Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-06-13 / 47. szám

47. szám (3)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szombat, junius 13.

politikából kifolyólag — az osztrák császári uralom — oly nagy hajlandóságot mutat követni, felújítani és megelevoniteni — örökre megszüli, tette.

De fájdalom Magyarországban, nem virult még ki teljes díszében soha a szabadság fája! Nem termett még babér sohasem a szabadság hősök számára! Az ő jutalmuk a feledés

— nyomor — s legtöbbször a Golgotha. Ez volt e két század előtti dicső és hallhatatlan érdemeket szerzett kurucz hősöknek is jutalma.

A hadi szerencse hanyatlása után Rákóczi és törhetetlen — kevés szánni párthívei, nem akartak többe Szolga földön — kegyelem és könyörgés utján szerzett szolga módon élni, s béke megkötésére teljhatalmat adva, száműzték önmagukat előbb Lengyelországba majd élethajójukat Kis-Ázsiába — előbb Jenikőbe — majd 1520 április 16-tól Rodostóba kikötve — végezték be hányattatásaik közt is, dicső példát elünkbe táró tanulságos élotüket- Il-ik Rákóczi Ferencz teljesen szegényül halt meg 1785 április 8-án

— csaknem nélkülözések között. — Tetemei Konstantin ápolyban nyugszanak, szivét végső rendelkezése szerint Franóziaországba vitték neje sírjába — ki 1722ik év febr. 18-an halt meg Parisban. — Vele véget ért a Rákóczi család történeti szereplése, mert volt ugyan két gyermeke, József és György, de akiket hogy örökre megszabaduljanak tőle, a magas politika megmételyezve lelkűkben, testükben — előbb a fertelem seprőjében meghurczolva — kora sírba temetett. Lgy hogy a halálig hü Mikes is igy róluk „Az apjok félő: elmondhatom, ha született, bár soha meg ne halt volna, a fia felől pe- dig, hogy ha a nyomorult világrt nem jött volna, semmit sem veszteti volna rajta.“

Rákóczi Ferencz nagy sikerét, eu rópai szereplését főképpen annal köszönheti, hogy igazi magyar vof testestől, lelkestől. Benne a magyai függetlenségi eszmék megtestesítésé szemlélték akkor, — látták a követ kezű századok — s annak tartjul ma is. Mert valahányszor megújul tak s megújulnak a régi sebek, s en nek következtében a harczok : az í neve — dalai és éneke — újra lel kesitette az eszmék harczosait — lelkesíteni is fogja — mig egy ma

gyár lesz a földön.

*

A magyar nemzet az állami é társadalmi nagy kérdések megoldási és következetes megfejtésében — sohasem versenyezhetett a nagy é szabad nemzetekkel. De azon szül körben — melyet számára a sor végzetszerüleg kimért, — az őt min dég vezérlő Istenkéz utmatatása foly ton — a legválságosabb pillanatok ban is — létének és fenmaradásá nak feltételeit mindenkor bámulato szabatossággal és nyugodt előre la tással intézte el.

így történt ez 1711-ik évben kismajtényi síkon letett hüségi eskt mint a nagy nemzeti színjáték utol só záró jelenete alkalmával megkö tött szatmári békében is, mely tisz tán a Rákóczy által arra meghatal mázott Károlyi Sándor éles látás és óriási munka erejének köszönheti Mert bár ez csonkitatlanul nem biz tositotta az előbbi béke kötésekbe) szerzett önállóságát és jogait a ma gyárnak, de mégis a nemzeti lé vég megsemmisülésének veszélyébe mentette meg az országot.

De Rákóczi, bár részére, valamin a vele magukat, önként száműzöl párthívei részére is, ugyanazon kec vezmények biztosíttattak általa - nem volt vele megelégedve — ner csak, hanem kihívta mintegy Károly ellen az Isten ítéletét amaszavaiv? „A kegyelmed lelke adjon számo az egész magyar ontott és ontand vérrel együtt — az előtt, kielőtt nine titok.“ Tehát az ő szive gyanusna — nem tisztának tekintette Károly minden munkáját — önzetlenség« és becsületesség'ét, Ezen hitet bizc

nyára — más előbbi legfőbb embereinek — megvesztegetés folytán történt áttéréseiből merített, keserűen tapasztalt csalódásai — s jelen helyzetre vonatkozólag a távoliét érlelhették —- lángoló hazaszeretettől át hatott kebelében.

