Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-03-18 / 22. szám
22. szám. (3) FELSOMAGYARORSZÄGI HÍRLAP Szerda, márcz. 18. szokott ékesszólással szivet és lelket egyaránt gyönyörködtető, . remek beszédben méltatta a nagy na pót és lelkes híveit önzetlen odaadó hazaszeretetre buzdította. Eszmékben gazdag és gyönyörű hasonlatokkal fűszerezett magasszár- f nyalásu beszédén néma áhítattal és lelki gyönyörrel csüggött minden hallgatója. A megihletettség kiült az arcokon és egy gondolattal, egy vágygyal látszott mindenki eltelve: odaadó hűséggel szolgálhatni édes hazánkat. Vajha szerte az országban igy csepegtetnék bele a népbe a hazafiasság szent érzetét és vajhaamár- czius 15-iki ünneplés nemcsak olyan múló jelenség volna, mint a szivárvány, mely alig hogy feltűnik, már is elenyészik, hanem legyen a hazafias felbuzdulás olyan, mint a nap, mely átható fényével és sugaraival állandóan éltet és melegít, még akkor is, ha felhő fedi. Gálszécs város hazafias közönsége nagy lelkesedéssel ünnepelte márc 15-et. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentisztelet voit az ev. ref. templomban, amely alkalommal Péter Mihály fejtegette a nagy nap jelentőségét. Délután 4 órakor a gálszécsi ifjúsági egyesület ünnepelt az állami iskola épületében. Az ünnepélyen, melyet első ízben rendezett az életrevaló egyesület, 'a meghívott közönség szép számmal volt képviselve, xv megnyitó beszédet Gáy János rk. plébános tartotta. Ezután az ifjak szavaltak, hazafias dalokat énekeltek s az egész műsorral megnyerték a közönség tetszését. A betanítás kiváló érdeme Andrejkovics Pál ig.- tanitót illeti. Az ünnepélyes órát Ihnátkó'Emil gör. kath. lelkész zárta be, buzdító beszédet mondván. Este a Kaszinó tagjai gyűltek össze köz- vacsorára, a Nemzeti Szálloda helységében levő nagyteremben. — Az első pohárköszöntőt Péter Mihály mondta, utána Molnár Béla állott fel és örömének adott kifejezést, hogy a Kaszinó ma is ily szépen ülte meg március 15-ikét. Mint az ilyenkor történni szokott: a haza sorsa, válságos helyzete is megbeszélés, tárgyát képezte és egyet konstatálni lehet, azt, hogy Gálszécsen és vidékén — 1—2 ember kivételével — nincs, aki a katonai javaslatokat elfogadná, helyeselné, és gr. Andrássy Tivadar, a kerület képviselője igen kevés számú hallgatóság előtt fejtegethetné ma elveit, ha a t. Házat feloszlatnák és a mezei hadakon kívül bizony alig kapna mástól voksot, mert a pohár egészen megtelt. Gálszécs és vidéke felébredt, a jársza- lagot unni kezdi.* Sárospatakon a főiskola ifjúsága szokott módon, szokott fénynyel, de a szokottnál nagyobb melegséggel, nagyobb lelkesedéssel ünnepelte meg március 15-ét. Talán mert a mostani nehéz idők ködét a lélek el akarja űzni a múlt ragyogó fényességével, a jelen törpeségét, a múlt nagyságával ... A zászlódiszbe öltözött várost szinte betöltötte a vidékiek serege, akik eljöttek és eljönnek a bodrogparti Athénba megalkuvást nem ismerő hittel, ábrándos reménységgel megülni nemzeti feltámadásunk nagy ünnepét. Délelőtt az ev. ref. templomban Bálint Dezső lelkész emlékezett meg hazafiui lelkesedéssel áhitatos beszédében a nagy nap jelentőségéről; majd délután a városiakkal és vidékiekkel szorongásig megtelt főisk. imateremben folyt le az ünnepély, melynek műsora a következő volt: 1. Csatadal Huber K.-tóI. Előadta a főiskolai énekkar. 2. Ünnepi beszéd. Tartotta Horváth Cyrill akadémiai tanár. 3. Magyar dalok. Előadta a főiskolai zenekar. 4. Március Idusán. Irta: Csa- bay Pál hittan hallgató. Szavalta: Farhass István főiskolai szenior. 5. Kurucz nóták. Átírta Káldy. Előadja a főiskolai énekkar. 