Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-02-11 / 12. szám

12. szám (3.)

FEL SO MAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda, febr. 11.

a határforgalom keretébe tartozó, a szomszédos lakosságnak nyújtott megélhetési előny, aggodalomra nem adhatott okot.

Ennek a tiz évre kötött szerződésnek lejárata után azonban észre- vevén az olaszok a határforgalmi kedvezmény üdvös voltát, követelték a határforgalom elvének egész tartományokra való kiterjesztését s az 1879: I. t.-cikkben foglalt olasz kereskedelmi és vámszerződés zárjegy zőkönyvébe (III B. tarifát illetőleg 5. pont) a következő meg állapodas iktattatott be :

»Az 1867. ápr. 23-ikán kötött ke reskedelmi és hajózási szerződéshez csatolt zárjegyzőkönyvnek a VII cikkhez szóló 2. pontjában megerősített külön előnyök továbbra is fenntartatnak, de 100 kilogram monkint 3 frt. 20 krajcáros egységes összegre szabatnak és • azontúl Közép-Olaszország, Lombardia és Velencze boraira is alkalmazandók. Ezen mérsékelt vámnak igénybevétele mindazá’tal származási bizonyítványuk előmutatásától tétetik függővé.«

Ez annyit tesz, hogy Ausztria az ő ipari termékeinek bebocsátása érdekéből viszon-engedményt adott Olaszországnak arra, hogy Olaszország felső fele 3 frt. 20 kr. vámtétel mellett vihesse ki borát közös vámterületünkre, holott azt az 1878: XXI. törvénycikkben foglalt általános .vámtarifánk szerint csak 12 frt. vám mellett tehette volna. A származási bizonyítványok lanyha kezelése mellett persze megindult fokozatosan a borok beözönlése Olaszország déli vidékeiről. És az osztrák vámkezelés az előtt szemet hunyt. A mi kormányférfiaink és politikusaink nem állottak feladatuk magaslatán s észre nem vették, hogy mi ért száll alá a magyar boroknak értéke a 80-as években, mikor még itt a filoxerának csak a hire jutott Franciaországból hozzánk. Ellenben az olaszok már akkor, a filoxera előtt rést ütöttek közös vámterületünk szőlészetén, s a határforgalomból borexportot teremtettek egész Olaszország szőlőkulturája javára.

Következett azután ismét 10 év leteltével a harmadik szerződés 1887. december 7-ikén keltezve. Ez idő- tájban a filoxera Franciaországot már elpusztította. A rémhírek a vész haladásáról bizonyossá tették, hogy az egész Európa szőlőkulturája áldozatául fog esni annak a piczi féregnek. A franciák óriási erőfeszítéssel dolgoztak a rekonstrukció körűi. Olaszország okos politikusai előtt két eshetőség állott. Vagy ők esnek előbb áldozatul a vésznek s akkor a következő 10 év alatt ki kell használni ezt az időt oly exportra, melynek nyereségével az ujjátelepitest eszközölhessék, — vagy Ausztria és Magyarorsrág pusztul el korábban s akkor biztosítani kell oda az egész Olaszország termelésének kivitelét, még pedig mentői alacsonyabb vámtétel mellett, vagyis a határfoi’galmi kedvezménynek az egész országra szóló kiterjesztésével.

A mi politikusaink aludtak. Ausztria csak a maga iparérdekeivel volt elfoglalva -s közös külügyminiszterünk Magyarország gazdasági érdekeivel nem sokat törődött. így aztán létrejött az a katasztrófa, az a szégyenletes szerződés,, amelyet az 1888. 15. t. ez.-be iktattunk be. Egy olasz zsenialitással kieszelt becsapás a mi, s babérkoszorút érdemlő tri- umfus az olaszok szemüvegén áttekintve. Idéznünk kell azt szószerint amint következik :

>111. B. 5. pont. Az esetben, ha a jelen szerződés tartama alatt a bortól az Olaszországba való bevitel alkalmával 5 frank 77 centim vagy ennél kevesebb vám szedetnék, ezen vátndij az osztrákunagyar monarchiából érkező mindennemű borokra is alkalmaztatni fog. Az osztrák-magyar monarchia ez esetben arra kötelezi magát, hogy az olasz borokká' szemben az 1878. évi december 27-én kötött kereskedelmi

