Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1941
21 Az iskola története. Az iskola rövid története. II. József parancsából a piaristák, akiknek Tokajban 1737 óta volt gimnáziumuk, az eltörölt pálosok helyébe Sátoraljaújhelybe költöztek. A legfelsőbb kézirat kelte és száma: 1789 május 6., 23693/2126. Az 1789/90. iskolai évben megnyílt az öt osztályú gimnázium. Hat osztályúvá való kiegészítése a Ratio edúca- tionis alapján 1806-ban történt. József nádornak 1814. dec. 30-án kelt 14829. sz. leirata elrendeli, hogy a kát. tanulmányi alap 11.841 frt. 26 krt. útalványozzon ki az elodázhatatlanul szükséges új épületre, amely a francia háborúk okozta zavarok és építkezés többszöri félbeszakítása miatt csak 1820-ban készült el. A Thún rendszer 1850-ben a hatosztályú gimnáziumot négyosztályú algimnáziummá fejleszti vissza. A kiegyezés után az 1868/69. iskolai évben újból hat osztállyal nyílik meg. Az 1891. szeptember 1-én sok küzdelem útán megnyílik a hetedik, osztály, amelynek nyilvánossági jogát a VKM. 1892. június 13-án kelt 22.921. sz. rendelete engedélyezte. Az intézetnek teljes nyolcosztályú fögimnázi- urni nyilvánossági jellegét és az érettségi vizsgálat tarthatási jogát Csáky Albin gr. vallás és közoktatásügyi miniszter 1893. február 8-án 1743. sz. a. kelt leiratával adta meg. A vármegyének és a város polgárainak áldozatkészségéből 1893 október 1-én történt az új gimnáziumi épület ünnepélyes felavatása. A tanulók létszámának állandó növekedése következtében 1908 októberében elkészült a kétemeletre bővült, ma is fennálló új épület. Az 1924. évi XI. te. értelmében a VKM. 65903/1924. sz. rendeletével az eddigi főgimnázium az 1924/25. iskolai évvel reál- gimnáziummá lett a görög helyett francia nyelvvel. A francia nyelv tanítása azonban tanárhiány miatt csak az 1928/29. iskolai évvel kezdődött meg az V. osztályban, addig a VKM. 54.232/1925. sz. rendelete szerint a görög ill. a görögpótló tantárgyakat tanították. Az 1933. évig a gimnázium fenntartását a kát. tanulmányi alap, a Magyar Kegyestanítórend és Sátoraljaújhely város együttesen vállalta. A VKM-nek a Magyar Kegyestanítórenddel kötött (1933.) és 32.319/1934. VIII. a) sz. a. jóváhagyott szerződése értelmében az 1933/34. iskolai évtől kezdve a sátoraljaújhelyi kegyesrendi reálgimnáziumnak egyedül a Magyar Kegyestanítórend a fenntartója. Ennek fejében átengedte a Rendnek a felvételi és tandíjakat, valamint a város által vállalt 6000 (hatezer) ar. korona fenntartási járulékot is. Ez utóbbi ügyében 1935. okt. 26-án szerződést kötött a Rend a várossal, amelynek értelmében a város évi 4800 ar. pengőt fizet, azonkívül a vízdíjat és maximálisan évi 1300 hektowatt áramfogyasztást. — Az 1934. évi XI. te. értelmében az eddigi reálgimnázium
