Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-04-18 / 31. szám

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, ápr. 18. 31. szám (3) A MEGYE ÉS A VÁROS. Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtes­tülete — mint múltkor jeleztük — április 15-én rendes közgyűlést tar­tott, melyen kb. 30 kópv. tag volt jelen. Tekintve a napirendben felso­rolt tárgyak kisebb fontosságát, ez a szám a múlthoz képest nagy hala­dásra mutat, ami kétségtelenül a tes­tület felfrissitésének az eredménye. Székely Elek polgármester a gyű­lést megnyitván, napirend előtt je­lentést tesz a márcz. 28-iki erdőégés­ről. Az erdőgondnokság felvétele és Írásbeli értesítése szerint a tíiz ugyan 3—600 hold területen futott végig, de kárt csak kb. 50 holdnyi cseme­teterületen okozott, melynek ujraiil- tetése a nem jelentékeny kárt eny­híteni fogja. Mivel a tüzet két Í1 éves gyermek okozta, ezek üldözé­séről szó nem lehet. Az erdő elzá­rása iránt intézkedett ugyan a pol­gármester, de nem tartja czélszerü- nek és sikert Ígérőnek, hogy az erdő­őröket szaporítsák, mert az erdő oly hosszú területen húzódik végig, hogy még egy nehány őr sem őrizheti meg teljesen s igy csak felesleges teheremelést okoznának. — A köz­gyűlés a pmester jelentését helyes­lőig tudomásul vette és dr. Busa' Barna indítványára a helybeli hon- védzászlóalj parancsnokságának és legénységének a tűz elfojtásáért el­ismerő köszönetét szavazott. A napirend letárgyalása meglehe­tősen gyorsan ment. Az esküdlképes tagok összeírásához a közgyűlés Isépy Istvánt és Némethy Bertalant: a tűzoltó egylet választmányába Beliy- na Miklós, Hornyay Béla, Isépy István, Juhász Jenő, Kincsesy Péter, Némethy Bertalan, Pékáry Gyula, ReichardLa­jos és Szóllősy Arthurt; tiszteletbeli árvaszéki ülnökké a köz­gyűlés összes ügyvéd-tagjait (kivéve N. Meczner Gyulát és dr Szirmay Istvánt, akik a megyei felszólalni, bizottság tagjai) és a községi választókat összeíró kül­döttségbe |Juhász Jenő, Szentgyörgyi Vilmos, Bánóczy Kálmán, Kincsesy Péter és Némethy Bertalant válasz­totta meg. Nádházy Menyhért községi adóle- irásért felebbezett a tanács elutasító határozata ellen. A közgyűlés a ta­nácsi határozat megváltoztatásával a felabbezésnek helyt adott. A viókai mezei ut tárgyában kelt régebbi határozatokat az alispán köz­bevetett felebbezések folytán felol­dotta és igy újból kellett határozni A közgyűlés a viókai szőlőbirtokosok hozzájárulását megállapító tanácsi tóttá. Láttam én is a nyomort, a fáj­dalmat, az elkeseredést, mert magam is küzdöttem. De láttam azt is, hogy ez a küzdelem mindnyájunknak osz­tályrésze, mert ez az, a mi bennün­ket gondolkozó lénynyé, emberré tesz. Az egyik ember a szellemi, a má­sik anyagi czélokért küzd. A neve­lés kötelessége a gyermekbe az ide­ális, a lelki jókért való rajongást be­oltani, aztán életküzdelme céljául ezeket válassza, mert csak igy lesz boldog, vagy megelégedett, s csak igen kevés esetben lesz vigasztalha­tatlan. Ellenben az anyagiakért küz­dők sohasem boldogok, még talán megelégedettnek sem mondhatók, mert telhetetlen vágyuknál fogva mindig többet és többet kívánnak, és ha néha mégis megtörténik, hogy egyik-másiknak annyija van, hogy többet már nem kívánhat, akkor vagy egészségében, vagy családi viszonyaiban, avagy máshol keres és talál oly hibát a mely elég ok arra, hogy tökéletesen boldogtalanná tegye Szóval én is tudtam mindezeket és láttam, hogy csak a családi élet az, a mely igaz boldogságot, meg­elégedettséget teremt. Es lelkem min­den erejével vonzódtam is hozzá. Kerestem a nőt a