Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-03-14 / 21. szám
21. szám (7) FELSOMAGYakukSZAGI Hlk.n, Szomhat, márcz. 14. vacsorát rendez; a hol mint minden év«n, úgy most is — beszédekkel és szavalatokkal fogják a nagy napot ünnepelni. — Lapunk tudósítóit kérjük, hogy a márc. 15-lki ünnepről részletes tu dósitásaikat késedelem nélkül beküldeni szíveskedjenek. A feltámadt tenger. Maholnap a szájára fagy a kormánypárt vitézeinek az a büszke. „Coki tenger!“ kiáltás, — maholnap összecsapnak a fejük felett ennek az ébredő tengernek — Zemplénmegye öntudatra ébredt népének -- hatalmas hullámai. Igen, pártkülümbség nélkül, politikai vonatkozás nélkül, egyértelem- mel mozdul meg Zemplénvármegye népe is, hogy tiltakozzék a nemzet erőszakos, jogtalan, igazságtalan kifosztása ellen. A vármegye szive, Ujhely elhatározta, hogy felír az országgyűléshez. Ugyanilyen határozatot hozott Zemplénmegyónek népességre és tekintélyre második városa, Sárospatak. Ezen a kettőn felül beérkezett már hozzánk 35 jelentékeny község tiltakozó felirata, — s be fog érkezni m ég bizonyára sokkal több is, j Szerencs, Királyhelmec, Tárcái, Tolcsva, a megye legtekintélyesebb, legintelligensebb községei sietnek a tiltakozással Szerencs azonfelül ápril. 5-én nópgyülést is tart a katonai terhek ellen, — szintúgy népgyülést tart a képviselőtestülete pipogyasá- gán felháborodott derék nagymihályi közönség is, Hát mondja meg akárki: emlék- szik-ó valamikor, valami - ügyben ilyen nagy arányú mozgalomra Zemplén vármegy ében? Megórtik-ó ezt Zemplénmegye országgyűlési képviselői ? Meghallják-é a közönség, közvélemény szavát, s követni fogják-é azt? Vagy kedvesebb és erősebb lesz előttük u hatalom parancsszava ? * A tiltakozások egyre dagadó tengerében eddig csak két sziget van, amelyen meghuzódhatik a kormány előtt hajlongó szolgalelküség. Varan- nó az egyik, Nagymihály a másik. Varannó napirendre tér. Igenis tisztelt nemzet, tessék tudomásul venni, hogy Varannó község 1940 lakosával, s mérhetetlen szellemi tőkéjével együtt kimondta, hogy non coronat, ő bizony nem tiltakozik Rutka'i Mór szerint nem kellemetlenkedik a kormánynak), hanem, akármennyit kell is majd fizetni, ő napirendre tér a tiltakozási indítvány felett. Nem tudjuk, mi volt az a napirend, amire Varannó rátért, nem tudjuk, volt-ó benne a felszaporodott adóhátralékokról szó, de az bizonyos hogy Varannót ezentúl díszhely illeti a „Coki tenger“ jeligéjű asztal- társaságban. Kívánjuk is, hogy a kétfejű sas terjessze ki áldólag a szárnyait Varannó felett s ez alatt a dicső védelem alatt boldoguljon s viruljon Varannó a feketesárgaság legvégső hataráig. Nagymihály nem csatlakozik. A másik lesújtó választ Nagymi- hályból kapta a nemzet, jogaiért küzdő ellenzék. S ez keményebb dolog, mert hogy Nagymihály nem csatlakozik a tiltakozáshoz, az igazán nem kismiska! Hát még ha meggondoljuk, hogy milyen impozáns módon történt ez a nemcsatlakozás ! Nem olyan inci- finci kis gyűlés volt az, amelyen a községi biró elnököl s a jegyző tesz előterjesztést. 