6. Márczius tizenöt. Irta Szuhay Benedek. SzaD Coki tenger ! — kiáltja erre Gálszécs- nek is a Zemplé n. valta Batta Miklós hittan-hallgató. 7. Magyar dalsorozat. Hoppe Dezsőtől. Előadta a főiskolai énekkar. 8. Magyarok Istene. Irta Yárady Antal. Szavalta Eles István főgymna- siumi VIII. o. t. 9. Induló. Előadja a főiskolai zenekar. A zene és énekkar preczisz összjátéka, a szavalatok lelkes melegsége, az ünnepi beszéd magasan szárnyaló és mégis mélyen járó volt s az ünneplő közönséget magukkal ragadták. Mindenütt, a hol csak a fájó múlt mellett a még fájóbb jelenre emlékeztetett valami, a közönség együttérzése még erősebben'megnyilatkozott. Fényes, késő reggelig tartó tánczmulatság zárta be az ünneplést. Tokaj város hazafias közönsége lélekemelő módon ülte meg a szabadság. születésének évfordulóját, márc. 15-ét. Az épületek lobogódiszt öltöttek már előtte való este. Reggel 10 órakor a ref. templomban hálaadó istenitisztelet volt, melyen testületileg megjelent a városi hatóság szolgabiróság, járásbíróság, adóhivatal, az önkéntes tüzoltótestület, a kis- és nagy tokaji poig. körök, a Casinó. A ref. lelkész Horváth János' lendületes, beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, a polg. énekkar pedig pár egyházi s hazafias énekdarab előadásával emelte az ünnepség f ínyét. Délelőtt 11 órakor a Casinó ünnepélyére a Kávéház nagytermében láttuk városunk népének szino-javát, amelyen az ünnepély sorrendjét a Casino elnöke, Füzesséry Ödön főszolgabíró beszéde nyitotta meg. A magasan szárnyaló megnyitó után nagy élvezettel s hazafiu i örömmel hallgatok Dr. Etigl Jakab ünnepi beszédét, majd egy bájos kis honleány, Kálmán Margit, végül Ho-. netzy Géza szavalatát. Egyik közre- j működő a másikat múlta felül haza-1 figs hévben, a szavalás, előadás művészetében. a Casinó dalköre az ünnepély során a Szózatot és Himnuszt énekelte. Délután az Ö. T. a Polg. énekkar a két Olvasókör roppant sokaság ki séretében a közeli Rakamazra vonult át, hogy részt vegyen az ottan Papp Zoltán orsz. lcépv. ajándékából állított Kossuth-szobor leleplezési ünnepén. A tokaji Polgári Dalkör itt tevékenyen közreműködött, Rotfuchs János gvógyszerész pedig a tokaji társas körök nevében díszes koszorút helyezett a bronzöntetü mellszoborra. Este ithon a Polgárikor helyiségeiben ünnepi lakoma volt, melyen Weisz Jenő és Honétzy Géza szavalt. Vécsey-Oláh Miklós lelkes függetlenségi földbirtokos azt a határozati javaslatát terjesztette elő, hogy orsz, kép viselőnk, Bernáth Béla kéressék fel, hogy a tárgyalás alatt levő katonai javaslatok elten szavazzon. A határozati javaslat nagy lelkesedést szült a jelenlevőkben, azonban Papp Zoltánnak Rakama- zon adott tanácsa szerint népes bizottság alakíttatott azon feladat kivitelére, hogy rövid időn belül városunk polgársága tiltakozó népgyü- lésre hivassák össze, s az orsz. füg. getJenségi párt is felkérendő, hogy képviselőket küldene le. Így intézi Isten a népek sorsát. így lesz a hatalom erőszakja a népek ébresztőjévé. így fog minálunk is' életre kelni a függetlenségi párt, s letörölni a mameluknak nevezett vármegye arculatáról a bélyeget, mert jövőre hiszem, hogy függetlenségi képviselőt választunk, a milyen most ir-magul sem akad egy se. — Ami, kogy úgy legyen, adja a magyarok Istene. Nagy-Nlihály város közönsége is méltóan ünnepelte meg márczius 15-ét. Délután az állami kisdedóvó helyiségében az »Ifjúsági Egylet» hazafias ünnepélyt rendezett, melynek- során Fáber Ferencz egyleti al- elnök szép megnyitója után a csak rövid idő óta fennálló, de szépen működő ifjúsági dalárda Klain Sándor tanító vezetése mellett a Himnuszt énekelte. Hirnág János elszavalta Ábrányi Emil »Márczius 15.