kiről hihettem, j hogy kívánságaimnak meg fog fe-1 határozatot jóváhagyta. (Megjegy­zésre méltó, hogy a polgármester indo­koló jelentése szerint a viókai ut már régen kész, bár a határozat jogerőre nem emelkedett, sőt az alispán 2-szer oldotta fel az egész eljárást. Am azt is előadta a pmester, hogy még azok is befizették már a hozzájárulási ösz- szeget kik eddig felebbezgettek s igy talán mégsem lösz belőle kellemet­lenség.) A tiszti étkezdét két évvel ezelőtt a régi zsidó temető déli sarkán akar­ták felépíteni, a közgyűlés igy is ha­tározott, de a honvédségi ezredpa- rancsnokság kifogásolta a helyet és az étkezde fel állításáról általán le­mondott, Később azonban ismét sző­nyegre került az étkezde ügye. Ka- tonáék a város belsejében óhajtották létesíteni és a pmester előadása sze­rint a tornacsarnok melletti területet szemelték ki maguknak. Erre a te­rületre a tanács el is készitette a terveket és a kbeltil 19000 K.-t tevő költségvetést. A város építkezési szak- bizottsága a terv és költségvetés fe- Iiilbirálatába nem bocsátkozott, mert elvileg ellenezte, hogy az .. étkezdét a tornakörnyéken állítsák fel. mivel ez a terület kifejezetten park és sé­tány czéljóra lett kisajátítva. A kép­viselő testület azonban még a múlt évben az épitk. bizottság kifogását 1 nem vette figyelembe, elvben a tor­nacsarnok környékét építési helyül ki­jelölte, de mert ez a terület vizes, kato náékkalegyütteson a terep megvizsgá­landó volt. A terv és költségvetést kö­zölték a miskolczi ezredparanesnok- sággal, mely a jelzett terepi akadá­lyok miatt a földalatt tervezett he­lyiségek ellen kifogást emelt, eze­ket a föld felett kéri elhelyezni és egyéb változtatásokat is óhajt, va­lamint falkeritést is kér. Az igy bő­vült ügyiratokat a pmester ismét át­tette az építkezési bizottsághoz, de ennek elnöke a bizottságot gyűlésbe nem hívta, hanem egyes tagokkal folytatott beszélgetés alapján vissza­küldte az iratokat a pmesterhez az­zal, hogy a bizottság ragaszkodik első álláspontjához. így került a kér­dés ismét a közgyűléshez. A tárgya­lásról nem akarunk sokat Írni, csak a főbb momentumokról. A gyűlés­nek általán nem tetszett, hogy most felépítsék az étkezdét, mivel a pol­gármester előadása szerint legfelebb 2 év múlva kapunk ezredet, tehát uj kaszárnyát építünk és abban lesz tiszti étkező. Erre a pmester válasza az volt, hogy az épület olyan lesz, hogy egy-két közfal behelyezésével igen csinos tiszti lakássá fog válni s igy értékesedni fog. Mert a befekte­tés legfelebb 20000 K,-ra rúg, az ét­kező évi bére czimén katonáék 1100 K.-t fizetnek és ha majd tiszti lakássá lelni és meg is találtam. Nekem a legszebb, a legjobb, a legigazabb nő volt ő, aki engem is viszont szeretett, Véghetetlen boldog voltam. Már csak napok választottak el esküvőnk­től és ekkor egy meghűlés követ­keztében meghalt. Isszonyu 'csapás volt ez reám. Sokáig még az'embere- ket is kerültem, de lassan mégis beletö­rődtem a változhatatlanba Megnősülni azonban nem volt szándékom többé. De ha akartam volna is, lelkiisme­retem nem engedte. Első szerelmeme- a legtökéletesebb nőnek ismertem, semmi hibáját nem tudtam, már pe­dig ilyen tökéletes nőt nem találhat­nék talán egyet sem ezen a földte­kén. Es hogy esetleges feleségem és első szerelmem között össze hason­lítást téve nőm oldala mellett foly­ton első szerelmemet sírjam vissza, ezt bűnnek tartottam. Nagyon üres czéltalan az életem igy, de én még­sem bánom, mert vigasztal a rövid Éoldogságu múltam. — Igazad van. E szerint téged is egy meggyőződés tartott vissza a