Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-01-28 / 8. szám

8, szám. (3)

FELSOMAGYAROR SZÁ G I HÍRLAP

Szerda jan. 28,

mögött azonban más van, amit nem lát sem Szirtnay ur, sem a kormány, de amit igen élesen meglátott a »N. Fr. Presse*.

„Üsmerve a sógor kitűnő szokásait“, biztosak lehetünk róla, hogy a magyar ipar fejlődését minden kitelhető módon akadályozni fogja. Nagyon jól tudjuk mindannyian, mit hangoztatnak oda át a Lajtán túl, hogy mi csak maradjunk meg továbbra is nyerstermelő országnak. Többrendbeli tapasztalat bizonyítja, hogy miképen tette tönkre egyikmásik fejlődésnek induló iparágunkat. Egyszerűen nevetséges arra számítani, hogy az osztrák kapzsisága és szipolyozása megteremti nálunk Magyarországon az ipart. Hiszen a sógor születése óta kapzsi és évtizedek óta szipolyoz és még sincs iparunk. Biztosak lehetünk róla, hogy kapzsisága növekedni, szipolyozása] erősbödni fog, de iparunkat soha meg nem teremti.

Mit .ér az, ha az uj kiegyezés jobbnak látszik a réginél, de valójában nem az, mert a látszat még nem valóság.

Nyílt levél

méltóságos Dókus Gyula úrhoz.

Én is azok között az iparos társaim között voltam, akik Méltóságodat alispánságának első hetében üdvözölték.

Méltóságos ur válaszában a mai ipari pangásnak egy okát magokban az iparosokban látja. Atyai figyel-: meztetésül felhozza, hogy az iparosok költségvetésüket vagy túl magas árban, vagy nagyon olcsón készítik. Es ez igy van, ezt elvitatni nem lehet.

Hanem Méltóságos úr ne vegye rósz néven kicsiségemtől, hogy felszólalok. Nem feltűnési viszketegből teszem. Kitől tanuljunk mi felnőtt iparosok? (tisztelet a kivételnek) hiszen nagyon sokunknak talán még elemi iskolai előismeretünk sincs ?

Ennek nem mi vagyunk az oka. Más államokban a felnőtt iparost is oktatják, nálunk, különösen vidéki! városban, ez ismeretlen fogalom.

Régi hiba az a kormánytól, hogy nem állít fel szakiskolákat. Utaztasson a kormány szakelőadókat vidéki városokban is, hetenként legalább egyszer, hogy az iparos lássa, tanulja az ipar fejlését, módozatát.

A kiegyenlítési hajlani mi ben- J nünk meglenne. Ha < egy edény! meleg vizet kiteszünk a szabad levegőre, az ott felveszi a külső levegő hőfokát.

Méltóságos ur azt fogja mondani j ezekre, hogy ha nincs előismerete az iparosnak, a mostani tanítás már úgy is késő.

Én nem úgy gondolom. Mi iparo- j sok szeretnénk kiegyenlítődni a mai tudományos levegő hőfokával, hanem a kormány elvonja tőlünk a| boldog kiegyenlítő levegőt.

A kormány gyártja a gymnasiu- mokat, gyártja vele a sok félig kép-1 zett embert. Az ipari szakiskolákra mit sem ad, pedig de szép is a szép ipar! Az az állam lehet boldog, a melyiknek fejlett ipara van. Képzett szakiparos aztán ügyes, élelmes az tud magának ipart teremteni, azt nem kell adóhátrálékért foglalni.

Vagy 8—10 évvel ezelőtt volt Ujhelyben egy iparosok önképző egylete, többször terveztük ebben Hérics Sándor barátommal, szép jövőről beszélgetve, hogy ha a jó Isten megsegít, majd igy, majd úgy lesz, a központból kérünk szakelőadókat, rendezünk ipari szakelőadásokat. Hanem az akkori főszolga- biró .működésünkben — valószínűleg felsőbb ukázra — szocialista, mozgalmat látott, üldözött, s tönkre mentünk.

