Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-01-10 / 3. szám

3. szám. (4) FELSOMAGYAR'ORSZAGI HÍRLAP iratot adott be, amelyben Schmie­det már csak súlyos testi sértés bűntettével vádolja, ellene a má­sik két vádat elejti, ellenben Lef- kovics ellen hatóság elléni erő­szak bűntette s két rendbeli könnyű testi sértés miatt vádat emel. Schmied és Lefkovics kifo­gást. azonfelül Lefkovics felfolya­modást is adott be az uj vádirat ellen, s igy ez az érdekes ügy még jó sokáig elhuzódhatik. — Gyászhir. Fuchs Vilmos nagv- tárkányi birtokos hosszas betegség után 72 éves korában elhunyt. — Zemplénmegye. Mégis csak van, ami halad ezek közt a mi szomorúan stágnáló viszonyaink közt. Így pl. tisztelt laptársunk, a Sárospatak fog­ta magát, s az uj évre felvette a Zemplénmegye nevet. Beköszöntőjében összeszid minden megyei újságot, hogy egyoldalú politikai szempont­ból, elfogultan tárgyalják a megye ügyeit, s kijelenti, bogy ő majd pár­tatlanul s önzetlenül, a magasabb közérdek erkölcsi magaslatára emel­kedve fogja a megyét irányítani Na­gyon jól fogja ezt tenni tisztelt lap­társunk, s fejlődésének mi őszintén örülünk. Ha most Sárospatakba Zem- plérwregye lett, s igy halad tovább, akkor jövőre bizonyára Magyaror­szág, azután Osztrák birodalom, s végre Európa lesz a cime. Csak rajta ! Diószeghy Janos főszolgabíró felkért annak a kijelentésére, hogy ő nem azért köszönt le a varan- nói takarékpénztár igazgatóságá ról, mintha ezt a hivatalával ösz- szeférhetetlennek tartaná, hanem mert se ideje, se szakértelme nincs annak az állásnak a- betol téséhez. Helyes, ez igen lojális, őszinte indok. De kiváncsiak vagyunk, vájjon a többi bankdirektor-tiszt viselőnek több ideje és szakér­telme van-ó, mint Diószeghy Já­nosnak? Alig hisszük. Kivált most, az »egyszerüsités« által megsok- szorosodott munkahalmaz idején. — A helybeli izr. nőegylet január 31-én hangversennyel egybekötött táncmulatsága igen sikerültnek ígér­kezik. A rendezőség fáradságot nem kiméivé az alantirt szép műsort ál­lította össze: I. Beethoven kettős „F“ dur, hegedűn előadják Haris Ervin és Thomán István urak. — 2. Szavalat : Komjáthy Jánostól..— 3. a.) Herzfeld : Intermezzo, b.) Gru­ber : Scherzo, c.) Liszt: spanyol raptodia; zongorán előadja: Tho­mán István úr. — 4. Magyar nép­dalok és operett énekek előadja Komlóssy Emma k. a, zongorán kiséri Nagy Elza k. a. — 5. Wie- nawszky' „Fauszt ábránd“ hegedűn előadja : Haris Ervin úr. — 6, Cor­net a piston soló, előadja zongora kiséret mellett: Fischer Géza mér­nök úr.' —'7. a) Schuman : Papil- lons, b.) Liszt: Polonsite, zongorán előadja: .Thomán István úr. ügy páholy mint támlásszék jegyek a hangversenyre Landesmann Miksa és társa papirüzletében már elője gyezhetők. — Héber felolvasás. Ritka szel­lemi élvezetnek voltak részesei vá­rosunk azon zsidó hitü polgáiai, kik u sebtiben kihordott meghívóknak engedve, est« öt órakor a Keszten- baum iskola földszinti termében ösz- szegyűltek. Róksách Eleázár, a nagynevű tudós, a modern héber irodalom egyik kiválósága, ki egy év óta járja hazánk összes nagyobb városait és fölolvasásaival mindé- j nűtt kitörölhetetlen nyomokat hagy maga után, városunkat is fölke-1 reste és a helyben szellemi dolgok iránt észlelhető páratlan közönyös- ség dacára is, egy csekély szánni, ! de válogatott előkelő közönség' előtt tarthatta gyönyörű felolvasá­sát. Midőn a m. évben a budapesti lapok szinte versenyeztek Rókeách-! nak az „Otthon“ és „IMIT“-ben tartott héber, arab és francia nyelvű érdekesebbnél érdekesebbnél érde­kesebb fölolvasásainak dicséretében, azon magasztalás szinte túlzott és érdemtelennek látszott. Most azon­ban alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a budapesti lapok még keveset is mondtak. A próféták és apostolok nyelvének azon ügyes kezelése, a szebbnél szebb kifejezé­sek keresetlen és mégis