és hajózási szerződéshez tartozó zárjegyzőkönyvben a B. tarifát illetőleg 5. III. sz. a. felemlített külön kedvezményeket engedélyezi, j Ez esetben a vám ICO kilogram- j monkint 3 frt. 20 krt. fog tenni és j az osztrák-magyar monarchiába akár száraz utón, akár tengeren hordókban érkező bor kra alkalmaztatni fog.«

Elemezzük már most ennek a diplomatikai furfanggal megcsinált szövegnek az értelmét. Előre bocsátjuk, ! hogy ebben az időben az osztrákmagyar általános vámtarifa, az 1882 ; évi XVI- t.-cz. szerint a borra nézve 20. frtos vám volt érvényben. Tehát a most említett 3 frt. 20 kros vámmal szemben az olaszoknak 16 frt 80 kr. vámkedvezmény adatott i hectoliterenkiut. De itt már nincs szükség származási igazolványokra, j mert ez a vám Olaszország bármely j pontjáról, akár szárazon, akár vizen 1 hordókban érkező borokra egyenlő-'[ en fog alkalmaztatni. Olaszország j tehát összes 30—36 milliónyi termelésével nehezedhetik rá közös vám- j területünkre. De ez az eset csak' akkor 4U elő, ha Olaszország a hozzá tőlünk bevitt borokat j frank 77 centim vagy ennél még alacsonyabb \ vámtétel mellett bocsátja be.

Ily módon Olaszország szépen meg- j védte magát a filoxera esélyei ellen, mert ha ez a vész az ő kultúráját döntötte volna sírba előbb, ak- j kor nem ereszti be a mi borainkat [ 5 frt 77 centimes alacsony vámmal ] s megvédheti borászatát: mi azonban ezt nem téhetjük, mert 3 frt 20 kros alacsony vámtételek félté j tele kizárólag ellenfelünk kezébe | lön helyezve. Ezt az 5 frank 77 ct. vámot persze Olaszország legott meg- j adta borainknak. Mert a filoxera: már akkor Magyarországba betört. De megadta minden külállamnak j is, mert olcsó termelését már nem volt oka félteni egyetlen külállam- tól sem. Kivált nem Franciaország-1 tói, amely akkor rá volt már utalva olasz borimportra.

Miért ajánlotta meg tehát külügyminiszterünk azt az óriási kedvezményt Olaszországnak? Felelelet: Ausztria ipari érdekeiért, Magyaror szág gazdasági jövője figyelmen kívül hagyása mellett. ért akkor 1887-ben még nein volt bizonyosra vehető szőlőink oly rohamos kipusztulása, mint az öt év leforgása alatt bekövetkezett s egy beállható borszükség esete nem szolgálhatott előzetes indokul a rekompenzáció nélkül való ilyen nagy privilégiumra. Azt a borszükségletet be lehetett volna ereszteni később is, ideiglenes alacsony vámok mellett, Mert a következés megmutatta, hogy Magyar- ország is rohamosan haladt a rekonstrukció terén, de megmutatta azt is, hogy rekonstrukció terén, de megmutatta azt is, hogy a kárhozatos vámszerződés döntötte elébe a legyőzhetetlen akadályokat.

Folyt. köv.

A MEGYE ÉS A VÁROS.

X A telefon és tíízjelzöhálozat, mely által a város különböző középülelei { és közintézatei egymással, illetve a tűzoltólaktanyával lesznek összekötve, rövidesen munkába fog vétetni.

A városi tanács figyelmébe ajánljuk, hogy a tűzjelzők oly számban és oly helyeken legyenek alkalmazva, hogy praktikus hasznuk legyen baj esetén ; mert annak igazán nincs értelme, hogy ha valahol tűz üt ki I félkilométereket kelljen szaladni, inig tűzjelzőhöz érnek. Főkóp a rosz- szúl ( pitkezett alsó és mellékutcákban ez igen káros következésekkel járhat. Inkább több pénzt fektesse- I nek be hasznosan, mint keveset ha- szontalanúl.

X A városi pénzügyi bizottság tegnap délután tartotta ez évben első ülését id. Meczner Gyula elnöklete alatt. Jelen voltak: dr. Hornyay Béla, Jelenek Adám, Halász József, Isépy István, Grunbaum Simon, dr.