házasságtól. — Igen, de mig az enyém alakos, a tied téves. — Lehet,ihogy igazad van, de abban a hitben, hogy az enyém is alapos, jól esik hinnem és szükségem is vau rá. válnék, ennyi lakásbért is fogunk érte kapni. Utaltak némelyek arra is, hogy a tornacsarnok környéké­vel sokféle terv van: park, sétány, szobor, egységes heti piacz, főgymn. játéktér czéljaira kívánják azt fel­használni. Erre ismét az volt a pol­gármester válasza, hogy ez a terü­let a Dianával kbelül tiz hold, — a tornacsarnok lebonttatik, az étkezde pedig a Csizy-fóle kert északi szom­szédságában a RonyvaparthoZ közel épülne, s igy mögötte még egy óri­ási terület marad, melyet a város tetszése szerint használhat fel. Kon­statáljuk azonban, hogy a pmester ur mindeme feleletei a gyűlés túl­nyomó részét meg nem nyugtatták, mert a többségnek a kiszemelt hely általán nem tetszik, sőt még az épít­kezés eszméje sem. Mindamellett a dolog vége mégis az lett, hogy meg­maradt az elvi határoz it, hogy t. i. akarunk s fogunk építeni tiszti ét­kezőt, még pedig a tornacsarnok környékén, de mert id. Meczner Gyu­la igen helyesen kifogásolta, hogy ilyen ügyet előbb a pénzügyi bizottságnál kell előkészíteni, annál is inkább, mert az étkező ottani el­helyezése a Ronyvahid építésével és a folyó szabályozásával is kapcsolatba kerülhet, a pénzügyi egyensúlyra pedig vigyázni kell, ezeknél fogva kiadták az ügyet a pénzügyi bizott­ságnak. A Csalogány-utcza felső ágának két oldali járdázása ügyében a hozzájá­rulást megállapító tanácsi határozat jóváhagyást nyrert, Prokop Mihály szolgálatképtelenné vált rendőr a nyugdijszabályzat ér­telmében félévi fizetését tevő 300 K. végkielégítésben részesül, Az illetők kérelmére és a p. ü. bi­zottság javaslatára Nasztanovics Mi­hály reudőrörmesternek 30 K., Fetykó Istvánné szülésznőnnk 50 K. segélyt szavazott meg a közgyűlés. Ellenben elutasította Ortner Félix segély kér­vényét és a vasúti tisztviselőknek kövezetvám mentességért beadott kérelmét. Hlavathy Kálmán volt városi ál­latorvos felebbezése (folytán a ta­nácsi javaslat ellenére visszautalta a közgyűlés azt a 14 K. 58 fill, nyug- dijilletéket, melyet ő a már ezelőtt visszautalt 136 K.-án felül befizetett volt. A vm. közigazgatási bizottság sür­gető felhívására újból kimondta a közgyűlés, hogy gazdasági •ismétlő iskolát nem állít, mert itt erre nincs szükség és mert a város nem bírja. Á hirdetési vállalat dolgában Ke­mény Jenővel fenálló szerződés fel­bontása iránt, a jogügyi bizottság által pártolt egyesség elfogadtatott. A szervezkedési szabályrendeletet, mely a fizetésemelés érdekéből mó­dosíttatott, a belügyminiszter észre­vétel nélkül visszakűldötte. Az ek­ként jogerős szabályrendelet közgyii- lósilegűnöghirdettetvén, Némethy Ber­talan kérdi, hogy a rendőrség is meg­kapja-e január l-étől számítva a fel­emelt fizetést? A pmester válaszolja hogy a rendőrség felemelt illetmé­nyei a folyó évi költségvetésbe fel­véve még nem lettek, tehát nem utalhatta s igy áttétetnek az iratok a p. ü. bizottsághoz. A pénztárvizsgálati jegyzőköny tu­domásul vétetett. Az alispán felhívta a várost, hogy az 1890. I. tcz. 47. §-a szerint minő­sülő községi közdűlő utakat jelölje meg. A tanács előterjesztésére a közgyű­lés megállapította, hogy ilyen köz­dűlő ut- Ujhelyben nincs. Dókus Ernő orsz. képviselő érte­sítése arról, hogy a katonai javaslat elleni kérvényt a képviselőházhoz benyújtotta és a helybeli állami ta­nítótestület köszöneté a gyülésök al­kalmával adott 100 K. segélyért — tudomásul szolgál. Végül a polgármester jelentést tesz az 1898. évben