« — Hirkó Mihály egyesületi tag pedig Dalmady Győző „Csak magyarok legyünk“ c. költeményét. Ezután következett László E. Flóris «Emlékezés rnáröz. 15«-re c. , szépen megirt értekezése, melyet Molnár János egyl. tag olvasott. Az ünnepély kiemelkedő része volt az ifjúsági dalárda által elénekelt „Nemzeti Dal“, melyet a jelen volt nagyszámú közönség zajos tapsokkal honorált. A dicséret az áll. el. iskola s az ifjúsági egyl. derék s népszerű igazgatóját, illetve elnökét, valamint Klain Sándor áll. el. iskolai tanítót illeti. — Este a Barnai-szállóban a városi kaszinó-egyesület rendezett társas vacsorát, melyen az ünnepi szónok Pólányi Géza kir. közjegyző volt, ki szép. szavakban méltatta a nagy nap emlékét. Utána még Füzesséry Tamás, Ivozlay József, Gorzó Bálint, I'sepy Zoltán s mások mondtak szellemes s hazafias felköszöntőket, ezek között nagy hatást keltett Kozlay József pazdicsi ág, ev. lelkész erős hazafiságtól duzzadó pohárköszöntője. Királyhelmeczen márczius 15-ét következőleg ünnepelték meg: D. u. 4 órakor kezdődött az ünnepély, de már 3 órakor kezdett gyülekezni a városi és a vidéki intelligencia s a nép a városháza udvarára, hol egy tribün volt felállítva, melyen dr. Tár- czy Pál meleg, szivreható hangon ecsetelte a mai nap jelentőségét. Az alkalmi beszéd után az egész gyülekezet 'nemzeti lobogókkal zeneszó és a szózat éneklése mellett vonult át az egész városon, este fáklyásmenet volt szintén zenével, honnan a város és vidék intelligenciája a „Rigó" vendéglőbe a banketthez gyülekezett. 0. -Liszka. Márczius 15-ét még soha szebben nem ünnepelték meg Lisz- kán, mint most. Rang- és valláskü- lömbség nélkül ott láttuk a nagy nap estéjén a város főterén fáklyák és lobogók közt egybeseregelve a város közönségét, hogy egy szívvel, egy akarattal áldozzák ma a haza oltárára. A fáklyás felvonulás, a napot méltató szónoklatok, deklamácziók után este 8 órakor a „társaskör“ által rendezett diszlakomában résztvett az összes helyi és vidéki előkelőség, asszonyok, férfiak és lányok egyaránt, hogy a hazafias aktus után tartani szokott áldomásnak tanúi lehessenek. Vacsora közben lelkipásztoraink költői szépségű, hazafias ihletű tósztjaikkal gyönyörködtették a jelen voltakat. Nem kevésbé kedvesek voltak Gagyi Károly ref. tanító által vezényelt hölgyek énekkarának hazafias és lírikus énekdarabjai is. Varaimon a nemzeti ünnep d. e. 11 órakor isteni tisztelettel kezdődött, Lőrincz I. Mernyik hazafias papja tartott beszédet, d. u. 4 órakor az áll. iskola növendékeinek ünnepe, melyen résztvett az egész intelligencia, a polgárság és a gyermeksereg. Este 8-kor a Korona vendéglő nagy termében bankettel ünnepelték. Lőrincz méltatta beszédében március 15-ke kapcsán Kossuth ténykedését s hasonlithatlanul nagy érdemeit a 48-iki törvények kivívásában. A* banketten több hazafias tószt hangzott el a nagy nap dicsőítéséről. Az isk. ünnepén márc. 15-ikének méltatása, szavalatok s a növendékek karéneke töltó be a programmot. Tolcsván a református templomban volt ünnepi istenitisztelet, amelyen a Város egész közönsége valláskü- lömbség nélkiil vett részt. Gecse Lajos lelkész tartott nagyon szép, lelkes beszédet, s a közönség a Szózatot s a Himnuszt énekelte. Tállya. Sikert vártunk, sikert arattunk. Bálunk rendkívül jól sikerült. 1. A Kossuth indulóval kezdődött meg az ünnepély, melyet a zenetársulat adott elő, 2. A zenetársulat kísérete mellett elénekelte a közönség a „Szózat„-ot. 3. Keiser Ilonka k. a. ozimbalomtól kisérve népdalokat énekelt és elbájoló hangjával igazán remekelt. 