0 dehogy! Leszállt olimpusi magasából maga a főszolgabíró, Füzesséry Tamás uram, s'elóg fontosnak tartotta az ügyet arra, logy kikergesse a bírót az elnöki székből, s ő maga üljön bele. Akkor merjen aztán valaki a katonai javaslat ellen szavazni, ha a járás főbasája elnököl ! Ezzel a nevezetes tényével fénye sen bebizonyította Füzesséry Tamás, hogy fogalma sincs a községi törvény rendelkezéseiről és a saját hatásköréről. mert ha olvasta volna valaha a községi törvényt, hát tudná, hogy a főszolgabírónak csak alakuló s tisztújító közgyűlésekéit van joga elnökölni, máskor soha. S hogy a miniszter temérdek községi határozatot megsemmisített már azért, mert a főszolgabíró elnökölt a közgyűlésen. De amennyire nem tudja a törvényt, annyira tudja, hogy mit kell tennie egy okos főszolgabírónak, ha isten és a magas hatalmak előtt kedves akar lenni, s ha íidvözülni akar. Ezért ült bele, törvénytelenül bár, de okosan az elnöki székbe, hogy onnan kimondjon egy kormánynak tetsző szentenciát. S ennek a szentenciának a szószólója se volt holmi Kis Pál, vagy Nagy Péter, hanem maga méltósá- gos gróf Sztáray Sándor országgyűlési képviselő úr, aki kegyeskedett eljönni és felvilágosítani ezt a félrevezetett népet, hogy nincs nagyobb boldogság, mint ha egy nemzet egyre többet é* többet fizet a hadseregére, Ilyen körülmények közt igazán csodáljuk, hogy azért nem ír fel Nagy-Mihály, hogy dupla vagy semmi, ha már kér a kormány, hát ne ennyi újoncot kérjen, hanem még egyszer ennyit! Most másfél éve történt, hogy azt irta — amint mondják — gróf And- rássy Géza: »én máshol lépek fel, s a nagymihályi kerületet átadom Hadik, Endrének!« Úgy látszik, Nagymihálylyal most is csak úgy bánnak még a magas hatalmak, mint akkor. * Érdekesnek tartjuk közölni Nagy Sándor képviselő levelét, amelyben az újhelyi nepgyűlés hozzá intézett megkeresésére válaszol. Nem valami előzékenyen ugyan, de legalább válaszol. A többi hét »népképviselő« ezt se teszi. Ok csak szavaznak. A Matolai Eteléhez irt levél igy szól: „Igen tisztelt Uram! Sátoraljaújhelyben, folyó évi február hó 22-én tartott nagy várme- gyei-gyülés megbízásából, mint annak elnöke részéről hozzám intézett b. felhívását megkaptam, és kötelességemnek tartom arra a választ lehető gyorsan megadni. Úgy látom, hogy a nepgyűlés elnöksége nem volt tisztában az én politikai szereplésemmel, mert ha azt figyelemmel kisérték volna, akkor tudniok kellett volna azt is, hogy én 1902. február hó 20-án a képviselőházban elmondott beszédemben világosan jeleztem álláspontomat. Álláspontom ma sem változott. Úgy mint mindig, ez alkalommal is hű és következetes maradok! Vissza kell azonban utasítanom határozottan azon figyelmeztetést, hogy én választóim előtt úgy nyilatkoztam volna, mintha minden te- herszaporitás ellenzését megígértem volna. Én ilyen, abból vont és ahhoz hasonló kijelentést egyáltalában nem tettem és az Önök felhívásában előadott, arra vonatkozó minden következtetés helytelen. Végül megjegyezni és hangsúlyozni kívánom azt, hogy ón, amint hivatkozott beszédemben is jeleztem, a jelenlegi kormány bölcs és hazafias vezetésében feltétlenül megbízom, s legkevésbbé jelenti állás- foglalásom azt a kérdésektől eltekintve, hogy ne vallanám teljesen magaménak a kormány politikáját az egész vonalon. Budapesten, 1903. március 2-án. Teljes tisztelettel: Dr. Nagy Sándor. A katonai