épült állami is­kola épületében beállott falrepedés­ről, a felelősség tekintetében fenfor- gó zavarokról és arról, hogy ő a vá­ros nevében a közigazgatási bizott­ság felhívása folytán megtagadta a helyreállítást, mert ez nem képezheti a város terhét és hogy egyúttal a tanfelügvelőség előterjesztést tett a kultuszminiszternél, hogy a javítást viselje az állam. Ezen eljárás egye­lőre tudomásul szolgál. A hitelesítő gyűlés április 18-án, vagyis ma délután 3 és fél órakor volt. X Kataszteri munkálatok Sátoralja­újhelyben. Május 1-én újból kezdetét veszik Sátoraljaújhelyben a katasz­teri munkálatok. Egyelőre három mérnöki szakasz fogja a felvétele­ket megkezdeni, és pedig a polgár- mester kívánságára, — figyelemmel a szőlőbirtokosok érdekeire — első sorban a szőlőket fogják május és június hónapokban fölmérni. Az egész felmérési munkálat ez év fo­lyamán előreláthatólag befejezve lesz. X Anyakönyvvezetö-helyettesi kine­vezések. A belügyminiszter a gesz- tolyi anyakönyvi kerületbe Négyessy Rudolf segódjegyzőt, a monokiba Mólnál Elek segédjegyzőt s a lad- mócziba Balogh Oszkár segódjegy­zőt anyakönyvvezető-helyettesekké kinevezte és őket a házassági anya köny vezetésével és a házasság kö­tésnél való közreműködéssel is meg bízta. X Az ulicsi körjegyzőségre pályá zatot hirdet a szinnai főszolgabíró kihez a pályázati kérvények április 25-éig adandók be. A választás ápr. hó 27-én lesz. SZÍNHÁZ. Ismét szerencsénk lesz valahára ahhoz a szerzetesrendhez, a melyet az egész világon szívesen látnak, és még Franciaországból se utasítanak ki: Thália papjaihoz. Jön Komjáthy János társulata és most az egyszer nem két napra, se nem három napra, hanem — hála istennek! — teljes hat hétre. Har­minc előadásra nyit bérletet, s 25 újdonságot ígér, ami nagyon örven­detes derék dolog. A társulat csak keveset változott, — előnyére-é, vagy hátrányára? — majd elválik. Tóth Ilonka helyett szendének jött Markovits Margit, (a kit már ismernek az újhelyiek) Ber- lányi Vanda helyett naivának Dűltek Mariska, Szigeti Lujza helyett komi­kának Gerő Ida, és Béke fi helyett te­noristának Cseőregh Jenő. A jelentés — amelyből megtudjuk hogy a társulatnál ez idő szerint 3 apa, 2 siheder és 3 jellem van, igy szól: Előleges szinháei jelentés. — Mély tisztelettel értesítem Sátoraljaújhely és vidéke n. é. közönségét, hogy a sátoraljaújhelyi színházban az 1903- diki évad folyó hó 27-én kezdődik, mely alkalommal színre kerül itt elő­ször: „ Királyné di agony osa11 nagy operette 3 felvonásban. írta L.jVen- czel. Sátoraljaújhely n. é. közönsége is­meri színtársulatom s a magam sze­rény működését és ez a körülmény felment attól, hogy most előlegesen beszéljek arról, ami igy felesleges, csak azt Ígérem, hogy az eddig há­lásan tapasztalt jóindulatot szorgal­mas becsületes munkálkodással nem csak megtartani, de fokozni óhajt­juk. — Tájékozásul csak annyit, hogy ez ideig 25 újdonság áll ren­delkezésünkre teljesen betanultan, s hogy a bérlőközönségre való tekin- tottel hetenkint csak 5 (öt) bérletes előadást szándékozom tartani. • Harminc előadásra bérletet nyitok a következő feltételekkel: Földszinti s emeleti családi páholy 225 kor. Földszinti és emeleti rendes páholo 180 kor. Földszinti I. rendű ülőhely 48 kor., II. rendű ülőhely 36 kor., III. rendű ülőhely 24 kor. A bérlet­összeg a bérlet 20-ik előadásáig tet­szés szerinti időben fizetendő. — j\ megkezdett bérlet vissza nem mond­ható. A téli bérlők előjoga folyó hó 23-ig l'entartatik. Bérlet iránt intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents