyekezzenek a czi- gányzenét a kurucz-tárogató megho nositásával kiszorítani. Végül ifj. Horváth József köszöntötte fel a vendégképviselőt nehány talpraesett szóval. Közbe-közbe cigány mellett énekelgettünk, hol vig, hol szomorú nótákat. Szóval a mi kedves vendégünk már a szép nap előestéjén megismerkedett a zempléni kuruc-lelkiilettel. Jóval éjfél után oszlott el a társaság, mely Nessi Pált szállására (Búza Barna látta őt vendégül) kisérte. Vasárnap délelőtt vendégünk több látogatást tett. többek közt gróf Hadik Béla főispánnál is. Délben ismét ebéd volt a függetl. kör nyári helyiségében. Még többen voltak itt együtt (vidékiek is,) mint a vacsorán. Testvéries hangulatban folyt le az ebéd. Csak két tószt volt: Pekáry Gyuláé ki a vendégért ivott és Nessi Pál, ki azt melegség tői áthatott lélekből viszonozta. Az ebéd vig czigányzene mellett négy óra utánig tartott. Azalatt egyre szaporodott a tisztelgő társaság, később pedig már gyülekezni kezdett a közönség a népgyiilésre. A Vacsora és ebéd Rendezése ifj. Horváth József háznagy megszokott ügyességének érdeme. A kitűnő kiszolgálat a kör vendéglősét dicséri. A népgyülés. Minden vonat, mely délután érkezik, újabb és újabb csoportokat hozott. Egyre szaporodtak a vidéki elvtársak küldöttei, a társadalom minden rétegéből. Az érkezőket bemutatták a központ képviselőjének. Nessi Pálnak tehát módjában volt meggyőződni arról, hogy a népgyülés valóban Zemplénvármegye népgyü- lése, mert minden választókerület, a föld, az ipari munka népe és a szellemi munka népe egyaránt képviselve voltíbenne. A népgyülés helyisége, a függetlenségi kör kertje és udvara egyre jobban s végül a zsúfoltságig megtelt, — óriási közönség gyűlt össze. A gyűlés sikere várakozáson felül volt. Nem akarunk a nagyítás gyanújába esni, s azért nem is írunk számot, — csak azt a tényt konstatáljuk, hogy a Korona vendéglő tágas kertje s nagy udvara a zsúfolásig tele volt nagyon szép intelligens kö- sonséggel. Szakértő mérnökök állítása szerint két-harmadfélezer ember fér el ezen a területen, s igy ennyire bízvást tehetjük a megjelentek számát. Hogy pedig nem csak számra, de súlyra nézve tekintélyes volt ez a gyűlés, annak a megvilágítására csak a vidékről megjelentek közül sorsoljuk fel a következőket: A.-Bereczki: Boronkay Farkas. Sárospatak : dr. Zsindely István, Ra- dácsy György, Meczner András, dr. Láczay László, Makiári Pap Miklós, Búza János. Tolcsva í Kolbay Ernáiméi, Constantin Géza, Schönfeld Ede, Hajduczkv István. Erdő-Bénye: Szilágyi József, Tatár József, Marton János, Szepessy István. Toronya: Szemere Emil. Tokaj: Vécsey-Oláh Miklós. Tarczal: id. Andrássy Dániel Andrássy János, Andrássy Dávid, Szaniszló István. Gálszécs: ifj. Koch Gábor, dr. Kemény Dezső. Szacsur: Péchy Adám. Lasztócz : Körtvé'yessy István, Körtvélyessy , László, N.-Mihály: IRontsinszky Ágoston, Petro- vics József. K.-Helmecz: Aczél Izidor. B.