törvényjavaslat ellen szerxesztett és a saujhelyi népgyü- lés löszéről áttett kérvényt a már közölt 12 községen kívül eddig elfogadták, aláírták és beküldték a következő községek képviseletei: Abara. (Szabó András biró, Rezes János főhites, Komáromi János hites, Moskovits Markus, Hecht Sándor, Sipos József, Rátki János, Weisz Náthán.) Csarnahó, (Kása János biró, Zá- dory Ferencz, Szarvas István, Szarvas János, Bodnár Károly, Varanai András, Zádori József, Kovács Ferencz, Kis Ferencz, Kovács Ferenc, Kovács János, Kovács István, Kovács János, Varanai Károly, Varanai Mihály, Zádory János, Horváth Károly, Rása Ferencz, Patkanóczi József, Kalán Károly, Kalán Ferenc Sipos József, Varanai József, Hre- nya István, Kalán András, Tóth Károly, Varanai András, Varanai István, Kovács Mihály, Kis Ferencz, Kalán János, Cseh József, Gecse Ferencz.) Nagy-Azar, (Galgóczy Antal biró, Osruch András, Nagy Sándor, Reines Emil, Szenczy László, Hornyák Mihály, Turay Lajos, Szency Gusztáv, Galgóczy Gyula, Szenczy Mihály, Kövér András.) Deregnyö, Mudi János biró, Szoták István jegyző, Hudák János főhites, Szkarjó Imre, Berenyi József, Sza- nyó Mihály, Krajnyik János, Harajda Mihály képviselőtestületi tagok.) Csanáios, (Nagy János biró, Molnár Miklós, Molnár Pál, Nagy Miklós, Vitelli János, Németh János, mint a képviselőtestület megbizott- jai.) Nagy-Kemencze, Kis-Kemencze, Ha- zsina, Módra, Láczfalva, (Mészáros Mihály kis-kemenczei biró, Jakubó András nagy-kemenczei biró, Besák Ferencz modrai biró, Kiss Mihály láczfalvai biró, Beuyovszky Benő jegyző.) Őrös, (Csontos Albert biró, Lejkó Gusztáv jegyző, Gecse Ferencz hites.) Karos. (Uhisák András biró, Gecse István, Székely József, Miglécz András, Jákob Pál hites, Székely Lajos Gál Gyula, Seres János, Tar János hitesek, Székely Ferenc, Miglécz Ferenc, Székely János, Hangácsi József, Seres István.) Kís-Dobsza, (Juhász János biró, Hejczei György t. biró, Bállá József Weisz Lipót, Zsebesy Ferenc, Bállá János, Hegedűs János, Sima János, Sima György, Lubin István, Juhász István, Nagy Miklós, Hejczei István Soltész Mihály.) Zemplén, (Főző Ferencz biró, Ha- roszthy jegyző, Ráski Lajos, Lekki János.) Mikóháza, (Asszony István biró- Vissnyey Zoltán jegyző, Kóka István tanácsos Varga Imre, Weisz Izsák, Stefancsik András, Iványi B. Károly.) Klenova, (Kieza János biró, Winkler Emil körjegyző.) Véke, (Kontó György biró, Ligeti Sándor tanító, Pekarovics István, Szopkó Imre, Kovács Mihály, Kovács Ferenbz, Balogh János.) B.-Vécs, Kiss Kálmán biró, Tárcy Ferencz jegyző, Futó János, Kozma Mihály.) Mező-Zombor, (Sárosy Béla jegyző Bodnár Ferencz biró, Cservenyák János, Bodnár András. Fehér József Hámosi Mihály, Máji j iátyás, Dob- ler János, Bendik István, Tóth József, Révész István, Teley Mihály, Ványay Kálmán.) Szalók, (Vajda András biró, Thu- ránszky Tihamér, Thuránszky Ferencz, Matyi József, Songroszky Mihály, Breza András, Javorcsik András, Mitrik János.) L.