Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-11 / 20. szám

20. szám. (2) FELSOMAGYAROR SZÄ G I HÍRLAP Szombat márcz. 11. A »Zemplónmegye« c. pataki lap­ban Kun Dániel úr vezércikkezik a pataki szolgabiróságról. A cikk ele­jén azt ígéri, hogy nem ellenség, de ellenfél lesz, s tárgyilagosan fog vi­tatkozni. Ezért avval a feltevéssel kezdtem olvasni, hogy válaszolni fo­gok rá. De a cikkből azt, látom, hogy Kun Dániel urat nem a pataki járás érdeke bántja, hanem az fáj neki legjobban, hogy Tarczal Já­nosnak, meg másnak a nevében vég­rehajtattam őt, s voltakép ezért ke­sereg és támad engem. Ilyen motívumokból eredő táma­dásokra nem felelek. A patakijárás ügyéről pedig lesz még módom szó­lam bőven. Búza Barna. történik, mintha az elnöki állást alis­pánt állásával összeférhetetlennek tar­taná, hanem tisztán azért, mert bor­zasztó sok a dolga. Az alispán urnák teljes igaza van, de csak egy módosítással: Zemplén- megyében tényleg nem összeférhetet­len a tisztviselőség a bankdirektor- sággal. Más vármegyében összefér­hetetlen, ezt kimondta többször a miniszter. De Zemplén protekciós megye, itt nem mer a belügyminis- ter parancsolni, hát itt szabad a bankdirektorság. Idáig nem ér el az a jog, törvény és igazság, amely pl. Torontáliján már rég kiugratta a bankokból a megyei tisztviselőket. Azért sikkaszthatják itt el az árva- I kasszát is, mert a tisztviselő urak a Márczius 15. — Felhívás. Felkérem azon t. polgártársakat, akik a már alá irt ív szerint a március 15-én meg­tartandó íáklyásmenetnél mint rendezők és fáklyavivők közremű­ködni fognak, hogy szíveskedjenek már1 ü? órakor a Dianna-kert előtt (Nyúl vendéglő) gyülekezni, a fáklya kiosztása végett. Saujhely, 1903. rriárc. 11. ifjb. Horváth József r. bizottsági elnök. Tállyán. Március idusát rendkívüli fénynyel fogja mengünnepelni a iály- lyai Olvas» egylet a saját és a város­háza összes termében közvacsorával és tánevigalommal egybekötve. Prog- tammja: d. e. 10 órakor az ev. ref. templomban hálaadó istentisztelet. Az ünnepély, mely 5—6 müsorszá- mot fog tartalmazni, kezdődik este pont 8 órakor. Közvacsora 12 óra­kor. a tiszta jövedelem részben a Rákóczi-szobor alapja javára fog fprdittatni. Erdöbényén a Kossuth-szobor bi zottság elhatározta, hogy márc. ló­én a nagy nap és Kossuth Lajos emlékére ünnepélyt rendez. Délelőtt alkalmi istentisztelet az ev. ref. tem­plomban, amelyen az ünnepi beszé­det Danyi József ref. lelkész tartja, az ev. ref. énekkar pedig alkalmi darabot énekel. Délután 3 órakor kezdődik az ünnepély, Gyülekezés a városház udvarán. Zászlók alatt egy körutat tesz a menet a városban és a Kossuth szobor elé vonul, itt megy végbe az ünnepély. 1. Hymnus. Énekli a róm. kath. énekkar. 2. Emlékezés Kossuthra: Szavalja Szily .József ref. íanitó. 3. Ünnepi beszéd: Tartja Violet Gyula róm. kath. lelkész. 4. Hazafias dalt énekel az ev. ref. énekkar. 5. Sza­valat: tartja Tatár József úr. 6. Al­kalmi óda: szavalja Tóth Adám jegy­ző. 7, Záróbeszéd : tartja Danyi Jó­zsef eV. ref,' lelkész. 8. Szózat. Este közvacsora a városháza nagytermé­ben melyen az alkalmi pohárköszön- tőt a város ékes szavú főbírája, Szilágyi József mondja. Szemelvények. Érdekes dolgokat böngészhetünk össze az újhelyi pénz­intézetek zárszámadásaiból. Pl. nem a legnagyobb figyelemre mutat a saujhelyi takarékpénztár évi jelentésének az összeállítása. Sa­játságos dolgokat látunk ebből a je­lentésből. Többi közt azt, hogy az igazgatóság jelentése 1903. január 28-án kelt, s mégis aláírta Arnóth- falvy Tivadar, aki pedig január 23-a után már nehezen tudott valamit aláírni.