De a lefolyt két század — tapasztalataiból merített történeti tanúság — a Károlyi müvét szerencsés alkotásnak minősiti akkor, midőn az egy teljesen magára hagyatott, letiport és végsőkig eisugárzott — ,2—3 millió emberből álló magyar — és egy hatalmas birodalom megcsökönüsö- dött politikai rendszerével szemben köttetett.

kesedéstől áthatva mondva: „Legyen elismerés és áldás, egyenként és ösz- szevéve, a tisztán magvar nemzeti eszmékért hevülő, s lelkiis-1 mereti szabadságért küzdő — dicső és da liás — s hallhatatlan érdemeket szerzett kuruczaink emlékezetének.“

Ölbey János

nagyrozvágyi r6f. lelkész.

A MEGYE ÉS A VAROS.

A békekötés után kezdődött természetesen Labancz urak kárpótlása. Elsők voltak, kik eleitől hívek voltak. Ezek megújították a mesebeli oroszlán példáját az elsőség és dupla lenung felett, A kik csak később pártoltak át — azt hozták ments i- gül, hogy kénytelenségből voltak küruezok — s előnyökül, hogy a La- banezokra legveszélyesebb pillanatban csatlakoztak hozzájuk, tehát ők 11 is dupla részt érdemelnek. Es zsák-1 t mány volt bőven. A Rákóczy és kö- j i vetőinek vagyonából bőven te’ik az! r Jut mindenkinek reményen felül. Es 1 köttetnek is általa az érdek minden j szálaival az adományozó osztrák ház- J1 hoz, hogy szeghetnék hát annak még . 1 ma is a kedvét hires labbancz nagy |« uraink. De nemcsak, hanem jut a j s kurucz vitézek által -- püfölt és kér- ; 1 getett generálisoknak is, jut az ez- j ’ redesek, őrnagyok — még .> kapi- í í tányoknak is, hiszen édes a sebekre i j az ilyen gyógyító balzsam. Jut har- j ’ | mad sőt negyed izbeli rokonoknak !

I is, csak betudja bizonyítani család- j I fáját, rokonságát. A kincstár csak I bizonyos skála szerint meghatározott összegeket utalványoz, de miután és természetesen készpénz nincs a pénztárban, s ott vannak a bitang jószágok, azok a becstelen értéknélküli magyar birtokok — kapják abból a kárpótlást busásan — hiszen külöm- ben is hagyományos politika — azoknak id„degenekre való átruházása. Maga Károlyi is kéri a grófságot, kéri a békekötés körüli tevékenységéért a- migigért kárpótlást, hát természetesen kapnia kell! Ki más

— ha ő nem ? Kap is mindeneket bőven. — A grófság mellé igen jól esik az erdődi, huszti, holdmezővá- sárhelyi s tarczali bitang jószágoeska is, hát még az egyébb ezulágok, ezi- mek, hivatalok, rangok és kitüntetések.

De nem maradhat el paraszt la- | bancz közkatona sem, ezeknek is jól [ esik, ha egyébb nem — egy kis nem- j esi oklevél. — De hát annak megszerzése eddig nehezen ment. Miért ne lehetne azon könnyíteni egy kikicsit ? Hát kinek árt azzal valakid Nem kell már egyébb csak három nemes ajánlata, de az is felesleges — elegendő az is, ha a labancz megye ajánlja. De a birtok, a nemesség adományozása, visszahatást, családi gyülöiségeket, végére mehetetlen pe- | reket támasztanak. így válik aztán i lassacskán — abból a magasztos hon- I fiúi nemes érzelmektől áthatott — vitéz és daliás kurucz nemzetből — egyedül csak jnérdekeit hajhászó

— s azokat féltve őrző, perlekedő — veszekedő — jussát törik szakad nem engedő, politikai hitvallását, szabad meggyőződését — olyan olcsón árul- gató — s a hatalom fénysugarában sütkérezni szerető — mivé is ? — Rákóczi emlékét — fény és pompában ragyogó — labbancz nemzetté.

, Fából csinált vaskarikává.