Kellner Soma, Székely Imre ys Né- methy Bertalan biz. tagok, s Szőllősy Sándor számvevő ; mint előadó.

A bizottság munkájának eredménye a városi közgyűlés alant közölt tárgysorozatából kitűnik.

Ezeken kívül Becker Konrád kály hagyáros kérvényét tárgyalta ugyan a bizottság, de érdemlegesen nem határozott benne, hanem dr. Hornyay, Jelenek és Némethy biz. tagokat kiküldte. hogy a gyárossal tárgyaljanak a tervezett gyár méretéről és kifejlesztési programmjáról s ehhez képest tegyenek véleményes jelentést. Ez a "tárgy tehát később fog közgyülésileg elintézietni.

X Városi rendes közgyűlés lesz pénteken február 13-án <1 u. 2 és

fél órakor.

Tárgysorozat: Pénzügyi bizottsági javaslat a községi közmunka váitság árának megállapítása. Ugyanaz Lukács Károly és társainak a zenedij leszállítása tárgyában beadott kérvényre. (A p. ti. bizottság elutasítását javasolja). — Ugyanaz az 1903. évi favágás árának megállapítása ellen Némethy Bertalan részéről beadott előterjesztésre. (A p. ü. bizottság részben helyt adott az előterjesztésnek). — Ugyanaz a sátoraljaújhelyi népkonyha egyesület által a szinházdij elengedése tárgyában beadott kérvényre. (A p. íi. biz. elutasítását ajánlja). Ugyanaz az ág. ev. egyház által a szinházdij elengedése tárgyában beadott kérvényre. — (Ugyanígy). Ugyanaz Kellner Sámuel segély kérvényére. (A p. ü. bizottság 200 kor. megszavazását ajánlja). Ugyanaz a polgármesternek Valkovszky Elek pénztáros jutalmazása tárgyában beadott előterjesztésére. (Ugyanígy). — Ugyanaz Frisch Heiman bérlő bérloengedési kérvénye tárgyában. (A p. ü. biz. a kérelem teljesítését ajánlja). — Ugyanannak és a közigazg. bizottságnak javaslata a polgármester által rendszeresíteni kért közgyámi állás tárgyában. (Az állás szervezése ajánltatik.) Pénzügyi bizottsági javaslat a dohánygyár mellett nyílt uj utcabeli házbirtokosoknak kérvénybe villanyvilágítás engedélyezése tárgyában. (A Dianna kertben nélkülözhető 2 izzóláng áthelyezése javasoltatik). Bizottsági javaslat a Kossuth szobor helyének kijelölése tárgyában. (Már ismertettük). Polgár- mester előterjesztése a közegészség- ügyi bizostságügyi bizottságban 5 tagnak újbóli választása iránt. Polgármester előterjesztése az óvó bizottságba 3 tagnak újbóli választása iránt. Tanácsi javaslat Kovács István volt rendőr által végkielégítése tárgyában beadott kérvényre. Közig, és rendőri bizottság javaslata Klein és Guttman omnibusz tulajdonosok kérvénye felett. Építészeti bizottsági javaslat Juhász Jenő kis uj utcai belsőségéből 37.53 négyszög öl terület kisajátítása iránt. — Közegészségügyi bizottság előterjesztése a köztisztaság rendezése tárgyában. Tanácsi javaslat Vas István rendőrőrmester által befizetett nyugdíj visszautalása iránt. — Pénztári vizsgálatról szóló jegyzőkönyvek. Építészeti bizottság javaslata Dókus Gyula által a Rákóczy- utca folytatásában parcellázni szándékolt terület egy részének megvétele tárgyában. Építészeti bizottzág javaslata a Meczner Béla által megvásárolt sírbolt hely árának megalapítása tárgyában Közig, bizottság javaslata Róze József és társai által a korcsmái záróra felemelése tárgyában beadott kérvényre. Egyéb a közgyűlés napjáig beérkezendő darabok.

x Császár pál jubileuma. Szép ünnepre készül a tokaji járás közönsége. Szombaton este ünnneplik meg Tokajban Császár Pál szolgabiró hivataloskodásának huszonöt éves jubileumát. Az ünnepet a járás jegyzői kara rendezi, s részt vesz benne Tokajnak s a járásnak egész intelligens közönsége, amely szereti és becsüli a kiváló s derék szolga- birót.