— S még érdekesebb, hogy az igazgatóság jan. 28-án kelt jelen­tését, még 1908. január 1-én, tehát épen 28 nappal a kelte előtt átvizs­gálta a felügyelő-bizottság, s nagyon helyesnek találta. Ez aztán már gyorsaság! Nem kevésbbé érdekest Népbank jelentése. Ebben ugyanis Dókus Gyu­la alispánnak egy elvi kijelentése foglaltatik. Azt mondja az alispán űr, hogy lemond a népbanknál vi­selt elnöki állásáról, de ez nem presz- j szidnak a kifolyása, sem nem azért \ j bankokban vannak elfoglalva, nincs j idejük az árvakasszára vigyázni. Lám Arr.ótfalvy is részt vett a taka­rékpénztár mérlegének és igazgatói (jelentésének az elkészítésében, s fel­vette érte az igazgatói fizetést. Pe­dig ha az alatt az idő alatt a me­gyei pénztárban dolgozott volna, tán még -e lett volna ott ilyen nagy rendetlenség. De hát Zemplénben »meg van engedve,« hogy a megyei tisztviselő bankokban dolgozzék, és azalatt elhanyagolja hivatalát. Igaza van az alispánnak : Zemp­lénben ez szabad, Zemplénben a bankdirektorság nem összeférhetet­len a tisztviselőséggel. No meg is látszik a zempléni köz- igazgatáson ! Még egyebet is látunk a népbank jelentéseiből. Azt. hogy ez az inté­zet, mely a legkisebb osztalékot (5 százalékot) adia a részvényeseknek, az igazgatónak a legnagyobb dija zást adja valamennyi pénzinté­zet között. S hogy ez a remunerá- ció ezentúl kisebb ne lehessen, ha­nem csak megfiadzhassék, ezt • az összeget immár a fizetéshez csatol­ták, úgy, hogy az igazgató fizetése ezután 4800 korona lesz, arai a mos­tani tiszta jövedelemnek épen 14o|°-át teszi. Igaz, hogy aki ezt indítványozta — Székely Elek, és akinek javára in­dítványozta — id. Meczner Gyula volt. Reméljük, hogy a többi pénzinté zetek is követni fogják ezt a példát, mert tényleg csak jó fizetés mellett várható a tisztviselőktől odaadó mű­ködés. A MEGYE ES A VAROS. Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselő­testülete tegnap, március 10-én d. u. rendkívüli közgyűlést tartott, melynek napirendjére kevés, de fon­tos tárgyak voltak kitűzve. Székely Elek polgármester a gyű­lést megnyitván, jelenti, hogy az Eperjesi Lapok nyomán arról érte­sült, hogy az ottani viz-mizériák folytán a közös gyalogezred k it zászlóaljának áthelyezése volna terv­ben és hogy a bába-képző tanfolya­mot Eperjes helyett Ujhelyben szán­dékoznak felállítani. Ezt bejelenti, avégből, hogy a közgyűlés intézked­hessél ha Ujhely érdekében lépése két tenni kíván. Megbizatott a pol­gármester, hogy e hírek miben léte felől legjobb belátása szerint szerez­zen megbízható tudósítást és ha vaj] némi alapjok: hívjon össze njabb rendkívüli gyűlést a további teendők megállapítása végett. A napirend első tárgya a köz­egészségügyi bizottság javaslata volt a város közegészségügyének fejlesztése és a létező állapotok ja­vítása dolgában. Hosszú eszmecsere és vita után a gyűlés következőleg határozott: 1. ) A szemétkihordás hatósági gondozása elvben kimondatott és utasittatott a közigazgatási bizott­ság, hooy e tárgyban sürgősen sza­bályrendeletet dolgozzon ki s ezt a p. ü. bizottsággal az anyagiakban való véleményezés végett közölvén, mielőbb bemutassa. 