-Polyány, Pandi János biró, Cso- rosz József biróhely. Simon András Török Lajos.) Riese, (Körmöndy József biró, Körmöndy József, Sipos József, Kocsi József, Körmöndy István, Kelemen József Jiitesek, Ceák János, Sipos János, Üveges János Körmöndy József, Deák György András, Deák Gy. János, Kocsi József, Deák József, Sjark Márkusz.) Lasztócz községből a következő nyilatkozatot kaptuk kézhez: »Nyilatkozat. Alulírottak mélyen érezve azt a rendkívüli terhet, a mi a jelenleg szőnyegen fekvő katonai javaslatok esetleges megszavazásával az országra hárul, de méltányolva, azt a rendkívüli küzdelmet is, melyet az országos 48-as függetlenségi párt a magyar vezényleti nyelv, jelvények s más nemzeti követelmények megvalósítása érdekében folytat: hazafias kötelességünk áltál indíttatva, méltányoljuk az országra szóló mozgalmat és elismerést szavazva csatlakozunk e hazánk javát célzó küzdelemhez. Kelt Lasztóczon 1903. márc. 9. Körtvélyessy István, Erdélyi András, Koncsol Jáoos, Ki- szely Pál, Sebeők Lajos, Sebeők Pál Horváth Antal, Soltész Mihály, Nagy Károly, Jaczkó Mihály, Czövek István. A MEGYE ÉS A VÁROS. Városi közgyűlés (Folytatás.) A márcz. 9-iki közgyűlés lefolyását még a következőkben ismertetjük. Dókus Gyula a tulajdonát képező, a Rákóczy-utca gyártelep felé vezető jobb végén, a Moskovszky féle kert és a Malárcsik féle gépműhely közt fekvő földterületet lakóházak építése céljára parcellázni akarja, mely építkezés folytán a bemutatott tervek szerint egy uj utca létesülne. Az építkezési szakbizottság ehhez hozzájárult, de egyúttal javasolta, hogy a terület közepén lévő négy db. parcellát a város köztér gyanánt szerezze meg, közegészség! és szépészeti éidekből. A közgyűlés ehhez elvben hozzájárult és megbízta a pmestert, hogy ezen részterületet vegye meg, illetve kössön szerződést és azt a p. ii. bizottság véleményes jelentésével további törvényszerű tárgyalás végett mutassa be. •v Következett a saujhelyi népgyűlés átiratának tárgyalása a katonai törvényjavaslatok ellen hozott határozatának felirati támogatása tárgyában, A tárgyalás kedvező eredményét már múlt számunkban közöltük, most csak az érdekes tanácskozás menetét kell ösmertetniink. Id. Mecznet Gyula kijelenti, hogy ő a kérvényezés érdeme ellen felszólalni nem kíván, mert hiszen a vármegye közgyűlése egyhangú határozattál hasonló feliratot küldött a képviselőházhoz, bár nem tartja helyesnek, hogy ezzel a politikát a a városi zöld asztalra hozták. Nézete szerint a községeknek és r. t. városoknak nincs is joguk felírni. Mindenesetre ellenzi azonban hogy a város által beadandó kérvényt a függetlenségi kör utján továbbítsák a parlamenthez, mert ez a politizálás szoros jellegét viselné magán. Dr. Búza Barna kijelenti, hogy a szőnyegen lévő ügygyei nem hoztak politikát a városi gyűlés terembe, mert a cél és intenció nem egyéb, mint hogy a magyar nép érzelme és akarata a vér- és pénzadó óriási terheinek súlyosbítísa ellen lehető legszélesebb mederben és egyöntetűséggel nyilvánuljon. Kéri az átiratot, mely a vármegyei közgyűlés állásfoglalásával egészen azonos, ebből a magasabb szempontból elbírálni és elfogadni. Tagadja, hogy a közgyűlésnek nem volna joga a parlamenthez kérvénnyel fordulni. Ez a joga még van a magyarnak. Kérni mindenkinek szabad. A megyebeli községekből eddig 25 elfogadta és beküldte a kérvényt. Kéri a közgyűlést, csatlakozzék az országos közvéleményhez. Szőllősy Arthur erőszakkal dokumentálni akarva azt, hogy a nép