meglepő alkalmazása, a fogalmak precizitása, a sziporkázó magasztos esznek hangoztatása és a világirodalomban vajó nagy jártassága, melyről rövid másfél óra alatt tanúságot tett a közönséget teljesen lebilincselte. Még azok is, kik a hébert nem ér­tették, áhítattal hallgatták a kiváló | fölolvasó szájában erős élettől lük­tető szavak holtnak vélt nvelvben való előadását, Lehetséges, hogy 'legközelebb alkalmunk lesz ezen nevezetes publicista egyes héber ' dolgozatainak magyar fordítását t olvasóin' nak nyújtani. I — Birováiasztás Homonnán. A ho­rnonnai főbírói á 1 ás a m. évi dec. hó .30-án lett betöltve. A választás I nagy érdeklődés mellet t-folyt le és ! a két je!ö t közül Kát ser Ferencz j nagy többséggel lett Homonna ví­rus birájává megválasztva. — A Kath. olvasó:.őr bálja nem február 8-án. hanem febru ír 15-én lesz megtartva. — Napszámos mint alapitó. Ritka szép példáját adta nemes gondolko­dásának Schwarcz József egyszerű metzenzéfi napszámos, a ki k*»ze munkájából szegényesen élte napjait mígnem karácsomkor a halál meg­váltotta a további küszködéstől. A temetés után — mint a K. K írja*— nagy meglepetést okozott a szegény napszámos előkerült végrendelete, mely szerint verejtékkel összelát-’ porgatott kétezer koronáját a metzen­zéfi elemi iskolának hagyomáftyozta, Ez az alapítvány nem szorul kom­mentárra. — Mákony mérgezés. V.-Hosszu- mezőről egy ottani napszámos neje csecsemő gyermekeinek több Ízben mákonyt adott, hogy jobban alud­jék. A szernek hatása volt. sőt Ka­rácsony napján feltűnt az anyának, hogy gyermeke soká alszik, s‘midőn a dolog már gyanússá volt, költe- getni kezdte a kisdedet. Hiába volt azonban minden, a csecsemő meg­halt. A hatóság a gondatlan anya ellen megindította a nyomozatot/ TANÜY. fivm. tanítóegyesület hív. lapja. A Z. vm. ált. tanítóegyesület az imént adta ki első különálló sajtó­orgánumát, amelynek életbelépteté­sét magam is csekély erőmm«!, de azon erős megggyőződéssel sürget­tem, hogy az didaktikai, paedago- giai, socialpaedagógiai jelentősége mellett különösen erkölcsi érdekeink védelme tekintetében is szép remé­nyekre jogosíthat. Erkölcsi érdekeinknek kellene, hogy diadalmas harcosa legyen ez az ugyan elég szerényke köntösben megjelent lapocska is, s e tekintet­ben semmiképen sem osztom azon egynémelyek kicsinylő, aggályos­kodó nézetét, akik egy kisebb kali­berű vidéki sajtóterméket éppen csak olyan nyomtatványnak tekin­tenek, amely többnyire olvasatia­mig de biztosan nyomtalanul kerül az enyészet ölébe. A sajtó, avatottak kezében egy nagyhatalom, amely képes hadsere­geket mozgósítani és kormányrend- szereket buktatni. — Természetes, hogy midőn ily eredményekre Lé­pes sajtóról beszélünk, nem a Ki­sebb jelentőségű vidéki hir- és szaklapokat értjük azalatt, hanem országok, sőt egy-egy kontinensre kiterjedő jelentőségű lapokat, ame- I lyeknek ezen vidóki u. n. lapocs- I kák afféle hírforrásai, tudósítói, hogy zsurnaliszta kifejezéssel éljek : riporterei, s mint ilyenek feltétle­nül jogos részesei a sikerek babó­rainak. Ilyen kis riportere lehetne e kis tanügyi lap a hazai tekintélyesebb tanügyi lapoknak, ahol az egyese­ken és esetleg a vmegyei tanító­ság egyetemén esett sérelemnek férfias nyíltsággal való bátor feltá­rása bizonyára erős védelemre fog találni. Es hol ne lenne védelemre szük­ség ? A mi tanítói állásunk a társada­lom rangosztályában még mindig oly alacsony fokra szorul le, — szolgálati viszonyaink még mindig olv rendezetlenek, hogy erkölcsi ér­dekeink állandóan kf vannak téve a sérelemnek. Tapasztalatból tudjuk, hogy a tanítói tekintélyünkön esett csorba milv nehezen csiszolható ki. Nap­ilap meilett látjuk, hogy kiváló te­hetségű. buzgó kartársakat egy-egy j erkölcsi értékükön ejtett sérelem mint foszt meg munka- sőt élet kedvüktől, mint válik a legernye- detlenebb ambíció napszámos mun­kává, s