Itt eszembe jut boldog emlékű Baross Gábor akkori kereskedelemügyi miniszter; ha ő él, már rég van ipari szakiskola. De lám itt is veri az isten a magyart, mert el vette tőlünk és mi itt maradtunk árván.

Ösmerem méltóságod hazafiságát, tudom, hogy szivén viseli a kisiparos haldokló sorsát. Tudom azt is, hogy úgy fent, mint lent szava suly- lyal bir. Ha egyszer úgy kerülne, a mikor a kereskedelemügyi minisztériumban ankét van, méltóztassék ott a kis ipart ilyen irányban támogatni.

Mert mit látunk? meghívják ugyan ankétre, Jungfer Gyulát. Ték Endrét. Hát ezek az urak nem képviselői a kispárnák. Az egyik királyi tanácsos, a másik, ha jól tudom szinte az és igy ezek az urak aztán rózsás színben tüntetik fel a kis ipar helyzetét.

Még eddig az a remény táplált Méltóságos uram, hogy ha már mi nem haladhatunk, fog az újabb ge- nerátió, de ez sem fog bekövetkezni, hogy miért, megmondom.

Beállít hozzám a szüle, azt mondja : »fogadja fel fiamat lakatos tanulónak, (megjegyzem, hogy szegény szülő), nem akar a gazember tanulni, ped;g szerettem volna, ha tanulna, a pennás ember mégis csak könnyebben él.“

, Hát ez kérem államszervezeti baj! Általános a panasz, nincs az iparosnak munkája, ez igaz. Hogy miért nincs, azt is megmondom. Ha a helyi ipart nézzük, amennyiben azt megfigyeltem, 1901. és 1902. év telén, amikor vidékünkön nagy széna szűke volt, divatba jött a secska vágás, az újhelyi kereskedőktől nem kevesebb, mint 450 db cseh gyártmányú szecskavágót vittek el. oly silány kontár gyártmányt, hogy azt két évnél tovább nem használhatja, darabonként 28 írtjával. Mennyi érték van ezen a gépen? Legfeljebb 12— 14 forint.

Nézzük a bútor ipart. Ausztriából kapjuk ezt is. Oly alkotmány, ha kocsira teszi az illető raktáros, vi- gyázpia kell, hogy széjjel ne hulljon.

A cipész iparról eszembe jut, hogy a karácsonyi ünnepek előtt elhatároztam, hogy veszek úgynevezett „filez“ cipőt. Vettem is. Vett apám, sógorom is, 12 koronájával. Kétszeri felhúzás után teljesen széjjel ment mind a hármunké. Itt is a silány ausztriai gyártmány nyűgöz le. Kerestem aztán filez csizmát, de azt már nem kaptam. Bejártam három kereskedőt, ahol arról értesültem, hogy vásárkor el tudott volna adni 300 párt is, ha lett volna.

Hát kérem, Méltóságos . ur, vezetőt, tanítót ennek a népnek és lesz munka. Ha a helyi keresletet kellene nekünk feldolgozni, boldogok lennénk, ha vezetőnk lenne a szorgalmunk is fokozódna.

Főző József.

A MEGYE ÉS A VÁROS.

X Az uj fogház építési tervei az igazságügyminiszteriumtól már leérkeztek. Ott fog épülni, ahol az uj törvényszéki palota, csakhogy a fogház a megszerzett telkek csalogány utcai részén fog felépülni, mig a palota frontja a Kazinczy-utcán lesz. A fogház 239 fegyene részére van tervezve, a cellák nagy száma azonban megengedi, hogy esetleg 300 rab is tartható úgy, hogy a szőlőmunkákra elegendő rab lesz itt elhelyezve. Némelyeknek az az óhaja, hogy nagyobb fogházat kerületi fogházat létesítsenek, mert ebben még több rabot, helyeznek el s igy több szőlőmivelő napszámos volna, értesülésünk szerint téves, meit a kerületi börtönbe súlyosabban elítélteket “helyeznek el, kiket e mun kára kibocsátani nem volna szabad.

