Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-04-01 / 26. szám
26. szám. (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, ápr. 1 lyes elve, hogy nagyobb központivárosok körül, kedvező közleke- désü területen nagyobb, — távolabbi s rósz közlekedésü részeken kisebb járásokat kell alkotni Ám cáfolja meg a Zemplén cikkírója ennek az elvnek a helyességét. De amig meg nem cáfolja addig el kell ismernie, hogy a pataki járás felállítása ép megfordította a helyes elv alkalmazásának. * Ujhely törekvése jogos és igazságos . És nagyon szomorúnak találom, hogy ép újhelyi lap kél ki, s ilyen dühösen kél ki ez ellen a törekvés ellen. Szerencsének tartja a Zemplén, hogy ez a kérdés nem az újhelyi képviselőtestület előtt fog eldőlni. Igaz. A megyegyülésen íog eldőlni. De ha az újhelyi megyebizottsági tagok az igazságot s a városuk érdekét nem fogják alárendelni a hatalom esetleges ellenkező akaratának, akkor a közgyűlés Önálló és igazságszerető elemeivel egyesülve biztosan diadalra fogjákjut- tatni Ujhely igazságos ügyét. Ha pedig itt is beadja Ujhely a derekát, s meghajlik a felsőbb parancs előtt; no hát avval megmutatja, hogy nem akar, s nem képes fejlődni, s akkor megérdemli, hogy kiszakítsák belőle a pataki járást, s aztán a forgalmát, gazdasági életét tápláló környék hiányában elsorvadjon, visszafejlődjék. Bereczki és Vajdácska forgalmát ezeknek a községeknek ellenére az erőszakolt útépítéssel már úgyis Patak felé terelik. Majd el terelik aztán Czékét, Újlakot Gál- szécs felé, s igy tovább, s Ujhely úgy marad, mint a fa, amelynek elvagdalták a gyökereit. No, de ez mind gyerekes kicsi nyeskedés. A fő az, hogy a helyőrség itt maradjon ! (csak azt nem tudom, hogy lesz-é aztán mit őrizni annak a helyőrségnek ?) Hiszem, hogy nem lesz úgy. Hiszem, hogy Ujhely végre öntuda tára ébred jogainak s érdekeinek, s nem fogja engedni, hogy a fejlődését mesterségesen megakasz- szák. Ha most nem teszi, — azután majd késő lesz! Búza Barna. Polgártársak! A bodrogközi függetlenségi és 48-as párt április j-én délután fél 5 órakor alakuló közgyűlését tartja Kir.-helmeczen a Rigó vendéglő nagytermében. Pártunk célja köztudomású. Erőnkhöz méiten, részesek akarunk lenni abban a nagy munkában, hogy a magyar nemzet visz- szatérjen arra az útra, amelyet sz á- rnára 1848 kijelölt. Bebizonyitotta-e azt valaki, hogy a magyar nemzet ezt az utat: teljes állami függetlenségének útját el nem érheti? Soha senki. Megvan-e a magyarnemzetben a képesség önálló állami életéhez ? Bizonyíték rá ezer esztendő és annak minden n :mzedéke. Nagyobb bizonyítékot felmutatni lehetetlenség s ha igaz az, hogy a jövendő gyökere a múltban van, akkor a jövő a mienk, de csak egy feltétel alatt. Polgártársak! Eger várát Dobó István várparancsok rettenthetetlen lelke, harezosainak csüggedést nem ismerő kitartása s egyetértése mentette meg. Ezek a tulajdonságok lehetnek a mi erősségeink is. Aki velünk érez, velünk tart, szíveskedjék ezen a fontos gyűlésen megjelenni. Kir.-Helmecz, 1903. márc. 27. Dr. Cárczy Pál, jWiklós Béla, a zemplénmegyei függetlenségi párt jegyzője. elnöke. Zemplénvármegye tiltakozása. Most már a kormánypárt lapjai is elismerik, hogy az ország egész közönsége a katonai javaslatok ellen foglalt állást. Lehetetlen tovább is strucmadár n ódjára nem akarni észrevenni, hogy már itt nem az ellenzék, nem az amúgy is kormányellenes párt, hinein az egész magyar nemzet tiltakozik. Még az 1889-iki véderővita mozgalma sem volt ilyen nagyarányú. Ez a küzdelem hatalmas méreteivel, az ország minden rétegeire kiterjedő általánosságával messze túlszárnyalja a 89-es vitát. Mindaz a keserűség, amit a hadsereg idegen volta támasztott, most tör ki egyszerre a nemzetből, s vele együtt szólalnak meg hatalmasan az erőszakkal elfojtott nemzeti követelések. Nagyszerű önvédelmi harca lett már ez a vita a nemzetnek az osztrák zsarnokság folyton szemtelenebb követelései ellen. A szolgalelkii országgyűlési többség hiába emlegeti már, hogy az ő akarata a nemzet többségének akarata : hatalmasan erőteljesen cáfolja meg ezt a hazugságot az egész nemzet egyértelmű