-Szentes: Dombay Arthur. Czéke: Várlaky Sándor, s még nagyon sokan. A közönséget d. u. 5 órakor Pekáry Gyula, a megyei függetlenségi párt és a kör elnöke üdvözölte. Röviden előadta a gyűlés okát és czél- ját. Ajánlatára elnökül Matolai Etelét, társelnökül Boionkay Farkast jegyzőül Dr. Búza Barnát, társjegyzőül Dr. Bánóczy Kálmánt kiáltották ki. Matoiai az elnöki székből üdvözli a megjelenteket. Igaz ugyan — úgymond — hogy városunkban volt már egy sikerült népgyülés a katonai te- heremelés ellen, de az országos helyzet szükségessé tette, hogy a magyar nép a maga akaratát nem csak feliratokban, hanem küldöttségek utján is fejezze ki a nép alkotmányos képviselete előtt. Azoknak, kik az országgyűlésen a a nemzet jogait és érdekeit védik, nagy harczutban szükségük van a nemzet millióinak erre a támogatásra. Zemplén sem maradhat el hazafiui kötelességnek ettől a teljesítésétől. Ezért rendezték a mai újabb nép- gyülést az egész vármegye bevonásával. Köszönetét mond azért, hogy a vármegye közönsége megértette a hivó szózatot, mert minden kerületét képviselve látja. Hazafiui örömmel nyitja meg tehát a népgyülést és jelenti, hogy vezérünk, az ország- gyűlési függetlenségi párt is képviseltette magát Nessi Pál orszgy. képviselő személyében, kit a. gyűlésnek bemutat és egyszersmind a szót neki adja át. Igazi kuruc lelkesedés kisérte folyton az ősz elnök megnyitó beszédét és egetverő éljen fogadta A7'«« Pált, ki • csak perczek múlva foghatott hozzá, hogy Kossuth Ferencz és harcos társai nevében szóljon, beszéljen rendkívüli hatással. Az a hév, az a tűz, mely Nessi lelkében él, a közvetlenség ellenáll hatatlan erejével hatja át a hallgatóit. Az igazság, a mit hirdet, azonos Zemplén fianak vágyaival, gondolataival. Természetes tehát, hogy ezt a hálás feladatot csak sikerrel, nyomot hagyó hatással lehet teljesíteni. Ötletes fordulatai, rögtönzései a szónok szellemességét dicsérik és ezek csak fokozták az egyre emelkedő lelkesülést. Nessi kitűnő beszédjét, valamint a többi szónokokét lapunk legközelebbi száma fogja bő kivonatban ismertetni. Most csak annyit jelzünk, hogy miután Nessi Pál képviselőnek a népgyűlés nevében az elnök frenetikus tetszés között köszönetét nyilvánított. Várlaky Sándorczékei r. kath. plébános mondott szellemes és hatásos beszédet, Utána pedig dr. Zsindely István sárospataki jogakad. tanár, pártunk e kiváló alakja, magvas és hatalmas arányú beszédében feltüntette a történelmi kapcsolatot az ellenzék, a nemzeti ellenállás mai mozgalma és az utolsó négyszáz év története között. Végül dr. Búza Barna terjesztette elő a következő határozati javaslatot: A Sátoraljaújhelyben 1903. évi május hó 10-én tartott népgyülés mély hazafias fájdalmát és elkeseredését fejezi ki a felett, hogy önmagáról és kötelességeiről megfeledkezett kormányunk a nemzet hatalmasan megnyilatkozott egyértelmű akarata ellenére makacsul erőszakolja az országot megrontó katonai javaslatokat, — megbotránkozással látja az általános nyomorúság közepette épen a nemzettől teljesen idegen, sőt ellenséges in- dulatuudvartartás költségeinek szándékolt igazságtalan emelését. — s keserűen tapasztalja, hogy ilyen nagy áldozatok dacára az osztrák uralom egyre jobban és kihivóbban sértegeti a magyart dalba öntött nemzeti gyalázatunknak, a gyűlöletes emlékű Gotterhalténak vakmerő erőszakolásával, Egyúttal rajongó lelkesedéssel üdvözli az országos függetlenségi párt fenségesen hatalmas küzdelmét amelyet a nemzet szabadságharcának tekint, s amelytől hazánk újjászületését