4. A zenetársulat hazafias dalai is igen jól sikerültek. 5. A közönség zene mellett énekelte el a Hymnust. G. Végre az ünnepély a Kossuth indulóval fejeződött be. Ezek után tánczolni kezdtek, melyet 12 óra tájban a közvacsora szakított félbe és itt a jobbnál-jobb ennivalók. és a finomabbnál finomabb italok kacsingattak a közönségre a jól megrakott asztalokról. A vacsora közben Bernáth Béla derék képviselőnk impozáns beszédében különö ■ sen a rendező fiatalságot éltette. Majd Bajtay Mihály a hölgyekre ürítette poharát és azt kívánta nekik, hogy a jövő márciusi bálon, mint asszonyok jelenhessenek meg. A vacsora végeztével tánczra perdültek és vígan folyt a múl atság reggelig. Z -Szinnán a szokásos módon és nagy lelkesedéssel ünnepelték meg március 15-ét. A vidékről sokan jöttek be a járás székhelyére, hogy leróják hálájukat a márcziusi dicső események megteremtőinek kegye- letes emléknapján. Beszédet mondtak Lehocsky Endre t. kanonok, esp. plébános és Horváthy Gyula. Szavaltak : Stephán Béla és Major Dezső. Nagy kár, hogy a lelkes ünnepélyt épen a legemelkedettebb hangulatban tűzi lárma zavarta meg. Szerencsére a város legvégén volt a tűz, a hol is hamarosan gátat vetettek a tűz tovaterjedésének és az ünnepélyt a kedélyek lecsillapultával tovább folytatták s a férfiak reggelig áldoztak a dicső nap örök emlékének. Megyaszón az ünnepély vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött. Az alkalmi imát és beszédet Zombori Ge- dő ev. ref. lelkész tartotta. A beszéd elhangzása után a ref. fiúiskola növendékei Bajusz Imre tanító vezetése alatt a Szózatot énekelték. Majd alkalmi ének eléneklése zárta be a templomi ünnepélyt, mely után a növendékek zászló alatt a fiúiskola) udvarára vonultak, hol a Hymnus eléneklése után Bajusz Imre méltatta e nagy nap jelentőségét, buzdítván a finövendékeket az ősök iránti tiszteletre, hálára, valamint a haza iránt való igaz szeretetre. Málczán a naphoz illő módon ünnepelték meg március 15-ét. Este felé a fürdő dísztermébe gyülekezett a község közönsége. 7 órakor a megtelt teremben jííss Tamás ev. ref. lelkész megható beszédben fejtegette a nap jelentőségét, mely után a Hymnusz-t négyes szólamban, s egy pár kurucz dalt elénekelt az egybegyűlt társaság. Az ünnepély után következett a társasvacsora, a melyen a környékről is nagy számban jelentek meg. Erdő-Horvátiban igaz lelkesedéssel ünnepelték meg márc. 15. a ref. isk. feldiszitett termében. Az ünnepély ad. e. istenitisztelettel kezdődött, ahol Sallay Sándor ev. ref. lelkész igen szép és hazafias beszédet és imát mondott. Az istenitisztelet alkalmi énekkel kezdődött és végződött. Az ünnepély folytatása a ref. iskolában folytatódott délután. Az ünnepélyen jelen voltak a róm. kath. iskola növendékei is teljes számban. A ref. egyháztanács Sallay Sándor ref. lelkész és Sajgó Péter gondnok vezetése mellett, a községi elöljáróság Kovács István főbíró és Borsos János törvénybiró vezetése alatt. Továbbá a községbeliek túlnyomó része vallás és felekezeti külömbség nélkül. Az iskola nagy terme egészen tele volt ünneplő közönséggel. Az iskolai ünnepély alkalmi énekkel és imával kezdődött. A ref. énekkar a Szózatot énekelte az ünnepély kezdetekor, a Himnuszt az ünnepély végén. A „Talpra magyar“-t szavalta Komáromi Ferencz IV. oszt. tan. Az ünnepi beszédet Gaal Endre ref tanító tartotta nagy lelkesedéssel, a nagy naphoz megfelelően, A ref. iskolai növendékek szebbnél-szebb alkalmi verseket szavaltak és alkalmi énekeket énekeltek. * A többi községekből érkezett tudósításokat idő s tér hiánya miatt jövő számunkban hozzuk.