megmozdulása. A nemzet kimondta már, hogy ő nem akarja az osztrák hadseregre fizetett terhek emelését, hogjr ő nem akarja a hadseregben a német nyelvet. S akik ezeket akarják, azok nem az ő akaratának a képviselői, hanem a bécsi parancsok akarat nélküli alázatos szolgái. S a nemzet, kimondta végre ezt a hatalmas szót: akarom! Akarja a hadsereg magyar részének elkülönítését s jelvényben, vezényletben, vezetésben magyarrá tételét. S innen már nincs visszatérés. El fog dőlni, hogy szabad akarattal biró, önálló nemzet-é a magyar, a nemzet akarata teljesedik-é ezen a földön, vagy idegen parancs ? Ha most enged a nemzet, avval meg lesz pecsételve, hogy az ő akarata semmi, mert nem az érvényesül, hanem az osztrákok parancsa, s ez előtt a parancs előtt feltétlenül földig kell hajolni s meg- hátrálni a magyar akaratnak. Ezért lenne nemzeti szerencsétlenség, ha az ellenzék abbahagyná az ellenállást, leszerelne : mert avval ennek a szomorú ténynek az igazságát bizonyítaná a világ előtt. S ezért erkölcsi lehetetlenség a nemzetre az ellenállás abbanhagyása. , * Zemplém ármegyében is erősen csapkodnak a nemzeti tiltakozás hullámai. Sárospatakon a függetlenségi párt vasárnapi alakuló gyűlésén Búza Barna aposztrofálta a kollégiumi ifjúságot. hogy miért hallgat, mikor már szerte az oszágban megmozdult a fiatalság. Hát nem is hallgattak sokáig a patakiak se Nem is lehetett hallgatniok A természet törvényeinek kellene megváltozniok, hogy a pataki diákság ennyire szakíthasson az elődök fényes hagyományaival. Vasárnap este gyűlést tartott az akadémai ifjúsága, egyhangúlag fejezte ki tiltakozását a katonai terhek ellen, s elhatározta, hogy abban a küldöttségben, amely ápr. 1-én nyújtja át a képviselőhöz elnökének Budapesten az ország egész ifjúságának tiltakozó kérvényét, 3 taggal képviselteti magát. Azután fáklyákkal és zenéve’ tüntető körmenetben járta be az utcá- [ kát, s lelkes ovációban részesítette a függetlenségi párt két kitűnő vezérét : dr. Láczay Lászlót és dr. Zsindely Istvánt. Láczay lakása előtt az ifjúság szónoka Tóth Dezső III-ad éves jogász I gyönyörű kerekded beszéddel di- i csőitette a függetlenségi pártot, annak céljait és azokat a beszédeket, melyeknek gyújtó hatása alatt lel- 1 kesedósiik hevének engednek tért, | hogy a délutáni pártszervező gyű- ! lés szónokai iránt a bámulat s elis- ! mérés hangjaival adózzanak. Láczay gyújtó hatású lelkes be- j széddel köszönte az ifjúság ragasz- j kodását. Hasonló ünneplésben részesítették dr. Zsindely István tanárt, s ő is en j nek a pataki főiskola múltjára emlékeztető hazafiui szabad szellemnek ápolására serkentette az ifjakat, hogy ha a ma 'küzdők kidőlnek vagy ellankadnak, a honszeretat oltára mellől fenkölt lelkülettel mehessenek ők a cselekvés terére s vihessék diadalra elveink zászlaját. — Mi sem természetesebb, mint hogy Ballagi háza előtt abcugoltak s lelkes fellépésük által felébresztették ennek a függetlenségi érzelmű városnak — fonák jelszavak által félrevezetett lelkiösmeretót. * A jövő vasárnapi hármas népgyü- lés, Mádon, Szerencsen és Tokajban hatalmas sikerűnek Ígérkezik, tömegesen készülnek a gyűlésekre a szomszéd községek lakosai. * Uj kérvények. A multkorharmincöt zemplénvármegyei község képviselőtestületének a kérvényeit nyújtotta be Kossuth Ferenc a képviselőházhoz Azóta újabb 11 kérvény érkezett a függetlenségi körhöz, — ezeket a napokban küldjük fel benyújtás végett. A kérvények a következő közsé gekből jöttek : Bacska: Pándy István biró, Illés István, Kalapos István, Pándy János Dohányos Mihály. Abaházi György, Bodzás András. Boly: Tóth János biró, Molnár István, Szabó Mihály, Rigó János, Hajtó István, Szepesy Ede, Hornyák István, Palágyi János, Ténai János, Szabó János, Kovács János, Lázár István, Megyesi József, Megyesi Me- gyesi Mihály. Molnár János, Vavrus Sándor, Bujnovszky T más. Borsi : Hajdú József, Molnár János Dobrai János, Kocsis János, Csábóc- ky János, Takács István, Pollák József, Zachariás Antal tanító, Matisz János, Kocsis András, Takács János, Vokles János, Székely Mihály, Kocsik András, Csorba Miklós Bállá József, Kácsa