*

Hej Rákóczi! Bercsényi! Beze- rédi! Ti a magyar szabadság — s i j függetlenség, — testesített eszmé- ! nyei! Ha ti mindezeket látnátok, tud- I nátok, éreznétek, de megfordulná- i! tok e napon sírotokban ! De nem, ne i j tegyétek, hiszem ha levannak iskö- : tözve a szivek — magyaroknak a i szivei azok, — és abból e napon ; nem szállhat más föl, mint azon hő i • ima a magyarok Istenéhez szent lel-1

Városi közgyűlés.

Sátoraljaújhely város képviselőtestületének tegnap, jun. 12-én délután rendes közgyűlése volt Székely Elek polgármester elnöklete alatt. A gyűlésen a város atyák meglehetős számban jelentek meg, ami az örvendetes javulás tartósságát bizonyítja. A gyűlés azonnal a napirend letárgyalásá- hoz tért át és a következő ügyeket intézte el. M. m.

Eger város köziratát pártolva színin felírunk a közoktatásügyi minis- írhez, hogy a tankötelesek össze- ása és nyilvántartása körül felmenő újabb költségeket tárczájából idezze.

Kovács István volt rendőr végkie- ígitési igénye már volt egyszer a üzgyülés előtt, még pedig a tanács lutasitó határozata elleni felebbe- ése alakjában. Ekkor a képvikelő- estület az ügyet újabb megfontolás égett visszaadta a tanácsnak. Most tanács már jobb belátáshoz jutott, íegállapitotta és elismerte 300 K. égkielégitéshez való jogát, de ebből llitólag vissza nem szolgáltatott endőri ruházatért 52 Kt visszatar- ani javasolt. A javaslat ezen máso- lik része ellen fe’szólalt Némethy Bertalan és kérte az egész 300 K, kiutalását, mert Kovács a számvevő kívánságára még 1902. aug. ’25-01] itolsó félhavi járandóságának ki rtalása előtt igazolta, hogy rendőr uházatát és felszerelését beszolgál- ,atta. Ezt Schmidt Lajos rendőrka- útány Írásban igazolta és az igazol rány ott fekszik az iratok mellett A polgármester a tanács javaslat? mellett szólott és a többség is igy löntött.

A Komjáthy János színigazgatóva uég 1902. júliusban létrejött szerző lés a múlt téli és a mostani tavasz íyári idényre vonatkozólag utólag; Peterjesztetvén, jóváhagyást nyert

Fekete János és társai városi ko isisok éltek azzal a jogukkal, hogy 1902. évben a nyugdíjintézetből ki éptek. Azóta nyugdijilletéket nen fizettek, de vissza is kérték az addig oefizetett összegeket.

A tanács elutasító véleményt adott mert a nyugdijszabályzat 45. §-a sze rint a befizetett nyugdíj illeték sem miféle ürügy alatt vissza nem utal ható. (Hát Vass rendőrőrmesterné miért ajánlotta a t. tanács a vissza térítést?!) A tanács véleménye jog erős szabályrendeleten alapulván, í közgyűlés a folyamodást elutasított?

As ipartestületi hitel- és áruszóvet kezet kérvényét az iránt, hogy a nap piacztér egy része a felépíteni tér vézett árucsarnok czéljára ingyei átengedtessék, a p. ü. bizottság nen pártolta, de kizárólag erre a helyn néz ve, indokait lapunk már ezelőtt is mertette. Hérics Sándor kéri. hogy az iparosságot közelről érdeklő ezei ügyet a közgyűlés karolja fel és hí most nam is dönt érdemileg, de el vileg nyilatkozzék kedvezően. Né methy Bertalan ismerteti azon szem pontokat, melyek a p. ü. bizottságo állásfoglalásánál vezették és bár e: a bizottság is teljes jóakarattal vai az ügy iránt, még se engedték, hogy a napipíacztér átadását véleményezze Minthogy az iparosok hivatott szó szólója, Hérics sem kívánt érdemle ges döntést, ajánlja, hogy a kérdé a pénzügyi és szépészeti szakbizott Ságoknak újabb megfontolás véget kiadassék, a közgyűlés pedig legjobl indulatát már most elvben mondj; ki. A polgármester kijelenti, hogy

Némethy indítványa közel áll az ő felfogásához, mert az árucsarnok helye és jövője összefügg a piacz helyének megválasztásával s minthogy a városi Kossuth-szobor bizottságnak a* is feladatul tétetett, hogy a hetivásár egysegitésére tegye meg a szükséges előterjesztést, a bizottság pedig^ ezzel behatóan foglalkozik is, vegyék le most napirendről az ipar- testület kérvényét és mihelyt a piacz dolgában megállapodás lesz, érdemben fog vele a közgyűlés foglalkozni. Egyhangúlag igy is határozt£lK.