Hogy Császár Pál 25 éves szolgálati jubileumát csak mint szolgabiró ünnepli, az nagyon szomorúan jellemzi Zemplénvármegye közigazgatását, mert azt mutatja, hogy ebben a közigazgatásban nem az érdem és rátermettség,' hanem a protekció és a családi összeköttetés viszi előre az embert.

Azért áll olyan hihetetlenül alacsony fokon a bírósághoz képest ez a közigazgatás. Óriási munkaerő, szorgalom van Császárban, ami mellett csak természetes, hogy 25 évi szolgálat után a legalaposabban érti a közigazgatási teendőket. S mégis nála sok hal fiatalabb s kevesebb gyakorlattal biró emberek mennek előre, ő pedig szolgabiró mar d. Mert nincs protekeziója és rokon- ságn.

X Árlejtés. A sátoraljaújhelyi országos vásártér rendezése folytán az ott lévő karámok átalakítása, pótlása és kicserélésének 1160 kor. 60 fillérrel költségvetéseit munkálat keresztül vitelére nyilvános' versenytárgyalást hirdet a polgármester és azt 1903. évi február hó 15. napjának délelőtti 10 órájára a városháza közgyűlési termébe tűzte ki. Arlejtők kötelesek az 1660 korona 60 fillérnek tiz százalékát bánatpénzül a versenytárgyalás alkalmával letenni és a munkálatot az építészeti felügyelő ellenőrzése mellett a jóváhagyástól számított 60 nap alatt elkészíteni.

HÍREK.

{ Matolay Béla. | Vármegyénk egyik derék, lelkiismeretes tisztviselője hirtelen dőlt ki az élők sorából. Matolay Béla árvaszéki ülnök

f. hó 7-én szivszélhűdésben halt meg. Egy éve, hogy betegeskedett. Néni volt fekvő beteg, feljárt érdeklődött a közügyek iránt, mig egyszerre csak rövid, egy-két órai szenvedés után elhunyt. A hivatalos pályán gyorsan haladt. Közigazgatási gyakornokból gyorsan újhelyi szolgabiró lett, és rövid idő múlva a vármegye közönsége szerencsi főszolgabírónak választotta, hat évvel ezelőtt pedig árvaszéki ülnök lett s azóta a központban tartózkodott. F. hó 9-én a legmélyebb részvéttel kisértük ki az élete delén elhunyt férfiút az örök nyugalma helyére. Temetésén nagy számú közönség jelent meg. A ravatal körűi a vármegyei tisztikar élén hadik Béla gr. főispán ás Dókus Gyula alispánnal foglab helyett. A gyász szertartást Vay Mátyás róni. kát. segédlelkész végezte.

— Egyházi kinevezés. A kassai püspök parnói segédlelkésszé Benkó Bertalan, szinnai segédle lkészszó Major Dezső és őrmezői segédlel- késszó Marczinkó József újonnan felszentelt papokat nevezte ki.

— Ezüst menyegző. Páricsi József és neje szül. Lábas Emilia 1902, február 5-én tartották Czigándon ezüst menyegzőjüket a környékbeli papság s jóbarátoktól körülvéve.

— Uj doktor. Dr. Davidovics Izidor a megyénkbeli egyetemi ifjúság egyik jeles tagja, a" budapesti tud. egyetemen az orvostudori szigorlatot! kitüntetéssel tette le.

Halálozások. Schleiminger Jenő cs. és kir. tábori lelkész, a Kassán megjelenő Felsővidék volt szerkesztője, f. hó 2-án Klagenfurtban elhunyt. — Eliássy Imre, előbb újhelyi, utóbb pedig péczeli gyógyszerész a napokban Péczelen elhunyt.

— ' ablás és állatiasság. Cseripka Mári abunkóczi születésű tót parasztnőt, ki rövid idővel ezelőtt jött haza Amerikából, városunk határába kicsalta Juszkovicz Herman volyiuszi illetőségű, volt pincemester és miután a parasztnőn állatias erőszakot követett el, a nála levő 240 K pénzt is elrabolta. A tettest a szerencsétlenül járt tót asszony panaszra a rendőrség felkutatta, letartóztatta és átadta a kir. ügyészségnek, mely őt rablás bűntette miatt vizsgálati fogságba helyeztette.