várja. Tőle telhetőleg támogatására siet ennek a nemes harcnak, midőn feliratban ismét kifejezi Kossuth vármegyéjének igazi akaratát, s ezt a feliratot kebeléből kiküldött nagyobb küldöttség utján juttatja a képviselőház elnökének kezébe. A nagy tetszés-zaj lecsillapultával Matolai elnök felhívja a gyűlést, hogy ha valakinek a határozati javaslat ellen valamely észrevétele van, jelentkezzék. Minden ellenvélemény tisztelettel meghallgatásra talál. De az óriási népgyülekezetből egyetlen ellenző hang sem jelentkezett, hanem megújult a lelkes hozzájárulás. Minek folytán az elnök a javas- j latot egyhangúlag határozatta emelt- | nek nyilvánította és felkérte a gyűlés tagjait, hogy a kik a képviselő- ház elnökéhez menő küldöttséggel — melynek programmját részletesen ismertette — menni akarnak, jelentkezzenek az elnöknél. S ezzel a népgyűlést berekesztette. Az óriási tömeg ezután lelkesedéssel, de minden legkisebb csendhábo- ritás nélkül oszlott szót. Mig a nép fekete rajban hullámzott a Széchényi-téren, addig a megyei függetlenségi párt választmánya gyűlt össze tanácskozásra, s határo- zatilag kimondotta, hogy akár más törvényhatóság, akár önálló indítvány által a kormánynak megszavaztatni szándékolt bizalmi inditványnyal szemben a legerősebb ellentállást fogja kifejteni a párt, s ez irányban intézkedik is. Este felé, miután vacsora volt a kör kerthelyiségében, a melyen Nessi Pálon kívül a megye és város ösz- szegyült függetlenségi férfiai vettek részt impozáns számban. Dikciók itt is voltak, hatalmas, tartalmas beszédben köszöntette fel Zsindely István Nessit. s költői szárnyalásig szellemes búcsúszót mondott még Nessi Pál. A vacsora után a körben összegyűlt vendégek és kör-tagok, férfiak és nők kikisérték hosszú menetben szeretet vendégünkén!, Nessi Pált az állomásig, közben fel-felhangzott a „Kossuth Lajos azt izente«, s azután a peronon összesereglett hazafias közönség dörgő éljenzése között elindult a vonat. A „Zemplén“ öröme. A „Zemplén“ örül, akkor nekünk tán szomorkodni kéne, pedig mi is nevetünk, mert olyan feltűnő elfogultsággal ir kitűnő laptársunk népgyülésünkről, mintha az akadémia pályadijat tűzött volna ki népgyülésünk negativ képének a leírására. A szerkesztőség siet ugyan elhárítani magáról a felelősséget azzal a szellemeskedéssel, hogy ők nem voltak képviselve a népgytilé- sen, mert ha valamelyikük ott lett volna, a gyűlés pártkülömbség nélküli lett volna. Nagyon téved Pista bátyánk; az ő jelenléte nem tette volna pártkülömbség nélkülivé gyűlésünket, mert hát olyan telivér függetlenségi érzelmű ő. akár csak mi. De megmondtuk már régen, hogy zseniális ember, tudja ő lapját, ha kell, a hivatásos újságíró szellemében is szerkeszteni. Hej, pedig nem is régen, mikor noviciusa volt körünknek, kvaterkázás mellett örömmel hallottuk kuruc szókimondásait. Meg azután olyan 48-as volt, hogy blattozás közben a kibice ama megjegyzésére, hogy a kvart bélakassza túli mellett belmondhatta volna az ultimét is, azt válaszolta : „de akkor nem írnék 48-at!“ Ha azt akarta tehát, hogy gyüfésünk ne legyen pártkülömbség nélküli, inkább jött volna maga s nem tudósítója, mert nincs oly szabadalmazott kormánypárti, ki erre a tudósítóra azt mondhatná, hogy függetlenségi. A tudósitó urraí csak röviden foglalkozunk. Szerinte a gyűlésen circa 300—400-an lehettek és ezek közül is csak 100—200 körül voltak választók. — Mégis csak igen sokan lehettek azon a gyűlésen ha a tudósitó ur nem tudja, hogy 100—110 választó lehetett-e ott, hanem kénytelen elvakult szemmértéke miatt ily kétszeresen határozatlan számot mondani. Bezeg majd a megyei közgyűlésen ugyané tudqsitó szerint a tagok óriási töhbsóge fog a kormánynak bizalmat szavazni. S a bizalmat szavazók egy-két tisztviselő kivételével csupa szabad, önzetlen polgár lesz. Különben nem is oly hamis a tudósitó állítása, a 100- 200 választó körül állottak a többi ezren. Tudósitó ur — jó éjszakát. A MEGYE ÉS A VÁROS. ^ Megyegyülés. A törvényhatóság rendes közgyűlését Sátoralja-Ujhely- ben kjoj. évi május hó. iS-ának d. e. io órájára tűzte ki az alispán. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: I. A pénztári és Számvevőségi személyzet fizetése felemelésére fordított pótadó felhasználása iránti intézkedés , 2. A közigazgatási árva- és gyám- hatósági 1902. évi zárszámadás. 3. Az alispán jelentése a közponli és járási fogalmazói, valamint a központi és járási irodai személyzetbe szükséges állások szervezése tárgyában. 4. Az igazoló választmány jelentése, melylyel a törvényhatóság legtöbb adótfizetőinek 1903. évre ös&-_ szeállitott névsorát bemutatja s a választások elrendelése iránt intézkedést kér. 5. Alispáni jelentés a közigazgatás általános állapotáról. 6. Belügyminiszter intézvénye a vármegye árvaszékénél alkalmazott 3 dijnok járandóságának kiutalása tárgyában. 7. Belügyminiszter intézvénye gyámhatósági pénz átadása alkalmával felvett szakerők díjazása tárgyában. 8. Földmivesügyi minisztérium intézvénye, a szőllővesszők, oltványok és karók szállításának szabályozása tárgyában. 9. Heves vármegyének átirata önálló magyar hadsereg felállítása tárgyában. 10. Ung és Gömör, Kis-Hont vármegyék átirata a tisztvisőlők fizetésének rendelése tárgyában. II. Barsvármegye átirata egy magyar iskola-hajó felszerelése tárgyában. 12. Pozsony vármegyének átirata a magyar nyelvnek az üzleti életben minél szélesebb körű használata. 13. Moson vármegye átirata a Magyarország és Alsó-Ausztria közötti határok kiigazítása tárgyában. 14. Sárospatak nagyközségének meghívója az általuk rendezendő Rákóczy ünnepélyre. 15. Az alispáni jelentése Sátoraljaújhely r.-t. város pénzkezelésének iránt hozott képviselőtestületi határozat megváltoztatása tárgyában. 16. As alispán jelentése, melylyel a Hivatalos lap nyomása iránt kötött szerződést a hozott határozat értelmében megkötve bemutatja. 17. Az állainépitészeti hivatal előterjesztése a kisebb munkálatok házi kezelésére, egy dijnok fizetésére és egy írógép beszerzésére 25,000 korona átalány kiutalása iránt. 18. Jelentése a A ákáczy-ünnepély rendezésére kiküldött bizottságnak, az ünnepély sorrendjére vonatkozólag. 19. Az alispán jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak inegfelelőleg általa átdolgozott s a vármegye szervezetéről szóló szabályrendeletet bemutatja. 20. Az alispáni jelentése, melylyel az 1903. évi január hó 1-én életbe lépett ügykezelési szabályoknak meg-