X Az uj megyei közkorház építési vállalatára az árlejtési hirdetményt az alispán már kibocsátotta. A zárt ajánlatok február 12-ének déli 11 órájáig adandóic be.

Reméljük, hogy a helybeli iparosok és a támogatásukra az iparte§- tület mindent el fognak követni arra

nézve, hogy ők nyerhessék el az építési vállalatot, nehogy a sok pénz idegen kézbe vándoroljon. A helybeli pénzintézeteknek elsőrendű kötelességük ebben az ipartestületet és az ipartestületi hitelszövetkezeteket, támogatni, annál is inkább, mert a megye által felvett 740,000 korona az itteni intézeteknél nagyon olcsó kamat mellett van elhelyezve és igy ezek a - pénzintézetek hivatva vannak Összeállani, iparosainknak olcsó hitelt nyújtani és nekik lehetővé tennti, hogy a vállalatba nyugodtan bebocsátkozhassanak. Ekként egyúttal a megye is nyugodtan rájuk bizhatná az építést, mert nem kellene attól tartani, hogy pénzforrás hiányában megakadnak.

X A mostani törvényszék épületét, illetve a szorgalmi jogot a vármegye tudvalevőleg 80 ezer koronáért meg akarja váltani az igazságügyi kormánytól hogy abban fokozatosan elhelyezhesse az összes közigazgatási hivatalokat,azokat is a melyek most külön külön bérhelyeken vannak.

Értesülésünk szorint az igazság- ügyminiszterimnnál hajlandók az ajánlatot elfogadni és a belügyminiszter hajlandóságot mutat arta, hogy a megye által eddig élvezett évi dotációt — bár a pénztárt és számvevőséget az állam átvette — meghagyja, hogy a felszabaduló többlet egy törlesztéses kölcsön fedezésére szolgálhasson és ne kelljen e czélra vármegyei pótadót kivetni.

Csak helyeselhetjük a szándékot, mert egyfelől a vármegye népét újabb adótehertől csakugyan kímélni kell, s másfelől igen szükséges, a közigazgatás gyorsasága érdekében és a pénztár államosítása után szinte elengedhetetlen az egymással párhuzamban és nexusban dolgozó közigazgatási hivatalokat egy területen összpontosítani, nehogy a referenseknek s főkép a közönségnek a sok ide-odafutkosással folytonos idővesztése legyen.

X A vármegye szégyene. A megyei árvapénztár 64000 koronás hiánya tárgyában még mindig nem jött le a kormány megbízottja, s igy újabb érdemleges lépés nem történt a dologban. Százféle mendemonda kering a városban, de bizonyos csak az, hogy még eddig semmi biztosat se lehet tudni. |Még vasárnap megkérte a megyei ügyészség a biztosítási zárlatot Arnóthfalvy Tivadar összes vagyonára, s a bútorát azonnal le is foglalták. Hadik főispán a saját hatáskörében kihallgatja az összes tisztviselőket, s igyekszik a dolog nyomára jönni. Arnóthfalvy István ezredes is kijelentette, hogy a legszigorúbb vizsgálatot fogja kérni a belügyminisztertől, mert tisztázni akarja az ügyet öccse becsületének érdekében.

X Városi közgyülés.A multkorisür- getésiinkken gyors eredménye lett: Dókus Gyula alispán jan. 26-ára ösz- szehilta a városi képviselőtestület alakuló közgyűlését. Mintegy 50-en jelentek meg, az újonnan választott -tagok csaknem teljes számmal.

Külömben gyorsan és sablonszerűén ment a dolog. Dókus alispán megnyitó beszédében s Székely polgármester válaszában elmondta a szokásos frázisokat, s ezzel véget ért a gyűlés.