György, Kucsik Mihály, Balogh András, Hajdú András, Kéz- tránczki József, Szuhozsa Mihály, Mikolajosik János, Yakles Mihály, Páricsi József, Hajdú József, Hajdú János, Malinyák Mihály, P. Kocsis János János, Rudik József, Ihnát Mihály, Orosz András, Takács András, Mikolajcsik Mihály, Dunyák András, Balogh János, Hajdú János, Kocsis János, Kocsis József. Erdöbénye : Füzesséry Péter, jegyző Szilágyi József biró, Buttkay József, Weiszberg Dániel, Kenyizley Mihály, Gaál Ignácz, Bodnár Sámuel, Marton János, Kenyizley Pál, Marton István, Gaál Bertalan, H. Szepesi István, Szűcs Gyula, Danyi József, Róth Jakab, Baum Sámuel, Spisák Gyula, Rozgonyi Mihály. Falkus : Balog András biró, Kocsis János, Novák János hites, Hrubi András főhites, Demeter János, plébános, Kovály Tivadar tanító. Imreg ; Jesztrebszky János biró, Schmidmayer Antal, Vinczlér Mihály törvénybiró, Vinczlér János, Weinberger Dávid, Karcsa; Horváth István biró, Má- thé Gyula. Kántor Lajcrs, Cz el hír János, képv. test. tagok. Nagy Pál, Dakos István, Vajda István, Nagy József, hitesek. Kis-Tárkány: Tóth József biró. id. Géczey József, Szabó István, Tárcy Péter, Dobos István, Kovács Dániel, Ungár Kálmán, .Ungár József, Pet- rik Péter, Papp András, Molnár Bálint, |Tomori András, Tárczy Pál, Szabó Bálint, Tóth László, Rosenblau Salamon, Jáczkos István, Bucsánszky Pál, Balázs Zsigmond, Bánóczy András, Bucsánszky Pál, Tóth Adám, Gönczy József, Varga Pál, Urbán József, Guttmann Herman, Fanaris Herman, Petrik István, Szabó József Zarmatiszki István, Csicseri János, Osicseri Gábor, Tárczy Béla, ifj. Tárczy Pál, Balázs Bertalan, Tóth István, Hurka László, Doboz István, Petrik János, Petrik József, ifj. Petrik János, Tárczy Albert, ifj. Dobos István, Sztankó János. Leányvár : Fodor Péter biró, Marczi András, Iski József, Kánta Mihály, Kecsány Péter, Fodor Lajos, Iski György. 0-Liszka: Kolozsy Ferencz jegyző, Nagy Kálmán biró, Abaházv József, Bolgáry Andor, Kvaszinger József, Princz Benjámin, Princz Lajos, En- der Gusztáv, Iván János, Kubasek János, Szakácsy Barna, Róth Berkó, Demjén István, Gagyi János, ifj. Lefkovits Samu, Zombory Géza, Muraközy István. Tisza-Lúcz: Paluinby Gábor jegyző, Fekete István biró. A liszkai kerület szervezése. A választópolgárok élénk részvétele mellett folyt le vasárnap délután Sárospatakon a nagyvendéglő udvarán a függetlenségi párc szervezése. Dr. Láczay László elnök délután 2 órakor nyitotta meg a gyűlést, s nagyhatású szép beszédben vázolta az ország szomorú állapotát, az elszegényedést s az annak nyomán egyre szemtelenebből fellépő osztrák követeléseket, s kifejezte reményét, hogy az ébredő országgal együtt felébred végre a liszkai kerület is és visszatér régi elveihez, a függetlenségi elvhez. Dr. Zsindely István tartott azután hatalmas szónoklatot, foglalkozva a mai válságos helyzettel, amelyből csak a szilárd elhatározás és kitartás vezetheti ki a nemzetet. Ajánlotta a párt elnökének dr. Láczay-1, — akit nagy lelkesedéssel meg is választottak. Láczay ajánlatára azután közfelkiáltással megválasztották aleluöknek Constantin Gézát, jegyzőnek dr. Zsindely Istvánt. Mind a ketten szép szavakban köszönték meg a bizalmat. Végül 60 tagú bizottságot választottak. Búza Barna és dr. Fried Lajos beszéltek még különösen hangoztatva, hogy ha van is néha átmenetileg érdekellentét és egy-két közigazgatási kérdésben nézeteltérés Patak és Ujhely között, ennek nem szabad kihatással lenni a politikai állásfoglalásra, s a függetlenségi elvek kultuszában testvérileg kell egyesülni a két megyei vezérváros polgárainak. Buga azonkívül a szép számban megjelent főiskolai ifjúságot üdvözölte, megjelenésükben látva a jelét annak, hogy ez a fiatalság méltó elődeihez, s hive a függetlenség ősi zászlajának. Láczay elnök indítványára kimondta még a gyűlés, hogy a központi függetlenségi pártot és az újhelyi függetlenségi kört megkeresi, hogy Uj- hólyben rendezzenek pártk ülömbség nélkül még egy, az egész megyére kiterjedő nagy tiltakozó gyűlést a katonai terhek ellen, amelyből esetleg nagyobb küldöttség vinné fel a fővárosba a tiltakozó feliratot.