mennyi kárát vallják be­csületes tanitóemberek családéi, a reájuk bízott növendékek erkölcsi • és szellemi érdekei, a nemzeti ne­velés ideálja és igy közvetve állam és társadalom annak, hogy nincs ki védelmezze a mélyen megalázott, kedveszegett tanítót. Mert rogy a hivatalos felsőbbség legjobbakaratu védő, megtorló in­tézkedései is többnyire elégtelenek tanító rehabilitására, ezt sajnosán tudjuk. Azért kell. hogy a sajtó által keltett társadalmi közvélemény il­letékes helyen erélyesebb elégtételt provokáljon az erkölcsi érdekeiben sértett tanítónak, mint amit a hiva­talos eljárás, a hivatalos lassúság közben gyakran egészen ellapult sérelemmel szemben nyújtani ké­pes. Biztató példák állanak előttünk arra, hogy a nyilvánosságra hozott sérelmek igazán biztosabban hegged- nek, mint a titkon sajgó sebek. Á magyar tanítónak már nem kell minden helyi potentát előtt kétrét görbülve állania. A magyar tanító már nem kénytelen beérni sérelmei­nek se hideg se me'eg megtorló in­tézkedéseivel. Hanem, ha méltatlanúl éri bánta- lom, ha tanítói mivoltán, ha tanítói integritásán, esik sérelem, egyenesítse ki a derekát, és az igazság meggyő­ződésének erkölcsi erejével a nyilvá­nosság plőtt szerezzen magának elég­tételt. its ez az elégtétel mindenkor biztosabb is, fényesebb is lesz annál, amit gyakran csak alázatos kunyo- rálássaí érhetett el eddig. Nos hát erre is legyen tere e kis lapnak. S bátran állítom: nem keve­sebb fontosságú ez a didaktikai, pae- dagogiai stb kérdések fejtegetéseinél. A vmegyei tanügyi közlöny szer­kesztője programmfélét adott az el­ső számban: A tanítóság erkölcsi ér­dekeinek védelmét nem tette programm- jává. Ajánlom, hogy pótlólag prok- lamálja azt, mint legfőbb tanítói érde- ket.' És legyen óvatos a szerkesztői fontos hiva'A.:ban. Mert 1, i csak egyszer is letér az az objec.ivitás útjáról, avagy ha censurát fog eltűrni maga felett, a mely a véleménynyilvánítási és saj­tószabadság korlát., fsával elfogulttá egyoldalúvá fogja (mini a lapot, ak­kor csak ártani fog a tanügynek, feltétlenül visszavon .st fog kelteni magában a tanLJogyletben is, mely­nek tagjai között pedig sokan van nak, akiknek e lapocska megjelené­sével régi óhajuk teljesült. Mihálvfl József. NYILT-TÉR*) Nyilatkozat. E napokban egy névtelen, tehát kétszereren aljas rágalmazótól eredő nyomtatvány lett ellenem elterjeszt­ve, melynek szerzője ocsmány be­csületrabló eljárásáért a felősséget annyira kerüli, hogy szemtelen szer­zeményéről még a nyomdának a neve is hiányzik. Az ilyen orgyilkos felett a nagyközönség bizonyára ki­mondja ítéletét. En csak azt üzenem neki, (vagy ha többen vannak nekik) álljanak elő és bizonyítsanak a bí­róság előtt, hol az ismeretlen tette­sek ellen feljelentésemet beadtam, mert én a törvényszék előtt megen­gedem a teljesen szabad bizonyítást. Másut és másképen az e fajta te- rémtménynyel szóba nem állok. "Sátoraljaújhely, 1903. Január 9. Bettelheim Márton. * •fc * A fe.it jelzett pimasz nyomtatvány'- bátor névtelenjét aljas gazernb rnek nyilvánítom és felhívom, hogy je­lentkezzék nálam a részére fentar- tott pofokért. S itora'j uijbcly, 1903 Január 9. Bettelhaim Sándor. Szombat jan. 10. A szerkesztőség üzenetei: K. L. Sárospatak. Köszönjük, de nem közölhetjük. Vadrózsa. Gyenge a másik tárgyá­nál fogva nem lapunkba való. G. N. Helyben. Legközelebb jönni fog F. Gy. Helyben. Nincs igaza. űa.löituLjilonos : LAHDES M AN J LT IX 3 A Hirdetések A göröginyei [Zemplén] ura dalmi gazdaságban mintegy 800 mm. első­rendű széna eladó! 1 a tulajdonos betegsége miatt eladó esetleg biztosíték mellett bérbe is kiadó Czim a kiadóhivatalban Gfrün Armin fűszer és csemege - üzletében naponta friss pesti virstli kapható, úgyszintén mindenféle hideg lölvágott. *) B rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem felelős. .

Next

/
Thumbnails
Contents