2, ) A Kossuth-szobor helyének I mzgválasztása és ezzel kapcsolatban a napi piac esetleges áthelyezése ügyében kiktildve volt bizottság megbizatott, hogy a most szétszórt heti piac egységesítése tárgyában adjon véleményét. 3. ) Utasittatoit a pmester, hogy az utcákat s különösen a főutcákat éjjel vagy hajnalban sepertesse. 4. ) Utasittatott a vízvezetéki bi­zottság. hogy a vízvezeték és csa­torna hálózat létesítése dolgában j lehetőleg sürgősen adjon vélemé- I nyes jelentést, e végből tegyen lé­péseket a földművelésügyi miniszte- J riumnál, hogy a megígért tervező I szakértőt mielőbb leküldje és ennek leérkezte után szerezze be a vizve- j zetók és csatornahálózat együttes I tervezetét, valamint a csatornázás­nak a vizvezetéktől független kü lön terveit is. 5. ) Az utcaseprők számának sza­porítása a múlt évi zárszámadások I lfetárgyalása után újból napirendre lesz tűzendő. 6. Staut József képv. tag meg­sürgethetett a szegényügyi szabály- rendelet tervezetének elkészítése iránt, amit a mult évben magára vállalt. 7. ) A rendőrkapitány utasittatott. hogy a házak és udvarok tisztasá­gát erélyesen ellenőrizze és. a köz- tisztasági szabályrendeletet szigo­rúan alkalmazza. A közegészségügyi bizottság buz­galma és jószándékai általános el­ismeréssel találkoztak, bár nem le­hetett és nem lehet minden javas­latát egyszerre elfogadni és foga­natosítani. Tény azonban, hogy ezen a téren sok a tennivalónk és magunk is foglalkozni fogunk a teéndők programmjával, mihelyt a m. évi számadások rendelkezésre állani fognak. * A második tárgy a közigazgatási bizottságnak javaslata volt a tűz­oltási ügy rendezése, helyesebben az e címen viselt terhek emelése tárgyában. A javaslat az volt, hogy uj 6 fi­zetéses tűzoltót alkalmazzanak, ami 3600 K évi költséget jelent, továbbá 800 K fizetéssel őrsparancsnoki át- í lás szereztessék és 20 önkéntes tűzoltó évenként 120 K.-val, együt­tesen. 2400 K.-val jutalmaztdssék, vagyis az összes uj teher évi 6800 K volna az eddigi 6000 K.-ás költ­ségvetési tételen felül. Juhász Jenő tűzoltó főpara csnok képv. tag azonban kijelentette, hogy ennyit nem igényel, hanem megelégszik 2 uj fizetéses tűzoltó­val és az őrsparancsnokkal v. i. évi 2000 K uj teherrel. Mindezt ellenezte Némethy Berta­lan, mert az ország minden tájéká­ról, nagyobb, fejlettebb és gazdagabb városokból beszerzett hiteles adatok­kal beigazoltnak látja, hogv ezek legnagyobb részében a fizetéses tűz­oltói létszám és terhek kisebbek, mint itts azért az évi normal-teher emelése indokolatlan. A várostól élvezett ed­digi 6000 K,-ból a tűzoltó egylet fe­lesleges és indokolatlan tiszteltdija- kat ad a pénztárnoknak és titkárnak (kik városi hivatalnokok), az oktató tíszteletdija és ezek a tiszteletdijak elég fedezetet adnak az őrparancs­nok dotálására, E czimen tehát uj teher s..ükségtelen. A tűzjelzők lé­tesítése a toronyőri szolgálatot fe­leslegessé teszi, itt is felszabadul egy tűzoltó. Indítványozta, hogy a város ne emelje az évi 6000 K. hozzájá­rulást, hanem érvényesítse abbeli jo­gát, hogy a tűzoltó egylet igazgató választmányába 7 tagot küldhet ki; amit eddig elmulasztott.. Juhász Jenő főparancsnok a köz­gyűlés általános hangulatával egye­zően a kifogásolt tiszteletdijakról az illetők nevében a jövőre lemond és ezeket az őrparancsnoki dotáció fe­dezetéül elfogadja, De az uj 2 tűz­oltóhoz ragaszkodik. A képviselőtestület Némethy in­dítványát fogadta el és ennek értel­mében