Dókus Gyula jelentette azt is, hogy egy még decemberben történt tévedés miatt nem hitta eddig ösz- sze a gyűlést. Külömben azt a kis pikantériát jegyezhetjük még fel, hogy inig az alispán beszédében a polgármestert tekintetes polgármester urnák címezte; addig a polgár- mester Dókus Gyulát csak igy szólította: „Alispán úr!“. Nyilván tartotta magát a közigazgatás egyszerűsítésének a szabályaihoz, amelyek szerint minden címzést mellőzni kell,

x A városi képviselőtestület szak- bizottságainak megválasztására a polgármester f. hó 30-án délután 2 és fél órára rendkívüli képviselőtestületi ülést hivott össze. — Tárgy: Jogügyi bizottság választása. (12

tag). Pénzügyi és gazdasági bizottság választása (12 tag). Közegészségügyi bizottság választása (12 tag), Közigazgatási és rendőri bizottság választása (12 tag). Közművelődési és szinügyi bizottság választása (12 tag). Kisdedóvó bizottság választása (12 tag). Építészeti, szépészeti és kövezési bizottság választása (12 tag.) Kossuth szobor bizottság (8 tag.) Aizvezetéki bizottság (9 tag,) Fogyasztási adók ellenőrzéséhez (2 tag.)

HÍREK.

Tisztelettel felkérjük azokat a

t előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek

előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. A kiadóhivatal.

— Mai számunkból dr. Rudali Izsó nemzetgazdasági politikai cikkének, »Utóhang a kiegyezéshez« c. értekezésnek a kiegyezést kereskedelmi szempontból tárgyaló II. része térszűke miatt kimaradván, azt csak jövő számunkban folytatjuk. Ugyancsak ott folytatjuk az esküdtek lajstromának közlését is.

— Lelkészi kinevezés. Lukács János ujonszentelt áldozár Csékóre h. lelkészül neveztetett ki.

— Kinevezések. A m. kir. igazságügyi miniszter Szemere Dezső sátoraljaújhelyi kir. türv. aljegyzőt a sátoraljaújhelyi törv. jegyzővé nevezte ki. — A vallás és közokt.-Ugyi miniszter Hlavathy Margit okleveles óvónőt a monoki állami ovódához óvónővé nevezte ki.

— Halálozás. ízsépy Vilmos föld- birtokos, zemplénvármegyei törvény- hatósági bizottsági tag, f. hó 25-én élete 46. évében Barancson elhunyt.

— Eljegyzés. Szóiló'si Sándor nagy- mihályi gyógyszerész eljegyezte Budapestről Pollatschek Margit kisasz- szonyt.

— Violet Gyula, az erdőbényei pa- rochiára kinevezett r. kát. lelkész vasárnap, 25-én foglalta el uj állását. Előző este az újhelyi katolikus kör nagyon szépen sikerült búcsú vacsorát rendezett távozó vezetője tiszteletére. Vasárnap pedig hívei közül 12-en kísérték el Erdőbényére a rajongásig szeretett fiatal papjukat. A liszka-tolcsvai állomáson az erdőbényeiek küldöttségének élén fogadta Szűcs Gyula ügyvéd, a ki nemcsak mint a város uj lelki pásztorát, de mint a függetlenségi eszmék hívét is üdvözölte. Violet gyönyörű beszédben, meghatva válaszolt, Elmondta, hogy hive s hirdetője lesz mindig a szeretet vallásának, s hive lesz hazája függetlenségének. »Ha százan lesznek —mondta — az alatt a zászló alatt, én köztük leszek, ha csak tizen lesznek, akkor is ott leszek, s ha már csak egy marad, az az egy is én leszek!«

Erdőbényén diadalkapu alatt várta az uj lelkészt az egész község, Itt újra Szűcs Gyula, majd Szilágyi József biró üdvözölte, s Violet gyönyörű, lelkes beszédben válaszolt. Azután a templomban tartott küny- nyekig megható, elragadó hatású prédikációt s utána szent misét. Az újhelyi kíséret az esti vonattal jött csak haza Bényéről.

Sajnálattal búcsúzunk Violet Gyulától, de örülünk, hogy olyan derék magyar község élére jutott, s gratulálunk a bényeieknek magyar szi- vü, magyar lelkű, nagy tehetségű fiatal lelkipásztorukhoz.