A tornacsarnok melletti terület kisajátításának engedélyezésénél a Nyomárkay-féle terület tévedésből kimaradván, a közgyűlés a tanács javaslatára kimondotta, hogy ez is megszerzendő, még pedig előbb az egyesség kiséreltessék meg, sikertekXetni6S0tén Ped'g a kisajátítás fog

,ufrwfr kérvénye hivatali

állas elnyeréséért, elutasíttatott.

A jogügyi bizottság javasolta, hogy a gyampénztári kölcsönökre vonatkozó gyámügyi szabályzat módosit- tassek. Ezt tárgytalanná tette a belügyminiszter legújabb körrendeleté,

melylyel a városok gyámpénztári keL6SyoSr 1't#l k«™

a közigazgatási szakbizottságot felhívja a közgyűlés, hogy a város gyámügyi szabályrendeletét ezen körrendelettel összhangban dolgozza át és sürgősen mutassa be.

8 mivel ezen uj körrendelet szerint a polgármester vezetése alatt a gyám- penztart negyedévenként megvizsgáló bizottságba a képviselőtestületnek 2 tagot kell kiküldenie, ’elnöklő polgármester ezt a két tagot kijelölni ken s erre id. Meczner Gyula és Némethy Bertalant ajánlja megválasztani. Némethy azonban megköszönve a feléje hajló bizalmat, olleninditványt tesz és mert ezen fontos küldöttségbe leghivatottabbak a pénzügyi és közigazgatási szakbizottságok vezetői, úgy állásuknál, mint egyéniségüknél fogva, ajánlja, hogy őzt a két biz. elnököt, t. i. id. Meczner Gyulát és Meczner Bélát válaszszák. így is történt.

Egyúttal azt is akarta a polgár- mester, hogy a képviselőtestület mondja ki, hogy mindazon gyámpénztári könyveket, miket az uj minis- téri rendelet vezetni rendel, ezentúl is az ellenőr vezesse, a számvevő pedig csak azt végezze, amit eddig. Id. Meczner Gyula és Némethy Bertáin kimutatták, hogy ez ellenkeznék a miniszter körrendeletével s hosszú vita után a közgyűlés a rendeletben megállapított munka és hatás köri beosztás fentartasat mondotta ki. aminthogy egyebet nem is határozhatott.

Beckert Konrád kályhagyárosnak a Várhegy alján levő 6000. négyszög ölnyi terület homoktartalmának ipartelepe czéljara való kihasználását a pénzügyi bizottság javaslata értelmében a közgyűlés biztosítani hajlandó és megbízta a polgármestert, hogy vele ezen az alapon szerződést kössön.

Pap Gyula és Zsihovics Gyula részére az erdőterületből szőlőtelepítés czéljára alkalmas csekólv területek az erdőgondnokság és p“ ü. bizottság előterjesztései szerint 25 fillért négyszög ölenként a területen lévő fa értékének felszámítása mellett eladattak.

Az állatfelhajtásos (havi) vásárok szaporítása v. i. kéthetenként való megengedése iránt a keresked. miniszterhez kérvénj, intéztetik.

A hirdetési jognak, mely Kemény Jenőtől egyességileg a városra szállott vissza, bérbeadása Ocskay L. ajánlatának mellőzésével verseny utján fog történni.

A városi tisztviselők részére a p. ü. bizottság javaslata szerint féláru kedvezményes tűzifa most is engedélyeztetett, még pedig 110 öl hasáb és 30 öl.'galyfa. Nős tisztviselők 5-5 ül, nős segédszemélyzeti tagok 3—3 öl, a többiek 1 — 1 ölfát igényelhetnek. A segédszemélyzet és alkalma-