határozott. (Folyt, köv)­X Az árvakassza dolgában a Zem­plén a közigazgatási bizottság f. hó 9-iki üléséről szoló közleményébe na következőket Írja: A gyárapénztár vizsgálatával meg­bízott kiküldöttek jelentik, hogy a felszámolás és az adatgyűjtés folya­matban van ; a vizsgálat érdekében azonban nem tartják czélszerünek, hogy a vizsgálat részleteiről most je­lentést tegyenek. A fegyelmi eljá rást megelőző vizsgálatot ez ideig meg nem kezdették mert Mizsák Ist­ván tiszti főügyész és Nemthy Jó­zsef árvaszéki elnök a vizsgálat el­rendelését kimondó határozat ellen felebbezéssel éltek, Matolai Etele nyugalmazott alispánra nézve pedig a felebbezési határidő még nem telt le. A közig, bizottság tudomásul vette a jelentést. Ezzel kapcsolatban felolvastatott a belügyminiszternek 14,887| 1903. sz. alatt a közigazgatási bizottsághoz küldött intézvénye, amelyben kife­jezést ad annak, hogy a vármegye alispánja már azáltal is mulasztást követett el, hogy a vármegyei pénz­tárak és a számvevőségi ügykezelés átadására nézve a pénzügyminiszter­nek a belügyminiszterrel egyetértő- leg kiadott 3124 902. sz, körrendeleté II. részében elrendelt előkészületi munkálatoknak megtétele iránt nem intézkedett és ennek kapcsán felhív­ta a közigazg. bizottságot, hogy amennyiben a mulasztások a jelen­legi alispán terhére is esnének, az ellen is a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg és az ez irányban tett in­tézkedésről a miniszternek jelentést tegyen. A közigazgatási bizottság annak megjegyzésével, hogy Dókus Gyula volt főjegyző 1902. deez. 29-én vá­lasztatott meg alispánnak és alispáni állását 1903. jan. 1-én foglalta el,'ki­mondotta, hogy a folyamatban lévő vizsgálat ez ideig nem derített ki olyan adatokat, amelyek indokolttá tennék, hogy az anyagi felelősség megállapítása végett a fegyelmi el­járást megelőző vizsgálat Dókus Gyu­la alispán ellen is elrendeltessék, ha­nem ez iránt a jövőben felmerülhető szükséghez képest fog intézkedni. Reprodukáltuk ezeket egyelőre megjegyzés nélkül. Szolgabirák beosztása. A főispán Héricz Márton szolgabirót Saujhely- ből Sztropkóra helyezte át. Egyút­tal gróf Hoyos Viktor szolgabirót a saujhelyi járás főázolgabirájához osz­totta be. — Úgy látszik, Barthos fő­szolgabíró a vármegye Hörgő bácsija, akinek jut ki minden uj szolgabirót betanítani. Ajánljuk, hogy a hivatal cziinét „Vármegyei közigazgatási is­koládra változtassák. X A városi képviselőtestület hite­lesítő ülése márcz. 14-én d. n. fél 3 órakor lesz. HÍREK. |Kelner Ernő) Fgy ifjú élettel keve­sebb s egy gyászba borult anyával s családdal ismét több van ! Egy kis darab ólom elég volt ahhoz, hogy egy életerős, lüktető, fiatal szív verését megállítsa s tönkre te­gyen sok szép reményt, s egy szép jövőt! A rossz hírnek szárnya van. Pár pillanat alatt az egész város meg­döbbenéssel vette tudomásul, hogy Keiner Ernő, ki most önkéntesi évét szolgálta le Pesten a szekerészeknél, vasárnap reggel szivén lőtte magát. Mi, kik ismertük s szerettük, fáj­dalomtelt szívvel álltuk körül a ko­porsóját, mely egy ifjú reménytel­jes életet, egy család reményét zár­ta le. Önkénytelenül tolul mindenkinek ajkára a kérdés miért tette ? miért ? Az erre való felelet is abban a koporsóban van elzárva, melyben fe­lejthetetlen jó barátunk alussza örök álmát. A legjobb kedvben jött haza, itt sem észleltek rajta semmi olyast, a

Next

/
Thumbnails
Contents